Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
/ Átadták a kongresszusi oklevelet a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak Zavaros a pincék vize A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, amely a tavalyi árvíz idején több mint 650 kilométeres szakaszon védekezett eredményesen a pusztítással fenyegető áradás ellen és ezzel mintegy ötven milliárd forint értékű nemzeti vagyont óvott meg, el. nyerte az MSZMP Központi Bizottság kongresszusi oklevelét, ei Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, valamint a Szocialista Munka Vállalata címet, továbbá a megyei Reggel 9 órakor már két bosszúság érte Lagzi Mihályt, a békéscsabai Május 1. Tsz újdonsült elnökét Az egyik a hajnali kiadós esőzés, a másik pedig a reggeli határjárás kezdetekor tönkrement a terepjáró gépkocsi kuplungja. Egyszerűen nem lehetett sebességet váltani. Le is álltak valamelyik dűlőút derekán. Még szerencse, hogy gumicsizmában volt, így azután száraz lábbal gyalogolhatott i vissza a tsz központjába. A két bosszúság azonban csakhamar elszállt, mivel akadt más gondúző elfoglaltság. A szövet- i kezet szakembereivel áttekintet- tette a tavalyi munkákban elért j eredményeket Volt mit össze- ezni, hiszen április végső soron mezőgazdasági munkára igen! kellemes időjárással kedveskedett a nagyrétieknek és a fénye- sieknek. Az őszi szántások nagyobbrészt jól felszikkadtak, s ahol a traktort megbírta az alul különben nedves, vizes, sáros föld, ott-teremtek az emberek, hogy vetés alá magágyat készítsenek. Áprilisban lucernát telepítettek, füves keveréket vetettek kaszálónak. Befejezték a cukorrépa vetését 297 holdon. A cukortermelési programból ez a tsz úgy vállalt részt, hogy az 1970. évi vetésterületet 105 holddal növelte. Nagyon bíznak abban, hogy a cukorgyár nem hagyja őket cserben és a répaművelésre, szedésre ígért gépsorok megvásárlásában a korábbi megállapodás értelmében segít — Nagyon kevés kézi munka- esővel rendelkezünk — mondja —, Békéscsaba iparosodik. Tsz- tagjainak egy része pályát változtat Ha nem kapjuk meg az ígért gépeket, hallatlan nehéz feladat elé kerülünk. Ezt azért említem, mert az utóbbi napok- . ban módom volt beszélni több szövetkezeti vezetővel, akik arról panaszkodtak, hogy a cukorgyár most, miután a répát elvetették, levegyszerezték, visszamondott néhány korábban vállalt kötelezettséget párt, tanácsi és szakszervezeti szervek vándorzászlaját Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét, valamint a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyetese és Kovács István, a MEDOSZ főtitkára adta át Hegedűs Lajosnak, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének. (MTI) A tavaszi vetés utolsó felvonásának nagy témája a kukorica. Holdanként 24 mázsa szemes termés elérésére tették képessé talajaikat Tavaly 346 hold kukoricája volt a közösnek. Most 760 holdat vetnek és még 900 hold háztájit hasonló minőségbe í. Az állatállomány takar- mánj ellátását saját erőből szeretnék megoldani. Az emberek nagy igyekezettel dolgoznak. Hét elejére a tanyák körül 200 holdba, a tsz nagy tábláiból pedig 170 holdon volt földben a kukorica. Nehéz a talajt vetésre előkészíteni, mert a télen igen sűrűn húzták ki a szivárgó csatornákat. Ezek egy részét be is temették, másik részét pedig továbbra is fenntartják. Évről-évre gondozzák, takarítják. Ha nem húzták volna meg ezeket a csatornákat, a belvíz bizonyára nagyobb kárt tett volna, mint tapasztalták. A korábbi években azokon a táblákon értek el az átlagosnál nagyobb termést, amelyekről tél végén, kora tavasszal levezették a belvizet. A búza nagyon szép. Fejlett. Mutat olyan termést, mint a korábbi években. Bíznak, reménykednek és vasszorgalommal dolgoznak a békéscsabai Május 1. Tsz gazdái. Minden ember a „fedélzeten” van, tesz-vesz, csinál valamit, hogy terveiket szép siker koronázza. A városba vargabetű megtételével értem vissza. A tsz központjából Doboz irányába, majd a Dobozi utat a gyulaival összekötő úton haladtam végig és a Veszely-kanyartól Békéscsabára vettem az irányt Az utak mentén húzódó táblákon, tanyákat övező szántásokon serény munka folyt Látszott az elmunkált rögön a gép, az ember kéznyoma. A déli órákra kiderült. A nap meleg sugaraival úgy szárította a felázott földet, mint egy édesanya a fürdető vízből kiemelt gyermekét. Talán azért, hogy optimális időben vethessék el kukoricájukat is a békéscsabai Május 1. Tsz szorgalmas, munkát szerető gazdái. D. K. Tisztelt Szerkesztőség! 1971. január 14-én jelent meg az a cikk, amelyet Prislcin István lakótársunk írt a Népújságnak, az Achim L. András lakótelep legnagyobb problémájáról, a lakóházak pincéjében levő vízről. Sok-sok lakó nevében irta sorait, és ezt megtoldom azzal, hogy 32 tömb 232 családjáról van szó. A tüzelőnk lent van a pincében. De a viz is! Ahányszor lemegyünk a pincébe — és ez mindennap megtörténik —, szidjuk a tervezőt és a kivitelezőt. Az írás nyomán vártuk, hogy az „illetékesek" mit szándékoznak tenni? Hogy miért írtam az illetékesek szói idézőjelbe? Mert úgy látszik, ebben az ügyben nincsenek illetékesek, akik megnyugtató választ tudnának adni a sajtó hasábjain, mint ahogy ezt megszoktuk és el is várjuk. Tudjuk azt, hogy az építkezéseknél adódhatnak problémák, mint jelen esetben is. De a hibát előbb, utóbb helyre is kell hozni. Nem is a hibákat akarom én felsorolni, hanem megkérdezni azt, mi lesz ezek után? Hoz-e az 1971-es év megoldást? Idézet a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1970. ok» tóber 10-i jelentéséből. „Tájékozódásunk, vizsgálataink nyomán az illetékesek esetenkénti intézkedéseikről tájékoztattak, azonban mint arról meggyőződtünk a tényleges, hatékony intézkedések elmaradtak... A pincékből a víz eltűnt, de ez nem az aktív műszaki beavatkozásnak, hanem a csapadékos időjárás megszűnésének az eredménye... A M/31-es épület térségében a megsértett szennyvízcsatorna miatt — amelyen az illetékesek másfél év óta vitatkoznak —, a szennyvíz tovább ! ömlik, most már két helyen a felszínre. Mindez minősíthetetlen állapotokat eredményez a környéken. A lakók kis árkot ástak, hogy a szennyvíz ne a bejárati járdára, hanem a két éve keletkezett kis tóba kerüljön. (A helyszíni bejáráskor a szennyvíztóban hat darab tarka kacsát találtunk.)” A NEB legutóbbi vizsgálatát évek óta tartó vita, s az Itt lakók több tucatnyi, hivatalos helyekre küldött beadványa előzte meg. Most távirati stílusban te« kintsük át az elmúlt évek csetepatéinak menetrendjét. A tanulságok levonását az olvasóra bízzuk. 1966. november. Döntőbizottsági tárgyalások a vízbetörések ügyében. 1967. január 8. A tervező iroda levele az OTP-hez: Haladéktalanul gondoskodjanak a Mokri utcai lakótelep tereprendezéséről és a csapadékvíz elvezetéséről. Az OTP febr. 15-én. a tervezőtől annak megerősítését kéri, hogy az alagesöves vízlevezetési rendszer megoldja-« a kérdést, mert véleménye szerint nem. A válasz: az alagesöves vízelvezetési rendszerrel a talajvíz a padlószínt alá sülv lyeszthető, így a pincék szára- zak maradnak... Köziben a KÖJÄL — hivatkozva a súlyos közegészségügyi helyzetre — sürgős segítséget kér. Az OTP a döntőbizottsághoz fordul. Kiderül, hogy a ktsz-ek a víztelenítési munkát elvégezni nem tudják. 1968. május 20-án az OTP kötbérigény benyújtását helyezi kilátásba. Az elmúlt év ,nyarán az OTP ismét sürgette a víztelenítő rendszer kivitelezőit. Bekapcsolódnak a népi ellenőrök is. Egy. re-másra készülnek a jegyzőkönyvek és a levélek. A NEB írja a tanácsnak ez év február 12-én. „A lakosság-! tói több panasz, jelzés érkezett, 1 melyek hatható intézkedéseket sürgetnek... Ismételt helyszíni szemlénkén a panaszok jogosságáról és a türelmetlenség indokoltságáról meggyőződtünk.” A tanács írja a NEB-nek, február 20-án: ... a lakótelepen felmerült közművesítési, illetve víztelenítési problémák ügyében a szükséges intézkedést megtesszük. Valamennyi kivitelezőt utasítottuk, hogy a befejezett és a be nem fejezett munkákat vizsgálja fölül. Legkésőbb 1971. május hó 31-ig kötelesek a feladatokat elvégezni.” A ^ megyei tanács építési osztályának feljegyzése szerint az eddig alkalmazott víztelenítési megoldások a város részére nagyon gazdaságtalanok voltak. A kérdés egyre inkább úgy vetődött fel, hogy melyik lesz az a szerv, amely a gordiuszi csomót kettévágja. Ami aztán végképp keserűséggel töltötte el a lakókat, az volt, hogy egyes ügyintézők részéről egyre gyakrabban a következőképpen fogalmazódott meg a problémájukra adandó válasz: a lehetetlennel állunk szemben. Nem nyugodtak bele. Néhá- nyan felkeresték a megyei KISZ-bizottságot. Fabulya Balázs készséggé! sietett segítségükre. Feltárcsázta az illetékeseket. A telefonbeszélgetések azonban kevés eredménnyel jártak. Közel tíz szervvel tárgyalt a megyei KISZ-bizottság titkára. A válasz majdnem mindig ugyanaz volt: a lakótelepieknek igazat adtak, a felelősséget azonban egymásra hárították. Tímár Benedek, » lakótelep tanácstagja ezt követően bekopogott szerkesztőségünkbe. Ismételt beszélgetések során többek között elmondta, hogy a lakók végsó elkeseredésükben már perindításra is gondoltak. Az ügyvédi munkaközösség azonban nem sok jóval biztatta őket. Ugyanis az ügyük annyira elhúzódott, hogy a lakásokra vonatkozó szavatosság ideje lejárt A jótállás alapján ugyan lehetne pert Indítani (a terminus meghosszabbítására a Legfelsőbb Bíróság 33. elvi döntése ad módot), de jótállást a szerződés nem tartalmaz. A beköltözés idején bizony nem erre gondoltak. Ahogy a pincékben jelentkezett a víz, panaszukat sehol sem utasították el. Tele voltak optimizmussal. Nyáron használhatóvá vá't a pince, ősszel és télen azonban újra megtelt vízzel. A falakon ki virágzott a salétrom. A folyosókat egészségtelen levegő árasztotta el. Egyszóval az állapot tűrhetetlenné vált Mi volt ennek a tengerikígyónak tűnő ügynek a bölcsője? Az Achim L. András lakótelep helyén valamikor temető volt. Nyilvánvaló, hogy a város hajdani honatyái alapos megfontolás alapján jelölték ki ezt a részt a temető számára, mert a talajvíztől nem kellett tartani, a csapadékvizet viszont csatornákon vezették le a városon kívülre. A megyei tanács tervező vállalata a talajvizsgálat során megállapította, hogy + — O ponttól (azaz a felszíntől) 240 centiméternél alacsonyabb rétegekben jelentkezik a talajvíz. Ennek alapján tervezték meg a pincéket négyrétegű szigetelés helyett kettős szigeteléssel. Az OTP-nek ugyan az volt a véleménye, hogy pincéket ne építsenek, a tanács azonban a városkép elcsúfításával érvelt, s emiatt a széntárolókról lemondtak. A lakások pincével épültek. A víz 1966-tól kezdve minden évben megjelenik. A me« gyei gazdasági döntőbizottság 96 százalékban a tervezőt, 30 százalékban az építtetőt, tíz százalékban pedig a kivitelezőt mar rasztalta el. Ezután az OTP dréncsőrendszer építtetéséhez fogott hozzá. A költség 600 ezer forint volt. Ennek az lett volna a rendeltetése, hogy a pincevizet egy aknába vezesse le, ahonnan majd csatornákon keresztül kijut a városon kívüli területre. A megoldás jónak látszott Az útépítés 6orán azonban a csőrendszer megsérült, a búvárszivattyúk meghibásodtak. Az üzemeltetést a megyei Csatorna, és Vízmű Vállalat csak azzal a feltétellel vállalná, ha a kivitelező. békéscsabai ktsz azt szabályszerűen átadja. Ez viszont a mai napig sem történt meg. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a felszíni vízlevezetés körül kellene keresni a probléma nyitját. A városi tanács a Mokri vízátemelő megépítésével csak részben segített a bajon. A csatornarendszer ugyanis eliszaposodott Emiatt a csapadékvíz elvezetése nincs biztosítva. Erinek a következménye volt az, hogy a lakótelepen megemelkedett a talajvíz. Ügy látszik, lassan tisztázódnak a talajvíz rejtélyesnek tűnő okai, s így a megoldást nyújtó konkrét feladatok is kirajzolódnak. A városi tanács hozzálátott a felszíni vízlevezető csatornák tisztításához, s még ez év őszén a lakótelepre vezetik a gázt is. Igen ám, csakhogy a gáz bevezetése nem olcsó mulatság. Egy kétszobás lakás 18 ezer forintért kap gázt. Az OTP ugyan öt évre 30 ezer forintot kétszázalékos kamat mellett ad kölcsön. A lakóházak tulajdonosainak nem ez az óhajuk. Ok lakásukat, beleértve a pincét is, rendeltetésszerűen szeretnék használni. Hiszen a szerződésben nem az áll, hogy olyan lakást kapnak, amelynek pincéje tele lesz vízzel. Pro. és kontra. Napjainkban is folyik a vita. Az érvek nem kerülnek pénzbe. De az idő igen! S a pincevíz bizony nem haszná] az épületek tálainak, Számolni kell azzal is, hogy emiatt a lakások élettartama megrövidül. Már pedig nem ez a cél. Azok a családok, amelyék becsületes munkával, takarékos életmóddal gyűjtötték ösz- sze a pénzt a lakásra, jogos az igényük arra, hogy azt megfelelően tudják használni. Más oldalról nézve a problémát, a városnak sem közömbös, hogy milyen lakások épülnek. Nem kétséges azonban az, hogy a város alacsonyfekvésű és még a magasabb részeken is gondot okoz a talaj- és csapadékvíz elvezetése. Kanalizációs rendszer nem épült még. Mint probléma, ilyen égetően a vá- ' ros történetében eddig fel sem vetődött. Az utóbbi évek nagy építkezési lázában viszont háttérbe szorult A városi pártbizottság sürgetésére készült el a hetekben Békéscsaba csapadék- vízelvezetési terve. A kivitelezés nagy összeget igényel. Ennek ellenére a legsürgetőbb feladattá vált Hosszú történet ez, s még senki sem tett pontot a végére. Mi sem vállalkozhatunk a megoldásra, a megoldás keresésére azonban igen. Vizsgálódása^ inknak csak töredékét írtuk, írhattuk meg, de tettük ezt a jó ügyhöz méltó buzgalommal, s nem az „illetékesek” ellen, hanem a Mokri utca lakói érdekében. Brackó István—Seredi János öntött műanyagpadló burkolat készítés, bármilyen színben lakosságnak és közületnek, minőségi kivitelben rövid határidővel. LAKOSSÁG FELÉ: konyhák, fürdőszobák, folyosók és bármilyen hidegburkolattal ellátott helyiségek műanyag melegpadló» kivitelben. KÖZÜLETNEK: Fentiekhez azonos minőségben és kivitelben A készített műanyagpadló SAV- ÉS LŰGÁLLÓ, ELEKTROMOS SZIGETELŐ. Készíthető csúszásgátló kivitelben is. MEGRENDELHETŐ: BÉKÉS MEGYÉI SZOLGÁLTATÓ ÉS TERMELŐ SZÖVETKEZET JFészek“ Lakáskarbantartó részlegénél BÉKÉSCSABA, Csaba u. Z Telefon: 12—297. v 272395 Miért sütött ki eső után a nap?
