Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
MR Yltág proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI 'PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS ÍÁPJAÍ ' NÉPÚJSÁG Kijelölték a lakbérkörzeteket (3. oldal) A miniszter előtt 1971. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP Ara: 1,20 Ft Á béke és a jólét programja Az utolsó mondat is elhang. zott, ‘kiürült a hatalmas kongresszusi terem. A küldötteik és a vendégek miár a hazautazáshoz készülődnek, hogy élőszóval, a személyes élmény erejével mondják el otthon mindazt, ami tíz nap alatt a tanácskozó- teremben történt. Beszélni, beszámolni pedig bőven van miről: az SZKP XXIV. kongresz- szusán elhangzott beszédek, felszólalások a politikai, társadalmi, gazdasági és nemzetközi kérdések olyan széles skáláját érintették, amelyek minden bizonnyal még hosszú ideig az érdeklődés középpontjában maradnak a Szovjetunióban és a világ más országaiban egyaránt. A kongresszus tanácskozásának tíz napja meggyőzően demonstrálta azt a hatalmas erőt, amely napjainkban a kommu. nizmus, a szocializmus eszméjének, az imperializmus ellen küzdők sokszínű táborának zászlaja alatt szerte a világon felsorakozik. Olyan soknyelvű, sokajkú, de mégis egynyelven beszélő nemzetközi fórummá vált ez a tanácskozás, amelynek minden eddiginél nagyobb vendégserege — a földkerekség 90 országából érkezett több mint száz küldöttség — puszta jelenlétével, de méginkább a felszólalások tartalmával bizonyította, hogy a kommunista világmozgalom ereje, egysége, tekintélye és vonzereje az utóbbi években mennyire megnövekedett. Jelentősen fokozza ezt a vonzerőt az SZKP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójában felvázolt széleskörű békeprogram, amelyről politikai megfigyelők joggal állapították meg, hogy az SZKP lenini hagyományainak töretlen folytatását, a XX. kongresszus után kialakított politikai vonalvezetés továbbvitelét jelenti. Az öt nukleáris hatalom értekezleté, nek összehívására és a leszerelési problémáinak átfogó megtárgyalására tett javaslatok, az indokínai és a közel-keleti háborús tűzfészek felszámolását, a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését sürgető felhívás, a jobb nemzetközi megértés és együttműködés előmozdítása, a még meglevő gyarmatok felszámolásának követelése, az embert körülvevő természet megóvásának hangsúlyozása olyan nagyjelentőségű békeprogram, amely alapos tanulmányozást érdemel, sokirányú eszmecserére ösztönöz. A mi számunkra, a szocializmust építő népék számára nem kevésbé közömbös az sem, hogy a kongresszus nagy hangsúllyal szólott a szocialista országok egységének, együttműködésének további fokozásé, ról, a bennünket összefűző testvéri szálak állandó erősítéséről is. Ezért nehéz túlértékelni az SZKP XXIV. kongresszusának nemzetközi jelentőségét Megkülönböztetett helyet foglal el a kongresszus a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetében belpolitikai szempontból, a Szovjetunió belső élete vonatkozásában is. A Központi Bizottság beszámolójában Koszigin miniszterelnöknek az új ötéves terv irányelveiről elmondott beszédében és a felszólalásokban olyan gondolatokat társadalmi és gazdasági célkitűzéseket fogalmazott meg, mondott ki a kongresszus, amelyeknek a végrehajtásával új fejezet nyílik a kommunizmus építésében, a Szovjetunió fejlődésében, Az egész kommunista világmozgalom, a szocialista eszme tekintélyét növeli, hogy minden eddiginél nagyobb gazdasági, politikai és társadalmi eredményeket rögzíthetett ez a kongresszus, s a kommunista építés vonzó, nagy távlatokat nyitó programját vázolta feL Ez a* program elsősorban azt célozza, hogy az eddigit jóval felülmúló mértékben emelkedjék a szovjet emberek életszínvonala, anyagi jóléte. A kongresszuson elfogadott határozatokból äzt olvashatjuk ki, hogy jogos a feltételezés: a következő években minden eddiginél érzékelhetőbben beérik a szovjet emberek eddigi hatalmas erőfeszítéseinek, a szocializmus, a kommunizmus építéséért a korábbi időszakokban vállalt áldozatoknak a gyümölcse. Sokatmondó az a tény, hogy az új ötéves terv irányelveiben — az ötéves tervek sorában ezúttal először — a közfogyasztási cikkek termelésének növekedési üteme meghaladja a termelőeszközök gyártásának növekedési tempóját, amit a nehézipar eddigi sokirányú fejlesztése tesz lehetővé. A mezőgazdaság fejlesztésére is jóval nagyobb összegeket készülnek fordítani, mint bármikor eddig. Mindez azt a jogos reményt kelti, hogy jelentősen javul a lakosság ellátása, több árut kínálnak majd az iparcikkből., tok és az élelmiszerüzletek. Az életszínvonal további emelését szolgálja a lakásépítés és a szociális intézkedések széleskörű programja is. A gazdasági munka hatékonyságának növelése, a minőség javításának fokozott szorgalmazása minden szinten az ésszerűbb gazdálkodásra való törekvés, a gazdasági reform eddigi szakaszának pozitív fogadtatása és további elmélyítésének terve — ez adja meg az életszínvonal emelésére, a kommunizmust építő ember szükségleteinek magasabb szintű kielégítésére irányuló nagy program realitását. XXVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Húsvéti „virágok” (Uemény Gyula felvétele) (4. oldal) Nem olyan könnyű ipar (5. oldal) Vígadótól a Vigadóig (8. oldal) Békéscsabai Színházi Napok Nagy közönségsikert aratott 1970-ben az akkor első ízben megrendezett Békéscsabai Színházi Napok előadásainak sora. 1971 — a program bővülését hozza, külföldi együttesek is a megyeszékhelyre látogatnak. A fesztivál megnyitásaként, kedden, 13-án este 7 órakor a Nemzeti Színház a Békéscsabán is ismert és népszerű, Raffai Sarolta harmadik drámáját, Az utolsó tétet játsza. Másnap a zrenjanini Tosa Jovanivics Színház a Ki marad a nyeregben? című darabot mutatja be. Tizenötödikén a Jókai Színház Fáklyaláng produkcióját láthatja a közönség, tizenhatodikén pedig a kecskeméti Katona József Színház együttesét fogadják a vendéglátók. A kecskemétiek bemutatójának címe: Ismerős ismeretlen. Szombaton Az albérlőt játsszák az aradi Állami Román Színház művészei. A fesztivál utolsó napján pedig — este 7 órakor az Ifjúsági és Űttörőház nagytermében a Thália Színház mutatkozik be a csabai nézőknek Csurka István Ki lesz a bálanya? című szatírájával. Elkészült a pontonhíd a Hármas-Körösön Több mint két héten át szü-» netélt Gyoménál a Hármas-Körös hídjának leszakadása miatt a forgalom. A gépjárművek ezen a forgalmas útszakaszon 30 kilométeres kerülővel juthattak el a túloldalra. A helyi termelőszövetkezeteknek és a Körösi Állami Gazdaságnak ez közel 300 ezer forint kiesést jelentett A körülményes átkelés több mint 300 dolgozót érintett A híd leszakadása az országos forgalmat is akadályozta. Közvetlenül a tragédia bekövetkezése után megállapodás jött létre a békéscsabai, a hódmezővásárhelyi KFM Közúti Igazgatóság és az Alsótiszavi- dékd Vízügyi Igazgatóság között, hogy a tápéi ponthonhidat április 1-8-án Gyoménál állítják fel. A kivitelezés oroszlánrészét a Magyar Néphadsereg egy műszaki alakulata vállalta magára. Március 31-én kezdtek hozzá Tápén a pon tonhíd tagok szállításához, s április 7-én már a Szegedi Vízügyi Igazgatóság két vontatóhajója útnak indult rakományával a Hármas-Körös torkolata felé. Az út két napig tartott Pénteken reggel láttak hozzá a hidtagok összeszereléséhez. Délután 16.30 órakor — egy héttel a kitűzött határidő előtt — adták át a forgalomnak a 90 méter hosszú hidat. í.. •••••:-Képünk az utolsó hídtag beillesztését örökítette meg.
