Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám

Húsz fillérért közhírré tétetik! Hajdanában Békés megye és a szomszédos megyék nagy parasztvárosaiban is az a szokás járta, hogy ha valakinek hirdet- nivalója volt, felment a város- hatóra, bea'dta a hirdetés szöve­gét és lehett húsz fillért is az asztalra. Amikor azután vasár­nap az istentiszteletről kitódult a lakosság, odavonult a városháza elé, hogy meghallgassa a törde­léseket. Akit érdekelt, az az egész héten összegyűlt több száz hirdetést is végighallgathatta. Az újságok elterjedése meg­változtatta a régi hirdetési szo­kásokat. Manapság az ember be­lelapoz az újságba és ott nézi meg, hogy ki mit kínál eladásra, mit hirdetnek? Az első nyomta­tott újságokkal ugyanis megje­lentek az első újsághirdetések is, es azóta is hozzátartoznak a la­pokhoz. Hazánkban a XIX. szá­zadban váltak népszerűvé. A Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap 1848-ban már napilappá vált, s ebben jelentek meg elő­ször nagyobb terjedelmű hirde­tések. Időnként egy külön fél ív hirdetést csatoltak a laphoz. Ez lehetett az első „hirdetési mel­léklet” nálunk. Vanak, akik vi­tatják, hogy egyáltalán szükség van-e rá? Közvéleménykutatá-' sok igazolják, hogy az újságol­tíliákat, a permezetőszereket, a mosószereket, hogy csak kapás­ból említsünk néhány árucikket. / Nem mindegy hát, hogy milyen hirdetések jelennek meg az új­ságban! Olyanok, amelyek szá­munkra fontosak, hasznosak vagy olyanok, amelyek érdek­telenek. Szemnek tetsző, szép kivitelben vagy összezsúfol tan. nehezen olvashatóan? A Népújság közvélemény­kutatása bebizonyította, hogy az olvasók véleményének az isme­rete milyen hasznos segítséget jelent. Ezért határoztuk el, hogy a 84 százalékos, magas alvosott- ságú hirdetésekről, reklámokról részletesebben megismerjük a Népújság olvasóinak véleményét. Mit kedvelnek és mit hiányol­nak? Olyan témájú ■ hirdetések jelennek-e meg, amely érdekli olvasóinkat? Mit szeretnek job­vasóknak több mint a fele rend­szeresen naponta megnézi, elol­vassa a hirdetéseket. Békés me­gyében is hasonló a helyzet. A két éve végzett közvéleményku­tatás eredménye szerint az olva­sóknak csak 16 százaléka nyilat­kozott úgy, hogy nem szokta ol­vasni. Az olvasók 57 százaléka mindennap, 27 százaléka pedig két-háromnaponként olvassa a hirdetéseket a Népújságban. En­nek alapján feltételezzük, hogy már több olvasónk vette hasznát a lapunkban' megjelent hirdeté­seknek, reklámoknak. Segített a vásárlás során vagy éppen ezen az úton talált munkát magának. A hirdetésekre szükség van napjainkban is, de kijelenthet­jük azt is, hogy most van csak igazán! A tudomány és a tech­nika gyors fejlődése magával hozta az új termékek egész so­rát a piacon, a kereskedelemben. Ezek között nem mindig könnyű eligazodni. S ki ne szeretné tud­ni, ha vásárolni akar valamit, hogy mi annak az árunak az elő­nye, miért jobb esetleg, mint más, hasonló termék? Melyiket érdemes megvenni? De jó tudni azt is, hogy hogyan kell hasz­nálni, kezelni a műszálas tex­Mentesitő vonatok Békéscsabáról Budapestre A MÁV a hét végi kettős ünnepre való tekintettel Békés­csabáról mentesítő vonatokat indít Budapestre. Békéscsabáiról indul: Április 30-án (pénteken) délelőtt 10 óra 48 perckor gyorsvonat, délután 2 óra 25 perckor személyvonat, 5 óra 48 perckor gyorsvonat. Május 2-án (vasárnap) dél­előtt 10 óra 48 perckor gyors­vonat, délután 2 óra 25 perc­kor személyvonat, 5 óra 48 perckor gyorsvonat, este 10 óra 25 perckor (mint más va­sárnapokon) személyvonat. Május 3-án 0 óra 1 perckor (mint más hétfői napokon) személyvonat. A Budapestről Békéscsabá­ra induló mentesítő vonatok érkezésének időpontjáról a bé­késcsabai vasútállomás infor­mációs irodája felvilágosítást ad az érdeklődőknek. ban: a rajzos, a fotós vagy a szöveges iiirdetést? Ehhez kér­jük ismét a Kedves Olvasók se­gítségét. Szeretnénk, ha csü­törtöki számunkban megjelenő kérdőívünket ön is kitöltené. Szeretnénk, ha elmondaná ta­pasztalatait, gandolatait a Nép­újság hirdetési tevékenységével kapcsolatban. A közvélemény­kutatás eredményéről tájékoztat­juk azokat a vállalatokat és cé­geket, amelyek lapunkban hir­detnek vagy amelyeket érintenek az Önök észrevételei, kívánságai. S azt reméljük, tapasztalhatják majd, hogy a kérdőív kitöltésére fordított idejük nem kárbave- szett, mert segítségükkel sikerül mindjobban megközelítenünk azt a célunkat, hogy hirdetése­ink, reklámaink egyre jobb tájé­koztatást, hasznos segítséget nyújtsanak Kedves Olvasóink­nak. Állami gondozás helyet! pártfogó szülök — Törődnek a veszélyeztetett gyerekekkel Mezőkovácsházán Mezőkovácsházán a gyermdk- ■ és ifjúságvédelmi munkához í sok segítséget nyújt a gyám­hatóságnak az az albizottság, mélyben pedagógusok, óvónők, védőnők, sok-sok szülő vesz részt. Meglátogatják azokat a családokat, ahol veszélyeztetve van a gyermekek nevelése és javaslataikkal sok esetiben si­került a gyermekek helyzetén változtatni. A gyámhatóság idejében tudott intézkedni s ezt az aktíva hálózat tevé­keny munkájának köszönheti. Sok esetiben előfordult már, hogy nem kellett állami gon­dozásba se venni gyermekeket, éppen az albizottság segítsége. révén, elég volt ha az apát el- j vonókúrára javasolták, vagy a szülőket behívták elbeszélge- i tésre. Volt olyan, hogy a bői- csődé vezetőjének kezdeménye- | zésére az iszákos anyától nem i állaimi gondozásiba, hanem i nagyszülőkhöz helyezték a gyermeket, természetesen mind-1 ezt az anya beleegyezése után. Igen sokat jelent, hogy jó né­hány gyermeknek úgynevezett pártfogó szülei vannak, akik rendszeresen figyelemmel kísé­rik életüket helyzetüket, s segítenék, ahol tudnak. Nem egy esetben komoly anyagi se­gítséget is nyújtott a tanács az aktívák javaslata nyomán Több családnál például a pedagógusok javasolták, hogy mivel sok a gyermek s a jöve­delem nincs arányban a család tagjainak számával, ezért na­gyobb segélyt juttassanak ré­szükre. Az elmúlt évben 6100 forintot adtak ilyen címen. Az idén pedig már 2800 forintot fizettek ki, 25 gyermek részére juttattak kisebb-nagyofob se­gélyt A községiben 31 kihelyezett állami gondozott gyermek él nevelőszülőknél. Ezek életét, fejlődését, tanulását is rend­szeresen figyelemmel kísérik s az utóbbi időben lényegesen ja­vult a helyzet, hiszen az állam az eddigi 300—500 forintig ter­jedő gyermektartási díjakat fel­emelte 480—650 forintra. Fi­gyelemmel kísérik, hogy a ne­velőszülők ezt a gondozási dí­jat válóban a gyermekek ellá­tására fordítják-e. Eddig még nem tapasztaltak olyat, amely arra utalt volna, hogy a neve­lőszülők nem jól bánnak a gyermekekkel. Különösen az idősebb emberek gondozzák sok szeretettel, türelemmel a rájuk bízott gyermekeket. Kiáltvány a szocialista Magyarországért Huszonöt évvel ezelőtt, 1946. április 28-án a Magyar Kommu­nista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács közös kiáltvánnyal fordult az or­szág dolgozó népéhez. A terjedel­mes felhívás lendületes fogalma­zása, logikus felépítése és tömör­sége a közeledő májusi sereg­szemle alkalmából közös progra­mot ad: hogyan lehet úrrá az or­szág a tornyosuló nehézségeken, hogyan kerekedhet felül a belső ellenségen, akik nem nyugodtak bele a demokratikus fejlődésbe. Gondolatébresztő olvasmány ez a régi „Májusi Kiáltvány”. Ezzel a mondattal kezdődik: „A szabad Magyarországon má­sodszor ünnepeljük május 1-ét, a dolgozók harcos ünnepét”. EX már nem a frissen elnyert sza­badság mámorával ünnepelt má­jus volt. A teljes felszabadulás óta több, mint egy év telt el. A magyar demokrácia megszilár­dult, de belső ellentétei is kiéle­ződtek. Az 1945-ös választáson a Független Kisgazdapárt kapta a legtöbb szavazatot a pártok kö­zül. A régi rend hívei rákapcsol­tak, ebbe a pártba vetették bi­zalmukat. Támadták a földre­form teljes megvalósítását, a föld mélyében rejlő kincsek államo­sításának, a nehézipar legfonto­sabb üzemei állami kezelésbevé- telének, a bankok állami ellen­őrzésének a közhivatalok meg­tisztításának közös munkáspárti tervét. Az egy évvel azelőtt fel­hőtlennek tűnt májusi ég; 1946- ban már korántsem volt ennyire biztató, akkor már mindenki lát­ta: nehéz lesz még a harc a régi rendszer híveivel szemben. De még az ő legyőzésük sem a vég­célt jelentette; hiszen elmara­dott országot örököltünk. A gon­dokat növelte, hogy a háború alatt az ország súlyos károkat szenvedett. Az infláció javában dühöngött. A májusi kiáltvány­ban felvetett program-gondola­tok között bizonyára az keltette a legáltalánosabb helyeslést, amely a pénzromlás megszün­tetésére hívott fel: „A demok­ratikus kormányzat egész figyel­mét arra kell összpontosítani, hogy aratás után megteremtsük az értékálló, új magyar pénzt”. A széncsata után voltunk; de a spekuláció még óriási hasznot húzott, a dolgozók nélkülöztek. Volt kenyér; négymillió hold föl­det művelt meg a földhözjutott parasztnép. De még volt éhező is. A kiáltványban a három nagy szervezet leszögezte: „Május el­seje a nagy szocialista Szov­jetunióval való szolidaritásnak és barátságnak az ünnepe”. Hangsúlyozta a békekötés élőké- szítésének fontosságát. Ám azok a hazaárulók, akik a szovjetelle- nes háborúban akarták megsüt­ni pecsenyéjüket és akiknek a felszabadulás — vereség volt, még politikai tényezőnek számí­tottak. Hosszú harc után szen­vedtek csak vereséget. Evek múlva nehéz, áldozatos küzde­lemben semmisítette meg poli­tikai bázisukat az egységessé vált magyar munkásosztály. Az akkori tervek — ma mái régen túlhaladott célok. Ma a szocialista ország megteremté­sén fáradozunk. A lényeg azon­ban maradt: a nemzeti egység erősítése, a gazdasági erő növe­lése, a Szovjetunióval és a szo­cialista országokkal, minden, ve­lünk baráti kapcsolatra törekedő néppel való szorosabb együttmű­ködés politikája —a továbbra is első helyen szerepel a májusi jel­szavak között. Máté György Budapestről és 19 megyéből 500 vendéget várnak — Békéscsabán rendezik meg a III. Országos Véradó Konferenciát Együttes megbeszélést tartott i tegnap délelőtt Békéscsabán a Megyei Vérellátó Központban a III. Országos Véradó Konferen da központi és megyei előkészí­tő bizottsága. A tanácskozáson dr. Rucz László, a vérellátó köz­pont igazgató főorvosa, az elő­készítő bizottság megyei vezető, je adott tájékoztatást a konfe­rencia programijáról, a szerve­zésről, Békéscsabát nagy megtisztel, tetés érte, s ezen keresztül a me­gye lakosságát is, hogy a III. Országos Véradó Konferenciái; június 15-én, 16-án és 17-én a megyeszékhelyen tartják. Buda­pestről és 19 megyéből összesen 500 vendég érkezését várják, s ez nagy feladatokat ró, nemcsak az előkészítő bizottságra, hanem mindazon szervekre, amelyek Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 21. sz. építésvezetősége azonnali belépésre felvesz: műtárgy- és csatornaépítésben jártas ácsokat, vasbetonszerelő két, szakmásított jogosítvánnyal rendelkező könnyű- és nehézgépkezelőket, valamint vízvezetékszerelőket. Jelentkezés: Orosháza,Thék Endre u. 5. Ügyintéző : Máté. > 217184 reszt vesznek a vendégek foga­dásában, a konferencia megren­dezésében. A program igen gaz­dag. Június 15-én az ifjúsági, házban tartják délután 5 órakor az ünnepi megnyitót, melyen j Rostás István, a Magyar Vörös- [ kiereszt Országos Központjának főtitkára köszönti a résztvevő­ket, majd dr. Farády László! egészségügyi miniszterhelyettes mond ünnepi beszédet. Külföld­ről is érkeznek vendégek a kon­ferenciára, így a Szojetuniöból a penzaiak küldöttsége, valh-1 mint Jugoszláviából és Romá­niából is. Június 16-án kezdődik a tudományos ülés, melyen több neves élőadó, kutatóorvos tart előadást a vér jelentőségéről, a gyógyításban betöltött szerepé­ről. A második napon tartják a többszörös véradókat megtiszte­lő fogadást, a délutáni órákban pedig Gyulán folytatódik a program. Többek között este a szabadtéri színpadon nagysza­bású kulturális műsor szórakoz­tatja a vendégeket Június 17-én a tudományos ülés folytatódik, amelyen több referátum hangzik el, a szünet­ben pedig filmbemutató lesz. Ezen azokat a filmeket mutat­ják be, melyek a Magyar Vörös- kereszt és az Egészségügyi Mi­nisztérium által meghirdetett pályázatra érkeztek és a legjob­baknak bizonyultak. A konferencia egyik látvá­nyossága lesz a béiyegkíállítás. melyen a véradással kapcsolatos bélyegeket láthatják az érdek­lődők, s ez alkalommal a MA- BEOSZ emléklapot ad ki, a pos_ ta pedig alkalmi bélyegzőt al­kalmaz. A konferencia részvevői erwlékplakettet kapnak. KlOSZ-szervezetek vezetőség- és kiildötlválasztó taggyűlése A KIOSZ békéscsabai varosa szervezete május 3-án este fél 7 órai kezdettel tartja meg ve­zetőség- és küldöttválasztó tag­gyűlését, melyen megjelenik dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke is. A taggyűlésen Csep- regi Pál beszámol a szervezet négyéves tevékenységéről, a la­kossági szolgáltatás fejlesztésé, ben elért eredményekről és a további feladatokról. * Májusban tartja a megye töb­bi városi, járási és községi cso­portja is a vezetőség- és kül­döttválasztó taggyűlést. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG§ 1971. ÁPRILIS 28. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom