Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Orosházi modellező szakkörön ■ . . 3 3 és fél ezer holdas öntözés Berobbant a nyár, a kániku­lában szomjaznak a növények. Nemcsak a májusi eső, de a má­jusi mesterséges csapadék is aranyat ér ilyenkor. A Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság kör­zetében az idén rizsárasztásra, takarmány, kertészeti növény es egyéb öntözésre 33 és fél ezer holdra kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemek. A rizsarasztás szabályszerűen folyik, s a magas hőigényű nö­vény igen szépen fejlődik a má_ jusi nyárban. Ahoi lehet, öntö­zik a zöldségféléket, a réteket, a lucematábiákat. Pár nap múl­va teljes üzemmel megkezdik az erre alkalmas területeken a ku­korica, cukorrépa öntözését is. Az orosházi repülőmodellezök jó eredményeket értek el az el­múlt évben. Megyénk legjobb MHSZ modellezői lettek, mun­kájuk jutalma egy rádió adó­vevő-berendezés. Képünkön az egyik modellezőt láthatjuk. A perifériára szorultak A vésztőiek 1969 végén öröm­mel vették tudomásul, hogy a Szarvasi Háziipari Szövetkezet vagy 200—300 asszonynak teremt majd munkalehetőséget. A vál­lalkozás szinte bűvöletbe ejtette az embereket. Sokat reméltek És kezdték csuhélönással, foly­tatták szőnyegszövéssel, aztán következett a függönyanyag- szövés. a varrás, a játékkészí­tés. Előbb természetesen tanul­niuk kellett A tanács vezetőinek sok után­járással sikerült másfél millió forintot előteremteniük, amely­ből egy igen szép és a mai kö­vetelményeknek minden bizony­nyal megfelelő üzem épült. Ide ez év március 11-én költöztek a részlegek, s nagy kedvvel láttak munkához az emberek. Azóta több mint két hónap telt el. Ennyi idő alatt — gon­doltam — megszűntek a kezdet­tel elkerülhetetlenül együttjáró gondok, bajok és érdemes lesz az üzemet az olvasóknak bemu­tatni. Mert az az igazság hogy az újságírók általában szívesen adnak hírt szűkebb hazájuk si­kereiről és mindarról, ami az emberek klsebb-nagyobb cső­Befejezéshez közeledik a műszaki fejlesztési hónap Új tudományos szervezet létrehozásáról tárgyaltak A héten folytatódtak a mű­szaki fejlesztési hónap rendez­vényei. A gazdag program las­san befejezéshez közeledik, mi­vel május 27-én véget ér a mű­szaki fejlesztési hónap. Május 20-án, csütörtökön dél­után a Magyar Kémikusok Egyesülete tartotta meg befeje­ző előadását Békéscsabán, a Lottótáj ékoztató A Sportfogadási és Lottó Igaz. gatóság közlése szerint a 21. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 26 fogadó ért el, nyereményük egyenként 148 024 forint. Három találata 2493 fogadónak volt, nyereményük egyenként 772 fo­rint. A két találatos szelvények száma 102 389 db, ezekre egyen­ként húsz forintot fizetnék. A közölt adatok jellegűek tájékoztató Külkereskedelmi Vállalat, amely negyedízben vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Most radiometriai elektron­fizikai berendezésekkel, izotóp­ellenőrző műszerekkel, gamma- sugaras hibakeresőkkel, sugár­zásmérőkkel, elektrotechnikai félvezetőkkel, ritka- és föld­fémekkel jelentkezik. A bemutatott műszerek szé­riában készülnek, minden tekin­tetben megfelelnek a világszín­vonalnak. 80 százalékuk első al­kalommal kerül bemutatásra. Minden bizonnyal nagy érdek­lődést keltenek a szakemberek körében. A SZDPU—1 automata tűzjel­ző már a gyakorlatban bebizo­nyította kiváló tulajdonságát. A tűzvész helyéről fény. és hang­jelzéssel figyelmeztet és a tűz­oltóság megérkezéséig automati. kusan megkezdi az oltást. Az ipari — gyártási folyama­tok során keletkező káros elek­trosztatikus töltések kiküszöbö­lésére a leghatásosabb a rádió­izotópos neutralizátor. Ezekből a Szovjetunióban több típust is gyártanak. Közülük hármat a BNV-n is láthatunk. Üzemelte­tésük munkavédelmi szempont­ból teljesen veszélytelen, egyet­len berendezésre több neutrali­zátor is felszerelhető, raktáro­zása hagyományos módon tör­ténik. A neutralizátor növeli a gé­pek teljesítményét, javítja a munkakörülményeket, a textil-, könnyű-, nyomda- és vegyipar­ban, stb. A beruházási költség 5 hónap alatt megtérül A Techmasex port cég öt éve jelent meg a világpiacon. Ex­portlistája mintegy 20 ezer cik­ket tartalmaz. Ez a szovjet kül­kereskedelmi vállalat nyomda- technikai berendezésekkel, tex­til-, könnyű- és élelmiszeripari, vegyipari, gyógyszeripari, cellu- lózepapíripari, olaj feldolgozó­ipari, elektromikus és fény- technikai, valamint más termé-, kék értékesítésével foglalkozik. Jelenleg Európa, Afrika, Ázsia, Közel, és Közép-Kelet ■ hetven országa megrendelőinek szállít kompresszorokat, hűtőgépeket, oxigén-gyárakat, különböző ipa­ri berendezéseket, pl. teljes szö­vőgyár-, komplex élelmiszer- ipari sorokat. Harmincöt ország­ban hetvenkét ügynökség fog­lalkozik az egyesülés cikkeinek értékesítésével, továbbá szerviz­szolgáltatásokat végez és a ve­vőket kedvezményes áron pót- alkatrészekkel látja eL Tevékenységének eredménye­képpen örvendetes reális lehe­tőség nyílt a gépek "és berende­zések Magyarországra irányuló exportja növelésének. A z 1968— 70. évek időszakában a vál­lalat magyarországi szállításai másfélszeresére növekedtek. A jelentékeny bővítés elősorban a gépek és berendezések kivá­ló minőségével széles körű vá­lasztékával magyarázható. I Tecíimasexnort elsősor­ban textil-, élelmiszeripari gé­peket, kompresszorokat, szivaty- tyúkat, hűtőgépeket és nyomda- technikai felszereléseket szállít a magyar megrendelők kívánsá- Sára. Technika Házában. A Magyar Élelmezésipari < Tudományos Egyesület megyei szervezetével közösen rendezett tájékoztatón és szakmai vitán Csanády Mi­hály tudományos kutató Szenny, víztisztítási módszerek című előadása hangzott el. Másnap, pénteken bonyolította le progi- ramját a Magyar Iparjogvédel­mi Egyesület megyei szervezete, ugyancsak a Technika Házában, Az új, nagyhatású derítőszer ha­tásmechanizmusáról a Nriroké- mda két tudományos munkatár­sa: dr. Soltész László és Bognár Józsefné tartott előadást, majd Takács Vilmos, a Nehézipari minisztérium Dokumentációs Központjának osztályvezetőjé­nek Üj eredmények a közműve­zetékek korrózióvédelmében ci mű előadását hallgatták meg a részvevők. A héten megtartotta ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége. A ta­nácskozáson, amelyen megjelent Vinczenthi László, a MTESZ területi titkára is, először a Ge­odéziai és Kartográfiai Egyesü­let megyei csoportjának munká­ját tárgyalták ineg, s azt ered­ményesnek és elismerésremél tó­nak ítélték. Ezután az elnökség ipargazdasági bizottságának te­vékenységét vitatták meg. A bi­zottság igen eredményesen dol­gozott az elmúlt esztendőkben, s több tanulmány elkészítését szorgalmazta és valósította meg A fejlődés azonban szervezeti változást sürget. Ezért úgy hatá­roztak. hogy — előreláthatóan szeptemberben — az ipargazda­sági bizottságot a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezetévé alakítják át. Az új forma még szélesebbkörű tevé­kenységet tesiz majd lehetővé, s mindez jól hasznosulhat majd megyénk gazdaságpolitikájában. A megye tudományos szerve­zeteinek körében máris nagy ér­deklődés nyilvánul meg a május 21-én megnyílt Budapesti Nem­zetközi Vásár iránt. A GTE me­gyei csoportja május 24-én, hét­főn tanulmányutat szervez a BNV-re. A mintegy 40 részvevő külön autóbusszal utazik a fő­városba, ahol a BNV-n többek közt ellátogatnak a szerszám­gép, a jármű és garázsipar, va­lamint a kőolaj- és gépipar szakmai bemutatójára. Sara. partjának őrömet jelent. Nem azért, mert ilyen esetben kisebb a vita, a perlekedés lehetősége, (ugyebár ki emel vétót, ha el­ismerést kap?), hanem, hogy a jó példát népszerűsítsék, má­soknak is követésre ajánlják. Nos, ilyen gondolatok foglal­koztattak addig, amíg az üzem kapuját át nem léptem. Mert ott legnagyobb meglepetésemre alig néhány dolgozót találtam. * Holnap már nem lesz munka Késmárki Ferenc raktáros, gyakorlati lag — ahogy mond­ják — az üzemvezető helyettese. Bak Sándomé, a játékrészleg meósa. Ketten kalauzolnak. Előbb a függönyszövő üzemrész­hez vezetnek, ahová azonban nem tudunk mindjárt bejutni, mert az ajtó zárva van. De a kulcs előkerül, s hamar meg­pillantjuk a kilenc kézi szövő­gépet Megérkezik közben Nagy Sándomé. a függönysaövő cso­portvezetője, s tőle hallom: —- Már május 8-án mondtam az asszonyoknak, hogy holnap nem lesz munka. Nincs több anyag. Képzelheti ... Alig* lehe­tet megnyugtatni őket. Azt is megtudom, hogy egy­két napig a játékkészítésnél se­gédkeztek, aztán abbahagyták. Nem értenek hozzá, alig keres­tek valamit. Hazamentek. Per­sze pénz nem jár nekik. Pedig éppen olyanok vállaltak itt munkát, akik nagyon is rászo­rulnak a keresetre. — Az ilyen bizonytalanságnak nem lesz jó vége — vélekedik a csoportvezető és nem vitás, igaza van. Cigányasszonyok: szövik a szőnyeget A szőnyegszövő részleg veze­tője, Budaj József. Neki — mint Nagy Sándoménak — havi fi­zetés jár. A részleg nyolc kézi­szövőgépe régi alkotmány. Az egyiken ez olvasható:: Készült 1892-ben. Szőnyeget cigányasszonydk és lányok szőnek. Azt mondják, ez a munka könnyebben elsajátít­ható és nekik igen jó a színér- zékük is. A legjobb munkásnőnek Bu­dai Virágot tartják. Másfél év óta kitűnően begyakorolta a szőnyegszövést. Emlékszem, már tavaly nagyon dicsérték, amiről a Népújságban írtam is. Akkor jó hangulatban találtam, most azonban egészen letört, aminek az oka mindjárt kiderül. — Először gyapjúszőnyeget készítettem. Kerestem 1500— 1600 forintot. Most rongyszőnye­get csinálok. Ennek darabjáért 6 forint 80 fillért kapok. Ha megfeszülök sem tudok havi 500 forintnál többet összehozni, pe­dig legalább 8—10 órát dolgo­zom naponta. Keresztesi; Miária ugyancsak elismert szövőnő, ö ugyanazt mondja, mint a társnője. Há­rom gép mellől, gyermeknek tűnő három fiatal lány kíván­csiskodó szemmel bámul felénk. Egyik sem szól bele a felnőttek dolgába. S amikor megkérde­zem, hogy nekik mennyi a kere. setük, egyikük, akiről kiderül, hogy már asszony és Tóth Fe- rencnének hívják, fanyar mo- • sollyal válaszol: — Háromszáz-négyszáz forint. Semmi több. Pe hová menjek? „Nem vagy beteg Virág!” Budai Virág sorsának vázo­lására azonban érdemes külön fejezetet szánni. Már nem fiatal nő. Férjétől — aki egyébként súlyos beteg­ségben szenved — elvált, három gyermekét ő neveli. Utánuk 510 forint családi pótlékot kap, így a négytagú család 1010 forintból eL Kernén ykötésfl asszony, de könny szökik a szemébe, ami­kor visszaemlékszik betegségére. — Rosszul voltam, majdnem összeestem, A doktor úr nem írt ki. Azt mondta: „Nem vagy be­teg, Virág, eredj dolgozni!” (Ve­lünk így beszel a doktor úr.) Alig tudtam hazajutni. Lefeküd­tem. Pénzt nem kaptam, enni­való nem volt. Másnap reggel elküldtem a 13 éves kislányomat székfűt szedni. Aztán a követ­kező napokon is, amíg beteg voltam. Emiatt kimaradt az is­kolából, én meg figyelmeztetést kaptam a tanácstól. Most majd jön a büntetés: fizessek 300 fo­rintot. Akik hallgatják, megerősítik a szavait. Az asszony rendkívül rosszul nézett ki, még ők küld­ték az orvoshoz. Otthon több­ször meglátogatták. Dehát miért tételezte fel röla az orvos, hogy valótlant állít? Neki nagyon is érdeke, hogy — még ilyen vi­szonyok között is — dolgozzon, hiszen másképp a családnak Agára7. kenyérre sem jut. Senki sem szövetkezeti tag Egy nagyobb terembe lépőnk, aihol tizenegy varrógép álL Lát­szik, hogy villanyszerelési mun-, kák folynak bár szerelő éppen egy sincs, tennivaló viszont még bőven van. Talán június 1-re elkészül — mondja Késmárki Ferenc, s azt is, hogy 20 asszonynak lesz itt munkahelye, akiket már meg­tanítottak női alsóruha varrásá­ra. — Várják, hogy mielőbb dol­gozhassanak. Az ebédlő jelenleg játék­raktár. A játékrészleg bedolgo­zói itt veszik át az anyagot és ide hozzák a kész játékot, ami — ahogy látom —, úgynevezett textilbaba. Bedolgozókkal ugyan nem találkoztam, de a beszél­getésre összegyűlt csoportveze­tők elmondják, hogy ők is ke­veslik azok keresetét. Jó néhá- nyan még a 250 forintot sem tudják elérni, pedig az SZTK- jogosultság megszerzéséhez ennyi kelL Szó van arról is, hogy bizony a szövetkezet nem sok gondot fordít az emberek ügyes-bajos dolgainak az elintézésére. így például még senki sem szövet­kezeti tag, pedig egyesek már másfél éve annak a keretében dolgoznak. Tájékozatlanok, nem ismerik a kötelességeiket, jogai­kat Főképp az utóbbit. Panasz­kodnak amiatt, hogy március­ban még vendégként vettek részt a szövetkezeti közgyűlésen. A viskó környezetéből így nem szakadhat ki S ha már az írás befejezésé­hez közeledem, hadd említsem még meg, hogy Budai Virág egyszer segélyt kért a szövetke­zettől. Nem kapott. Lehet, hogy nem volt szabályos a kérelme? Dehát aligha tudja valaki itt, hogy mi a szabályos és mi nem. Az emberek valahogy a perifé­riára szorultak. A külsőre szép üzem a májusi hőségben is fa­gyot, ridegséget lehel magából. Mintha nem is a társadalom pénzéből született volna meg. Felvetődik a kérdés: ilyen körülmények között hogyan tud valaki kiszakadni —, ha akar —, abból a környezetből, amely­be születése, sorsa taszította? A viskóból, amely itt-ott beáaik és a ránehezedő hó miatt tele*, összeomlással fenyeget? Egyesek ugyan, akik jó vi­szonyok között élnek, képesek arra, hogy ellenérveket sorol­janak feL Talán meg is teszik. Pásztor Béla BÉKÉS K un. MÁJUS 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom