Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
Négy község jelöltje JDéirűl, kissé -csípős sasi fuj. Jócskán érződik benne a tavasz. A pillérek és a tetőszerkezet állnak. Részben a műanyag- tetőbcxrítás is fent van a készülő pulykák ombinát első épületének faszerkezetén. Ahogy az építkezés területére lépünk, sárgás homok és agyag ragad cipőnkre. Balogh Lászlót, Békés, Bélmegyer, Tarhos és Mezőbe- rény országgyűlési képviselőjelöltjét keressük. Lovas fogat mellett találjuk, beszélgetés közben. Amint később megtudjuk, beszélgető partnerei valamennyien légi, — mondhatnánk gyermekkori ismerősei. A négy község jelöltjénél nem szokatlan dolog ez, hiszen ezekben a településekben úgyszólván még az iskolás gyerekek is ismerik a közel két méter magas, békési születésű termelőszövetkezeti elnököt. Szántó István, a békési Egyetértés Termelőszövetkezet építő- brigádjának a munkása Lászlónak szólítja a jelöltet. Nagyon is érthető, hiszen gyermekkorukat együtt töltötték és most, ha más területen is, de mégis együtt csinálják azt, amit éppen tenni kell. — Sok mindent megcsinált mór a Laci bátyánk Tarhos község érdekében — szól közbe Sebestyén Imire, az építőbrigád j tagja —, ezért jelöltük most ( már harmadszorra képviselőnk- ; nek. Meg is választjuk — teszi; hozzá azon nyomban. S amíg az emberek beszélnek, > a krónikás a jelölt arcát ügye- ! Is. Láthatóan zavarja a dicséret' — pedig rászolgált. Hogy meny- nyíre rászolgált, azt legjobban; azok tudják, akik már a har- madik ciklusban kívánják, hogy ott legyen az ország legmagasabb fórumában. » * » A termelőszövetkezet irodájába érve az országgyűlési képviselőjelölt kicsit fáradtan huppan a székbe. — Mielőtt kimentem volna az | építkezéshez, reggel ótg. ?rár vagy negyvenen kerestek ügyesbajos gondjaikkal. Nemcsak a szövetkezet tagjai, hanem má- sok is, békésiek, tarhosiak. Járt nálam a járási pártbizottság j egyik munkatársa is és arra kért, hogy menjek el mind a négy községbe, amely a körzetemhez tartozik, a választási nagygyűlésekre, mert azok az emberek, akik jelöltek, ott is találkozni és beszélgetni akarnak velem. Ezt természetesnek tartam. Jelölt. Sok minden van ebben a szóban. A bizalom, a munka, az emberekkel való törődés, áz ország ügyeinek intézése, huszonegyezer választópolgár gondja, azolteé az embereké, akik bizalmát szavaztak Balogh Lászlónak. Benne van az is, hogy a jelölt tizenkétezer holdon irányítja eredményesen a közös gazdálkodást. Az is benne van, hogy a termelőszövetkezet négyezerötszózharminc tagjának boldogulását segíti. Hosszan beszélgettünk a négy község jelöltjével. Élete, amióta a katonaságtól leszerelt, eggyé vált községénél1:, Békésnek az életével- Szavát hallatta mindig — és ezután is azt teszi —s amikor a közösség ügyéről van szó. Közvetlensége, szerénysége miatt szeretik kerületének választópolgárai és nagyon sokan keresik meg nap, mint nap. Elmondta, hogy egyik esetben Bélmegyerről — ezelótt egy hónappal —, asszonyok keresték fel, panasszal. Kifogásolták, hogy községünkben a kenyér mindig száraz, s a képviselő- jelölt szót emelt az illetékes sütőipari vezetőknél. Azóta Béi- megyerre is fris6 kenyér jut. Kicsi gondok ezek, de az alatt a nyolc év alatt, amióta országgyűlési képviselő — ezt jól tudják választói — sok nagy gondon is segített. Azt kérdeztük tőle, milyen érzés a választópolgárok bizalmát élvezni most már harmadszorra. — Pélek, tálán nem is tudom viszonozni ezt a nagy-nagy bizalmat. Hogy miért? Mert a képviselőségben nemcsak népszerű feladatok vannak, sokszor meg kell mondani azt is, ha valamit azon nyomban nem lehet megvalósítani. Balogh László mezőgazdasági munkás. Egy a sok közül, akik a négy község jövőjéért mindent megtesznek, egy azok közül, akik a közösség ügyét egyéni érdekeik elé helyezik. Azok közül, akik —és ezt meg is fogalmazta —, azért is harcolnák, hogy Európa egyik legnagyobb községe. Békés, városi rangra emelkedjen. Azt is megmondta azonban, hogy ez nemcsak az országgyűlési képviselőre ró feladatot. A békésieknek is nagyon sokat kell ezért dolgozniuk Botyánszki János *#*■■■»«■*«*»■***** itiiiuiiiiiiininiiiiHiiiiiiNiniiutiinii — Nem tetszik, Margitka? — Miért nem jött ki elém a „■épülőiéire? — Mert Zima szobafogságra ítélte, őrá, mint egy véreb. Attól fél, hogy elrabolják. Hogy a fejére esik egy cserép. Zima teljesen begőzölt. Margit ezt nem érti. — És a Kaszinóban ki dolgom zik? — Senki. Még egyszer sem játszottunk. Csak néztünk, de erre is elrrmt annyi pénz, ajjaj. Ezt aztán végképp nem érti a lány. — És ez a kocsi? — Béreljük. Hitelben lakunk, hitelben élünk. Egy-két nap, és itt olyan botrány lesz... — És magát ez nem izgatja v — Bln gém nem. Én nem vesztek ezen semmit. Küldtem haza néhány csomagot. És láttam a Riviérát Mondja mér, visszamegyek kultúrotthon igazgató, nak. De Zima fél. Neki a karrierje forog kockán. Neki adták a pénzt hogy rengeteg valutái termeljen. De hát tudja, hogy van az, ami bevált otthon, a lottóra, az még egyáltalán nem biztos, hogy jó lesz ideldnt is. Tudja milyen összegekbe megy itt a játék? És más a szisztéma Bemegyünk a Kaszinóba, Luci anó remeg, mint a nyárfalevél. Mindig kitalál valamit Most ez nem jött ki, most az nem jött ki. A pénz meg fogy. Most aztán már ha akarna se tudna bemenni, mert hármónknak sincs már annyi pénzünk, hogy a belépőt megváltsuk. Margit M van háborodva A pedagógus ír iát Tanulmányi versenyek — tanulságokkal Befejeződtek a megyei általános iskolai szaktárgyi versenyek, további izgalomra most már csak azoknak van okuk, akik az országos döntőbe is bejutottak. Az eredmények ez évben is jók voltak, a versenyzők ismét komoly felkészültségről tettek , tanúbizonyságot. Az elmúlt év- í ben leírtam néhány gondolatot j a matematika- és fizika-verse- i nyekkel kapcsolatban, és mivel e szaktárgyak tanításával és az eredményességgel szinte állandóan probléma van, érdemes ez- 1 úttal is részletesebben foglalkozni az e versenyek alkalmával szerzett tapaszalatokkal. Matematikából külön versenyeztek a 7. osztályos és külön a 8. osztályos tanulók, sőt ezen belül is külön versenyeztettük a szakosított tantervű osztályok (másként tagozatos osztályok) tanulóit. A feladatok nem voltak könnyűek, nem egy feladat még a tanároknak is fejtörést I okozott. A megoldások értéke-1 lése során sok értékes tapasztalatot szereztünk melyek a jövőt | illetően feladatokat is adnak. Ilyen feladat például többek között, hogy tanulóinkat mégj hatékonyabban kell a tervszerű j munkára nevelni. A tervszerűt-1 lenség, valamint a logikus gon- j dolkodás hiányosságai voltak a! legtöbb hibának a forrásai. összesen 53 tanuló vett részt a megyei versenyen — 60 százalékban fizikai dolgozók gyermekei — és ebből 24 tanuló eredményét rangsoroltuk (osztályonként és csoportonként az első hat helyezettet). E 24 tanulónak csak a fele volt azonban fizikai dolgozó gyermeke. Bár az utóbbi években iskoláinkban a nevelők — órákon, szakkörökön, korrepetálások alkalmával, tagozatos osztályokban — egyre többet foglalkoznak a fizikai dolgozók gyermekeivel, az előbbi adatok alapján mégis van tennivalónk bőségesen. Ma már megyénk általános iskoláiban száznál több matematika szakkör működik, melyekben a tanulók többsége fizikai dolgozók gyermeke és hátrányos helyzetű tanuló. Ez nagyon helyes. Az viszont nyugtalanító, hogy a fizikai dolgozó szülők általában nem igénylik, hogy tehetséges gyermekeik szakosított tantervű osztályba járjanak. Pedig az Ilyen osztály tanulói előnyösebb helyzetben vannak, mert fokozottabban kibontakoztathatják képességeiket és sokkal köny- nyebben tudják majd tanulni az amúgy sem könnyű gimnáziumi, középiskolai matematikát. Az előző évekhez hasonlóan, fizikából sem volt könnyű a verseny, mert annak a tanulónak, aki mindkét fordulóban részt vett, elméletben és gyakorlatban is be kellett bizonyítania felkészültségét. És az általános jő eredmények mellé bizony meg kell jegyeznem, hogy volt egykét tanuló, aki a gyengébben sikerült gyakorlat miatt másnak volt kénytelen átadni a remélt jó helyezést. Fizikából megyei versenyt csak 8. osztályos tanulók számára rendeztünk, melyen összesen 19 tanuló vett részt (ebből 12 tanuló fizikai dolgozó gyermeke). Csak örülni lehet annak, hogy az első hat helyezett közül négy tanuló, sőt az első helyezett is e tizenkettőből került ki. A versenyen különösen a szakkörös tanulók mutattak tárgyukban való komoly jártasságot, biztonságot. Befejezésül gratulálunk a résztvevő és különösen a jó helyezést elért tanulóknak, gratulálunk tanáraiknak, szakkörvezetőiknek, és mindazoknak, akiknek tanulóink tudásukat kösznöhetik. Pelle Ferenc vezető szakfelügyelő Válasz a lakatlan házak ügyében i — És akikor engem miért hív- S taik taV » Szántódi elmosolyodik. — Nyaralni. Ernnyi magának ! iá jár. — Köszönöm szépen . A kocsi a szálloda felé köze- ! ledfk. Szántódi lassít és figyel- jj mezteti Margitért. A kocsi a szálloda felé köze- j ledig. Szántódi lassít és figyel- ! mezteti Margitét. : — Én azonban nem monditaifi ■ semmit. Az öreg kiadta az ukázt, j hogy a csődöt az utolsó pilla- : nattg titkolni kall. Az összekö- ■ tőinek mindennaip azt mondta, ■ hogy nyertünk ezer dollárt, de : majd egyszerre küldjük haza... : Megállnak a szálloda előtt. A ■ londiner közeledik a kocsi felé. i Szántódi odafordul a lányhoz: : — Van magánál valami apró? * — Minek? — A hordárnak. — Hozza maga a csomagot. * Szántódi fölényes mosollyal j hárítja el ezt a lehetőségeit. * — Hogy képzeli? Meglátná, s ■ azonnal haza zavarna Bemennek a szállodába. Luciánó lakosztályában. a: szállodában a bohóc és a lány ■ már túl vannak a viszontlátás! első örömein. Luciánó Margit jj előtt térdél. — Hát mesélj, mi újság ott- ■ hon? — Levizsgáztam. Gazdaság- i tanból négyest kaptam. Anató- • miából ötöst — Ó, te drága. Csakhogy itt i vagy. És még? —Renoválják a csárdát (Folytatjuk) A Békés megyei Népújság 1971. évi március 19-í számában „Lakatlan új házak Endrődön” címmel egy cikk jelent meg, amely az endrődi cigányok laikóházépítésd problémájával foglalkozik. A fentiekkel kapcsolatosan a teljes igazság kedvéért közölnünk kell, hogy az endrődi cigánytelepen lakók úgynevezett szociális építési kölcsönre, hitelre jogosultak. Ugyanakkor azonban az itt levő lakások nagy része belvízkárosult is lett, azonban a30m személyeknél, akik már korábban kivitelezési szerződést kötöttek, lakásukat építési kölcsön folyósítása szempontjából nem sorolták a belvízkárosultak közé. Szövetkezetünk összesen 19 szociális hitelre jogosult és belvízkár által sújtott lákóház kivitelezésére kötött szerződést. Jogszabályi rendelkezés van arra, hogy addig, amíg az úgynevezett kiviteleződ fedezettség nincs biztosítva, az építkezést nem lehet elkezdeni, sőt a kivitelezési szerződést meg sem lehetne kötni. A szociális hitelre jogosultak esetében egy lákóház kdvitedezesi összege 106 eze? forint, amelyből az OTP kölcsönnel fedez 95 ezer forintot, állami dotáció címen kap az építtető 27 ezer forintot, míg a különbözetnek mutatkozó 14 ezer formt összeget a szerződéskötéskor be kell a kivitelező vállalat részére fizetni. A cikkben említett Filipovics Lajos (nem József) és neje, Zanyiik Katalinnal 1970. évi július hó 31. napján kötött szerződést a szövetkezet, aki az őt terhelő összegből nyolcezer forintot a mai napig sem fizetett be. Dógi Ambrus és neje endrődi lakosokkal 1969. évi december hó 13. napján kötötte meg a szerződést a szövetkezet, mely többek között tartalmazza, hagy Dógi Ambrus saját erőből 14 ezer forinttal köteles az építkezéshez hozzájárulni. Vállalta, hogy ebből 10 ezer forintot 1969. december 15-ig, négyezer forintot 1970. március hó 31 napjáig befizet. A szerződés szerint: „a befizetés bármelyik részletének elhúzódása a befejezesd határidő ugyanilyen arányú elhúzódását vonja magia után.” Dógi Ambrus a fenti 14 ezer forint összegből négyezer forintot 1971. évi március hó 19 napján, vagyis a cikk megjelenése napján fizetett be. Egyébként a névsort lehetne folytatni Mohácsi Sándorral, aki háromezer forinttal, Dógi Elemérrel, aki négyezer forinttal tartozik a mai napiig is. Szövetkezetünk teljes egészében magáévá tette azt az országos feladatot, amely az árvízkárok és belvízkárok helyreállítása következitéber hárult az országra. Elsőik között vállalta, hogy Fehérgyarmaton 5 darab lakóházat újjáépít és az építkezéseket azok sürgősségére való tekintettel szerződés költségvetés nélkül vállalta és kezdte meg a kivitelezést és a kivitelezési ősz- szegekkel kapcsolatos költségvetési problémáik csak az építkezés alatt nyerték megoldást. Ezen építkezésekkel kapcsolatosan szövetkezetünk jelentős anyaga áldozatot is vállalt, miután az említett öt házból egy lakóházat társadalmi munkában épített fel, ugyanakkor komoly anyagi kiadások jelentkeztek a szövetkezet terhére egyéb személyi és dologi kiadások — útiköltség, élelmezési költség stb. — terén. Ezen vállalást szövetkezetünk a7 ÉVM által meghatározott első ütemben, azaz 1970. évi október hó 30. napjáig hiánypótlás nélkül teljesítette. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy még meg sem alakúit a Békés megyei Operatív Bizottság a belvíz által megrongált házak újjáépítésére, amikor a, szövetkezet megbízottja, személyesen az elnöke, maga járt el a gyomai és endrődi nagyközségi tanácsoknál, írják össze a belvíz által kárt szenvedett újjáépítésre szoruló lakóházakat, hogy hívják össze az összes számba- vehető kivitelezőket és osszák el a belvízkárok által jelentke:» újjáépítéssel kapcsolatos kivitelezési feladatokat. A belvíz és árvíz okozói többüetópítési, kivitelezői feladat szövetkezetünk 1970. évi kivitelezési programját felborította. Ez vcát az egyik oka annak, hogy egyes lakóházaikat a vállalt határidőre a szövetkezet befejezni nem tudta, bár t meg kívánjuk jegyezni, hogy a belvízicárok miatt újjáépítésre szoruló házakra a szerződést 1970. év második félévében kötöttük meg és a kivitelezést is ekkor kezdtük el. így tehát Dógi Ambrus sem és a íöbba endrődi cigány sem szövetkezetünknek felróható ok miatt: vár már két éve, hogy beköltözhessen az új házába. Köztudott, hogy az építőipar, sajnos részben még mindig idényjellegű, így bizonyos építőipari munkákat tél folyamán végezni nem lehet. Az említett házakat 1970-ben a nagy hidegek beálltáig építette a szövetkezet, amelyet az időjárás viszontagságai miatt volt kénytelen abbahagyni, és amely kivitelezési munkát ez év tavaszán újból elkezdi és 1971 első félévben befejez. Gyoma és Környéloe Építőipari Ksz, Gyanút Gonda Károly Jenei Bálmt szöv. elnöke párttHkÉt
