Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS, A MEGYEI TANÁCS LAP) A NÉPÚJSÁG Szigorúan, rugalmasan Széles körű vita nyomán ha­marosan öt esztendőre szóló ter­ve és kollektív szerződése lesz Ja válalatoknak. Ezek a dokumen­tumok, amelyek alapul szolgál­nak az éves és operatív jellegű döntésekhez, a vállalati önálló, sag jegyében készülnek. A realL tások, a gazdasági lehetőségek persze hosszabb és rövidebb tá­von egyaránt korlátozzák a dön­tési szabadságot, annál is in­kább, mivél a nagyobb önálló­sággal párhuzamosan nem növe­kedtek egy csapásra a felhasznál­ható anyagi eszközök. Ennek az ellentmondásnak a fokozatos megoldása a hatékonyság eme­lésétől, a vállalatok gazdálkodá­sának eredményességétől függ. A vállalatok anyagi lehetősé­gednek határt szab ugyan a köz- gazdasági szabályozás rendszere, illetve a gazdálkodás színvona­la, de a saját alapok felhaszná­lásában szinte alig van megkö­töttségük. Nincsenek például keretszámok és részletekbe me­nő rendelkezések, hogy mire fordíthatják, milyen módon hasznosíthatják a vállalati nye­reségből és egyéb forrásokból képzett fejlesztési és részesedé­si alapokat, s újabban 1971-től már kedvező adófeltételek mel­lett csoportosíthatnak át eszkö­zöket a részesedési alapból a fejlesztési alapba. Nincs tehát gyakorlati akadálya ánnak, hogy vállalatok bátran, kockázatot is vállalva megfelelő anyagi és pénzügyi eszközöket fordítsanak az ésszerű, a hatékonyságot és a nyereséget növelő . feladatokra, miközben szigorúan takarékos- kodnak minden egyéb elkerül­hető, vagy nehezen megtérülő költséggel, kiadással. Nem szabad például a részese, dési alappal, a bérköltségekkel spórolni az érdemi anyagi ösz­tönzés, az ésszerű munkaerő­gazdálkodás rovására. Az üze­mek, a gyáregységek béralapjai­nak, átlagkereseteinek megme­revítése kétségtelenül bizonyos biztonságot teremt, de egyben fékezi a munkaerő hatékonyabb felhasználását, a bérfejlesztési mutató javítását. Nemcsak az ösztönzés mérté­két, a jövedelmi arányokat, ha­nem a legcélravezetőbb formákat is a vállalatok saját hatáskörük­ben alakíthatják ki. Az új bér- besorolási rendszer különösen tágra nyitotta a kereteket. Ese­tenként a felső határok megkö­zelítése, máskor a kiemelkedő teljesítményekre, alkotásokra ösztönző célprémiumrendszer és nyereségelőleg széles körben te­remthet új, kedvező irányú ösz­tönzést. Átmeneti hangulati ele­mek nem befolyásolhatják a cél­tudatos és világosan körvonala­zott jövedelempolitika kialakítá­sát. Az elburjánzott és eseten­ként joggal támadható másod­állások mellékfoglalkozások el­len például nem lehet hatásosan küzdeni sem központilag, sem helyileg kizárólag adminisztratív eszközökkel. Ezzel ugyanis nem­csak a hibák, hanem a rugal­mas, hatékony gazdálkodás le­hetőségeit is korlátoznák. A fejlesztési eszközök és pénz­ügyi források rugalmas, ésszerű felhasználásában ugyancsak szé­les körű a döntési szabadság. A feladatok és a lehetőségek sok­oldalú mérlegelésével helyes ha a vállalatok — a népgazda­ság IV. ötéves tervéhez hasonló­an — néhány kiemelt, a haté­konyságot leginkább fokozó, a gyártmányösszetételt korszerű, sitő feladatra összpontosítják erőiket. A fejlesztési eszközök és erők koncentrációja azonban nem lehet olyan mértékű, hogy az az ésszerű operatív döntések, a viszonylag kis költséggel já­ró, de elkerülhetetlen kiadások lehetőségét korlátozza. Az ésszerűség és a hatékony­ság egymást feltételező fogal­mak, s gyakran nehezen szám­szerűsíthetők. Új beruházások­kal hiába korszerűsítik például a termelést, ha anyagi eszközök híjján nem gondoskodnak meg­felelő szociális és munkakörül­mény ekroL így megtörténhet, hogy létszámhiány miatt a ter­vezett hatékonyságjavulás he­lyett annak romlása következik t* K. .1, 1971. MÁJUS 15., SZOMBAT Ara 1 Ft xxvi. Évfolyam, 113. szám Jövőjük, a falu joveje is Békéscsabán tanácskoztak hazánk parasztifjúságának képviselői Dr. Fekete József szóban egészítette ki a mezőgazdasági KISZ- alapszervezetek tevékenységéről készített vitaanyagot. Néhány adat annak il­lusztrálására, hogy miről is volt szó azon a tanácskozá­son, amelyet tegnap tartottak Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházban. A mezőgazdaságot segítő mun­kaakciókban 110 ezer fiatal vett részt. Az ifjúsági szo­cialista brigádok száma 2100. A KISZ védnökségi akcióiba közel 5 ezer alapszervezet és 3500 úttörőcsoport kapcsoló­dott be. A legismertebb a Ti­sza II. építése felett vállalt védnökség ezer KlSZ-szerve- zetet és 600 úttörőcsapatot érint. Az elmúlt esztendőben több mint 70 ezer parasztfi­atal vett részt a falusi alap­szervezetekben rendezett KI SZ-ok tatáson.­Az adatokat, tényeket még hosszan lehetne sorolni, de enélkül is nyilvánvaló annak a témának a fontossága, ame­lyet a KISZ Központi Bi­zottsága Mezőgazdasági Ifjú­sági Tanácsának tagjai a teg­napi, békéscsabai találkozón napirendre tűztek és megvi­tattak. Az előzetesen kiadott vitaanyag a KISZ két kong­resszus közötti időszakában szerzett tapasztalatokat össze­gezte, beszédes számokkal il­lusztrálva a mezőgazdasági üzemek KlSZ-alapszerveze- teinek tevékenységét. A me­zőgazdasági és falusi osztály írásos dokumentuma így ha­tározta meg a közelmúlt — többé kevésbé már megvaló­sult — feladatait. érdekeinek megfelelő, korsze­rű mozgalmi munkaformákat alakítson ki és a tradíciókat megszilárdítsa. E célkitűzések sokoldalú gyakorlati valóra- váltása jelentette a KISZ fa­Féntek délelőtt a Béke-világ- tan ács közgyűlésének részvevői hat bizottságban folytatták munkájukat. A szekcióülések témái felölelik korunk vala­mennyi fontos nemzetközi prob­lémáját, sonskérdését. Napirend­re került az európai biztonság, az indokínai kérdés, a közel-ke­lusi munkái éneik alapelvét. Törekvésünk homlokterében a falusi ifjúság hatékony er­kölcsi, politikai nevelése, köz­életi aktivitásának fokozása, a gazdasági építőmunkában való alkotó részvételének ser­kentése, közgazdasági szem­léletének formálása* élet- és munkakörülményeinek javí­tása, általános és szakmai mű­veltségének további gyarapí­tása, a községi és a mezőgaz­dasági üzemi KISZ-szerveze­tek további erősítése állt.” A vitaanyag részletesen foglalkozik a falun élő ifjú­ság megítélésének bonyolult kérdéseivel s elemzi az új paraszti ifjúság kialakulását segítő és gátló tényezőket. Fi­gyelemre méltó az a megál­lapítás. mely szerint a falusi ifjúság felismerte, hogy hely­zete szorosan összefügg a falu, a mezőgazdaság fejlődé­sével, jövőjével, de felismerte azt is. hogy a gazdasági ered­mények alakításában, vala­mint a kedvező politikai lég- (Folytatás a 3. oldalon) leti helyzet és az űj gyarmatosí­tás, illetőleg a faji megkülön­böztetés elleni küzdelem és az általános leszerelés. Valamennyi szekcióban képvi­selteti magát a magyar béke­mozgalom. Az európai biztonság kérdésével foglalkozó bizottság­ban ajánlásokat terjeszt be a Megalakult az országgyűlési képviselők megyei csoportja Megyénk országgyűlési képvi­selői május 14-én tartották cso­portalakuló ülésüket Békéscsa­bán, a Hazafias Népfront szék­házában. Az ülésen megjelent és a megyei párt-végrehajtó bi­zottsága nevében köszöntötte a részvevőket Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának el­ső titkára. Részt vett és felszó­lalt dr. Fekete Antal, a megyei választási elnökség elnöke is. Nyári Sándornak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága tit­kárának javaslatára kimondták az országgyűlési képviselők Bé­kés megyed csoportjának meg­alakulását. Az első tanácskozá­son körvonalazták azokat a te­endőket, amelyek alapjai lehet­nek a képviselőcsoport munka­tervének, egész tevékenységé­nek. Cél: mindenki tudásának, erejének legjavát adja, a vá­lasztópolgárok által elfogadott program megvalósításához. A csoportülés végül egyhan­gúlag megválasztotta vezetőjét Varga Zsigmond országgyűlési képviselő személyében. Magyar Béketanács. A javasla­tok között szerepel, hogy az eu­rópai béke és biztonság megte­remtéséért — félretéve a nézet- eltéréseket — mee kell valósíta­ni kontinensünk békeerőinek e széleskörű összefogását. A Mar gyár Béketanács szorgalmazza a (Folytatás a 2. oldalon) Bizottsági ülések a BVT közgyűlésén „Az új viszonyok, új igé­nyek és lehetőségek idősza­kában ifjúsági szövetségünk alapvető célja az volt, hogy e körülményekhez rugalma­san igazodó, az érintett ifjú­sági réteg érdeklődésének és Tanácskozik a Béke-világtanács kkrrjílése Budapesten. (MTI totó: Pállal Gábor felvétel« — KS|

Next

/
Oldalképek
Tartalom