Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

Patyolat, óh! Hogyan valósul meg az „Arccal az alapszervezetek felé" jelszó? „Belátom, hogy hibát követ* tem el, amikor március 19-én, pénteken vittem csak ed tisztíta­ni a ballonkabátomat—frjaVág- ner Zsuzsa, békéscsabai olva­sónk. — Már akkor megdöbben­tem, amikor az igazoló cédula „vállalási idő” rovatába 21 na­pot írt az átvevő. No, mindegy — gondoltam —% még így sem lesz túlságosan elkésve. Aztán mivel az időjárás egy­re Javult és a meteorológia is szép és meleg Időt jósolt, szá­molgatná kezdtem a napokat. A 21 nap elteltével cédulámmal felkerestem a békéscsabai István király téri üzletet, ahová a bal­lonkabátot vittem. Itt felvilágo­sítottak afelől, hogy a tisztítást 21 munkanapra (?!) vállalták, Tehát menjek három nappal ké. sőbb. Ekkor már nem éppen bizalommal gondoltam a Patyo­latra. De eltelt a 21 munkanap is, ismét beállítottam az üzletbe, Most már szinte biztos voltam Válasz Hagy Lászlóné gázpalack-gondjára Lapunk április 8-1 számában közöltük Nagy Lászlóné gond­ját, aki hiába igényelte a gáz­palackot még az ősszel, a mai napig sem kapta meg. A cikkre a Délalföldi Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat Szegedi Igazga­tóságától kaptunk választ. „A propán-butángáz felhasz­nálás kötött keretgazdálkodás alá tartozik. Ezért a vállalat be­kapcsolási keretszámát a Nehéz­ipari Minisztérium engedélyével a felügyeleti szervünk (OKGT) állapítja meg. Az elmúlt évek rohamos fo­gyasztói létszám növekedésével nem épültek arányosan a pa­lack letöltő üzemek és további fogyasztói létszám bővítéséhez jelen időszakban kellő mennyi­ségű propán-butángáz sem áll az ország rennelkezésére. A Ne­hézipari Minisztérium ügy ren­delkezett, hogy 1971—72. évek­ben fogyasztói létszámbővítést eszközölni nem lehet, biztosíta­ni kell a már meglevő fogyasz­tók zavartalan ellátását. A vál­lalatunk részére 1970. évben megállapított üzembe helyezési keret csak azt teszi lehetővé, hogy akik 1970. szeptember 15- ig adták gázfelhasználási Igé­nyeiket, azokat 1971. év első fél­évében üzembe helyezzük. Amennyiben a nevezett igény­lő a fenti időpont után adta be igényét, úgy az üzembe helye­zésére 1972. év végép, illetve 1973. évben kerülhet Sor.” A vállalat Javaslata, hogy mindazok, akik készüléket szán­dékoznak vásárolni a jövőben, vásárlás előtt kérjék meg a vál­lalattól a gázfelhasználási enge­délyt. abban, hogy elkészült a tisztí­tással a vállalat Am tévedtem. Az átvevő ezt válaszolta: — Ja, kedves, örüljön, ha a jövő hét végén meglesz. Van itt még olyan is, aki március 15-én hozta az árut és még az sincs kész. Ekkor már nagyon bosszan­kodtam, de azépf' vártam a következő keddi napra kitűzött határidőt Amikor elmentem, szinte hihetetlenül hangzott, hogy még akkor is azt mond­ták, menjek pénteken! Végül mégis elkészült a tisz­títás, április 23-án vettem át a szépen rendbehozott kabátot Valami azonban elgondolkozta­tott A 33 forintos tisztítási dí­jat előre kérte a vállalat Köz- gébe járok és annyit már meg­tanultam, hogy a vállalatok ne­gyedévenként mérleget készíte­nek, ezekben elszámolják ered­ményeiket Vajon a Patyolat el­ső negyedévi erdményeábe beke. rültek-e azok a 33 forintok is, amelyek fejében csak a követ­kező negyedévben végzik el a szolgáltatást 7' Olvasónk befejezésül azt kér­di: vajon indokolt-e egy ilyen vállalatnál a szabad szombat amikor a vállalási határidőket nem tudják teljesíteni? Z. Mátyás a mezőhegyes! ál­lattartók gondjáról ír a Szer­kesszen velünk rovatnak. Köz­tudomású, hogy a háztáji állat­tartásnál egyre Inkább rátérnek a koncentrált takarmánytáp használatára. A mezőhegy esi ek azonban kénytelenek még ma Is hagyományos módon, Illetve a megszokott takarmánnyal etetni a háztáji állatokat, mivel nem kapnak takarmánytápot a köz­ségben. Az elmúlt időben össze­sen négy alkalommal volt ta- karmánytáp-árusftáa, akkor is csak fél napig. Pedig az állatok­nak folyamatos takarmányéi lá­tásra van szükségük. Amikor megérkezik az áru, az elosztás­nál olyan tumultus és sorbaál­lás van, hogy emlékeztet a há­borút követő időszakra. Olvasónk kérdi, miért nem oldották meg még mindig a községben a tápárusítást, ugyan­úgy, mint Mezőkovácsházán, ahol egész héten folyamatosan lehet kapni, így elkerülik a sor­baállást A helyi telepvezető tá­jékoztatása szerint kétséges, hogy az elkövetkező időszakban, mikor lesz kapható ismét takar­mánytáp a községben. Z. Mátyás javaslata a követ­kező: ha nincs elegendő alap­„Interpelláció" kéményseprés ügyben Egyik békéscsabai olvasónkat a lapunkban tett hirdetés kész­tette levélírásra, ugyanis azt ol­vasta, hogy a Békés megyei Ké­ményseprő Vállalat közölte a , lakossággal, hogy ezek után nem havonta, hanem kéthavom. ta járnak a házakhoz kéményt seperni. Olvasónk azon gondolkodott, hogy miért történt ez, s medi­tációi közben arra a következ­tetésre jutott .hogy lám itt is van lehetőség burkolt árdrágí­tásra. Ugyanis a seprési díjat nem csökkentették, holott sze­rinte ez lett volna logikus. Va­jon mit szólnak ehhez &z illeté­kesek? —, kérdi végül leve­lében) Levelének tartalmát a legil­letékesebbel, a Békés megyei Kéményseprő Vállalattal kö­zöltük, ahonnan a következő választ kaptuk: Eddig valóban havonta jártak a kéménysep­rők a házakhoz, most viszont kéthavonkénti. Ez nem jelenti azt, hogy fele munkát végez­nek. Az intézkedés központilag történt erre vonatkozóan és természetesen a tűzrendészet! hatóságokkal egyetértésiben. Oka, hogy az utóbbi években a lakosság zöme korszerű fűtő­anyagot használ — olaj, gáz stb. — így a kémények tisztí­tását sem szükséges havonta el­végezni, hiszen kevesebb a szennyeződési lehetőség. Ami pedig a havi díjat illeti, ez fél­reértés, hiszen a tisztítási di­jat nem hónapokra, hanem egy évre állapították meg. anyag, akkor csak egyes állat­fajtákra állítsanak elő tápot, de erről tájékoztassák a lakosságot és akkor tudja, mihez alkalmaz­kodjon, milyen állatokat érde­mes nevelni, hogy ne okozzon gondot a szükséges takarmány beszerzése. Másik javaslata, hogy ha nincs elegendő keverőkapacitás az illetékes üzemnél, vegyék fel a kapcsolatot a Mezőhegyest Ál­lami Gazdasággal, amelynek nagy kapacitású távkeverő üze­me van és feltehetően vállalhat­na bérkeverést ist Természetesen ezen kí vül még számos más megoldásra van lehetőség, csak meg kellene találni a módját annak, hogyan lehetne az ilyen irányú igényeket kielégíteni Me_ zőhegyasen. Csak a kirakatban... Furcsa eset történt meg egy® békéscsabai olvasóval a napokban. Járt egy olyan üzletben, ahol nem eladó az áru, bár szebbnél szebb cikkeket láthatnak a vásárlók a kirakatban és bent Is. Olvasónk vásárlási szándékkal kereste fel a békéscsabai népművészeti boltot, mert a kirakatban látott Ízléses, hímzett gyeirndkruhácska nagyon megtetszett. Sajnos, a vásárlásból nem lett semmi, mert a boltban nem talál­tak belőle egy darabot sem. Talán ez nem is bosszantotta volna a vásárlót annyira, mint az Itt dol­gozók magatartása. Jóformán szó-' ba sem álltak vele. Amikor azt mondta, hogy a kirakati ruhácska jó lenne, mert a nagysága S-as, még csak nem is válaszoltak, nyu­godtan gombolyították a megkez­dett fonalat, amin korábban is dol­goztak. Olvasónk — enyhéin szólva — fur­csának vélte magatartásukat, ugyanis más boltban készséggel be­veszik a kívánt árut, vagy ha ép­pen akkor nem tudják, közük, hogy mikor jöhet érte. Egy bolti dolgozónak többek között ez is erényei közé tartozik. Szerdán délelőtt Gyopároson tartotta soron következő ülését a KISZ Békés megyei Végrehaj­tó Bizottsága. A résztvevőik első­ként a inegyel. bizottság és a határőrség orosházi KlSZ-bizofct- ságának közös tennivalóit vi­tatták meg, különös tekintettél a fiatalok honvédelmi nevelé­sére. Szó volt azokról a formák­ról és módszereikről is, amelyek révén a fegyveres testületek fia­taljainak KlSZ-munkája tovább javítható. A végrehajtó bizottság tagjai A Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum immár háromnegyed száza­da szolgálja mezőgazdasági kul­túránk, a haladó agrártudomá­nyok tudatosításának, népszerű­sítésének ügyét A múzeumok­nak otthont adó, történelmi han­gulatot árasztó Vajdahunyad- várba látogatók beszédes bemu­tatókon, kiállításokon, kincseket érő tárgyakon át pillanthatnak be a magyar mezőgazdaság múlt­jába, jelenébe, s mérhetik le eközben azt a nagy fejlődést, járhatják be gondolatban azt a hosszú utat, amelyet ez az ága­zat az évek hosszú során át meg­tett Kereken négyezer négyzetmé­ternyi kiállítási területen több mint 300 ezer tárgy szolgálja a szakmai műveltség ápolásának ügyét Hogy közülük melyek a legbecsesebbek? Nehéz lenne vagy talán nem is lehet a kér­désre egyértelműen válaszolni. Van, aki a vadászati kiállítási részre szavazna. Igaza lehet mert hiszen a szakértők egybe­hangzóan vallják, hogy a vilá­gon másutt nincs ilyen értékes kiállítási anyag együtt s hogy a világrekorder dámszarvas és őzagancs éppen a mi birtokunk­ban van, a Magyar Mezőgazda- sági Múzeumban őrzik azokat Vagy még egy példát: hozzáér­tők és kíváncsiskodók mindig el­ragadtatással állnak meg az ana­tómiai különlegességnek számító híres Kincsem telivér csontváza előtt Ez adott alapot annak az izomzatnak, amely az 54 ver­senyében verhetetlen maradt csodalovat sikerre vezényelte. A jubiláló múzeumban nemze­dékek ismerték meg őseink ve- rítékes földművelő munkáját s a mostani látogatók a jelen me­zőgazdaságának, élelmiszergaz­daságának bemutatóit szemlélve, érzékelhetik, láthatják az utóbbi évek rohamos fejlődését is. Miközben a múzeum dolgozói — agrár-, kertész- és erdőmér­nökök, agrártörténészek, népraj­zosok és muzeulógusok közösen keresik agrártörténetünk múlt­ját kutatják az előrehaladás ta­nulságos bizonyítékait — egyben formálják a holnap mezőgazda- sági múzeumának témáit is. Most azt tervezik, hogy az eddi­ginél is szélesebb skálán mutat­ják majd be az egész élelmiszer és fagazdasági vertikumot A kor követelményeihez is alkalmaz­kodva, egy kicsit közgazdasági szemléletből fakadóan akarják szemléltetni, hogy e nagyon fon­tos ágazat milyen szerepet ját­szik és milyen jelentős helyet foglal el népgazdaságunk egészé­ben, hogy milyen szakaszon ment keresztül, amíg eljutott mai fejlettségéig. Világszerte elismert eredmé­nyek, e kor szellemét is figye­lembe vevő útkeresések, tervek — ezek jellemzik a 75 éves Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum munkáját Hogy a holnapot is sikeresen formálják, ahhoz az elmúlt 75 év gazdag, kincse­ket érő tapasztalata, s az előde­ikre tisztelettel emlékező, a ha­ladó hagyományokat folytató mostani szakemberek hozzáér­tése a fő biztosíték. Egyébként a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeum nemzetközi elis­merését tükrözi az a tény is, ezt követően a KISZ KB 1968. december 27-i határozata végre­hajtásának tapasztalatait be­szélték meg, a KISZ Orosházi Járási Bizottságának jelentése alapján. A határozat, amely .Arccal az alapszervezetek fe­lé” jelszó jegyében az alapszer­vezeti munka megerősödését szorgalmazta, az orosházi járás­ban a KISZ-fiatalok öntevé­kenységének növekedését és a mozgalmi munka sokszínűségét eredményezte — állapították meg az ülés résztvevői. hogy Líblice és Stuttgart után éppen a jubileum alkalmával áp­rilis 19—23 között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián rendezték a Mezőgazdasági Mú­zeumok III. Nemzetközi Kong­resszusát. Neves szakemberek, nemzetközileg is elismert tudó­sok adtak ezúttal találkát egy­másnak Budapesten. Az agrár- muzeológiai és az agrártörténe­lem különböző hazai kérdései a nemzetközi tudósgárda érdeklő­désének a középpontjába kerül­tek. Különböző témákban ezúttal csaknem kétszáz előadás hang­zott el, ez pedig tízszer annyi, mint a már idézett legutóbbi stuttgarti kongresszuson volt A Mezőgazdasági Múzeumok in. Nemzetközi Kongresszusán szerzett tapasztalatok bizonyára jelentősen hozzájárulnak mező- gazdasági múzeumunk további sikereihez, agrárkultúránk fejlő­déséhez. Dr. Fehér Károly Meggyógyulnak a beszédhibás békési gyerekek Októberben indította logopédiai tanfolyamát a békési művelő­dési központ, ahol jól felszerelt helyiségben Kiss Imréné javít­ja az óvodás korú és az alsó ta­gozatos gyerekek beszédhibáit A munka eredményességét bizo­nyítja, hogy azóta öt gyerek tá­vozhatott gyógyultan a művelő­dési központ tanfolyamáról. Ide figyeljen direktor! Kéthetenként érkeznek a vendégek a gyulai SZOT- MEDOSZ gyógyüdülőbe. Van­nak, akik a biztonság kedvéért egy kis „hazait” is hoznak ma­gukkal. Ám kiderül, hogy arra semmi szükség nincs. Ember legyen a talpán, aki képes töb­bet enni, mint amennyit itt kap. Emellett választékos, íz­letes is az étkezés. Nemrég az egyik vendég a turnus végén tréfás szemrehá­nyással mondta az igazgató­nak: — Ide figyeljen, direktor! Látja, hoztam hét szál kol­bászt, most vihetem haza. Aztán szépen becsomagolta a világot látott „hazait” és gondosan elhelyezte a bőrönd­jében, nehogy a holmija zsíros legyen tőle. BÉKÉS 5 1971. ÁPRILIS 29. V Szodahiány Mezőhegyesen Mezőhegyesen az ÁFÉSZ 18-as majori üzletében igen jó az el­látás, az üzletvezető kitűnő beszerzőnek bizonyult, s a vásárlók tu­lajdonképpen semmiben sem szenvednek hiányt ,csupán egy dolog kivételével. Ez pedig az üveges szódavíz. Köztudomású, hogy a környéken és Mezőhegyesen is a legrosz- szabb az ivóvíz, ezért a lakosság gyakrabban vásárol szódavizet. Ezzel próbálják némileg is csökkenteni az ivóvíztogyasztást, illetve, szomjúságukat enyhíteni. A 18-as boltban azonban hiába kérnek a vásárlók, nem kapnak szódavizet. A boltvezető szerint szállítási ka­pacitás hiánya miatt nem jut ide a kért áru. Ez a válasz nem nyugtatja meg egyáltalán a vásárlókat, hiszen ha másik boltba mennek — természetesen jóval távolabb a lakóhelyüktől — akkor meg tudják vásárolni, s joggal kérdik, a 18-as boltban miért néni juthatnak hozzá a kért áruhoz. Reméljük, az ÁFÉSZ megteszi a szükséges intézkedést a la­kosság ilyen irányú igényeinek kielégítésére is. Ne tartsanak állatokat? Hetvenöt éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Next

/
Oldalképek
Tartalom