Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-28 / 124. szám
Még néhány szó a Békéscsabai ' Képzőművészeti Kör retrospektív kiállításáról A Békéscsabai Képzőművészé, ti Kör jubileumi kiállításával kapcsolatban szükségesnek tartom felidézni a képzőművészeti szakköri mozgalom hármas célját. Először mindenekelőtt azt a legalapvetőbb funkciót, mely a vizuális-képzőm ii\'esze ti alapismeretek érzékletes. személyes erőfeszítést, gyakorlati alkotó tevékenységet feltételező metódusában jelölhető meg. it funkció teljesítése hasonlít az általános iskola első osztályában sorra kerülő betűvetéshez. A kép-j zoművészeti körökben — olykor: megkésve. az iskolai tanítás hiányait pótolva — vizuális ÁBC-t, képzőművészét) formanyelvet: a pont, vonal, tónus.; szín forma, kompozíció stb. ele-* melt és a képi-megjelenítés fon.! tasabb törvényeit tanulhatják meg a résztvevők. A képzőművészeti szakköröknek alapvető funkciója tehát felkészíteni az érdeklődő embereket a képzőművészetek világának, különböző műfajainak, technikai alapjainak elsajátítására, a résztvevőket — stúdiumok, grafikai eljárások, m-intázási készségek stb kifejlesztése útján — eljuttatni arra a szintre, hogy az adott, te- < vékenységen keresztül érezzék a I világgal való összefüggésüket, fejlődjék ízlésük, vizuális-képi lényeglátásuk, mint művelt amatőrök alkalmassá váljanak műalkotások befogadására: Másodszor: a képzőművészeti körök céljai közé tartozik a to- i vábbképzési funkció ellátása is.1 Alkotói és elméleti fórum biztosítása azok számara, akiknek főhivatású szakmájukban — dekoratőrként, kőfaragóként, kirakatrendezőként. rajztanárként ■ stb. — elengedhetetlen követel-! ménv a rajz. a képzőművészé-1 tek alapos ismerete, manuál is j es elméleti síkon egyaránt. Harmadszor pedig a képző- művészeti szakköröknek fontos funkciója a tehetséges emberek kiválasztása és felkészítése kü-1 lönböző főiskolákra. Korábban a képzőművészeti szakkörök céljának a meghatározása arra a tételre épült, hogy „a képzőművészeti szakköröknek nem a művészképzés a célja ', tehát a negatív pedagógiai álláspontra helyeződött a hangsúly, ahelyett, hogy megfogalmazódott volna részletesen a képzőművészeti körök funkciója helye és szerepe a közművel és-í ben. A Békéscsabai Képzőművészeti Kör negyedszázados története a legjobb példa a képzőmű. A BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT ü 1970 71-es tanévben érettségiző FIUKAT FELVESZ MAGASNYOMO- GEPMESTER- és KÉZISZEDÖ SZAKMUNKÁS- TANULÓNAK a gyulai és békéscsabai telepre JELENTKEZÉS: Gyulán. Jókat u. 5—7 szálán. a személyzeti vezetőnél. D kategóriás jogosít- j vannyal rendelkező GEF kocsi vezetőt és gyakorlattal rendelkező gépkocsi- j vezetői SZEMÉLYGÉPKOCSIRA télveszünk. Jelentkez.es- Mezőgazdasági Gépgyártó es Szolgáltató Vállalat. Békéscsaba. Szarvasi út. Anyagosztály. 272917 bjeumlli§;j ISU. MÁJUS 38, 1 veszeti korok fentiekből) vázolt harmas céljának a betöltésére. Huszonöt év alatt több művészpedagógus oktatott a képzőművészeti körben. így: Mázán Lász. ló, Sass Ai-pád. Kánya István, Csányi Béla, Miklós István, Lipták Pál. Kerekes György, Nyíri Sándor, dr. Párzsa János. Rajki József és Filipinvi Sámuel. A leghuzamcsabb ideig — 1951-től napjainkig — s az utóbbi 15 ervben egymagában Makos József festőművész-rajztanár a Békéscsabai Képzőművészei i Kői oktatója es vezetője. Mokos József alkotóművészként rendszeresen szerepel kiállításokon s emellett rendkívüli intenzitással és felelősségérzettel végzi két év tizede a szakkoi- ben is a vizuális kultúra terjesztését. Mokos József életpályája, tevékenysége azt bizonyítja. hogy legalább olyan fontosnak találta a képzőművészeti- esztétikai nevelést iskolában és iskolán kívül, mint egyéni alkotó tevékenységét. Megítélésem szerint oktatói tapasztalatai és emberi erényei külön helyet biztosítanak számára e korszak magyar rajztanításában s különösen a képzőművészeti szakköri mozgalom történetében. Sajátosnak kelj tartani bizonyos értelemben Mokos József oktatói metódusát is. K Ólunkban. amikor sok felszínes, esetleges kepalakítási törekvéssel lehet találkozni, azok közé az oktatók Közé állt, akik nem a gyors sikert tartották elsődlegesnek. ami rövidtávú célt ad. hanem a szisztematikus alapozásra építette fel pedagógiai programját. Mokos József tehát elsősorban a szakmai alapokat biztosította, melynek birtokában később mindenki személyiségének. szemléletének megfelelően használta tel és fejlesztette tovább a körben szerzett mesterségbeli alapokat. A Békéscsabai Képzőművészeti Körnek már története, sőt mondhatnám,' saját kis történelme van. Az a tény, hogy ez a kör a felszabadulás után egyike volt az első szabadiskoiának. és. hogy közel 500 embert nevelt szervezett keretek között a jo ízlésre, képzőművészeti munkára: az a tény, hogy 81 tagját készítette elő különböző főiskolákra és egyetemekre: ezek az eredmények egyben köteleznek! Kötelezik a szakkört fenntartó intézményeket, a körvezetőt, és a köri tagokat- a sikeresen, megtett út folytatására. , Az utóbbi időszakban e nagy- múltú kör javuló feltételeikkel tudott működni az ifjúsági és úttörőház keretei között. Ez a körülmény elégséges biztosítéknak látszik arra, hogy a jövőben is mint kiemelkedő műhellyel, szakmai és emberi kollektívával számolhatunk vele az ország képzőművészeti köri mozgalmában. Kiállítása, melyet a közelmúltban Békéscsabán bemutattak — retrospektív jellegű. Az anyag majdhogynem kereszt- metszetét adja a kör 25 éves történetének. Nagy részük Studium. ezek aránya is érzékelteti. hogy ez a kör elsősorban a szakmai alapok lerakására vállalkozott. azt viszont tisztességgel és becsülettel teljesítette megalakulásától napjainkig. Bánszki Pál, a Népművelési Intézet munkatársa A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat felvételre keres VONTATÓVEZETŐKET és TRAKTOROSOKA1. Jelentkezni lehet: GYULA. Sándorheg.v 2. Telefon: 52. 109427 Sok a jelentkező Évről évre visszatérő gond, hogy az egyetemekre pályázók egyenetlenül oszlatnak meg az egyes karok. szakok között. Még a szakembereket is meglepte. hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karára műiden eddiginél többen adták be pályázatukat. Jellemző adat: az elmúlt évben valamennyi tagozatra együttvéve 900-an pályáztak, az idén ez a szám meghaladja az 1600-at, Ehhez járul meg 800 olyan jelentkező. akik különböző kiegészítő szakon kívánják folytatni tanulmányaikat, s így felvételre nem> kötelezettek. A nappali tagozaton rmndösz- sze 220 elsőévest, vehetnek fel, s eixe több mint 1200-an aspirálnak Kép a vásárról M V>\ "ly Vándorkiállítások több ezer nézővé1 Egy hónap alatt több ezren látták a megyében a Munkácsy Mihály Múzeum' anyagából válogatott négy vándorkiállítást — önmagáért beszél ez a tény es dicséri a múzeumot, a szervező Megyei Művelődési' Központot és a községi művelődési házakat. S mindazokat az egyéneket, szerveket, akik felhívták a figyelmet e nagyszerű kulturális lehetőség, élményszerzési alkalom felhasználására. Például Sarkad és Kétegyháza iskoláit, ahol a tanulók rajz-órákon, tanári vezetéssel ismerkedtek meg a megye régebbi és mai képzőművészetének alkotásaival. Május 30-tól június 5-ig ismét új községekben állítják, ki a négy vándortárlat anyagat. A régi tájképeiket Sarkadon, az újabban születetteket Mezőko- VHesházán, a csendéleteket és portrékat Csorváson, az elet «epeket pedig Battonygn. Külön szakosított kiállításon mutatnak be autóalkatrészeket, autófelszerelési cikkeket a BNVén. Képünkön: az Arlan-oég speciális tömlő-láncai. (MTI fotó — KS) Statisztika a színházlátogatásról A színházak a lakosság mű-1 velődeseben betöltött szerepelő! részletes elemzést készítettek a statisztikusok. Egyik érdekes adat: Budapesten egy-egy lar- kosra evente 2. a színházzal rendelkező vidéki városokban megközelítőleg 3 színházlátogatás jut. A különböző társadalmi rétegek művelődési igényeiről, szokásairól is számos érdekes adatot közöl a statisztika. Például a hivatásos színtársulatok műsorait — az elmúlt negyedszázad jelentős fejlődése ellenére — a tízévesnél idősebb lakosság 35 százaléka látogatja, de a művelődésre szánt idejének alig egy százalékát tölti a színházban. Jellemző, hogy a tíz legfontosabb művelődési lehetőség — például rádiózás, televíziónézés. újság- és könyvolvasó.« hangversenylátogatás stb. — között a színházlátogatás a nyolcadik helyet foglalja el. (MTI) JlepütögépettéúUs I. diplomatarablás 1971 első hetében a világsajtó nagy lapjai, visszatekintve az előző esztendő politikai történetére, egyre-másra közöltek számokat és adatokat összegező írásokat. Szinte alig akadt olyan újság, amely ne úgy emlegette volna 1970-et, mint a repülő- géprablasok rekordesztendejét es azt az évet, amely csúcsot jelentett a diplomatarablósok számát illetően is. Az olvasók talán még végig sem böngészték ezeket az írásokat, amikor megérkezett a jelentés az első 1971-es. Kubába térített amerikai repülőgép útjáról. Január 8-án reggel pedig Montevideo- ból sugározták szét a rádióhírt: az uruguay-i ■ főváros egy szüle utcájában egy 5—8 főnyi fel- fegvverzeti csoport feltartóztatta Geoffrey Jackson angol nagykövet autóját. Leütötték a diplomata két testőrét és a gépkocsivezetőt. Jacksont kocsijukba kényszeritették és pillanatok alatt eltűntek a forgalmas belvárosban. Néhány nappal később Washingtonban, az amerikai külügyminisztérium épületében kezdődött meg az 1971-es esztendő egyik érdekes nemzetközi tanácskozása. Nyolcvan ország — közöttük a Szovjetunió, Magyarország. Csehszlovákia. Lengyelország. Románia — képviselői hállgatták meg John Vol- pe amerikai közlekedésügyi miniszter megnyitó szavait. A téma a légi biztonság kérdése volt; a különböző országok közlekedési szakemberei azt vitatták meg a háromnapos tanácskozáson, hogy tulajdonképpen minő indítványokat is tegyenek az ENSZ Polgári Repülésügyi Szervezetének a légi kalózkodás megakadályozására. Még két hét sem telt el és Washingtonban egy másik értekezlet is összeült: ezúttal az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó országok külügyminiszterei tárgyaltak. A téma a diplomata rablások elszaporodása volt. A nyugati újságok igyekeznék összekapcsolni a repülőgépei terítési és di.píomatarablásj történeteket; sőt, valaminő nem létező összefüggést kísérelnek meg kimutatni az elmúlt évek összes ilyen eseményei között, így például a Financial Times című angol, elsősorban közgazdasági érdeklődésű lap, amely viszonylag ritkán foglalkozik társadalomlélektani problémákkal, hosszabb elmefuttatást közölt arról, hogy napjainkban egyre többen „az erőszak korát'’ látják. A londoni újság egyenesen Ezekiel prófétára hivatkozik, aki azt jövendölte: „A/, ország pedig vérengzésekkel lesz tele és a városon úrrá lesz az erőszak”. A bibliai jövendölést a Financial Times az 1970-es évekre tartja érvényesnek es ezt egy olyan történelmi táblázattal támasztja alá. amely összefoglalja 1898 és 1970 között előfordult fegyveres konfliktusokat, azaz háborúkat, a legkülönbözőbb „belső harcokat”, azaz foradalmi, felszabadító küzdelmeket, hozzájuk csatolja az ellenforradalmi jellegű fellépéseket és a legkülönfélébb erőszakos bűncselekményeket is. A legutóbbi idők eseménylistájában előkelő helyet biztosít a repülőgéprablásoiknaik es diplomatarablásoknak. Az ..erőszák kora” elnevezést éppen ezeknek az eseteknek el- szaporítósával indokolja. Mintha lehetséges volna azonos statisztikai kategóriába sorolni a második világháborút, a fasizmus elleni harcot és az amerikaiak vietnami agresszióját! Mintha elképzelhető volna egyszerűen „belső harcok” címszó alatt egy lélegzettel szólni — ahogy az angol lap teszi — a Nagy Októberről és egy la- tinamerikai országban lezajlott katonai hatalomátvételről! Mint* Az ügynök és a megcsalt férj
