Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

/

Mozi + televízió = egyre több filmet néznek meg az emberek

Különös mondatot hallottam i a filmforgalmazási szakma egyik | megyei szakemberétől: „1970- j ben kvesebb látogatója volt filmszínházainknak, mint az előző évben — látogatottsági tervünket azonban túlteljesítettük.’’

H különös mondat kapcsán kopogtattam aztán Nagy Ferencnek, a megyei moziüzemi vállalat igazgatójának ajtaján.

•

— Valóban különösnek tűnhet az elhangzott mondat — de reális. Világjelenség, hogy a moziba járók száma csökken. S mivel. ezt tudjuk, terveink készítésénél is számolnunk kell vele. Nos, \ a valóságos tényeken alapuló, tehát az előző évihez képest valamivel csökkentett tervet teljesítettük túl. Es ez sem volt könnyű munka.

— Sokat beszélnek mostanában arról, hogy a sekélyesebb, eszmeileg kevésbé igényes műalkotások — könyvek, színdarabok, filmek — jobban „fogynak”.

— Könnyebb lenne a tervtel- (esítésünk, ha csupán divatos krimiket, vagy üresen harsogó. Vidám filmeket tűznénk műsorba. De ez nagyon rossz út volna. Nem is követjük ezt.

Meglehetősen közismert tény, hogy vannak A, B, C kategóriába sorolt filmek. Utóbbiak a kultúrpolitikailag legkevésbé hasznosak — ezek között találjuk egyébként a legkevésbé színvonalas alkotásokat is. S e1 C-kategóriás filmeket — a többi kategóriához viszonyítva — Békés megyében kevesebb ember látta ,mint az országos átlag. Magasabb viszont az átlagnál a szovjet, a magyar és a népi demokratikus országokban született művek együttes nézőszám-aránya. Legnagyobb mértékben pedig az úgynevezett kiemelt kategóriájú filmek látogatottsági tervét teljesítettük túl. A Szemtől szembe, a Ha..., j ■az Arc, a Vietnam amerikai 1 szemmel, az Ítélet, a Szerelmesfilm, a Befejezetlenül és a Bűn és bűnhődés című filmeket, együttesen a megye lakosságának több, mint 30 százaléka nézte meg Mindez, persze nemcsak a mi érdemünk — hanem a látogatóké, a filmművészet barátaié is.

— Kik a leggyakoribb vendégei a megye mozijainak?

— A fiatalok, ők a leglelke- \ sebb hívei a társas szórakozásoknak, amelynek egy fajtája éppen a mozi. Ezért különös 1 gondot fordítunk az ifjúság filmesztétikái nevelésére, arra. hogy az általános és középiskolások minél jobban megismerjék, megszeressék a filmművészetet. Ez év őszén indítjuk például az iskolamozi előadásainak sorozatát.

— Iskolamozi?

— A megye mintegy félszáz helységében lehetővé tesszük, hogy az iskolások az ottani mozi legalacsonyabb- hely árainak megfelelő összegért havonta megnézhessék azokat a filmeket, melyek segítik az irodalmi, történelmi, földrajzi anyag elsajátítását, illetőleg, amelyek a filmművészet klasszikus alkotásai közé tartoznak.

— Néhány cím ezek közül?

— Az iskolák maguk választhatnak az ajánlólistánkon szereplő művekből. Ügy gondoljuk, sok helyen megnézik majd az Egri. csillagokat, Az utolsó édent, az Aranyembert, a Gyöngyvirágtól lombhullásig című filmet, vagy A jégmezők lovagját.

— Egyéb terveik?

— Erősíteni kívánjuk a propagandamunkát. Ehhez új ésj jó segítségünk, hogy néhány ha. j

te saját nyomda áll rendelkezésünkre. Ezzel kapcsolatban említeném: szükséges volna, hogy a társadalmi és gazdasági vezetők az eddiginél fokozottabban törődjenek beosztottaik, környezetük tudatának, ízlésének formálásával — így a filmhez valói viszonyuk erősítésével, mélyítésével. Ma még előfordul, hogy valaki ajándékként, jutalomként kapott mozijegyét sem használja fel. Ez pedig pénz- és energia- , pocsékolás. '

Más eszközökkel is szeretnénk azonban közelebb hozni a film- művészetet a megye lakosaihoz. Talán már a nyár folyamán si- j kerül megvalósítanunk a megyei! filmek szemléjét, ahol az ország minden városából, községéből küldött alkotások legjobbjait j mutatnánk be. Orosházán május 6-tól, a KISZ-szel közö- :

sen, jugoszláv filmnapokat rendezünk.

— Válságban van-e tehát a

mozi, vagy nincs? Önnek Is feltesszük ezt a mostanában sokszor elhangzó kérdést..

— A látogatók száma valame- lyest csökken. De ez a csökkenés egyre kisebb mértékű. Egyszer pedig meg fog állni

— És milyen szerepet játszik mindebben a televízió?

— A csökkenésben a televízió elterjedésének is szerepe volt éa van. De! a televízió évente maga is sok tucat filmet sugároz. S ezeket az emberek százezrei, milliói látják. Tehát a moziláto- gatók számának csökkenése ellenére többen néznek meg egy- egy filmet, mint egy, két vagy öt esztendővel ezelőtt. Mindezeket összevetve: nem hiszem, hogy válságról volna szó.

M—5)

Politikai emberrablási kísérlet Magyarországon 1852-ben

Az utóbbi időben a világsajtó-] ban gyakran jelennek meg olyan, cikkek, amelyek arról számolnak be, hogy egyes államokban

— különösen Dél-Amerikában1

— diplomatádat, államférfiakat raboltak el bizonyos politikai ) csoportok túszoknak. Rendsze-: rint a váltságdíjon felül politi-i kai feltételek teljesítésétől tették függővé az elfogottak szabadom bocsátását. Az emberrablás, úgylátszik, politikai eszköz lett olyan államokban, ahol az emberi szabadságjogok kivívásáért folyó küzdelemben csak így remélhetnek eredményeket, nem i riadva vissza az erőszakos cseri

lekmények tőL L

Az emberrablásokról szóló,! egyre gyakrabban Ismétlődő hí-, rek kapcsán egy csaknem 120 év előtti hazai politikai jellegű emberrablási kísérletet eleveníthetünk fél. amely a világosi .fegyverletétel utón itt-ott még megmutatkozó gerillaharcok egyik epizódja volt. Ennek a meghiúsult kalandos emberrablási kísérletnek megszervezője. Noszlopy Gáspár, életével fizetett rá a vállalkozására. Noszlopy Gáspár, a szabadság- harc idejében a honvédelmi bizottmány megbízásából Somogy megye kormánybiztosi tisztségét töltötte be. Három héttel a világosi fegyverletétel előtt általános népfelkelést rendéit e]. Ezért Haynau vésztörvényszéke, még mielőtt elfogathatta volna, kötéllel való ki végeztetésre ítélte őt. A világosi tragédia után Noszlopy sokáig a Bakonyban’ bujdosott, de 1850-ben elfogták, Pestre szállították, ahol az Oj-i épületbe zárták be. Sikerült in-, nen megmenekülnie és az Al-) földön bujkált. Amikór a fiatal császár — a későbbi I. Ferenc József király — 1852-ben több hetes körutat tett az országban, a Kecskemét környékén bujdosó Noszlopy Gáspár lovascsapatot szervezett azzal a céllal, hogy az Alföldre érkező ifjú császárt köriitján elfogja és az ecsedi láp. nádasai közé rejti mindaddig,) amíg az 1848-as magyar alkotmány visszaállításába bele nem egyezik. Noszlopy Gáspár tervét azonban megneszelte az osztrák j csendőrség, mire összefogdosták j az Alföldön a számukra gyanús, személyeket, Így került Noszlo- py Gáspár másodszor is az önkényuralom kezére. Noszlopy, azonban arcát annyira elek tel e- nítette a bújdosásban, hogy nem iudták személyazonosságát meg_ állapítani. Ezért a hadbíróság Kaposvárról felrendelte Pestre Csorba József megyei főorvost, hogy az elfogottak közül jelölje meg melyik a keresett Noszlopy Gáspár. Csorba főorvos a pesti Újépületben eléje vezetett foglyok között csakugyan felismerte Noszlopyt. A halálos ítéletet rajta és négy társán- 1853. március 3-án az Üjépület udvarán i

végrehajtották. Noszlopy Gáspár, aki alig harmincéves volt, mindvégig megőrizte nyugalmát. Székács József evangélikus lelkésznek ezt mondta: „Engem felakaszthatnak, de a szabadságot nem, annak fája a mi vérűnkből fog felnőni”.

Földi maradványai Pesten a Kerepesi temetőben nyugszanak, abban a sírban, amelyben a szabadságharc több vértanújának teteme porlad. Emlékét Somogy megyében nemzeti hősként tartják nyilván.

Nemes gránát a Bucsina patakban?

Tőrök kori kardhüvelyek, gyűrűk, címerpajasok és antik medaillonok divatos díszítőköve volt a cseh, vagy más nevén nemes gránát. Ez a rendszerint tűzvörösen áttetsző szép fénytörésű ékkő szlovákiai lelőhelyéről kapta nevét s messzi földre eljutott a drágakő-kalmárok karaván útjain.

Az eredetit tökéletesen utánzó üvegtechnika, s nem utolsó sorban a gazdasági, társadalmi változások sok más értékes rokonával együtt a gránátot is kiszorították az ékszerész műhelyekből. Az utóbbi években azonban ismét megjelent a gránát a modem vonalú ötvösmunkák ékköveként, s mintha reneszánszát élné az acháttal s az opálfélékkel együtt.

Ez a színében rubinhoz hasonló, rombtizenkettesben vágj'' del. toidhuszonnégyesben kristályosodó ékkő a vulkáni kőzetek egyik jellegzetes kísérő ásványa Bonyolult vegyi összetételű, magnéziumot, mangánt, alumíniumot és sok minden, egyebet tartalmazó kőzet. Nem nemes változata nálunk is bőven akad többek között az andezit fajtákban, s .felaprózódott darabjait a dunai homok is bőven tartalmazza.

A börzsönyi Bucsina (új nevén Bükkös) patak torkolatait képező hordalékban például száz számra találni szépen kristályosodott példányokat, de ez a közönséges fajta rendszerint sötétbarna, szürke, vagy enyhén vöröses színű ég nem hatol át rajta a fény, mint a szlovákiai változaton. Így tartja ezt számon a szakirodalom, s így tudták eddig a hazai ásványgyűjtők iá Legutóbb azonban néhány szenvedélyes gyűjtő nemes gránátot talált a Bucsina patak hordalékában. Igaz, néhány darabot csak a sok ezer között, s ezek sem különösen nagyok. Nem is valószínű, hogy e felfedezéssel a kedves kis börzsönyi patak ékkő lelőhellyé válna. Tudományos szempontból azonban. feltétlen figyelmet érdemel a nemes gránát hazai felbukkanása.

q fev°ben láttuk

Teiemagasin

Ezzel a címmel jelentkezett ] .kedden délután legnépszerűbb tömegkommunikációs eszkö- j zünk új ifjúsági műsora. Sok- j ■színű, változatos adást készítet- i lék Pauló Lajos rendező és Re- i gős István szerkesztő-riporter.

Érdekes képeket láttunk, mondatokat hallottunk Angela Davis-ről, a Rolls-Royce repü- lőgépmotorokröl, egy brüsszeli tüntetésről, Presser Gáborról, óvodások úszni tanulásáról, egy új tengeri KRESZ szükségességéről és még sok más dologról.

Érdekes és jó képsorokkal mutatták be a műsor gazdái dr. Földesi Tamás filozófus angliai tapasztalatait, élményeit, két ifjú országgyűlési képviselő és kortársaik mini-fórumát, egy rákospalotai nevelőintézetet s 1971 női- divatját E riportok az érdekesség mellett azért voltak jók is, mert mondani tudtak valamit Megmutatták, hogy a fiatalok milyen felelősségérzettel (kérdeztek Burka Ilonától és Mi- lován Ildikótól, s milyen felelősségérzetet, kötelességtudatot (kértek töltik parlamenti munkájukban. Felvillantották, hogy a több-kevesebb mélységig bűnbe sodródott fiataloknak mennyire — és elsősorban — a szakképzettség megszerzése, a munka adhatja a közösségi életbe való sikeres visszatérés lehetőségét. És elgondolkodtató igazságokat ismertették meg százezrekkel talán milliókkal a neokolonáa- lizmusról, a nyugati világ igazi arcáról. Nemcsak a fényekről, az árnyakról is. A maga módján tetszésre számíthatott a rögtön- (Zött divatbemutató —• bár a ■hosszú szárú fűzős cipők (csizmák?) nyári hasznosságáról, (praktikusságáról, amelyet az adásban többször is hangsúlyoztak, nem vagyunk teljes egészében meggyőződve.

Lehetne a Telemagazto jelentkezésében hibákat keresni — és találni; lehetne más műsorokhoz — A Hét, Parabola. Fórum — hasonlíthatni; lehetne hiányosságait számon kérni — sokkal inkább lehet azonban Üdvözölni. Üdvözölni azért, mert érdekesen és nagyrészt jól vetett fel egy sor ifjúsági kérdést, üdvözölni, mert lényeges dolgokat mondott, jól politizált, végezetül üdvözölni, mert tudott az ifjúság hangján — világosan, .pontosan, szerényen — beszélni Bizakodva várjuk a folytatást, (d-ő)

Szent-Györgyi Albert véleménye a rákos megbetegedések gyógyításáról

A rákos megbetegedés valószínűleg a természetes enzimek hiányának következménye, s esetleg borjúmáj kivonattal gyógyítható — mondotta Szent- Györgyi Albert professzor, No- bel-díjas orvostudós, az Amerikai Tudományos Akadémia tavaszi ülésszakán előterjesztett beszámolójában.

A tudós rámutatott, hogy az emberi szervezetek többségében a rákos megbetegedésről tanúskodó sej'tszaporodást a szövetekben jelenlevő kémiai elemek, az úgynevezett keton-aldehidek gátolják. Véleménye szerint az enzimek hiánya megakadályozhatja egy vagy több aldehid keletkezését. A tudós és kollégái

kísérleteket végeztek egereken és bebizonyosodott, hogy a rákos daganat kifejlődésének megakadályozásához elegendő mindössze egy gramm egérmáj-kivonat. A rágcsálókon mesterségesen előidézett daganatok kezeié, se sikerrel járt. Nem végeztek mindeddig hasonló kísérleteket emberen. A tudós úgy véli, hogy a borjúmáj-kdvonat megfelelő gyógyszer lesz ahhoz, hogy az emberi szervezetben keletkezett daganat kifejlődését is meggátolják. Szent-Györgyi professzor beszámolójában közöltéi anyagi támogatás híján nem tudja tovább folytatni kísérleteit

Vigyázat! A tetőn dolgoznak. (Demény Gyula felvétele)