Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
I Közleményt adtak ki Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere magyarországi látogatásáról így fólia a hetet kommentátorunk. Réti Erna: Péter Jánosnak, h Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1911. május 20—22. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere — mondja bevezetőül a közlemény. A lengyel külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke. A miniszterek — hangzik többek között a közlemény — megállapították, hogy a termelés szakosítása és kooperációja segítségével történő kétoldalú, valamint a KGST keretén belül több oldalú együttműködés állandó elmélyítése és tökéletesítése mind a két fél, mind az egész szocialista közösség érdekeit szolgálja. A két miniszter újólag hangsúlyozta a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával fennálló szoros kapcsolatok további elmélyítésének, valamint a védelmi jellegű Varsói Szerződés erősítésének szükségességét A miniszterek megállapították, hogy a szocialista országoknak Európában és az egész világon folytatott békepoldti’kája hozzájárult a nemzetközi kapcsolatokban meglevő feszültségek csökkentéséhez. Az európai enyhülés folyamatában fontos szerepet játszott a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK között megkötött szerződés. E szerződések mielőbbi ratifikálásának és maradéktalan realizálásán« \ kell jelentenie a további lépést a nemzetközi helyzet normalizálása útján. Foglalkozik * közlemény az európai biztonsággal, az indokínai, valamint a közel-keleti helyzet megoldásával, majd így fejeződik be: A magyar—lengyel eszmecserék szívélyes és baráti légkörben folytak le és megerősítették a teljes nézetazonosságot az ősz. szes megtárgyalt kérdésekben. A felek megállapodtak abban, hogy a két országot érdeklő kérdésekről további konzultációikat tartanak. (MTI) USAínformációk — Kínának Rogens amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, a washingtoni kormány felkészült arra, hogy nem titkosnak minősülő tudományos és műszaka információt adjon át olyan országoknak, amelyekkel nem tárj fenn diplomáciai kapcsolatokat, közöttük Kínának. Emlékezetes, hogy a külügyminiszter már januárban utalt az ilyen információk átadásának lehetőségére. Szavaiból kitűnt, hogy most tulajdonképpen már csak a lebonyolítás mikéntjét kell tisztázni. Az amerikai külügyminiszter az elégedettség hangján szólt arról, hogy Kína beutazási engedélyt ad amerikai újságíróknak és tudósoknak. Közölte, hogy a beutazási engedélyeket az Egyesült Államok szeretné a kölcsönösség alapján látni, de eddig a Kínai Népköztársaságból még nem érkezett amerikai beutazásra vonatkozó kérelem. „A puding próbája az j evés...” — a klasszikussá vált angol közmondást ezúttal a Szovjet APN hírügynökség egyik szemleírója idézte a héten. Természetesen nem valóságos menüről volt szó — mégcsak diplomáciai munkaebédről sem — a hasonlat a leszerelési tárgyalások bonyolult folyamatára vonatkozott Brezsnyevnek. a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának a Közép-Európában szembenálló fegyveres erők csökkentéséről szóló javaslata, pontosabban az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdése máris új, fontos elemet hozott a leszerelés eszmecserébe. Rogers amerikai külügyminiszter sem térhetett ki az érdemi nyilatkozat elől, s kilátásba helyezte az előzetes tapogatózások megindítását Sajnos, Washington közben Janusz-arccal egyszerre hideget és meleget akar fújni. Miközben hivatalosan nem ellenzi a szovjet indítványt, minden erőt mozgósított a Mansfield-javaslat leszavazására. (A neves szenátor azért szállt síkra, hogy a jövő évtől kezdve csökkentsék felére, vagyis 150 ezer főre az Európában állomásozó amerikai csapatokat). A szélsőséges héják szemforgatására jellemző, azzal érveltek, hogy egy esetleges kelet— nyugati tárgyalások megkezdése előtt „nem szabad Nixon helyzetét gyengíteni...” Élnünk kell tehát bizonyos gyanúperrel, hogy ügyes manőverről van szó. Mindenképpen nem szavak, hanem a tettek lesznek perdöntőek az amerikai politikában. Bizonyos fokig a meglepetés erejével hatott — pedig nyilván hosszas diplomáciai „aprómunka” előzte meg, amikor Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg közleményt hoztak nyilvánosságra a SALT megbeszélésekkel kapcsolatban. Eszerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok elsősorban a rakétaelhárító rendszerek területén tesz majd erőfeszítéseket a stratégiai atomfegyverkezési hajsza bizonyos mérvű korlátozására. A szerteágazó SALT-témából kiemelték tehát azt a pontot, ahol a legtöbb remény kecsegtet az álláspontok közelítésére. Ha gyors megegyezést nem is várhatunk, úgy tűnik, a korábbinál jobb vágányra került a szupernagyhatalmak létfontosságú párbeszéde. A leszerelési vitáknak ez a felélénkülése jelentős az európai biztonság szempontjából is, megkönnyíti a kontinentális konferencia előkészítő munkálatait. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy a szovjet—francia megbeszélések után a szovjet— kanadai tanácskozások is kedvező légkörben folytak. Néhány nap azonban hátra van még a NATO lisszaboni tanácsüléséig, s a portugál fővárosban eldől: javul-e az atlanti széljárás vagy tovább fújnak a korábbi brüsz- szeli értekezlet hideg szelei... A világ két hagyományos válságterülete sem volt eseménytelen a héten. Indokínában a legjelentősebb mozzanat a laoszi Boloven fensíknak a népi erők által történt elfoglalása volt. A katonai cselekmények, csaták, összetűzések általában nagyobb helyet kaptak a hét jelentéseiben. A Közel-Keleten változatlanul az egyiptomi vezetés átszervezése áll előtérben. Végleges értékelést még mindig korai lenne adni, Szadat elnök beszéde is csupán egyes részleteket viláf- gított meg. A világsajtó kiemeli, hogy a hivatalos kairói nyilatkozatok a külpolitika változatlanságát hangoztatják. YéHÜIv *de nem utolsósorban ismét szólnunk kell a magyar diplomácia és külpolitika aktivitásáról. Nem feledkezve meg a világpolitikában elfoglalt nagyságrendünkről — azt, hogy kis ország vagyunk nem divatos jelszóként, hanem realitásként hangoztatjuk — a magunk szerény eszközeivel is müident megteszünk a nemzetközi viszonyok javításáért. Szinte jelképesnek foghatjuk fel, hogy az elmúlt napokban négy kontinensről négy külügyminiszter tett hazánkban látogatást Péter János lengyel, dél-vietnami, chilei és szudáni kollegájával folytatott megbeszéléseket. Kapcsolataink tehát földrajzilag is, politikailag is tovább szélesednek. Kádár János fogadta a lengyel külügyminisztert Kádár János, sas MSZMP KB első titkára pénteken, hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Stefan Jedrychowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyiül- * aisz teret (a képen balról a második). A látogatáson jelen volt Péter János külügyminiszter is. (KS) __________________ ■_________________ ___ a » !!■ .■-! rmmma—a—a———sm i a A nyugat-berlini kérdés megoldásétól függ.» | Scheel az európai biztonságról Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter exkluzív nyilatkozatát közli a s zoci áldemokrata párthoz közelálló nyugatberlini Telegraf szombati száma. Az európai biztonsági konferencia összehívásáról szólva Scheel megismételte az ismert nyugatnémet álláspontot, amely a nyugat-berlinj kérdés megoldásához köti a biztonsági konferencia összehívását. Hangsúlyozta, hogy a „berlini” kérdés kielégítő megoldása esetén kedvezően ítéli meg az európai biztonsági konferencia esélyeit. A tanácskozásnak az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés kizárására és az európai együttműködés útja lehetne a központi témája, de feltétlenül foglalkoznia kellene az európai leszerelés kérdésével is. Schepl üdvözölte Brezsnyev SZKP-főtitkár és Koszigin miniszterelnök legutóbbi beszédeiben elhangzott javaslatokat a haderőcsökkentési tárgyalások megkezdésére. Kijelentette, hogy ezeket a javaslatokat érdeklődéssel fogadta és gondosan tanulmányozni fogják, elsősorban a júniusi lisszaboni NA- ®0-konferencián. Scheel a to■ vábbiakban megemlítette a NA- • TO 1968. évi reykjaviki és 1970. « évi római konferenciáinak a „ki- S egyenlített* haderőcsökkentésre ! vonatkozó elképzeléseit. Ráírni- ; tatott, hogy a szovjet javasla- » tokát — amelyek közelebbi • megismerésre most diplomáciai : úton tesznek lépéseket — első- ■ sorban az említett NATO-javas- ■ latok tartalmával összehasonlít- jj va fogják mérlegelni. . Megállapította, hogy az euró- | pai gazdasági közösség külügy- | minisztereinek párizsi kon féren- £ ciája egységes álláspontot alaki. 5 tott ki a közel-kelett helyzet | megoldása tekintetében. E sze- • rint a megoldás kündulópontiá- • nak a Biztonsági Tanács 1967. ■ november 22-i határozatának * keli lennie. Egységes volt az ál- • láspont abban is, hogy az EGK • országoknak „adott időben hoz- ■ zá kell járulniuk a Közel-Kelet • gazdasági és társadalmi messzi- ■ lárdításához” — mondotta. ! Hangoztatta, hogy a bonni kor- : mány támogatja a Biztonsági £ Tanács határozatának vala- i mennyi pontját, mert ez a bé- £ kés megoldás egyedüli lehetősé- £ ge. (MTI) ■ A lengyel tengerparton e Búcsú egy óceán járótól A munkásokkal folytatott közvetlen vitákkal párhuzamosak természetesen különféle, a legkirívóbb nehézségeket megszüntető intézkedések is születtek. Az egyszerű emberek millióit az érdekelte elsősorban, mi történik az élelmiszerárakkal, hogyan alakulnak a bérek, nö- vekszik-e a lakásépítési program. A párt és a kormány döntései következtében ebben az évben 13 milliárd zlotyival nagyobb összeget fordítanak a lakosság jövedelmének növelésére és bővítik a fogyasztási cikkek termelésének arányát. Ez köztudottan összefügg a Szovjetunió jelentős segítségével. a miénknél, a mélyhűtött csirkének kilója pedig 54 zlotyt Egy kilogramm kenyér 3,50 zlotyi, egy kiló vaj 70 zlotyi, a májashurka 39 zlotyi és a disznósajt 26 zlotyi. Az iparcikkek árai közül a hűtőszekrények ára nagyjából a miénkkel azonos, de a televízió árak sokkal magasabbak: 8 és 13 ezer zlotyi között váltakoznak. Hasonlóan drágák a ruhárMárcius elsejével az élelmiszerek ismét a régi áron vásárolhatók. Ez jó hatással volt a lengyel közvéleményre, de az talán méginkább, hogy egyáltalán lehet élelmiszert kapni, ha nem is a miénkhez hasonló választékban. És hogy összehasonlítást is tehessünk a mi és a lengyel élelmiszerárak között, hadd soroljak fel a gdanszki üzletekből összegyűjtöttek közül néhányat. (Egy zlotyi 85 fillér). A sertéskaraj kilója 56 zlotyi, a sertéscombé 42, a zsírszalonna 36 zlotyiba, a zsír 26 zlotyiba kerül, a marhaszegy kilója 30 zlotyi), ez olcsóbb A Batory utolsó útjára indul. / n puding próbája
