Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

Szadat, a Rogers-szel folytatott tárgyalásokról Anvar Szadat egyiptomi elnök hétfőn az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának tagjai előtt beszélt. Hangoztatta, Rogers-szel foly­tatott eszmecseréjén azt kívánta elérni, hogy végre komoly tár­gyalások kezdődjenek az izraeli kivonulásról s a megbeszélések ne korlátozódjanak a tűzszünet­re. „Megmondtuk Rogers-nek — mondotta —, hogy az izraeli csapatoknak az első' szakaszban a Szuezi -csat oma keleti partjá­tól mintegy 115 mérföldre, El- Aris vonala mögé kell visszavo­nulniuk, s ezt követően hathó­napos tűzszünet lépne életbe a megszállt területek teljes ki­ürítésére vonatkozó Jarring- terv részleteinek kidolgozására”. Rogers ennek tudatában ment Izraelbe. Elmondották még az amerikai külügyminiszternek Kairóban — j hangoztatta Szadat —, hogy Egyiptom ragaszkodik a teljes kivonuláshoz és a Gázai-övezet igazgatásának megtartásához. Csak abban az esetben kész megnyitni a Szuezi-csatornát, ha az egyiptomi alakulatok a hajózás biztonságának szavato­lása végett átkelhetnek a ke­leti partra; A találkozó végén az Arab Szocialista Unió parlamenti bi­zottságának 360 tagja nyilatko­zatban biztosította teljes támo­gatásáról Szadat politikáját <AP) Hazautazott a jugoszláv belügyi küldöttség Benkei András belügymi­niszter meghívására egyhetes hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság szövetségi belügyi küldött­sége Radovan Sztiacsics szövet­ségi titkár vezetésével. A szívélyes légkörben lezaj­lott tárgyalásokon megtárgyal­ták a két minisztériumot érintő kérdéseket, látogatást tettek a Belügyminisztérium egyes szer­veinél. A küldöttséget fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagja, a kor mány elnökhelyettese. A foga­dáson jelen volt Benkei And­rás belügyminiszer és Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság ma- j gyarországi nagykövete. A küldöttség kedden a dél-! előtti órákban elutazott hazánk­ból. (MTI) Izraeli tervek A Jeruzsálem! városi tanács az egyesített Je­ruzsálemet nyilvánította az ország fővárosának, figyelmen kívül hagyva a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határo­zatát, amely valameny- nyi megszállt arab terü­let visszaadására szólí­totta fel Izraelt. Eddig ugyancsak az ENSZ ha­tározata ellenére — 1950 januárja óta — a város nyugati, izraeli szektora volt az ország fővárosa. A több ezer éves vá- \ rost, ahol egyszerre há­rom vallás (zsidó, ke­resztény és mohame­dán) szent helyei is vannak, az első izraeli —arab háborút követő­en az 1948. december 1- én rögzített frontvona­lak alapján osztották fel a szembenálló felek között. Ezáltal az ENSZ 1947-es határozata sze­rint nemzetközinek nyilvánított Jeruzsálem történelmi óvárosa Jor­dániához, míg a modern városrész Izraelhez ke­rült. 1967 júniusa, az arab városrész elfogla­lása után az izraeli megszállók azonnal megkezdték az annexió előkészítését. Hamaro­san feloszlatták az arab városi tanácsot, majd a megszállt területek kö­zül elsőként itt, beve­zették az izraeli igaz­ságszolgáltatást. Ezt kö­vetően megkezdődhetett a város nemzetiségi összetételének tudatos megváltoztatása az arab lakos-' ság egy részének kitelepítésével. Az egy esített város közigazga­tási határait pedig kiterjesztet­ték a beépített területeken túl, a környező, stratégiailag fontos magaslatokra is. A jelenleg 210 ezer zsidó és 70 ezer arab lakosú város keleti — eredetileg arab — városré-j szének modernizálásával leplez­ve újabb 100 ezer Izraeli ál­lampolgár letelepítését tervezik, hogy annak jellegét megváltoz­tassák. A korábban létesített feszesen 5500 lakásos lakótele-1 yekkel szemben az újabban tér-1 Csou En-laj: A feszültség nem csökkent Csou En-laj, a Kínai Állam­tanács elnöke a közelnvúliSban arab újságírókat fogadott Nyi­latkozatáról a keddi A1 A h ram számol be. Arra célozva, hogy legutóbb amerikai asztaíiteniszezők jár­tak a Kínai Népköztársaságban, Csou En-laj azt fejtegette, hogy Kína és az Egyesült Államók viszonyában levő feszültség nem csökkent, csak „a két nép kö­zötti kapcsolatokat újították fel”. Hangsúlyozta Csou En-laj, hogy a két nép kapcsolatai mé­lyen visszanyúlnak g történelmi múltba, de az amerikai kor­mány Kínával szemben ellen­séges politikáit folytat és meg­szállva tartja Tajvan szigetét. Csou En-laj követelte, hogy az amerikai erők hagyják el Tajvant és a 7. flotta egységei távozzanak a tajvani szorosból. Ami Kína ENSZ-jogait illeti, Csou En-laj ismét kijelentette: a tajvani kérdés megoldásáig Kína nem hajlandó bekapcso­lódni a világszervezet munká­jába. A tajvani kérdés: belügy, Kína maga fogja megoldani azt — mondotta. A Közel-Keletről szólva Csou En-laj megígérte, hogy Kína fo­kozza a palesztinaiaknak nyúj­tott segítséget. Csou En-laj vé­gül egységre szólította fel az arabokat (MENA) ... ' ..... I.*.. Pakisztáni küldött Nixonnál M. Ahmed, a pakisztáni kor­mány gazdasági főtanácsadója hétfőn Washingtonban felkeres­te Nixon elnököt. Ahmed ta­lálkozott Nixon nemzetbizton­sági főtanácsadójával, Henry Kissingerrel is. Ahmed azután érkezett az Egyesült Államok­ba, hogy tíz szenátor felszólí­totta Nixont: szakítsa meg a polgárháború befejeztéig a Pa­kisztánnak nyújtott katonai és gazdasági segély folyósítását. (Reuter) Meghalt Erdei Ferenc A hír fájdalmasan rövid: Er­dei Ferenc akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia fő­titkára, Csongrád megye ország­gyűlési képviselője keddre vir­radó éjjel 61 éves korában el­hunyt. Súlyos betegség végzett a „Futóhomok”, a „Parasztok”, a „Magyar város”, a „Magyar falu” és megszámlálhatatlanul sok más tanulmány szerzőjével, akiben 1934-től a felszabadnia sig a honi falukutatás egyik legsokoldalúbb ifjú tudósát, az 1944-ben megalakult ideiglenes kormányban vállalt tisztségétől napjainkig a magyar közélet bölcs, nyíltszívű és egyenes ve­zető személyiségét tiszteltük. Halálát az egész nemzet gyá­szolja. Megyénk minden városában és községében megalakultak a helyi tanácsuk Május 19-én megyei tanácsülés Megyénk választópolgárai az április 25-i választáson a négy városban és a 75 községben 3064 jelöltnek adtak tanácstagi megbízatást szavazataikkal. A megválasztott tanácstagok ápri- j lis 30-tól május 10-ig tartották! meg testületi üléseiket. A he- j lyi tanácsok alakuló ülései ün­nepélyesek voltak, de mér ész- j revetették a holnap tennivalóit is. Nagy gonddal választották: meg soraikból a tisztségviselő­ket, az elnököt és a vb tagjait, s az általuk vélt legalkalma­sabb személyt nevezték ki tes­tületileg a végrehajtó bizottság titkárává. A tanácstagok között sokan vannak olyanok, akik több ciklusban is elnyerték a vá­lasztópolgárok bizalmát. Ez elő­nyére válhat a városoknak, köz­ségeknek, hiszen a felhalmozott tapasztalatok is biztosítják a munka folyamatosságát. Nagy tisztesség a választópolgári bi­zalom azok számára is, akik a választások eredményéként most első ízben lettek tanács­tagok. Biztosak vagyunk abban; hogy az új tanácstagok és az új tisztségviselők is hamar meg­találják helyüket a közéleti munkákban. A cél: a „hogyan kezdjük”, illetve „hogyan foly­tassuk”, egyöntetűen Iákristályo­sodott valamennyi alakuló ülé­sen; még többet tenni, még jobban dolgozni a közösségért. Ehhez pártunk X. kongresszu­sának határozata lehetőséget ad amikor a helyi önkormányzati tevékenységre ösztönzi a taná­csokat. Ehhez azonban szüksé­ges a lakosság részvétele a tanács egész munkájában. Erre való törekvéseiket erősítették az alakuló tanácsüléseken is. Az alakuló tanácsülések má­sik feladatuknak is eleget tet­ték: megválasztották a megyei tanács tagjait. Az újonnan vá­lasztott megyei tanács az ala­kuló ülését május 19-én tartja Békéscsabán. ■■•■■■■■•■■■■■a Közgyűlés az Akadémián vezeti 3 lakótelep beépítetlen, ■ araboktól elkobzott területen J valósul meg. Közülük a Nebi 3 Sámuel lakótelepen 10 ezer, a ■ Kormányépület környékén — • az egykori brit hivatali negyed- » ben — 3 ezer, a Sharafat lakó- • telepen pedig 6500 lakás épül! majd fel. A diplomáciai kapcsolatot ■ fenntartó államok jelentős részt ! — összesen 33, köztük az Ame- _ rikai Egyesült Államok is — ■ külképviseletét az 1947-es ENSZ 3 határozatban fővárosnak megje- : lölt Tel Avivban tartja. ■ A sztalunkon a meghívó a Magyar Tudományos Aka­démia hétfőn kezdett ez évi köz­gyűlésére. Mondhatnánk: a tu­dósok ügye; és ez igaz is. Az antibiotikumok használatával kapcsolatos problémákhoz, avagy a társadalomtudományok differenciálódásához és egységé­hez — hogy csupán két témát ragadjunk ki a gazdag program, ból — érdemlegesen hozzászól­ni valóban a „szőkébb” szakma­beliek dolga. Ám ez a sokáig dí­vott meghatározás egyre kevés­bé állja meg a helyét Több ok­ból. Az egyes tudományokat ma­gas szinten művelők köre, szá­ma lényegesen bővült és bővül Es ezzel párhuzamosan a tudo­mányos kérdések legtöbbje, amit kutatnak, aminek fejleszté­sén dolgoznak, sokkal közelebb került mindennapi életünk gaz­dasági, társadalmi problémái­hoz A kölcsönhatás tudomány és gyakorlat-között térben és időben feltűnő módon összezsu­gorodik. Egyetlen példa: . az elektronika, a számitógépes el­járások kutatása és fejlesztése napjaink egyik rendkívül fontos műszaki tudományos feladata. Ám a számítógépek és tartozé­kaik gyártása már folyik egyes üzemeinkben, alkalmazásuk első lépésein pedig ugyancsak túlju­tottunk már. Íme, a három fá­zis, amelyet egykoron hosszú évek, ha nem évtizedek válasz­tottak él, ma egészen gyors ütemben követi egymást, sőt bi­zonyos értelemben már egyidó- ben megy végbe. Ilyen körűimé, nyék között a tudomány és a tudósi tevékenység „szűk köré­ről” beszélni, enyhén szólva túlhaladott A közgyűlés érdekessége, hogy már bizonyos áttekint®, adhat az akadémiai reform óta eltelt egy esztendő tudományos mun­kájáról, eredményeiről. És ugyancsak növeli a közgyűlés jelentőségét, hogy ebben az esz­tendőben váltak ismertté a tu­dománypolitikai irányelvek és születtek meg a pár tkon gr esz- sz'u- tudományra vonatkozó ha­tározatai, amelyeknek élénkítő hatása már kezdett mutatkozni. M it tükröznek a vezető — elnöki és főtitkári — be­számolók, az egyes tudományos osztályok számadása, az előadá­sok és vitaanyagok, amelyekbe a részletes sajtótájékoztatás jó­voltából módunk ,;olt beletekin. teni? Mindenekelőtt azt, hogy a legfontosabb és legidoszer ibb komplex problémák kerültek tudományos központunk mun­kájának előterébe: eriergiastruk- túránk alakítása, természeti erő­forrásaink hasznosítása, a mo­dern építés módszereinek fej­lesztés#, a biológia számos iz­galmas problémája, a nagyüze­mi állattenyésztéssel felmerült új jelenségek, az ipari és mező­gazda: (gi kemizáció .»kqzta ár­talmak leküzdése nem utolsó­sorban — amire az imént utal­tunk — a komputerek széles körű alkalmazása. Mindez természetesen csupán igen vázlatos jelzése annak az átfogó, egyszersmind a legfon­tosabb kérdésekre összpontosí­tott munkának — ez utóbbi is igen fontos, új vonás —, amely a közgyűlésen tükröződik. Ezen a helyen most csupán egyet emelünk ki, egyrészt újdonsága miatt, másrészt:, mert különösen jellemző, a vidéki egyetemi vá­rosokban folytatott tudományos munkára, a fővároson . kívüli egész tudományos életre, amely­nek az eddiginél jobb feltétele­ket kíván teremteni a tudorná­rnányos vezetés. Straub F. Brú­nó akadémikus előadása az egyetemek tanszéki kutatásairól abból indul ki, hogy a korszerű ■egyetemi képzés feltételezd a tanszékek korszerű kutatómun­káját. Ezen túlmenően, ez a ku­tatás — például az orvosi, az agrár és a biológiai tudományok területén — ma már nem foly­tatható a klasszikusan kialakult tantárgyak keretén belül, ha­nem csakis integráltan, s ez minden bizonnyal kihat majd az oktatás módszereinek fejlő­désére is. A professzor vélemé­nye szerint az Akadémiának éppen olyan intenzíven kell fog­lalkoznia a tanszéki kutatással, mint az Akadémia saját kutató intézményeinek munkájával. Mindezzel összefüggésben szá­mos gyakorlati javaslatot is tesz az akadémiai intézetek és az egyetemi tanszékek személyi és szervezeti kapcsolatára vo­natkozóan. E gyébként, tévedés lenne azt hinni, hogy az Akadémia most foglalkozik első ízben a tudományos kutatás széles körű anyagi támogatásának időszerű kérdéseivel. Inkább arról be­szélhetünk, hogy a már megva­lósult nagyobb mérvű támoga­tás hatékonyságát vizsgálhatja meg. Az elmúlt öt évben, ugya­nis, amíg a nemzeti jövedelem 39 százalékkal emelkedett, a kutatásra szolgáló anyagi esz­közök 88 százalékkal növeked­tek. Ami pedig a most kezdődő tervidőszakot illeti, 46 milliárd forintra számíthat a kutatás és fejlesztés, ami további 1 hatvan százalékkal több az előző öt év ilyen irányú költségeinél. Egyre több pénzt költünk a tudomány­ra. Egyetlen céllal: szeretnénk minél többet nyerni is általa. Ez korszerű út. *>. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom