Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
a Vigadóról. * .Elsősorban mint társalgó, a színházi előadások szünetében, pompás lenne. Aztán: hétfő esti éjszakai előadások, máskor előadóestek, hangversenyek, tárlatok színhelye lesz! Egy éven belül megkezdi adását a televízió második csatornája. Javasolni fogom, hogy a kamaraelőadások felvételét itt, az új Vigadóban készítsék el, a Tiszántúl színészei adhatnának egymásnak rendszeres találkozót, és szerepelhetnének itt a kamerák előtt. Amatőregyütte- sek otthona lehetne újra a Vigadó, és tanácskozóterem is, egyszóval a megye legszebb díszterme. A festő tár dolgát szintén rendezni kell végre, a tár munkakörülményed korszerűtlenek, és tragikus, hogy a korszerűtlen munkakörülménynyel együtt jár egy ilyen gyönyörű terem lassú pusztulása. Persze, ha továbbra is így maradna minden. De nem maradhat így.” etvenes évek. Centenáriumi évtized Ritka jubileumhoz közeledik a békéscsabai színház, vagy ahogy régebben nevezték, a Vigadó épülete. A centenáriumi évtized állandó színházat talál a százéves falak között, és felújított, korszerű színháztermet. Az épület legfényesebb terme, báláik, előadások színhelye, a Vigadó viszont elrettentő képet mutat. Pusztul és romlik, a hajdani fénynek nyoma sincs, az ajtókereteket őrző gi psza ma zónák, a békéscsabai kariatidák tudnának csak meséüná arról, mát is láttak, mit hallottak itt. Járt és beszélt ebben a teremben a parasztvezér Achim L. András, 1919-ban a nép bírósága ítélkezett itt a forradalmi idők vám- szedői felett, az 1950-es években mozi volt, aztán az állandó színház vette igénybe, a legutóbbi átalakítás során pedig úgy tűnt, végképp díszletraktár és festő- ' tér lesz a tükrös-gyönyörű, egykori bálteremből. A város vezetői évek óta töprengtek azon, hogyan lehetne megállítani ezt a pusztulást? Hogyan lehetne visszavarázsolna a Vigadót eredeti szépségébe, hogy újra a város legszebb díszterme legyen? Amikor a közelmúltban Miszlay István, a színház igazgatója is megemlítette, hogy „ki kell találná valamit’?; a Vigadó ügye újból felszínné került. Mind többen beszéltek róla; városikat szerető patrióták ajánlották fel segítségüket, régi fényképeket' Jioztak, A békéscsabai kariatidák egyike... Vigadótól a Vigadóig Biztos, hogy mindenki megérti akit illet, miről van szó hogy ilyen volt, tegyük újra ilyenné. A löTI-es évről jegyzi fel Papp János „A békéscsabai színészet története” című könyvében, hogy a békéscsabai közbirtokosság ülésén a testület vég- behajtási utasítást hozott, amely szerint megkezdik a Kaszinó és a nagy táncterem lebontását és „helyére épül a Vigadó, melyben színházterem, táncterem és kaszinói helyiségek lesznek.” A tervezéssel Halmay Andor építészt bízták meg, aki rövid idő alatt elkészítette a Vigadó terveit. (Cím fölötti képünk az Ország-Világ 1880-as évfolyamának XVII. füzetéből való, aláírása: „A Békés-Csabai Színház és Vigadó épülete. Eredeti rajz és metszet az Ország-Világ számára”. A kép híven bemutatja a Halmay által tervezett korabeli épületet, mélynek bejárati részén történt némi változás a legutóbbi és az azt megelőző átalakítás során.) Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára a Vigadó megmentésének szenvedélyes ■híve. De híve más is, híve dr. Haraszti János, a város tanácselnöke is, akinek közreműködésével a közelmúltban határozta el a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy egymillió forintot szán arra, hogy a Vigadó újra régi fényében ragyogjon. A Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának vezetője, Körösfalvy Pál is azok közé tartozik, akiket megragadott a megmozdulás és többszöri helyszíni szemle után a helyreállításra általános javaslatot készített. legfőbb gondok egyike.) Rontotta a nagyterem képét, írja javaslatában Körösfalvy Pál, hogy az erkélyt és az alatta levő teremrészt is befalazták. Azóta, hogy a' színházi festőtár itt dolgozik, elpiszkolódtak a falak, omladoznak * pompás gipsz- szobrok és falidíszek, és korhadásnak indult a parkett is. A fő probléma mégis az, hogy a vékony födém miatt a legkisebb zaj is felnagyítva hallatszik a színházteremben, tehát színháza előadást és egyidőben rendezvényt tartani a Vigadóban egyszerűen lehetetlen. A másfél milliós javaslatban a födémszigetelésnek a megoldása is szerepel, megnyugtató módon. Kár viszont, és meggondolandó, hogy a tervezet az ajtókeretek „kariatidáit” megszüntetni kívánja a födém megemelése miatt. Ezt — véleményünk szerint — nem szabad megtenni! „Feltétlenül az a cél, hogy a Vigadót a régi stílusában állítsuk helyre, erre a legmesszebbmenőkig vigyáznunk kell” — mondotta Miszlay István igazgató, amikor szemlét tartottunk a teremben. Igazat kell adnunk neki, és mindazoknak, akik ezt az álláspontot képviselik. A városi pártbizottság első titkára a város lakosságának összefogására hivatkozott. „Biztos, hogy mindenki megérti, akit illet, miről van szó. Egymillió forint, még csak a szükséges összeg kétharmada. Azt szeretnénk, ha a hiányzó ötszázezret társadalmi összefogással teremthetnénk elő, ha az üzemek, vállalatok segítenének”. A színház igazgatója nagyszerű terveket hordoz magában Ritkán tapasztalható olyan érdeklődés és összefogás, mely a Vigadó újjávarázsolását kíséri. Keresik és meg is találták azokat a gipsz-díszítéshez értő rég’ mestereket, akik annak idején a javításokat végezték, a szakmunkástanuló iskola padlásáról előkerült több oszlopfő (ki tudja, hogyan kerültek oda?!) Lapunk felhívása nyomán is érkeztek levelek, és kV rabeli fényképek, melyek közül egyet be is mutatunk olvasóinknak. A tervek formát öltenek. Ha minden jói megy, már a nyáron megkezdik a helyreállítás nagy műveletét, és öröm lesz, újabb nagy öröm, ha az új Vigadó avatásáról írhatjuk majd meg első tudósításunkat, Sass Ervin Oszlopfő, virág a szakmunkásképző padlásáról került elő. A javaslat két résziből áll. Az első másfél millió forint, a második az előzőt egészítené ki, véglegesen rendezné az épület belső beosztását, helyiségeinek kialakítását. A hatvanas években kezdett és befejezett felújítás alkalmával a Vigadó-terem helyreállításáról — anyagiak hiányában — szó sem esett. Sót, annyira nem esett szó, hogy a színházterem szellőző csatornáit beépítették a nagyterembe, fezek egy részének megszüntetése; illetve áthelyezése most a Báli kép 1935-ből az egykori Vigadóban.
