Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
A Kazinczy-« lány Csinos, hosszűhajú, nyílt tekintetű lány Szalai Éva, az orosházi Táncsics Mihály gimnázium Il/a osztályos tanulója. Már beszélgetés előtt megtudtam róla, hogy sok minden iránt érdeklődik. A leglényegesebb azonban, hogy néhány napja a „Szép magyar beszédért” alapított Kazinczy-érem egyik tulajdonosa. — Hol kezdődött a sikerig vezető út? — Az általános iskolában, »hol Papp Miklós magyar tanár volt az osztályfőnököm. Amikor gimnazista lettem, 6 is átkerült a gimnáziumiba, így a Táncsics-szemináriumon tovább segített nekem. Kicsi korom óta szeretek olvasni, szavalni « az elsők között is első számomra József Attila és Vári Mihály. — Korábban is indultál már versenyeken? — faggattam to- tvább, annál is inkább, mert élmény volt hallgatni beszédét Megfontoltan szövi a mondatokat, hangjában semmi mester- kéltség, nem ejt egyetlen beszédhibát sem. Csak a gondolattal törődik, a mondatok már magától teremnek. Tisztán, csengőn, árnyaltan — ahogy azt a nyelvtanár álmodja. — Az úttörő kulturális szemlén kezdtem és nyolcadikban az országos magyar versenyen a legjobb 13 közé kerültem. Az idén az EDÜ-re készültem, de a sarkadi elődöntőn nem sikerült továbbjutniU?) Rosszulesett, mert nagyon reménykedtem. Ezután tudtam meg, hogy indulhatok a Kazinczy versenyen, Bántott az előbbi kudarc, Országos társastánc-verseny Békéscsabán A KISZ Központi Bizottsága megbízásából a KISZ Békés megyei Bizottsága és a Megyei Művelődési Központ május 1—2-án este 7 órai kezdettel országos társastánc-versenyt rendez Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttö- rőházbam. Első este 18 C-osztá- lyú páros indul, második este pedig az A-osztályú párosok latin-amerikai táncversenyét bonyolítják le. A versenyt Nyíri Lajos vezeti, pcuntozöbírái pedig neves táne- pedagógusok lesznek. gondoltam, azért is megmutatom. — Milyen volt a verseny? — Ajaj — nevet egyet önmagán — szörnyű izgulós vagyok, órán is, hát még ott! Egyik nap a kötelező, azután a választott szöveget olvastuk feL Gorkij: Valóság és irodalom című művéből választottam részletet, a kötelezőt pedig Szabó Lőrinc: Költészet és tech- niká-jáböl jelölték ki. A zsűriben csupa ismert ember volt, Péchy Blanka érdemes művész, aki hat évvel ezelőtt megalapította a Kazinczy-érmet, aztán Benczédi József, a Művelődésügyi Minisztériumból, dr. Wachs Imre, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa. A elöntő versenyen 65-en indultunk. Azt hittem, hallucinálok, amikor a legjobb hat között hallottam a nevemet Az emlékérem mellé kaptam hét szép könyvet és egy kerámia vázát. Ennek is örültem, mert a felnőttek is ilyet szoktak kapni a nagy versenyeken — teszi hozzá lelkesen, s magam is meglepődöm, milyen természetesen együtt van ebben a komoly gondolkozású, de cseppet sem komolykodó diáklányban « tegnapi kisgyerek és a holnapi felnőtt — Különben — tessfl hozzá —, amikor az egyik zsűritag eredményhirdetés előtt elmondta, milyen hibákat ejtettünk, úgy éreztem, hogy ezt mind ám követtem eL — Végül mondj valamit arról, hogy mit csinálsz szabadidődben? — Szabadidővel tulajdonképpen nem dicsekedhetek, öt éve tanulok zongorázni, az iskolai kórusban énekelek, KISZ-titkár vagyok és tagja az Országos Diáktanácsnak. Ami időm még ezután marad, olvasással töltöm, beatet hallgatok, moziba, színházba megyék. És persze tanulok. Magyar—orosz szakos tanár szeretnék lenni, a felvételin pedig nagyon kell tudni. A divat? A midi és a maxi nagyon tetszik. Most kaptam egy szép midi ballonkabátot Elvégre haladni kell a korral — mosolyog hozzá csintalanul, Mert mégiscsak diáklány. Tóth Ibolya Zrenjanin-muzslyai amatőr színjátszók megyénkben A Zrenjanin-muzslyai „Petőfi Sándor” Művelődési Egyesület amatőr színjátszói tegnap a déli órákban Békéscsabára érkeztek. A megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetői fogadták a csoportot, melynek tagjai rövid városnézés után Füzesgyarmatra utaztak, ahol a művelődési házban nagy sikerrel mutatták be Abay—Kalmár—Majláth: Ne szóljatok bele! című háromféL- vonásos zenés vígjátékát A muzslyai színjátszók ma este Szeghalmon szerepelnek, holnap pedig Debrecenije utaznak, ahol a város nevezetességei vél ismerkednek. Dobos GáUf Felkai Székely Dénes , Széplaky Zenés komédia sok nevetéssel Dávid—Dénes: Albérlő a fürdőkádban J ae keresett volna már albérletet? Igaz, vannak, akik nem albérlők, hanem főbérlők. Voltak, vannak, és lesznek is. De ki ne hallott volna már a négy falat kereső emberek kálváriájáról? fis, hogy ilyen szituációkban mennyi minden előfordulhat ahhoz nem is kell túlságosan érzékeny fantázia. Darabunk főhőse, Mester állatorvos is albérletet keres. Házról házra jár, míg végül találkozik a föbérlővei, özv. dr. Lantos Gyuláné, r on gyelefán tkitömő iparművésznő személyében, aki hajlandó kiadni azt a szobát, ahol tulajdonképpen az unokahúga lakik, de az unokahúg pillanatnyilag férjvadászatr kiszálláson van, nos tehát semmi akadálya annak, hogy dr. Mester beköltözhessen. A baj nem is itt kezdődik, hanem ott hogy dr. Mesternek van egy menyasszonya is, aki szintén szeretne beköltözni, és hogy menyasszonyi ruhában, az fényesen prezentálja azt a tényt, miszerint alig néhány órája esküdtek, és szeretnének sort keríteni a boldog beteljesülésre... Igenám, de nem lenne színpadi komédia ez az egész, ha az olyan könnyen menne. Számtalan és példátlan akadályt kell leküzde. ni ahhoz, hogy a végén... nos, hogy a végén a főbérlő kerüljön a fürdőkádba, és a fiatal szerelmesek a... szóval, hogy szépen, annak rendje és módja szerint elrendeződ jenek a dolgok. Addig azonban lehet nevetni, tapsolni, derülni és szurkolni a főbérlő iparművésznő ellen, aki saját vagyoni helyzetét utálatos módon használja fel arra, hogy a fiatalok ellen merényleteket szervezzen. Bár stratégiája világos, taktikája azonban balm üt ki, és mint említettem volt, a saját fürdőkádjába kényszerül A rossz elnyeri méltó büntetését, megnyugszunk, és örülünk annak is, hogy végre ez a kedves, bájos, aranyos fiatal pár, dr. Mester és ifjú hitvese, beevezhet a házasság első napjainak boldog és önfeledt révébe, a gonosz főbórlő legszebb szobájába. A történet lényege ennyi. Viszont már ebből a vázlatos szinopszis-féléből is jól látszik, hogy ügyes szerző jó darabot írhat belőle. Aztán, ha hangulatos, jó zene is párosul hozzá, és tovább: kitűnő, ötletgazdag rendezés, kifejező, színvonalas koreográfia, végül, de nem utolsósorban jó színészi játék — a siker bizonyos. Lehetne hibát keresni, hiszen hol van az az előadás, amiben nincs? Lehetne szólni arról, hogy a, darab expozíciója (valahol ez az ilyen zenés komédiák általános betegsége!) elnyújtott, nem képes arra a szerző, hogy a lényeget kifejezve gyorsan tájékoztassa a nézőt, arról, hogy miről van szó, mi a pillanatnyi helyzet, honnan indulunk a nevetés útjára? Lehetne figyelmeztetni egyik-másik szereplőt, hogy fegyelmezettebben viselje el a sikert, és az előadás második részében is inkább legyen mértéktartó, mint harsány; hogy a színpad mindent felnagyít (ők ne tudnák?!), a túl széles gesztust, a kiáltóbb színeket, a túlbuzgó táncot is sokszorosára erősíti —, de ezeket a nem lényegi hibákat igazán kár feszegetni. Mert az összkép: a néző azt mondja előadás után, hogy jól szórakozott Ennek a zenés komédiának pedig ez volt a célja, és hellyel-közzel azért találó gombostű-szúrásokkal is illette azokat, akiket illetnie kellett. Vendégrendező a színpadi játék irányítója, Ruszt József Debrecenből Színes egyéniség, és érti a módját, hogy ötleteit, jói megvalósítsa. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom: új szint jelentett rendezése ebben az évadban, és kedves ismerős színészeink, a zenés társulat java, mintha színészi eszközeikben is gazdagabban léptek volna színre. Ezen a- előadáson hangsúlyt kapott a mozgás, statikus pillanat úgyszólván alig található, a rendező mindig kitalál valamit, és észre sem vesszük, hogy egy újabb ötlet valósul meg a szemünk előtt. Természetes, és egyszerű a színészek mozgatása, ugyanakkor jellemző. Itt kell dicsérni Felkai Eszter A maga nemében egyedülálló bérleti hangversenysorozatot hirdetett 1971-re az orosházi Petőfi Művelődési Központ. A Szo- kolay Bálint vezette Madrigál1 Együttesre, valamint az orosházi zenei élet idősebb és ifjú képviselőire támaszkodva, kiváló vendégművészek felléptével kívánja bemutatni a város muzsikakedvelőinek a reneszánsz és a barakk zenét, Mozart, Beethoven, Liszt és Bartók néhány kimagasló művét-, a Kossuth-díjas Szokolay Sándor munkásságát, az orgonamuzsika szépségeit. A vendégek között üdvözölhetik majd az orosháziak Házy Erzsébet Kossuth-díjas Érdemes Művészt, Faragó Andrást, az Állami Operaház tagját, Rántó Dezsőt, Május 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor rendezik meg Békéscsabán az 1-es számú Általános Iskola névadóünnepélyét. Gajdács Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője ünnepi beszédben méltatja az iskola névadójának, Achim L. Andrásnak történelmi szerepét. Az ünnepély második részében kisdobos- és úttörőavatás pompás koreográfiáit, nagyon tehetséges, amit csinált, ilyen jó táncokat nem is tudom, mikor láttunk a csabai színpadon. A szereplők közül első helyen a bájos, sugárzó tehetségű Dobos Ildikót kell említenem. Szinte mindent tud, amit egy színészinek tudnia kell, meggyőző és gazdag alakítás. Remek a partner is, Gálfy László, fis mi több: most egyáltalán nem a rutinos, a mesterség minden fogását ismerő színészt láttuk, ilyen felszabadultan komédiáz- ni, ez az, ami a sikerrel egyenlő. Dénes Piroska, a főbérlő könyörtelen és jó adag szentimen- talizmustói szinte valószínűtlen rózsaszín alakját kiváló komikai készséggel jelenítette meg, két tánca (igaz, Felkad érdeme is!) nyütszfni tapsot robbant a nézőtéren. A koreográfus, Felkai Eszter az unokahúg-kávéfőzőnö- férjvadász is, izgalmas, temperamentumos. Kacagtató figurát formál Székely Tamás és Széplakii Endre, mindketten mértéktartóan, A zenekar Hovák Mátyás vezetésével nem akar önállóan csillogná és ez a jó, Székely László díszlete, akár ez az egész igen jó előadás: ötletgazdag, pedig három helyszínt egyben ösz- szehozni, nem könnyű dolog. Neki jól sikerült, és ez a dicsérete iSj Sass Ervin Az orosházi Madrigál Együttes bérleti bangrersenyei 99Achim L. András" Általános Iskola a fiatal magyar zongoraművész- nemzedék immár világsikereket magáénak mondható tagját, Ella István orgonaművészt, neves kórusokat, a Zeneművészeti Főiskola növendékeit. A május 3-i hangversenyen — este 7 órakor a Művelődési Központban — a reneszánsz és a barakk zene kimagasló képviselőnek, Lassusnak, Gesualdo- nak, Scarlattinak, Monteverdi- nék, Vivaldinak, PureeH-nek muzsikájával kezdik a koncertsorozatot. Az előadók között vannak az orosházi Állami Zeneiskola tanárai, a Madrigál Együttes s a7 est vendégművésze, Andor Éva, az Állami Operaház magánénekese. lesz, mélyen közreműködik a békéscsabai Gyógyszerész- és Liszt Ferenc Kamarakórus, az iskola úttörőcsapatának énekkara és irodalmi szakköre. BÉKÉS 9 DKL MÁJUS L
