Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-06 / 81. szám
Lenin-emtökmü avatás Békéscsabán Az első koszorút Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bízott' ságinak titkára, valamint Frank Ferenc, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára és Gyulavári Pál, az MSZMP békéscsabai Bizottságának első titkára helyezték el az emlékmű talapzatán. A szovjet küldöttség tagjai megkoszorúzzák a Felszabadulási Emlékművei A Román Kommunista Párt Arad megyei Bizottságának koszorúzó delegációja a Lenin-ettüékmű előtt. (Folytatás az I. oldalról) végkép a sírba taszíthatja, vagy a népek közötti barátság, az ösz- szefogás, a testvériség útját járja Választani kellett a fasiszta diktatúra és a demokrácia között Eltöröljük-e a földbirtokosok, tőkéseik uralmát, vagy minden hatalmat, a földet és a gyárat a nép kezébe adjuk. Ma már egyszerűnek tűmnek ezek a kérdések — a nagy dolgok mindig egyszerűek —, de altkor, 1945 tavaszán a helyes útválasztástól függött népünk sorsa, jövője. S a magyar nép jól választott. Ezért ünnepelheti ma egész népünk jogos büszkeséggel sajátjának április 4-ét Azóta 26 év telt eL Ma már közöttünk él és dolgozik egy új nemzedék, amely számára, mindaz, amiről beszéltem, már csak történelem. örülünk: ennek a nemzedéknek nem kellett már mindezt átélnie, mánt apáiknak, s reméljük, számukra örökre ismeretlen marad a háború, az elnyomás, az éhezés. Persze el nem végzett munka, megoldatlan feladat maradt még bőven. A kedvezőbb körülmények nem jelentenek kevesebb feladatot, nem kémek kevésbé forradalmi tetteket Éppen ellenkezőleg: a szabad hazában nagyobbak a lehetőségek, többet lehet és többet is kell tenni hazánk, népünk felemelkedéséért. Azt mondottam: 1945. április 4 egyre inkább történelemmé válik. Ez igaz. De olyan történelemmé, amelynek hatását ma is érezzük, s egyre jobban érezzük mindennapi életünkben. S éppen azért válhatott 1945. április 4-e Igazán történelmi dátummá, mert hatása ma is élő, sorsunkat, életünket ma is meghatározza. Mit adott a felszabadulás a ma emberének? Visszaadta az ország függetlenségét Függetlenségünket, szabadságunkat a szovjet katonák hozták el, akik súlyos harcokban érkeztek ide a Duna és Tisza tájára. Szerte hazánkban szovjet hősök sírjai domborulnak, akik nemcsak hazájukért áldozták ifjú életüket, hanem a mi népünk szabadságáért és boldogabb jövőjéért is. Sírjaikon sohase hervadjanak el a hála virágai, a fejfák emlékeztessenek, testük nyugodjék egy baráti ország, egy testvéri nép szabad földjében. A felszabadulás szabadságot hozott kettős értelemben is. Nemcsak az ország függetlenségét nyertük vissza, hanem megr nyílt az út a társadalmi felszabadulás útján is. A felszabadulás tette lehetővé, hogy hazánk nemzetközileg is a társadalmi haladás élvonalába kerüljön. Ha számot akarunk adni arról, hogyan sáfárkodtunk az 1945-ben kapott szabadsággal, s a kivívott népi hatalommal, elmondhatjuk, hogy népünk okosan tudott élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a felszabadulás teremtett meg. Eredményeink sorában első helyre tesszük, hogy sikerült tartósan biztosítanunk népünk békéjét. Ezt azzal sikerült elérni, hogy olyan szövetségi rendszerbe tartozunk, amelynek egyesített ereje képes gátat vetni a háborúnak. Ennek élén a Szovjetunió áll, amely a II. világháború után gyökerében változtatta meg a nemzetközi erőviszonyokat a béke és a haladás erői javára. Olyan külpolitika ez, amely egyaránt támaszkodhat az igazság erejére, a népek rokonszenvére s egyben a szocialista világrendszer hatalmas gazdasági és katonai erejére is. Az elmúlt 26 év alatt sikerült egy szilárd és egyre erősödő nemzeti egységet összekovácsolnunk. Kiderült, hogy a széthúzás nem nemzeti átok, hanem egy kizsákmányoló társadalmi rend velejárója volt. S amint megszüntettük a kizsákmányolást, lehetett egyesíteni ezt a népet, mert hajlik a szépre, hajlik a jóra, képes nagy tettekre, ha van, ami lelkesítse. Eredményeink sorában — úgy gondolom — fontos helyet foglal el az is, hogy immár több mint másfél évtizede tartósan nyugodt a belpolitikai helyzet. Nincsenek váratlan fordulatok, nincsenek meglepetések, nyugodtan leliet tervezni a jövőt Vannak nagy nemzeti céljaink, amelyet rövidesen úgy foglalhatunk össze, hogy felépítjük hazánkban is a fejlett szocialista társadalmat. Nem kisebb, nem is könnyebb feladat ez sem, mint a® eddig elvégzettek. A történelem a ma aő nemzedékeknek is felteszi a kérdést, s ez a kérdés így szól: mit leéli •tenni azért, hogy felépüljön a szocialista Magyarország? Hogyan kell a nü viszonyaink közt felépíteni a szocializmust? A kérdés megválaszolásához rendelkezésünkre áll a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatainak _ gazdag tárháza. Ezen belül is számunkra különös jelentőséggel bír a lenini örökség. Lenin számunkra nem a múltat jelenti, az emlékezést nem a kegyelet diktálja. Szelleme él gondolatainkban, él mindennapi tettednlkiben. A szavak, amelyeket kiejtett vagy írásba foglalt — a tömegek tetteivé válva ma is formálják életünket. A világ, amelyben élünk, őt igazolja. Életműve egy egész történelmi korszak — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korának —- problémáit ragadja meg: mi az imperializmus lényege? mit jelent a munkásosztály vezető szerepe? milyen legyen a munkásosztály viszonya más dolgozó osztályokhoz? mi a kommunista párt szerepe? milyenek legyenek a párt belső életének normái? mi a szocialista állam szerepe, melyek a proletárdiktatúra, a szocialista demokrácia funkciói, működésének aiajpelveá? milyen gazdasági feladatokat kell megoldania a proletariátusnak és milyen módszerekkel? mi az ideológia, a tudomány, a kultúra helye a munkásmozgalomban, szerepe a szocializmus építésében? milyen legyen a szocialista állam és a kapitalista világ viszonya? mi legyen a kommunisták álláspontja a háború elleni harc, a nemzeti felszabadító mozgalmak kérdésében? mi a kommunisták álláspontja a haza, a nemzet, a nemzetiségek kérdésében és így tovább. Mindezek a kérdések, melyek Lenint foglalkoztatták, egyben napjaink legfontosabb kérdései is. A helyes választól függ a szocializmus, az emberiség sorsa, jövője. Tudjuk azt is, hiszen ezt 1* Lenintől tanultuk, hogy a ma kérdéseire a ma embereinek kell válaszolniuk. S a válasz alól a legnagyszerűbb Lenin- idézetek sem adnak felmentést. „A konkrét helyzet konkrét elemzése” — alapvető lenini követelmény. Ha Lenin szellemében akarunk cselekedni, ezt a konkrét elemzést ismételten el kell végezni. Ezért van nagy jelentősége a kommunista pártok kongresszusainak, s számunkra különösen az MSZMP X. és az SZKP XXIV. kongresszusának. „Tovább a lenini útonr — ez volt a mi X. kongresszusunk jelszava — s éppen ezekben a napokban folyik Lenin szellemében az SZKP XXIV. kongresszusa. Kádár János elvtárs égés* népünk véleményét tolmácsolta Moszkvában, mikor kifejezte: „Mi teljes egyetértéssel üdvözöljük az SZKP poÜtikáját', Lenin szelleme él. Él a Szovjetunióban, él a szocializmust építő Magyarországon, él a világ dolgozóinak szívében és tettedben. Békéscsaba városa méltán ünnepli felszabadulásunk 28. évfordulóját. Lenin szobrának felavatásával. E szobor, Kalló Viktor szobrászművész alkotása, emlékeztesse ennek a gazdag forradalmi hagyományokkal rendelkező városnak a dolgozóit a hűségre a forradalom ügyéhez, a hűségre a lenini eszmékhez. Emlékeztessen mindig arra, hogy hazánk felszabadulása éppen úgy, mint népünk szebb és boldogabb jövője, szorosan ösz- gzekapcsolódik a lenini eszmék győzelmével. Emlékeztessen Magyarország és a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátságára. Emlékeztessen ez a szobor a munkások, parasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek szövetségére, párttagok és párton- kívüliek összefogására, a haza és a haladás érdekében. Emlékeztessen a magyar és a nemzetiségi dolgozók testvéri egységére. Emlékeztessen arra, hogy mindannyiunk közös nagy célja a szocialista Magyarország felépítése. Beszéde után Óvári Miklós leleplezte Vlagyimir Iljics Lenin szobrát. S miközben repülőrajok húztak el a tér fölött, lassú indulók hangjaira az emlékmű talapzatára helyezték koszorúikat az MSZMP megyei és városi Bizottságának, Békés megye és Békéscsaba Tanácsénak, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, a Román Kommunista Párt Arad megyei Bizottságának, a Hazafias Népfront megyei és városi Bizottságának, a Szakszervezeték Megyei Tanácsának, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatoknak, fegyveres erőinknek s a KISZ megyei és városi Bizottságának képviselői. Aztán félezer fiatal tett fogadalmat, akiket az MSZMP városi Bizottsága nevében Gyulavári Pál első titkár avatott KISZ-taggá. Majd felhangzott az Intemacionálé s a fegyveres erők, valamint az Ifjú Gárda egységei díszlépésben vonultak el az emlékmű előtt, őszinte, ütemes taps fogadta fiataljaink büszke erőt, kimeríthetetlen energiát sugárzó menetét. Aztán az emberek elözöniöt- ték az emlékmű előterét, felnőttek és gyerekek sokszínű kavargása töltötte be a frissen csiszolt, fehér kőkockákat . A nagy forradalmár szobra a Szabadság tér szerves része lett. Bíszmenettet tisztelegtek * fegyveres erők egységei
