Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Milliókat költünk bolthálózatunk fejlesztésére A zsadányi ÁFÉSZ önálló oldalkiadványa Amint telnek az évek, úgy lesz egyre inkább történelem az a küzdelem, amely negyedszázaddal ezelőtt Zsadányban, Bihar- ugrám és Körösnagyharsányban a földművesszövetkezetek létre­hozásában jutott kifejezésre. A zsadányi Szilágyi István, Kiss Gábor, Aranyos József, Pásztor János, Tart László, Diószegi Imre, Izsó József, a biharugrai Kátai János, Cs. Tóth Sándor, Szabó Sándor, Betinszki Pál, Szoboszlai Sándor, a korösnagyhar- sányi Oláh József, Semnyi Gyula, Hajdú Gyula, Hajdú Viktor és Máté Gyula tudna vaskos regényre is bőven elegendő törté­neteket elmondani a fpldm/äves szövetkezet alapjainak lerakásá­ról. Ök, a még élő alapítók tudnák igazán elénk tárni az oly­annyira nehéz kezdetet, amely végűi is az élet megindítását je­lentette. E három község szövetkezői is terményük összeadásával terem­tették meg az olyan alapvető cikkek csere útján történő be­szerzésének anyagi alapjait, mint a só, a cukor, a petróleum, a gyufa, az élesztő. Közben, aho­gyan múltak a hónapok, az évek, úgy lett mindinkább fontosabb társadalmi és gazdasági tényező­vé Zsadányban, Biharugrán és Körösnagyharsányban a földmű­vesszövetkezet. Ugyanis az évek során nemcsak a bolti kiskeres­kedelemben, a vendéglátóipar­ban és a felvásárlási tevékeny­ségben találtak magukra, vállal­va e sokoldalú feladat megany- nyi gondját, baját. Ott voltak a földművesszövetkezetek fáradt­ságot nem ismerő vezetői az el­ső mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek létrehozásánál, meg­alakításánál is. És bár e három község föld- művesszövetkezete évről évre ja­vuló eredménnyel zárta sokol­dalú tevékenységét, vezetőik be­látták: a növekvő igényeket csak nagyobb anyagi bázis meg­teremtésével lehet kielégíteni. Ezt pedig csak egyesüléssel, az erők összefogásával lehet elérni. E felismerés vezetett oda, hogy 1964 januárjának első napjaiban Zsadány, Biharugra és Körös- nagyharsány földművesszövet­kezeti tagsága együtt kezdte az évet. Az egyesülést megelőző évben — vagyis 1963-ban — a három szövetkezet kiskereske­delmi forgalma 18 millió 226 ezer, vencjéglátóipari forgalma 5 millió 350 ezer, felvásárlási forgalma 4 millió 672 ezer forint volt. Vagyis valamennyi tevé­kenységüket tekintve, összforgal­muk meghaladta a 25 millió fo­rintot. Mindezt 17 kiskereske­delmi, 7 vendéglátóipari és 3 felvásárió-egvsée produkálta. Az 1963-as esztendő lezárásakor Zsa­dány, Biharugra és Körösnagy- harsánv földművesszövetkezetei- nek állóeszközértéke 3 millió 590 ezer, míg forgóeszközük ér­téke 2 millió 868 ezer forintot mutatott. Ilyen forgalom, illetve saját vagyon és árualap, vala­mint gazdálkodási eredmény összeadásával egyesült 1964 ja­nuárjának első napjaiban a há­rom földművesszövetkezet. Hogy az egyesülés mit hozott a zsadányi, a biharugrai és a körösnagyharsányi szövetkezet tagjainak, illetve a három köz­ség lakosságának? Ha azt mond­juk, hogy sokmindent, akkor tulajdonképpen nem mondtunk semmit. Ha azonban a III. öt­éves tervidőszak eredményeit egy kicsit közelebbről szemügyre vesszük, máris választ kapunk e kérdésre. Számok és tények bizonyítják az összefogás eredményeit. Amíg az 1965. évi mérleg a három köz­ségre vetítve, 22 millió 877 ezer forint kiskereskedelmi forgalmat rögzített, tavaly már csaknem 36 és fél milliós forgalomról ad­hatott számot a zsadányi ÁFÉSZ. A kiskereskedelmi üzemág for­galomnövekedése Körösnagyhar- sányba-n volt a legnagyobb. Kö­vetkezett ez egyrészt a közületi forgalmazás kiszélesítéséből, va­lamint az új boltok megnyitásá­ból. Zsadányban az építőanyag forgalomnövekedése hozott je­lentős eredményeket. Az már a három község lakosságának nö­vekvő életszínvonalából követ­kezett elsődlegesen, hogy amíg 1965-ben például egyetlen hűtő- szekrényt, gáztűzhelyet, motor- kerékpárt, zsebrádiót, televíziót, varrógépet és olajkályhát sem vásárolt a lakosság, ugyanakkor tavaly már mindezekből jelentős mennyiséget adtak el a szövet­kezet boltjaiban. A múlt évben — és erről külön is érdemes hangsúllyal szólni —, már 46 hűtőszekrény, 146 gáztűzhely, 53 különböző motorkerékpár, 102 táskarádió, 116 televízió, 11 varrógép, 150 olajkályha talált gazdára. Vagyis, amíg 1965-ben 745 ezer forint értékű tartós fo­gyasztási cikket vásárolt meg Zsadány, Biharugra és Körös- nagyharsány lakossága, 1970- ben ezen cikkekből már 3 mil­lió 200 ezer forintot forgalma­zott a szövetkezet, örvendetes, hogy a Zsadányi ÁFÉSZ dolgo­zói a rohamosan megnövekedett igényeket tulnyúmórészt ki is tudta elégíteni. Erről szóltak el­ismerően ez év tavaszán a kül­döttgyűlés résztvevői. Jelentős fejlődést ért el a szö­vetkezet vendéglátóipara is. Az öt évvel ezelőtt alig 6 milliós forgalommal szemben 1970-ben már 8 millió 217 ezer forint for­galmat teljesített a szövetkezet. Ezen üzemág ilyen mérvű emel­kedésébe jelentősen „beleszólt” a lakosság szorgalmazására Zsa­dányban létrehozott melegkony­hás egység, valamint a koráb­ban megnyitott presszó. A szövetkezet felvásárlási te­vékenysége különösen jól szol­gálta a három község három­ezer fős tagságát, s az egész la-, kosságot. A felvásárlási tevé­kenység egészéből is kiemelke­dik a Biharugrán négy évvel ez­előtt 75 taggal megalakult ba­romfinevelő-keltető szakcsoport, melyhez nem sokkal később jó néhány zsadányi és körösnagy­harsányi tenyésztő is csatlako­zott Néhány hónappal később a társulás tagjai — a szövetkezet segítségével — Biharugrán há­rom darab 10 ezres gép beállí­tásával keltetőt hoztak létre, he_ lyeztek üzembe. Ez a keltető­üzem nagy szolgálatot tett már eddig is a szakcsoport tagjainak. Következésképpen a múlt évben 172 ezer naposcsibét keltettek itt ki, melynek nagyobbik felét Me- zőgyán, Geszt, Okány, Körös- nagyharsány és Zsadány közsé­gek lakossága vásárolta fel. Bi­harugrán 54 ezer csibét igényelt a múlt évben a község lakossága és a társulás tagsága, felnevelés­re. Eredményes működésére jel­lemző, hogy 1970-ben 140 ezer forint tiszta jövedelemmel zárta az évet a keltető. Ebben az év­ben — a tervek szerint — 220 ezer naposcsibét keltetnek ki a háromgépes kis üzemben. A felvásárlási üzemág a múlt évben 830 mázsa baromfit vásá­rolt fel a három községből. Ugyanakkor 1 millió 700 ezer darab tojást vett át a szövetke­zet a lakosságtól és értékesített különböző módon. S miközben 9 ezer hízott libára kötöttek szerződést a tenyésztők a szö­vetkezettel, e mennyiségből Korszerű körösnagyharsányi presszó egy részlete. Az idén 220 ezer naposcsibét ad a társulás keltetője a környék­beli községeknek. mintegy 8 ezer darabot le is ad­tak. A baromfitenyésztő és kel­tető szakcsoporton kívül jól mű­ködő méhész- és nyúltenyésztő társulás is működik a szövetke­zeten belül. Az ÁFÉSZ e tár­sulások működtetéséhez évek óta jelentős összeggel járul hozzá. Az említett üzemágak a III. ötéves tervidőszakban elért ered­ményei önmagukért beszélnek. De legalább annyira egyértelmű a szövetkezet vagyoni helyzeté­ben, árukészletében, részjegy- alap-növekedésében és a gaz­dálkodási eredményben elért egyenletes fejlődés is. S ezt is­mét a számok érzékeltetik min­dennél jobban. Többek között az a tény, hogy amíg öt évvel ezelőtt a szövetkezet vagyoná­nak értéke alig haladta meg a 4 és fél millió forintot, a múlt évi mérlegben már csaknem ki- lencmilliós saját vagyonról ad­hatott számot a szövetkezet igaz­gatósága. Már fentebb szóltunk a három község lakosságának örvendetesen megnövekedett életszínvonalából, jövedelmének jelentős növekedéséről, amely többek között a tartós fogyasz­tási cikkek vásárlásában különö­sen kifejezésre jutott 1970-ben. Érdemes megjegyezni, hogy amíg 1966-ban a szövetkezet árukész­lete alig haladta túl az 5 millió forint értéket, a múlt évben már csaknem 8 milliós árukészlet állt a lakosság rendelkezésére. A zsadányi ÁFÉSZ sokoldalú eredményes tevékenységevei kedvezően alakult a gazdálko­dási eredmény is. Jól példázza ezt az a tény, hogy amíg az 1966- os esztendőt 1 millió 63 ezer fo­rint gazdálkodási eredménnyel zárta a szövetkezet, ezzel szem­ben az 1970. évi mérlegben már 1 millió 610 ezer forintról ad­hattak számot. Itt ildomos szól­ni arról is, hogy az utóbbi öt év alatt csak épületek vásárlására 2 millió 167 ezer forintot költött a szövetkezet. És a különböző egységek újjáépítésére, korszerű­sítésére, gépesítésére, valamint járművek vásárlására az emlí­tett tervidőszakban további 1 millió 400 ezer forintot fordított a szövetkezet igazgatósága. Ezek az ereedmények, benne a három községben létrehozott új és korszerűsített boltok, ven­déglátóipart egységek egyértel­műen bizonyítják: helyesen cse­lekedtek a zsadányi, a bihar­ugrai, valamint a körösnagyhar­sányi szövetkezők, a búkor úgy határoztak, hogy egyesítik anya­gi erejüket. A fejlődés azonban évről évre többet követel. Azaz, hogy a tagság és a lakosság vár többet saját szövetkezetétől. Ezt vette figyelembe — e jogos igényt — az igazgatóság, ami­kor megfogalmazták az idei év alapvető feladatait, elképzelé­seit. Terveikből olvassuk, hogy ez év végére a kiskereskedelmi üzemágnak 40, a vendéglátóipari üzemágnak megközelítően 9, a felvásárlási üzemágnak több mint 7, az ipari tevékenység­nek 3 és fél milliót meghaladó forgalmat kell elérnie. Ugyanak­kor a szövetkezet gazdasági eredményét 1 millió 700 ezer fo­rintban határozták meg. Jelen­tős lépést akarnak tenni a há­lózatfejlesztésben is. Ezt példáz­za a biharugrai 8-as számú bolt korszerűsítése, melyre 200 ezer forintot költenek. A zsadányi önkiszolgáló élelmiszerbolt át­alakítására szintén 200 ezer fo­rintot fordítanak. És ha minden jól megy, akkor Zsadányban még ebben az évben hozzáfognak az új iparcikk szaküzlet építéséhez, ámely a tervek szerint 2 millió forintot igényel. Ezt a szaküzle­tet előreláthatóan 1972-ben ad­ják át rendeltetésének, a község lakosságának. Mindent egybe­vetve, a IV. ötéves tervidőszak alatt összesen 4 millip forintot költ a zsadányi ÁFÉSZ bolthár lozatánaK korszerűsítésére, bő­vítésére, amelyből 1 millió 500 ezer forintot a megyei választ­mány ad fejlesztési alapjából a szövetkezetnek. Hogy most, huszonöt év után ilyen tervekről és elképzelések­ről írhatunk, mindez azoknak az alapítóknak köszönhető, akik annak idején mindent elkövettek azért, hogy a földművesszövet­kezeti mozgalom terebélyes fává növekedjék. Az elmúlt évek eredményei arra adnak választ, hogy a szövetkezet jelenlegi ve­zetői, választott testületéi és a 100 fős dolgozó kollektívája mindent elkövet, hogy méltók legyenek azokhoz, akik e moz­galom alapjait lerakták és ápol­ták. Részlet a biharugrai önkiszolgáló boltból. A zsadányi önkiszolgáló bolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom