Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-06 / 81. szám

t Ssőlőtnűvelési módok: Korszerű, legújabb kordonok A Moser-féle kordonművelésű szőlőket legkevesebb 3 méter sor- és 1—1,2 méter tőtávolságra ültetjük. A sorok irányát úgy válasszuk ki, hogy a legkedve­zőbb megvilágítást biztosítsuk A Sylvoz kordonművelésű szőlő sortávolsága 3 méter, tő­távolsága 1—1,2 méter. A sorok irányának megválasztásánál úgy járjunk el, mint a Moser műve­lésnél. Támrendszere speciális. A törzs alakítása A fiatal tőkékéit e művelési módnál is egyenként karózzuk. A végleges támrendszert a har­madik-negyedik évben állítjuk fel 1,2 méter magasain kifeszített huzalhoz kötözzük a karokat Még két huzalt feszítünk ki. Az egyiket 0,8 méter magasságban, ehhez kötözzük le metszés után a szál vesszőt. A másikait 1,7 mé­ter magasan ehhez a hajtásokat kötözzük. A termőfelületet 1,2 méter magas törzsön kinevelt karokon alakítjuk ld. A metszés egyszerű: vessző, szimpla szál- vesszős. A szálveszöket erősen ívben lehajlítva a felső harma­duknál a kordonkar alatti se­gédhuzalhoz kötözzük. Így a szálvessző alapi részén is jól kihajtanak a rügyek. Metszéskor mindig a legalsó vesszőt tartsuk meg, a felette levő előző évi szálvessző darabot a rajta levő vesszőkkel együtt eltávolítjuk, s az új 60—80 centi hosszú vesszőt és az mindig az uralkodó szél irányával párhuzamos legyen. Ez a művelés speciális támrend­szert igényel. A támrendszer építését a tőkék egyenkénti ka­rózásával kezdjük a telepítés évének őszén. Így karó mellett tudunk egyenes jó teherbírású törzset nevelni, amely a továb­biakban támasztékul szolgál A végleges támrendszert. a tele­pítést követő harmadik-negye­dik évben készítjük el úgy, hogy 130 centiméter magasságban le­gyen egy kifeszített huzal. Ez tartja a karokat és felette 30— 40 centiméterre két párhuzamos huzal, ezek közé rendezzük el a hajtásokat. A huzalt tartó osz­lopok távolsága anyagától füg­gően 10—20 méter. A termőterületet 130 centiméter magasan nevelt karokon alakít­juk ki. A termőalapnak szánt hajtásokat 10—15 centire hagy­juk egymástól. Ezt a következő évben rövidcsapra mefcszüfc A rákövetkező években a már ko­rábban ismertetett cser csapos váltómetszésire térünk rá. A tér- mővesszőt hosszú csapra vágjuk vissza. Egy tőkén 40 rügyes ter­helést alkalmazzunk. Igen lé­nyeges a törzs és a karok gon­dos rögzítése a karóhoz illetve huzalhoz. A négyéves termőtőke ismét ívben lehajlítva a huzal­hoz kötözzük. A szálvesszőn fej­lődő hajtásokat a legfelső tartó huzalhoz aggatjuk. Kelemen Zsuzsa kertmémök Állategészségügyi tennivalók a szarvasmarhatenyésztő gazdaságokban A háztáji tulajdoniban levő szarvasmarha-állomány az utóbbi években nagyfokú csök­kenést mutat és ez érzékenyen érinti a népgazdaság érdekeit. Ezért került sor arra a központi intézkedésre, hogy aki vemhes üszőt állít tenyésztésbe, azt az állam 8000 forintos kedvez­ményben részesíti. A támogatás biztosítása azért vált indokolt­tá, mert az exportra kerülő hí­zómarhák jelentős százalékban a háztáji gazdaságokból kerül­nek ki. Ezért a háztáji szarvas­marha-állomány állategészség­ügyi megóvására tanácsot sze­retnénk adni. Gömőkőrmentesílés A háztáji állomány gümő- kórmenitesítését szoros össz­hangban kell végezni a nagy­üzemekkel. Ahhoz, hogy a ked­vező exportfeltételeket megtart­hassuk, néhány éven bedül meg kell oldanunk az ország szarvasmarha-állományának gümőkórmentesítését. Ezekben a hónapokban me­gy eszerte tart a háztáji gazda­ságok szarvasmarha-állományá­nak tuberkulin vizsgálata. Az érvényben levő rendeletek alapján a tuberkulin-vizsgála- tok során pozitívnak talált egyedeket az állatorvosnak fül- csípkézéssel kell megjelölni. Az ilyen állatok tejét csak forra­lás után szabad fogyasztani. A pozitív szarvasmarhát célszerű vágóra értékesíteni — esetleg csereakció útján —, mert az ilyen udvarban termelt tej után nem jár a 30 filléres literen­kénti, mentességi felár. A fertőzött szarvasmarha el­távolítása után nagyon fontos az istálló és környékének Isza­pos fertőtlenítése. A többi ál­lat fertőződését csak így aka­dályozhatjuk meg. Sok téves nézetet szeretnénk eloszlatná azzal a járvámytanj megfigye­léssel, hogy ha egy állat gümő- kórral fertőzött, nem minden tuberteulin-vízsgálat esetén ad pozitív reakciót, de a pozitív reakciót adó egyed biztosan fertőzött gümőkómaiL Sajnos a gyakorlatban a tu­lajdonosok nem számolnak az­zal a veszéllyel, hogy a gümő- kóros. idős baromfiak milyen veszélyt jelentenek a szarvas­marha-állományra. Az úgy­nevezett „köves májú” tyúkok ürülékükkel, takarmányon ke­resztül megfertőzik a a szarvas, marháikat úgy, hogy ezek szem­mel láthatóan nem betegednek Ugyan meg, de pozitívan reagál­nak a tuberkulimra. Vemhes üsző eladáskor sok­szor okozott kellemetlen megle­petést az, hogy az egészen fia­talon, esetleg borjúkorban vá­sárolt üsző az eladás előtt erős vemhesen pozitív reakciót ad, holott az udvarban évek óta nem volt pozitív állat. Viszont könnyen kinyomozható, hogy az első eladó udvarában megtalál­ható a fertőzött állat, amitől fi­atal korban fertőződött. Ezért tanácsoljuk, hogy tenyészanya- got csak állatorvos álltai igazolt gümőkórmentes udvarból vá­sároljanak! Legelőre kihajtáskor a gümő. kőrmentes szarvasmarhát ne engedjük pozitív szarvasmar­hákkal együtt legeim, mert a ELŐNYŐS FELTÉTELEKKEL* köthet szerződést LIBAHIZLALÄSRA. Felemelt átvételi ár, plusz magas májprémium. Előleget adunk, fajtiszta állományt biztosítunk. Kívánságra külön toliszerződést köthet, előnyös áron. Előleget adunk. Pulykára és gyöngyösre is köthet hasonló ked­vező feltételekkel szerződést a BÉKÉSI ÁFÉSZ FELVÁSÁRLÓINÁL. SZERZŐDÉSKÖTÉS — BIZTONSÁGOS ÉRTÉKESÍTÉS. közös italtők nagyon gyakran a fertőződés forrásai lehetnék, s a fertőzjöttség csak későn kerül megállapításra, esetleg csak ak­kor, amikor már az egész ál­lomány fertőződött. Brucellózis - azaz fertőző elvetélés Megyénk háztáji állományá­ban még nem gyakran előfor­duló betegség. Egyes közigazga­tási területeken azonban már szaporodik, főleg ott, ahol a brucellózissal fertőzött nagy­üzemektől vásárolnak tenyész- anvagot. Tünete: a vetmhesség korai időszakában elvetélés vagy a rendes időben történő éllést, követően a magzatburok visszamaradása. Az ilyen rendes időben történt elléssel is álta­lában gyenge, életképtelen bor­jú születik. Ilyen esetben az ellést követő nap okvetlenül ér­tesíteni kell az állatorvost, mert a burok élszedése szakértelmet kíván. A brucellózis az embert is magbetegíti a bőrsérüléseken keresztüli fertőződéssel. A brucellózisban megbetege­dett állat teje nyersen fogyaszt­va szintén emberi fertőzés for­rása lehet, különösen gyermek­korban. Ezért a tej csak for­ralva fogyasztható! A közegészségügyi vonatko­zása mellett a brucellózis a hí­zó marhát tartó gazdát anya­gilag is súlyosan érinti. Azok az országok, ahová hízómarhát exportálunk, csak olyan szarvasmarhát vesznek át, me­lyek a gümőkónmentesség mel­lett a brucellózis fertőzöttség- tcü is mentesek. Lépfene A korai legelőre Mhajtas előtt a szarvasmarháikat lépfene ellen be kell oltani. A lépfene» oltásnak legalább két héttel meg kell előznie a ki hajtást, hogy az esetleges fertőződés előtt megfelelő védettséget kap­jon az állat. Különösen fontos az oltás ott, ahol fertőzött a le­gelő: régi dögtér — elásott hul­lák környéke, vizenyős áradá- sos területek. Az ember is fo­gékony a betegségre. A beteg állattal vagy hullával való vi­gyázatlanság veszélyes lehet Ilyen hullát boncolni, lenyúzni csak állatorvos jelenlétében, szabad a megfelelő fertőtleníté- si szabályok betartásával. Tőgygyulladás Egyre fokozottabb figyelmei kell szentelni a tőgygyuUadá- sok megelőzésére, mivel a nagy. üzemi szarvasmarha-állomány­ban rohamosan terjed. Várható elterjedése a háztáji gazdasá­gokban is. Makacs betegség. Gyógyszeres kezeléssel csak ne­hezen tudjuk megszűntetni. A megelőzés egyenlő az is­tálló és a személyi higiénia ma. glas szinten tartásával. A tehe­nek alatti alom szárazon, tisz­tán tartása nagyon lényeges. A fejesnél nem lehet nélkülözni a tőgy lemosása után a puha tisz­ta tőgytörlő ruháit. Ha valamelyik tőgynegyed megbetegszik — abból vürhe- nyes színű, vagy híg, pelyhes tej fejhető — a beteg tőgyne- gyed tejét nem szabad az alom­ra fejni, hanem az egészséges tőgynegyedek kufej ése után egy külön edénybe. Az elváltozott tejet elás ássál kell megsemmi­síteni! Az elváltozott tej alomra fejesével ugyanis, amikor az ál. lat lefekszik ja. többi tőgyne­gyed is fertőződik. Ha nem szól­nak idejében az állatorvosnak, gyógyszeres kezeléssel már alig tud eredményt elérni, esetleg abban a laktácdőlban kiesik a tejtermelés. Ha a gyulladásos tőgyből ki­fejt tejet összekeverik a rendes tejjel, akkor ebből a kevert tej­ből nem lehet sajtot gyártani. dr. Hídvégi Imre m, szssk. áo. A Súlyoz kordon vázlatos rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom