Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

Eszperantó A közelmúlt- A ban tartották Csanádapácán az eszperantó szak- körök műsoros estjét. Az estet a nemrég épült, modern művelő­dési házban rendezték. Az út­törő eszperantisták, számsze- rint 35-en nagy lelkesedéssel ké­szültek a műsoros estre. A lel­kes munkának meg is volt az eredménye, mert a jelenlevő 215 gyermek és felnőtt nagy élvezet­tel hallgatta a változatos prog­ramot. Baghy Gyula és Zamen- hof versét, eszperantóra fordí­tott magyar és lengyel népdalok, vidám játékok, jelenetek követ­ték. A műsort tánc fejezte be. A konferálás két nyelven tör­tént, először eszperantóul, majd pedig magyarul. A megyei eszperantó tanulmá­nyi versenyen a szakkör két ötödikes tanulója nyert helye­zést. Mind a ketten részt vesz­nek a július 8-án, Gyulán ren­dezendő Országos Eszperantó Tanulmányi versenyen. Kovács Gyula CSŐRESZ, MAMIIÉN Miről álmodik manapság egy lány? És egy olyan, akinek há- taközepéig érő, ébenfekete haja van, akinek a tenyérnyi mini­szoknya előnyösen hangsúlyoz­za formás lábait és hosszú szem­pillája alól — bár ez ma lehet mű is — kerekre nyílt szemmel nézi a körülötte zajló életet; 18 éves és most érettségizik. Semmi esetre sem hófehér pa­ripáról, amelyen az álomlovag érkezik. A romantika e közép­kori vetülete az enyészeté. Ma már az álmok is köznapibbak. Nagy Erzsébettel erről beszél­gettünk, akit Gyulán az Erkel Gimnázium IV/b osztályában Csöresznek hívnak. Még alig esett túl az írásbeli érettségi íz. galmain. Ezzel is kezdi: — Egy írásbelinél semmit sem lehet tudni, de úgy érzem, sike­rült. — Mi lesz az érettségi után? — Én is már egész kicsi ko­romban elhatároztam, hogy mi leszek. Persze ez az elhatározás aztán évenként változott és még két évvel ezelőtt is színésznő, majd óvónő szerettem volna lenni. Aztán mindkettőről le­mondtam. A színészetről azért, mert rájöttem, hogy máshoz van tehetségem. Az óvónői pályáról meg azért, mert közben úgy éreztem jobb, ha maneken le­szek. Talán nagyobb erre a rá­termettségem. Amikor ezt el­mondtam otthon, anyám halla­ni sem akart róla. „Ne menj te sehová Gyuláról, maradj csak itthon velünk.” De aztán úgy, ahogy beleegyezett... Persze tisztában vagyok azzal, hogy a manekennek sem csupa üdülés, fogadás, meg; divatbemutató az élete. Rertgeleg tanulás kell ah­hoz, hogy valakiből legyen üs valaki. Ügy érzem, van érzékem az idegen nyelvekhez. Jelenleg az angollal birkózom és később megpróbálkozom a franciával és az olasszal is. i : Szereti a szép ruhákat, de a ; szóbeli még hátra van. — Miért éppen manekennek S készül? : — Irtóra szeretem a változa- l tosságot. Mteg aztán szeretnék S nagyon úokat utazni és nekem • tetszene, hogy így — ha csak S rövid időre is — rengeteg ru­hám lenne. Ha ez sikerülne, a barátnőim közül volna, aki megpukkadna az irigységtől, ha a legújabb divatú ruhát rajtam látná meg először. illés — jVo 3 A valakivé levés vágya ily’ hangulati elemekkel is vegyül. S ez a fiatal életek lobogásából fakad. Alíabét, a víz meg a bor Alfabét birodalmában mindenki mindenben tartozott követni a királyt. Igaz, erről törvény nem volt, de ha valaki mégis másként tett, vagy gondolkodott volna — már vitték is a poroszlók örökös rabságra. Történt egyszer, hogy új fürdőmester került az udvari úszómedence partjára. Zéró, a király bolondja — ura parancsára — idejekorán meg­súgta neki, hogy csak akkor boldogulhat, ha mindenben igyekszik utánozni a nagy Alfabétot. Megszívlelte ezt a derék hivatalnok, amb nek eredményeképpen hamarosan főfürdömes- terré, majd fürdőnagymesterré nevezték ki. S ki tudja, meddig ívelhetett volna karrierje, ha egyszer észre nem veszi: Alfabét vi­zet prédikál és bort iszik. Mert már a következő napon, amikor az uralkodó megparancsolta, hogy f riss vízzel kell megtölteni a me­dencét — emlékezve előző napi felismerésére — hosszú tömlőkön bort vezetett a vakítóan fehér betonfalak közé. A birodalom sző­lőskertjeinek összes eddigi termését... Tönkrement a sok drága bordói, malaga és muskotály .'.Is hiá­ba gerjedt hatalmas haragra Alfabét, hiába kínozták halálra a szerencsétlen fürdőmestert — egy álló esztendeig csak vizet ihatott az udvari nép. Egyetlen korty bor nem jutott még a király asztalára sem .. d— ■■aaaaaaaiaaaa aiiuumiMiMimMimM**»««» acsaasasBi »••mar Kifestőkönyv Bőrből készült focit, rollert, játékautót, színes ceruzákat és egy kifestőkönyvet kapott ötödik születésnapjára a Peti gyerek szüleitől. Nagyon örült a sok szép ajándéknak, de különösen a kifestőkönyvnek, mert azt gondolta, hogy majd együtt szí­nezi ki édesapjával. Hiszen a labdát rugdoshatja a barátaival, a roller és az autó is gyerekjá­ték, de a festéshez már egy fel­nőtt segítsége szükséges. Gyerekésszel úgy tervezte, hogy esténként letelepszenek apjával a kis asztal mellé és na­ponta közösen kiszíneznek egy képet. — Rendben van kisfiam, tedd félre a könyvet, majd máskor kipingáljuk, most nagyon fá­radt vagyok és a tv-t nézem — mondta az apa, amikor Peti előu állt a tervével. A gyerek örült az ígéretnek és később is gyakran nyaggatta édesapját, hogy fessenek együtt. De a papa egyszer túlórázott, máskor tanult, vasárnaponként ultizni járt a barátaihoz, szóval sose volt ideje arra hogy együtt fessen a fiával. Pedig tehetséges legény volt a Péter. Áz óvodá­ban mindig dicséretet kapott, az iskolából is ötösöket vitt haza. Kilencéves korában második dí­jat nyert egy gyerekrajz-verse- nyen, s mire gimnazista lett, már egészen komoly festményed voltak. Amikor érettségi után „kilépett az életbe”, elhatároz­ta, hogy festőművész lesz. Hosz- szú hajat és körszakállt növesz­tett, s válóban úgy nézett ki, mint egy múlt századi párisi piktor. Az első önálló kiállításon Pé­ter apja értetlenül állt fia képed előtt. Nem tudta, mit jelentenek a kusza vonalak, ezért buzgón bólogatott mások sértő bírálaté, ra, amelyek a modern festőket szidták. Arra nem gondolt az öreg, hogy miért is értené meg fia munkáit, amikor ők még egy kifestőkönyvet se színeztek ki együtt..! (Andódy) 'MaaaaaaaaaaflraaeaaaMWMraaaaaaaaaaaaaea»­Külsőleg igen egyszerű (sima fehér borítású), be­lül azonban igen színvona­las zenei anyagot tartalma­zó könnyűzenei nagylemez jelent meg nemrég a hang- lemezboltokban. Igen, Il­lések produkciójáról van szó, mely talán felülmúl minden eddigit. Az A-oldal Human Rights címmel egyetlen 25 perces szám (hat részből áll). A dalt a nagyszerű amerikai filozófusnak, An­gela Davisnek ajánlva szó­laltatják meg Illések, nem­csak kitűnő zenét szolgál­tatva, hanem egyszersmind politikai hitvallást is téve ezzel. A szöveget Bródy János, a zenét Szörényi Le­vente (képünkön) írta, csakúgy, mint egy kivéte­lével valamennyit. Külön figyelmet érdemel Hu­man Rights-ben a számo­kat összekötő idézetek edő­(átdolgozva), A legjobb dobos a világon (Pásztori Zoltán éneké­vel) és legvégül a Kati jött cí­mű dal szerepel. Nem kétséges, hogy a legegy­ségesebb (közel tíz éve játsza­nak együtt) magyar beatzenekar maradandó élménnyel ajándé­kozta meg harmadik nagyleme­zével hallgatóságát. adója: Mensáros László. A B-oldalon a Kégli dal, Approximáció, Légy egy napra a kedvesem, Színes ceruzák A számok szerepe köztudottan az, hogy se­gítségükkel számoljunk: számtani, mennyiségtani műveleteket végezzünk velük. De ez nem min­den. Az egyes, a kettes egyaránt számjegy. De a kettes emellett vál­tópénzfajtát is jelent. „Van nálad egy ke í - t es ?” — kérdezzük a bedobás automata előtt, ha nálunk csak forintos és ötszázas akad.'A há­rom az meg egyenesen mesés mellékértelemmel dicsekedhet. A népme­sékben három próbát kell kiállnia a vőle­gényjelöltnek, mesében nincs egyke, nincs de­mográfiai hullámvölgy, minden családban há­rom gyerek van, s kö­zülük a harmadik, a legkisebb a jó, a sike­res, az elnyomott, de végső győztes. Az ötös nagy öröm a diák szá­mára, a lottózó számára maga a mennyország, viszont a totózó nem örül neki, neki a tizen- hármas (+1) az igazi. Erre a 13-as számra még úgyis visszatérünk. A hatos, valamikor, még az első világháború előtt, aprópénzt jelen­tett, miként pénzt jelent ma a tízes és húszas is. De ne ugorjunk ekko­rát. A hetesről kell nyomatékkai megemlé­kezni. A babona bűvös száma ez, ki tudja mi­lyen régen. Hét feje van a sár­kánynak, heten vannak a gonoszok. A pihenő­napot is hozzászámítva, hét nap alatt, a tervben megadott határidőre ké­szült el a világ (olyan is — mondják az igénye­sek), hét napja van a hétnek, hét szentség van és hét a főbűnök száma is. Hófehérke törpéinek száma is pontosan hét. Nyolcast kap a kerékpár kereke, ha ne­kiütközik valaminek és formája a 8-asra hason­lít, Vizesnyolcasnak ne­vezték a maszek üzleti világban a kereskedő­segédet, mert mielőtt összesepert üzletnyitás előtt, a por felszállását megelőzendő, vízzel töl­tött tölcsérből nyolcaso­kat fröcskölt a padlóra. All -esről elmondhat­juk, hogy nemcsak szám. hanem egyben szigorú labdarúgó-bün­tetés is. A tizenegy pe­dig nem csupán sor­szám, hanem futballcsa­pat is, 12, az tucat, a tizenhárom pedig szerencsétlen szám. A tizenhármast babonás helyeken annyira vesze­delmesnek tartják, hogy ki is hagyják a sorszá­mozásnál. A 21-es an­nál szerencsésebb! Tes­sék csak arra gondolni, hogy 21 ágyúlövés dör- dü1 nagy nemzeti ünne­peken; államfők érkezé­sekor. De a huszonegye- zést kedvelő kártyások is sok jót mondhatná­nak róla. A 2 2 viszont már nem nyerés, hanem fuccs, ugyancsak az ör­dög bibliáját forgatófe. lebarátaink szerint. A huszonötöt vala­mikor könnyen kiosz­tották a közrendű em­bernek pálcaütés formá­jában s még ma is mondjuk, hogy ez vagy az huszonötöt érdemel­ne. A negyvenes sem mindig számot je­lent, hanem jelenthet olyan asszonyt is, aki­nek hűségével, vesze­delmes koránál fogva, nem mindig lehet szá­molni. Az ötvenest és a százast viszont elsejéig kölcsön szokás kérni. Közbeesik hat­van, amely kisbetűvel számnév, nagybetűvel városnév. 101 ágyúlö­vés jelzi a megmaradt királyságokban a trón­örökös születését, 12 0 évhez kapcsolódott a végső emberi korhatár képzete. Az ezer konkrét jelentése mel­lett „sokat”, rengeteget is jelenthet. (Ezerszer megmondtam! Ezer éve nem láttalak!) Az e z e r e g y vi­szont a keleti mesevilág híres gyűjteményévé kapcsolatos. 1, 2, 3, 4 ... Beszédes szántok

Next

/
Oldalképek
Tartalom