Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-27 / 98. szám
Tudomány — Technika Ki a jól autóvezető? Orion, trevira, terlyster... A szintet ikusssáí-gyárt ás hazánkban Szintetikus vegyiszálat és be. lőle készült szövetet világszerte a második világháború óta gyártanak. Akkor a természetes szálasanyag hiánya miatt kezdtek el foglalkozni vele. Rövidesen aztán rájöttek a gyártók is, de a vásárlók is, hogy a szintetikus szál nemcsak pótolja a régebben használtakat, de sok szempontból jobb is náluk. Gondoljunk például arra a sok bosszankodásra, amelyet az összement gyapjűholmi felett érzünk és különösen éreztünk még néhány évvel ezelőtt is. A szintetikus szál tehát mint pótlóanyag kezdte meg hódító útját, de ma már az is kétségtelen, hogy az emberiség gyorsütemű szaporodásával a természetes szálasanyagok termelése nem tud lépést tartani. Ugyanakkor az emberiség számszerű növekedése mellett az életszínvonal növekedése következtében a textilfelhasználás még további növekedése várható. Mindezek paranesolóan előírják a szálasanyagoknak nagyipari módszerekkel való előállítását, illetőleg a szálasanyag- gyártás bázisának többszörösére emelését. A hazai vegyiszálgyártás helyzete A hazai vegyiszálgyártás a felhasználásnak csak töredékét elégíti ki. Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt években is emelkedett ez a kielégítettség, hiszen 1960-ban csupán 17,7 százalékát termeltük a szükségleteknek, 1969-ben viszont már 22,1 százalékát Az igen rossz hazai nyersanyaghelyzet és a yegyiszálüze- mek nagy beruházásigénye hosszú időn át akadályozta, hogy a szintetikus szálgyártás a világszerte megszokott ütemben fejlődjön. Vegyiparunk elmaradott volt és főleg a nagy- volumenű vegyipari termékek előállítása nem fejlődött kellően; Az első hazánkban előállított szintetikus szál gyártása 1958- ban kezdődött meg a Magyar Viscosa Gyárban. Eleinte importált alapanyagból, később azonban már az alapanyagot is itthon állítottuk elő. A gyártási technológiát és a berendezéseket az NDK-ból vásároltuk, és főleg gyapjútípusú vágott szálakat állítottunk elő, amelyekből részben felsőruházati, részben pedig műszáki textíliák készültek, újabban pedig szőnyegek is. 1965-ben kezdtük meg egy újabb műszálféle gyártását, a poliamid selyemét. Most már ebből a szálból évi 3600 tonnát állítottunk elő, ami meghaladja az ebből szükséges mennyiséget. így a termék bizonyos részét exportáljuk. A Magyar Viscosa Gyárnak ez a terméke világszínvonalon áll, amelyből pl. további feldolgozás után az ún. rugalmas textíliák készülnek (így a minimaxi harisnya). A jövő előkészítése Nemrégiben aláírtunk egy lengyel—magyar szálszakosítási egyezményt. Az egyezmény szerint a poliamid selyemszál egy részét Lengyelországba exportáljuk és helyette poliészter szálat kapunk, amely a textilipar egyik legkedveltebb szintetikus alapanyaga. Bejőle készül pamuthoz keverve a jól ismert a terlistar, vagy a terylen felsőruházati szövet, de alkalmas ingek, női ruhaanyagok előállítására is. Ennek az egyezménynek elsősorban népgazdasági szinten van igen nagy jelentősége. A poliészter előállítása ugyanis csupán akkor gazdaságos, ha mintegy évi 20 ezer tonna kapacitású gyárat lehet építeni. Márpedig a várható hazai igény még 1985-ben is alatta marad ennek az értéknek. Arról nem is szólva, hogy a poliészter szálak előállításához szükséges nyersanyaggal sem rendelkezünk. Ezeket a kiragadott példákat jóformán végnélkül szaporíthatnék, mert egyre-másna jelennek meg újabb és újabb szálféleségek, az őrlőn, a trevira, a meraklom és a belőlük készült textíliák. A hagyományos és az új_ Arra érdemes inkább felfigyelni, hogy a vegyiszálgyártás fejlődése átalakította a textilipar feldolgozási módszereit. A hagyományos pamut-, gyapjú- és selyemfeldolgozási technológiák továb]# fejlődtek az új vegyiszálak adta lehetőségek hatására, így pedig gyorsabban, korszerűbben, racionálisabban lehet feldolgozni őket; Mindezekhez még egyet tegyünk hozzá: a IV. ötéves terv időszakában a mai, közel 22 százalékos hazai kielégítettség 44 százalékra fog emelkedni. S talán nem is kell részletezni, hogy ennek milyen hatása lehet és lesz a fogyasztói oldalon az üzletekben. (H. Oj Ritka teveféle A vikunja, a tevék családjár hoz tartozó alpakkateve egy vad fajtája már csaknem teljesen kihalt. Az Andokban, egészen 5000 méter magasságig élő állat Chilében, Argentínában és Boh'viár ban már kipusztult, Peruban, azonban — a vadászat idejében történt megtiltása folytán — sikerült megmenteni. Jelenlegi becslések szerint 5—10 ezer van belőlük. A vikunja gyapja külön, legesen finom és selymes, s bár Peru betiltotta vikunja bőrének és gyapjának exportálását, a szomszédos andi államokból mennek át az orvvadászok. Peru, Bolívia és Chile ezért most megállapodást kötött a ritka teve védelmére és a teljes kipusztulás megakadályozására a „Pémpas Galeras” nemzeti park lesz, védett terület a vikunja számára, ahol biztosítani szeretnék szaporodásának kedvező feltételeit Szovjet—amerikai északifénykutatás Az északi tény jelenségével együtt fellépő mágneses viharok kutatásának közös programjában állapodott meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Geofizikai Intézete és az Alaszkai Egyetem. A tudományos program keretében szovjet—amerikai tudóscserét is terveznek. Geotermikus kút Kamcsatka félszigetén elkészült a Szovjetunió legmélyebb ter- málkútja. A vizsgálatok szerint hozama 3 atmoszférás nyomás mellett másodpercenként 34 kg víz-gőzkeverék. Ennek az egyetlen kútnak az üzembe helyezésével több mint 1,5 ezer kilowattal emelkedik a geotermikus erőmű kapacitása. A tervek szerint még 6 újabb geotermikus kutat fúrnak, hogy az első szovjet termálvíz-erőmű kapacitását 25 ezer kw-ra emeljék. így készül a poliamid szál. Nők a volánnál Az ébredő tavasz nagy autóforgatagában a volánok mögött egyre több hölgyvezetőt íedezhe. tünk fel. Ez ismét felveti a régóta vitatott problémát, hogy a nők valóban rosszabbul vezetnek-e, mint a férfiak. E kérdésre ma már tudományos módszerekkel keresik a választ, orvosok, pszichológusok és mérnökök vizsgálják, elemzik a két nem vezetés közbeni viselkedését, teherbírását, a még sok más szem. pontot ílettani vizsgálatok Nyugat-Németországban tíz nő és négy férfi —valamennyien 25 és 30 év korúak —, állt a starthoz, hogy részt vegyen egy kétszer 300 kilométeres próba úton. Az első kilométert délelőtt, a másikat pedig éjszaka tették meg. A kísérlet előtt és után két-két kör erejéig külön eme a célra előkészített autókba szálltak át, amelyekben a vezető pulzusát, vérnyomását, a kilélegzett. levegő mennyiségét és összetételét, sőt még az agyműködést is regisztráló műszerek voltak elhelyezve. Reakció- és koncentrációvi zsgálatok egészítették ki a méréseket, majd vizeletvizsgálat következett, melyre a fáradtságra jellemző anyagok meghatározása végett volt szükség. A vezetők teljesítőképességének méréséhez és összehasonlításához új mértékegységet kellett kieszelni. Ehhez a fékezések, kapcsolások és gyorsítások számának összegét vették alapul, s bebizonyosodott, hogy ez a mérőszám jól reprezentálja a vezető teljesítményének emelkedését vagy csökkentését. Kevesebb kockázat A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a férfiaknál sokkal aktívabbaknak és éberebbeknek bizonyultak a volán mögött. Míg ugyanis — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessége 11 százalékkal csökkent, addig a nőké 10 száza_ lékkai fokozódott Az is nagy 6 békés mm m AftULIS 27. feltűnést keltett, hogy a nők jobban helytálltak az éjszakai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezettek, de két óra múlva már lasssúbbodott a vérkeringésük, s ezzel párhuzamosan a teljesítőképességük is csökkent Ami a férfiakat láthatóan kifárasztotta, az a nőknél csak mintegy „bemelegítésnek” számított ők végig állták a sarat még a kritikus időben — éjszaka 2 és 3 óra között is. Kiderült hogy a nők nem kockáztatnak annyit mint a férfiak, és kevesebb hibát is vétenek vezetés közben, ami végeredményben azt jelenti, hogy a nők ha nem is olyan látványosan, de általában biztonságosabban vezetnek a legtöbb férfinél. Am bebizonyosodott, hagy a nők elmarasztalásának mégis csak van valami alapja. Eg; bizonyos biológiai időszakban —a menstruáció alatt és közvetlenül előtte — a nők tényleg roezabbul vezetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesését az orvoskutatók a hormonális átál ássál, a szervek vérellátásának változásaival magyarázzák. Ugyanakkor érdekes, hogy közvetlenül a kritikus időszak utáni napokban, a nők teljesítménye maximumot mutat. Hosszú, megerőltető utazások előtt ezt mindenesetre figyelembe kell venni! Egyenlő képesség, de kevesebb gyakorlat Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy az adottságaik tekintetében a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire gyakorlatlanabbak, kevesebb rutinnal rendelkeznek. Ennek is megvan a magyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hét végén kerül a volán mögié és akkor is csak rövid időre, többnyire olyankor, ha a vezetésben elfáradt férjét kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szempontból a férfiak és a nők egyaránt rossz vezetők: a fáradtság fokának helyes megítélésére egyikük sem képes, s még akkor is frissnek érzik magukat, amikor az agyműködés görbéi már legalább kétórás alvásra intenek. Az autósoknak ez a fogyatékossága már számtalan szerencsétlenséget okozott.
