Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

Szadat, a Rogers-szel folytatott tárgyalásokról

Anvar Szadat egyiptomi elnök hétfőn az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának tagjai előtt beszélt.

Hangoztatta, Rogers-szel folytatott eszmecseréjén azt kívánta elérni, hogy végre komoly tárgyalások kezdődjenek az izraeli kivonulásról s a megbeszélések ne korlátozódjanak a tűzszünetre. „Megmondtuk Rogers-nek — mondotta —, hogy az izraeli csapatoknak az első' szakaszban a Szuezi -csat oma keleti partjától mintegy 115 mérföldre, El- Aris vonala mögé kell visszavonulniuk, s ezt követően hathónapos tűzszünet lépne életbe a megszállt területek teljes kiürítésére vonatkozó Jarring- terv részleteinek kidolgozására”.

Rogers ennek tudatában ment

Izraelbe.

Elmondották még az amerikai külügyminiszternek Kairóban — j hangoztatta Szadat —, hogy Egyiptom ragaszkodik a teljes kivonuláshoz és a Gázai-övezet igazgatásának megtartásához. Csak abban az esetben kész megnyitni a Szuezi-csatornát, ha az egyiptomi alakulatok a hajózás biztonságának szavatolása végett átkelhetnek a keleti partra;

A találkozó végén az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának 360 tagja nyilatkozatban biztosította teljes támogatásáról Szadat politikáját <AP)

Hazautazott a jugoszláv belügyi küldöttség

Benkei András belügyminiszter meghívására egyhetes hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi belügyi küldöttsége Radovan Sztiacsics szövetségi titkár vezetésével.

A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalásokon megtárgyalták a két minisztériumot érintő kérdéseket, látogatást tettek a Belügyminisztérium egyes szerveinél. A küldöttséget fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a kor mány elnökhelyettese. A fogadáson jelen volt Benkei András belügyminiszer és Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság ma- j gyarországi nagykövete.

A küldöttség kedden a dél-! előtti órákban elutazott hazánkból. (MTI)

Izraeli tervek

A Jeruzsálem! városi tanács az egyesített Jeruzsálemet nyilvánította az ország fővárosának, figyelmen kívül hagyva a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát, amely valameny- nyi megszállt arab terület visszaadására szólította fel Izraelt. Eddig ugyancsak az ENSZ határozata ellenére —

1950 januárja óta — a város nyugati, izraeli szektora volt az ország fővárosa.

A több ezer éves vá- \ rost, ahol egyszerre három vallás (zsidó, keresztény és mohamedán) szent helyei is vannak, az első izraeli —arab háborút követően az 1948. december 1- én rögzített frontvonalak alapján osztották fel a szembenálló felek között. Ezáltal az ENSZ 1947-es határozata szerint nemzetközinek

nyilvánított Jeruzsálem történelmi óvárosa Jordániához, míg a modern városrész Izraelhez került. 1967 júniusa, az arab városrész elfoglalása után az izraeli megszállók azonnal megkezdték az annexió előkészítését. Hamarosan feloszlatták az arab városi tanácsot, majd a megszállt területek közül elsőként itt, bevezették az izraeli igazságszolgáltatást. Ezt követően megkezdődhetett a város nemzetiségi összetételének tudatos megváltoztatása az arab lakos-' ság egy részének kitelepítésével. Az egy esített város közigazgatási határait pedig kiterjesztették a beépített területeken túl, a környező, stratégiailag fontos magaslatokra is.

A jelenleg 210 ezer zsidó és 70 ezer arab lakosú város keleti — eredetileg arab — városré-j szének modernizálásával leplezve újabb 100 ezer Izraeli állampolgár letelepítését tervezik, hogy annak jellegét megváltoztassák. A korábban létesített feszesen 5500 lakásos lakótele-1 yekkel szemben az újabban tér-1

Csou En-laj:

A feszültség nem csökkent

Csou En-laj, a Kínai Államtanács elnöke a közelnvúliSban arab újságírókat fogadott Nyilatkozatáról a keddi A1 A h ram számol be.

Arra célozva, hogy legutóbb amerikai asztaíiteniszezők jártak a Kínai Népköztársaságban, Csou En-laj azt fejtegette, hogy Kína és az Egyesült Államók viszonyában levő feszültség nem csökkent, csak „a két nép közötti kapcsolatokat újították fel”. Hangsúlyozta Csou En-laj, hogy a két nép kapcsolatai mélyen visszanyúlnak g történelmi múltba, de az amerikai kormány Kínával szemben ellenséges politikáit folytat és megszállva tartja Tajvan szigetét. Csou En-laj követelte, hogy az amerikai erők hagyják el Tajvant és a 7. flotta egységei távozzanak a tajvani szorosból.

Ami Kína ENSZ-jogait illeti, Csou En-laj ismét kijelentette: a tajvani kérdés megoldásáig Kína nem hajlandó bekapcsolódni a világszervezet munkájába. A tajvani kérdés: belügy, Kína maga fogja megoldani azt — mondotta.

A Közel-Keletről szólva Csou En-laj megígérte, hogy Kína fokozza a palesztinaiaknak nyújtott segítséget. Csou En-laj végül egységre szólította fel az arabokat (MENA)

... ' ..... I.*..

Pakisztáni küldött Nixonnál

M. Ahmed, a pakisztáni kormány gazdasági főtanácsadója hétfőn Washingtonban felkereste Nixon elnököt. Ahmed találkozott Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadójával, Henry Kissingerrel is. Ahmed azután érkezett az Egyesült Államokba, hogy tíz szenátor felszólította Nixont: szakítsa meg a polgárháború befejeztéig a Pakisztánnak nyújtott katonai és gazdasági segély folyósítását. (Reuter)

Meghalt Erdei Ferenc

A hír fájdalmasan rövid: Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Csongrád megye országgyűlési képviselője keddre virradó éjjel 61 éves korában elhunyt. Súlyos betegség végzett a „Futóhomok”, a „Parasztok”, a „Magyar város”, a „Magyar falu” és megszámlálhatatlanul sok más tanulmány szerzőjével,

akiben 1934-től a felszabadnia sig a honi falukutatás egyik legsokoldalúbb ifjú tudósát, az 1944-ben megalakult ideiglenes kormányban vállalt tisztségétől napjainkig a magyar közélet bölcs, nyíltszívű és egyenes vezető személyiségét tiszteltük.

Halálát az egész nemzet gyászolja.

Megyénk minden városában és községében megalakultak a helyi tanácsuk

Május 19-én megyei tanácsülés

Megyénk választópolgárai az április 25-i választáson a négy városban és a 75 községben 3064 jelöltnek adtak tanácstagi megbízatást szavazataikkal. A megválasztott tanácstagok ápri- j lis 30-tól május 10-ig tartották! meg testületi üléseiket. A he- j lyi tanácsok alakuló ülései ünnepélyesek voltak, de mér ész- j revetették a holnap tennivalóit is. Nagy gonddal választották: meg soraikból a tisztségviselőket, az elnököt és a vb tagjait, s az általuk vélt legalkalmasabb személyt nevezték ki testületileg a végrehajtó bizottság titkárává.

A tanácstagok között sokan vannak olyanok, akik több ciklusban is elnyerték a választópolgárok bizalmát. Ez előnyére válhat a városoknak, községeknek, hiszen a felhalmozott tapasztalatok is biztosítják a munka folyamatosságát. Nagy tisztesség a választópolgári bizalom azok számára is, akik

a választások eredményéként most első ízben lettek tanácstagok. Biztosak vagyunk abban; hogy az új tanácstagok és az új tisztségviselők is hamar megtalálják helyüket a közéleti munkákban. A cél: a „hogyan kezdjük”, illetve „hogyan folytassuk”, egyöntetűen Iákristályosodott valamennyi alakuló ülésen; még többet tenni, még jobban dolgozni a közösségért. Ehhez pártunk X. kongresszusának határozata lehetőséget ad amikor a helyi önkormányzati tevékenységre ösztönzi a tanácsokat. Ehhez azonban szükséges a lakosság részvétele a tanács egész munkájában. Erre való törekvéseiket erősítették az alakuló tanácsüléseken is.

Az alakuló tanácsülések másik feladatuknak is eleget tették: megválasztották a megyei tanács tagjait. Az újonnan választott megyei tanács az alakuló ülését május 19-én tartja Békéscsabán.

■■•■■■■■•■■■■■a

Közgyűlés az Akadémián

vezeti 3 lakótelep beépítetlen, ■ araboktól elkobzott területen J valósul meg. Közülük a Nebi 3 Sámuel lakótelepen 10 ezer, a ■ Kormányépület környékén — • az egykori brit hivatali negyed- » ben — 3 ezer, a Sharafat lakó- • telepen pedig 6500 lakás épül! majd fel.

A diplomáciai kapcsolatot ■ fenntartó államok jelentős részt ! — összesen 33, köztük az Ame- _ rikai Egyesült Államok is — ■ külképviseletét az 1947-es ENSZ 3 határozatban fővárosnak megje- : lölt Tel Avivban tartja. ■

A

sztalunkon a meghívó a Magyar Tudományos Akadémia hétfőn kezdett ez évi közgyűlésére. Mondhatnánk: a tudósok ügye; és ez igaz is. Az antibiotikumok használatával

kapcsolatos problémákhoz,

avagy a társadalomtudományok differenciálódásához és egységéhez — hogy csupán két témát ragadjunk ki a gazdag program, ból — érdemlegesen hozzászólni valóban a „szőkébb” szakmabeliek dolga. Ám ez a sokáig dívott meghatározás egyre kevésbé állja meg a helyét Több okból.

Az egyes tudományokat magas szinten művelők köre, száma lényegesen bővült és bővül Es ezzel párhuzamosan a tudományos kérdések legtöbbje, amit kutatnak, aminek fejlesztésén dolgoznak, sokkal közelebb került mindennapi életünk gazdasági, társadalmi problémáihoz A kölcsönhatás tudomány és gyakorlat-között térben és időben feltűnő módon összezsugorodik. Egyetlen példa: . az elektronika, a számitógépes eljárások kutatása és fejlesztése napjaink egyik rendkívül fontos műszaki tudományos feladata. Ám a számítógépek és tartozékaik gyártása már folyik egyes üzemeinkben, alkalmazásuk első lépésein pedig ugyancsak túljutottunk már. Íme, a három fázis, amelyet egykoron hosszú évek, ha nem évtizedek választottak él, ma egészen gyors ütemben követi egymást, sőt bizonyos értelemben már egyidó- ben megy végbe. Ilyen körűimé, nyék között a tudomány és a tudósi tevékenység „szűk köréről” beszélni, enyhén szólva túlhaladott

A közgyűlés érdekessége, hogy már bizonyos áttekint®, adhat az akadémiai reform óta eltelt

egy esztendő tudományos munkájáról, eredményeiről. És ugyancsak növeli a közgyűlés jelentőségét, hogy ebben az esztendőben váltak ismertté a tudománypolitikai irányelvek és születtek meg a pár tkon gr esz- sz'u- tudományra vonatkozó határozatai, amelyeknek élénkítő hatása már kezdett mutatkozni.

M

it tükröznek a vezető — elnöki és főtitkári — beszámolók, az egyes tudományos osztályok számadása, az előadások és vitaanyagok, amelyekbe a részletes sajtótájékoztatás jóvoltából módunk ,;olt beletekin. teni? Mindenekelőtt azt, hogy a legfontosabb és legidoszer ibb komplex problémák kerültek tudományos központunk munkájának előterébe: eriergiastruk- túránk alakítása, természeti erőforrásaink hasznosítása, a modern építés módszereinek fejlesztés#, a biológia számos izgalmas problémája, a nagyüzemi állattenyésztéssel felmerült új jelenségek, az ipari és mezőgazda: (gi kemizáció .»kqzta ártalmak leküzdése nem utolsósorban — amire az imént utaltunk — a komputerek széles körű alkalmazása.

Mindez természetesen csupán igen vázlatos jelzése annak az átfogó, egyszersmind a legfontosabb kérdésekre összpontosított munkának — ez utóbbi is igen fontos, új vonás —, amely a közgyűlésen tükröződik. Ezen a helyen most csupán egyet emelünk ki, egyrészt újdonsága miatt, másrészt:, mert különösen jellemző, a vidéki egyetemi városokban folytatott tudományos munkára, a fővároson . kívüli egész tudományos életre, amelynek az eddiginél jobb feltételeket kíván teremteni a tudornárnányos vezetés. Straub F. Brúnó akadémikus előadása az egyetemek tanszéki kutatásairól abból indul ki, hogy a korszerű ■egyetemi képzés feltételezd a tanszékek korszerű kutatómunkáját. Ezen túlmenően, ez a kutatás — például az orvosi, az agrár és a biológiai tudományok területén — ma már nem folytatható a klasszikusan kialakult tantárgyak keretén belül, hanem csakis integráltan, s ez minden bizonnyal kihat majd az oktatás módszereinek fejlődésére is. A professzor véleménye szerint az Akadémiának éppen olyan intenzíven kell foglalkoznia a tanszéki kutatással, mint az Akadémia saját kutató intézményeinek munkájával. Mindezzel összefüggésben számos gyakorlati javaslatot is tesz az akadémiai intézetek és az egyetemi tanszékek személyi és szervezeti kapcsolatára vonatkozóan.

E

gyébként, tévedés lenne azt hinni, hogy az Akadémia most foglalkozik első ízben a tudományos kutatás széles körű anyagi támogatásának időszerű kérdéseivel. Inkább arról beszélhetünk, hogy a már megvalósult nagyobb mérvű támogatás hatékonyságát vizsgálhatja meg. Az elmúlt öt évben, ugyanis, amíg a nemzeti jövedelem 39 százalékkal emelkedett, a kutatásra szolgáló anyagi eszközök 88 százalékkal növekedtek. Ami pedig a most kezdődő tervidőszakot illeti, 46 milliárd forintra számíthat a kutatás és fejlesztés, ami további 1 hatvan százalékkal több az előző öt év ilyen irányú költségeinél. Egyre több pénzt költünk a tudományra. Egyetlen céllal: szeretnénk minél többet nyerni is általa. Ez korszerű út.

*>. i