Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
tgT 1 fceM toawfflMtwwrti, flffl Tstrti: Indokínai háború New Yorkban 1 (Tizeim Eiapja Buddha «aületAjmpJa n oka, vagy más valami? — ki tudja! Tény azonban, hogy a bé_ tan volt olyan nap, amikor — harci cselekmények hiányában — nem adtak ki amerikai hadi- jelentést Délkelet-Ázsiában. Ügy tűnt, mintha — legalábbis átmenetileg — az indokínai háború áttolódott volna a nyugati féltekére. Washington, New York, Boston és más amerikai nagyvárosok a háborúellenes tüntetők kiáltásaitól visszhangoztak. A kormányzat a karhatalom valamennyi formáját, a rendőrséget, a nemzeti gárda és a tengerészgyalogság egységeit vetette be velük szemben, s az ütközetek során csak a fővárosban több, mint tízezer polgári ,,hadifoglyot" ejtettek. A hét diplomádat eseményei előterében két külügyminiszteri látogatás állít. Schumann, a francia külpolitika irányítója négy napot töltött Moszkvában, ahol tárgyalásokat folytatott Gromfko szovjet külügyminiszterrel. A francia államférfit Ko> szigdn és Brezsnyev is fogadta. A megvitatott aktuális nemzetközi problémák közül különösen figyelemreméltó előrehala. dás történt az európai biztonsági értekezlet előkészítése kérdésében. A francia kormány hajlandóságot mutat a finn javaslat elfogadására, és felhatalmazza finnországi nagykövetét a Helsinkiben folytatandó előkészítő megbeszélésekre. Bár a nyugat- berlini kérdésben eltérés mutat, kozik a két ország álláspontja között, mégis — ahogy a konzervatív francia Figaro megfogalmazza — ja fagy Itt Is engedni kezd". A francia—szovjet együttműködés gazdasági területen komoly előrehaladást mutat. Franciaország szovjet teher- autó-gyáróriás, a Szovjetunió pedig hatalmas francia kohókombinát felszerelésében vállalt jelentős szerepet. Szovjet érc ellenében a frandák könnyűipari berendezéseket szállítanak. Előrehaladott stádiumba kerültek a tárgyalások szovjet földgáz szállításáról, amelyért Francia- ország a gázvezeték csöveivel fizet. íme a kétoldalú előnyök: a Szovjetunió a most induló 9. ötéves terv teljesítéséhez kap segítséget. Franciaország számá. r® pedig különösen a jelenlegi, válsággal fenyegető valutahelyzet idején, a gazdaság stabilitása szempontjából nagy jelentőségűek a kétodalú külkereskedelmi és együttműködési megállapodások. Rogers amerikai külügy. miniszter a hetet a Közel-Keleten töltötte. Űtjának két legjelentősebb állomása Kairó és Tel Aviv volt Ez EAK fővárosában folytatott háromnapos tárgyalásainak eredményeit „hasznosnak” minősítette az amerikai külügyminiszter. Nyilatkozatából, sajtójelentésekből, valamint az A1 Ahram kommentárjából kirajzolódik, hogy bizonyos előrehaladás történt. A Reuter szerint egyiptomi hivatalos személyiségek elégedettségüknek ad. tak kifejezést a két fél álláspontjának tisztázása miatt. A Szuezi -csatorna megnyitásával kapcsolatos egyiptomi terv ügyében az EAK azt kívánja, hogy az izraeli csapatkivonások után egyiptomi csapatok keljenek át a csatornán. Az amerikai külügyminiszter javaslata szerint viszont átmenetileg amerikai és más nemzetközi fegyveres erők állomásozhatnak a Sínai-félszigeten. Az A1 Ahram az amerikai terv Ismertetésében ; hozzáfűzi; Rogers a részleges 2 BÜß HtmSsn 1971. MÁJUS 9. tzraeffl csapatkivonást a Biztonsági Tanács határozata végre-1 hajtása kezdeti lépéseként értei., mezt. Mindez nem tette könnyűvé Rogens helyzetét Izraelben. Hiszen már érkezését megelőzően Golda Medr miniszterelnök kijelentette: országa „szükség esetén barátainak éppúgy kész nemet mondani, mint ellenségeinek”. A . külügyminiszter a Tel Aviv-i vezetőkkel folytatott tárgyalásai, valamint a parlament külügyi bizottságában történt felszólalása során mindenesetre hajlékonyabb magatartásra próbálta rávenni Izraelt. Rogers látogatásának tényleges eredményeit csak a Jövő fejleményei mutathatják meg. ft „dollárcsata” hirtelen, de nem egészen váratlanul robbant ki a tőkés világban. Az ütközet központja ezúttal a Német Szövetségi Köztársaság, a nemzetközi finánctőke, a magas nyugatnémet kamatláb és a változatlanul tartó konjunktúra vonzó hatásaként dollármUliár- dokat kínált az NSZK pénzpiacán. A dollár kivételezett helyzete folytán a nyugatnémeteknek nem volt ellenszerük a beáramlás megakadályozására. A nemzetközi megállapodások ugyanis an» kötelezik a jegybankot, hogy 3,83 márkánál kevesebbet nem fizethetnek 1 dollárért. Márpedig az amerikai valuta értéke jelenleg ennél lényegesen kisebb. Másszóval ez azt jelenti, hogy a nyugatnémeteknek ei kellene vállalniuk a dollár-infláció terheit Ennek a helyzetnek vetett véget a kormány intézkedése, arne*F * hét közepén bezáratta az NSZK devizatőzsdéit. és minimálisra korlátozta a dollár beválthatóságát A valutaválság lázbahozrta az egész tőkés világot. A különböző kormányok másként és másként reagálnak. A Benelux országok, Svájc, sőt Japán is követték a bonni példát, és bezáratták tőzsdéiket, míg Párizs ■és London tartózkodó maradt. A devizaválság megoldása ügyében a bonni kormány elhalasztotta az egyoldalú döntést hogy megvárta a közös piaci országok gazdasági és pénzügyminisztereinek szombati brüsszeli értekezletét A Jelek szerint kimozduTt valami a holtpontról Nyugat-Ber- linben. A pénteki 19. nagyköveti megbeszélés három óra hosszat tartott Abraszimov, szovjet nagykövet távozóban kijelentette, hogy a tárgyalásokon ..lépést tettek előre”. Bár a három nyugati hatalom és a szovjet álláspont között még mindig lényeges különbségek vannak, a mos. tani tárgyaláson — politikai megfigyelők szerint — azokat a pontokat keresték a két javaslatban. amelyek a legtöbb kilátást nvűKiák az érdemleges tárgyalásokra. A nyugat-berlini kérdés megoldásában történő előrehaladás kedvezően befolvá. solhatná nemcsak a német kérdés, de az európai biztonság ügyét is. R magyar külpolitika nemzetközi eseményei közül a Szudán! külügvminiszter budapesti látogatása és Ajtai Miklós mi- n iszterel nőkbe! ve+tes angliai tárgyalásai emelkednek ki. A londoni látogatásról kiadott közös közlemény a két ország gazdasági és tudománvos-mű- szaki egvüttmüködése feileszté. sének lehetőségeit hangsúlyozza. Angol részről ígéretet tettek, hogy megszüntetnek minden olyan korlátozást, amely nehezíti a két ország kereskedelmét. Jelentős lehetőségek mutatkoznak az ipari együttműködés fej- . lesztésére, valamint a tudorrá- * nyos és műszaki tapasztalatok • állandó és rendszeres cseréjére. ■ Miniszterelnőkhelyettesünk Iá. ■ togatása minden bizonnyal je- ! lentős lépés hazánk nemzetközi jj kapcsolatai fejlesztése területéin. • Tűzszünet Szombat reggel hét órakor megkezdődött a DNFF által Buddha születésnapja ünnepének alkalmából elrendelt kétnapos tűzszünet A saigoni hadsereg csak 24 órás tűzszünetet tart, ez szombat délben kezdődött. Essel egyidejűleg azonban az amerikai légitevékenység változatlanul folytatódott a VDK, Laosz és Kambodzsa felett Az amerikai parancsnokság egy szóvivője szombat reggel közölte, hogy Phantom-típusú amerikai harci gépek háromízben hajtottak végre bombatámadásokat a VDK területe felett A maffia áldozata A világsajtót gyorsan bejárta a hír, hogy újra gyilkolt a szicíliai maffia. Képünkön: a legújabb áldozat a tartományi főváros, Palermo főügyésze, Pietro Scag- lione, akit sofőr-testőrével együtt öltek meg. (Telefotő — AP—MTI—KS) 1945. május 2-án néhány órával éjfél előtt Kalinyin ezredessel együtt magához rendelt az 5. hadsereg parancsnoka, Berzarin vezérezredes. Megérkezésünk után a térképhez invitált bennünket. — A közeli napokban Németország kapitulál. — mondotta —. Feladatunk, hogy lehetőség szerint minél hamarabb ellenőrzésünk alá vonjuk az állami és kormányhivatalokat. Kalinyin ezredes a német hadsereg vezérkara, ön pedig, Platonov őrnagy a Birodalmi Kancellária épületének parancsnoka lesz. ■ Átadta magbízóleveleiníket. Az enyém így hangzott: „ Meghatalmazás, F. G. Platonov őrnagyot a berlini Birodalmi Kancellária parancsnokának nevezzük ki. Platonov őrnagy engedélye nélkül tilos a Birodalmi Kancellária épületének megtekintése. Az 1. Belorusz Front parancsnokának, Zsukov marsallnak a rendelkezése alapján. Berzarin vezérezredes, a Berlini Helyőrség Parancsnoka Kusev vezérőrnagy, a Helyőrség Törzsparancsnoka” ... Amikor harcosaink a Wil- helmstrasset megtisztították az utolsó fasisztától — a kapott parancs értelmében — a kan„Kettef gyorson felemelkedett, rosszindulatú pillantást vetett felénk, majd szemét lesütötte, lassú mozdulattal felemelve az asztalról marsall-botját, bizony, tálán léptekkel asztalunkhoz indult. Monoklija leesett a szeméről és a zsinóron függve maradt. Arcán piros foltok jelentek meg. Szemére Illesztette monokliját, s az odakészített szék szélére ülve minden sietség nélkül aláírta az okmány öt példányát. Ezután felkelt az asztaltól, Jobb kezére felhúzta kesztyűjét, és ismét megpróbálta a feszes, katonás pózt magára ölteni, ez azonban nem sikerült és csendben visszatért asztalához". így írja le emlékiratában Zsukov marsall azt a berlini jelenetet, amelynek során okmányban rögzítették Németország vereségét. Az aktus nem tartott soká és 1945. május 9-én 0 óra 43 perckor ért véget. 1 Huszonhat esztendő telt el azóta, Bőven elég idő lenne ez ah. hoz, hogy valamely esemény történelmi emlékké szelídüljön. Mi azonban ezt a napot nemcsak mint nagy történelmi — tankönyvek lezárt lapjaira való — eseményt ünnepeljük, hanem mint nagyon időszerű politikai évfordulót Is, amelynek hatása változatlanul eleven, tanulságai aktuálisak. A második világháború bizonyos, politikai értelemben máig sem zárult le. Máig sincs német békeszerződés, az egykori szövetségesek változatlanul német földön állomásoznak, de most már egymással szembenéző atomhadseregekkel. A Német Szövetségi Köztársaság bizonyos körei pedig — s a hivatalos Nyugatnak azok a politikusai, akik őket támogatják — nem ismerik el azokat a nagy horderejű változásokat, amelyek a háború után Európában bekövetkeztek. Legalábbis bizonyos változásokat még nem ismernek el. pedig a győzelemnek logikus, német földön forradalmi változást hozó és történelmien örvendetes következménye éppen az, amit nem akarnak elismerni: a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása, munkás-paraszt békeállam létrejött« azon a földön, amelyről két világháború pokla Indult eL celláriára siettem. Dodge kocsink csikorogva fékezett a kétemeletes szürke épület előtt. A furcsa, szögletes oszlopokkal díszített ház kapuja fölött még ott „díszelgett” a bronz sas. A falakon golyóütötte lyukak, az ablakok kitörve, félig égett függönyt lóbált a szél. A lépcsőházban szétdobált papírok, iratok. Körülöttünk még folyt a harc, de itt már minden csendes volt. Hajnalodott. Sebesültek Balra fordulva rövidesen megtaláltam a lejáratot a kancellária pincéjébe. A bejárati ajtó félig nyitva volt. Lehet, hogy németek maradtak odalenn. Megindultam lefelé. Akkor nem gondoltam arra, hogy bajom is eshet. Pedig az út, amit Sztálingrádtól idáig megtettem... No, de még sehol nem hagyott cserben a katona- szerencse. Eljöttem Berlinbe... Leértem a pincefolyosóra. Jobbra és balra szobák, az egyszerű faágyakon és a földön német sebesültek. Szótlanul néztek rám, szemükben félelmet, megadást, gyűlöletet láttam, de mindegyikük tekintetéből kiolvashattam: Mi lesz velünk? Mit akar az orosz? Lezárult azonban as aa európai múlt. amelyben a szocializmus első országa egyedül, elszigetelten állt. A monopol-kapitalizmus legvisszataszítóbb megnyilvánulása, a fasizmus elleni harc során a szocializmus eszméje áttörte a kordonokat, a fegyverekből és hazugságokból emelt falakat. A második világháború a szövetségesek részéről antifasiszta háború volt, következésképpen ez a győzelem sokkal többet jelentett, minthogy egy államcsoport legyűrte a másikat A győzelem felgyorsította a társadalmi fejlődést, olyan friss népi erőket segített közvetlenül, vagy közvetve felszabadulni, amelyek nemcsak Európában hozták létre szocialista országok sorát, hanem páratlanul fellendítették a nemzetköri munkásmozgalmat, s mindinkább éreztetik hatásukat Ázsia. Afrika és Dél-Amerika forrongó világában. Nemcsak máig hat, tovább is gyűrűzik tehát feltartóztathatatlanul az, ami negyedszázad alatt megindult. A háborúnak és a győzelemnek azonban másfajta tanulsága is van, olyan, amelyet mi jól emlékezetünkben tartunk, aa egykori nyugati szövetségesek viszont mintha kissé elfelejtették volna. A négy fő szövetséges együtt harcolta végig azokat az éveket: egy szocialista és három kapitalista ország. Az ilyen összefogást sem szabad a letűnt múlt emlékei közé sorolni, tankönyvié iraetté változtatni. Egy harmadik világháború, a minden eddiginél szörnyűbb összecsapás Damoklész kardia fejünk fölött van még, az emberiséget új veszélyek fenyegetik. S a ve. szélyt csak azzal lehet elkerülni, amit a szocialista országok nemzetközi politikájuk egyik fő törekvésévé tettek, s ez: a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, tartós kapcsolatrendszerének kialakítása. Ma huszonhat esztendeje örömujjongás hullámzott végig a világon: befejeződött a háború. Negyedszázad« múltával meg kellene és meg is lehetne teremteni azt a békeművet, amelynek alapjait oly sok vérrel cementezték össze a második világháború hősei. Tatár Imre Lehet, hogy más a helyemben nem sokat gondolkodott volna. Sonneberg mellett elsőként lépr tem be egy börtönbe. A visszavonul ók agyonlőtték, leöntöttük benzinnel és meggyúj tolták a foglyokat. Amikor kinyitottuk a kaput, még füstölögtek a máglyába rakott holttesteik. — Hány sebesültje van? — kérdeztem a főorvostól, amikor elém vezették. — Másfél ezer —• válaszolta halkan. — Két órán belül minden fegyvert, vágóeszkőzt, távcsövet és optikai felszerelést szolgáltassanak be! — mondtam. — Mi Iksz a sebesültekkel? — kockáztatta mefe a kérdést. —■ A sebesültek életéért ne aggódjon, mi nem vagyunk fasiszták — válaszoltam nem minden indulat nélkül. “Egvszer csak elém került a kancellária gazdasági vezetője, amolyan gondnokféle. Utasítottam. hogy továbbra is lássa el a tartalékból a sebesülteket — Igenis, őrnagy úr! — csapta össze megszokásból a sarkát. Természetesen tudtam, hogy Hitler nem lehet a pincében. De amikor a sötét folyosókon mentem, arra gondoltam; hátha mégis... 1 Az elemlámpa gyengülő fényében asztalt, székeket, tűzbiztos páncélszekrényt láttam. A másik szobában ágy, mosdó, a falon ovális tükör. Sehol senki.., A szőnyeg Visszamentem ez épületbe. Délután pótkocsis teherautó állt Berlini napok A Birodalmi Kancellária első szovjet parancsnokának visszaemlékezése