Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

Hezőgyán egykor és ma | A Sarkadtól vezető út Mezs­gyén előtt szikes legelőt szel át A legelőn tavasszal még haragos­zöld színű a fű, de nyáron a forrón tűző nap a leveleit elsor­vasztja, megsárgítja. Nem sok jut belőle a legelésző nyájaknak, csordáknak. Azt mondják, valamikor ná­dasok vették körül a mad Mező- gyán ősi települését, ahonnan csak a helybeliek ismerték a ki- járást.A lakosság rejtekhelyét a tatárok sem tudták felfedezni, azért nem is történt bántód ásuk. Hanem a törökök bejutottak a településre, amire a *gyán” el­nevezés is utal. A jelentése: fennhatóság, gyámság. A refor­mátus egyháznál még ma' is vannak írásbeli emlékek a ré­gebbi századokból. A felszabadul áe előtt a gróf Tisza-család és a papok birtoka fogta gyűrűbe Mezőgyánl Erre az időre még nagyon sokan jól emlékeznek, köztük a hat- gyermekes Szabó Mihályné, a községi tanács elnökasszonya is. A férje a Tisza-birtokon dolgo­zott, mint részesarató és cséplő­gép-munkás. Télen favágással, tavasszal aoatolással szerezte a filléreket, hogy az egyre gyara­podó családjának legalább az ennivalót megkeresse. Hozzájuk hasonló nincstele­nek éltek a községben, csak né­hány ember mondhatott egy-két holdat a magáénak. Így a fel- szabadulás után volt miből és volt kinek földet osztani. Hat­százötven család lett újgazda, akik a gyenge, szikes földből át­lag 10—11 holdat kaptak. Az akkori foldhözjuttatottak arról sem feledkeztek meg, hogy az első búzát kapával vetették el a cukorrépa után. Tehénnel, borjúval szántottak, kézzel ve­tettek a rosszul megmunkált talajba és kaszával aratták a gyenge termést Az élet hama­rosan a szövetkezést sürgette, ami 1949-ben vette kezdetét Hagyomány a háztáji áliatnevelés A szövetkezés persze itt aera volt zökkenőmentes. Többszöri átszerveződé# után végül is 1962. január 1-én megalakult a Ma­gyar—Bolgár Barátság Tsz, amely azóta is a lakosság mint­egy 70 százalékának a kenyér­adója. Am éppen á kedvezőtlen adottságok (a 7400 holdnak csaknem * féle legelő) miatt az 527 tagnak csak kis darab ke­nyér jutna, ha a keresetét nem egészítené ki. Ennek pedig a legjobb módja a háztáji állat- nevelés. Nincs ház, ahol ne fog­lalkoznának tehéntartással, ser­tés. és bikahizflaláss&l, ami a családok bevételének a nagyobb részét képezi. Bíró István, az ÁFÉSZ elnö­ke egy érdekes adatot ismertet — Tavaly több mint 600 va­gon takarmánygabonát és tápot adtunk el a háztáji gazdaságok­nak, ami értékben kétmillió fo­rint És azért, mert a föld egyelőre nem rejt magában különösebb lehetőségeket, a tsz melléküzem­ág létrehozásával, illetve fej­lesztésével törekszik a foglal­koztatottságot megoldani. Máris működik egy úgynevezett bontó­üzem a Mezőgy árihoz tartozó Nagy gyantán, ahol az AGRO- OOOP Külkereskedelmi Szövet­kezeti Vállalattal együttműköd­ve gépjárműveket, mezőgazda- sági gépeket szerelnek szét Amelyik alkatrész még használ, ható, eladják. Főként a környék­beli tsz-ek és más üzemek a vásárlók. Egyelőre 24-en dolgoznak, az év közepén már 50-en lesznek. Főként a községből eljáróknak és a fiatal vasas szakmunkások­BÉKÉS 1971. Április 25. nak van itt elhelyezkedési lehe. tőségük. Hajdú János szerelő­nek az a véleménye, hogy eb­ben az üzemben többet lehet tanulni, mint a gépjavításnál. A legkisebb alkatrészékkel is meg. ismerkedik az ember. Van még egy szenzáció A faipari üzem azelőtt a Sar­kadd Építőipari Ktsz-nek vállalt munkát, március óta pedig ex­portra termei. Annyi a megren­delés, hogy nem győzik. Most nyolcán dolgoznak, de fokozato­sain qÖVelilc a létszámot A harmadik ipari üzemben forma testet (tojástálcát) készíte­nek, majd enywel kevert fa­reszelékből préseléssel — egy tsz-tag szabadalma alapján. Ha az üzem elkészül 80—100 nő dől. gozhat. Siklós István, a tsz főagronó- musa nagy jelentőséget tulaj­donít még a kertészetnek is. Már az idén 40 holdon öntözés­sel paprikát és uborkát termel­nek exportra, amit az AGRO COOP útján értékesítenek. Hat­van nő május 10-én. kezdi meg a munkát. De van még szenzáció! Egy holland cég 30 millió forint be­ruházási összeget ajánlott fel a tez-nek virág- és dísznövény- termesztésre. Ha sikerül meg­egyezni és a kertészetben ered­ményt is élémi, Mezőgyán hír­neve túlnő majd az ország ha­tárain. Szabó Rózsfka, a tsz KISZ- alapszervezetónek titkára úgy véli, hogy most már hosszú táv­ra megoldott az ifjúság jövője. Akik nem tanulnak tovább, mindjárt dolgozhatnak, de szük­ség lesz a „kiművelt fők soka­ságára” is a községben: főleg agronómusokra, szakmunkások­ra. — Mindez maga után vonja a szociális ellátás javítását Le­gyen az üzemekben fürdő, mos­dó, öltöző, ahogy ezt a mai vi- szonyak megkövetelik — mond­ja Szabó Rózsika. Sarkadra is gyalog jártak De pillantsunk vissza ismét a múltba! Hogyan is nézett ki a község a felszabadulás előtt? — Jóformán semmi nem volt Sem villany, sem járda. Messze van innen a vasút Sarkadra vagy Gyulára gyalog jártak az emberek. A kereskedelmet a Hangya és két szatócsboltja je­lentette — emlékszik vissza Sza­bó Mihályné, de gondolkoznia kell rajta, mert rég elmúlt az az idő. Ami a felszabadulás után lé­tesült, arra szinte dátum sze­rint emlékszik. Sorolja is: — Gyógyszertár, orvosi rende­lő, iskola, új kút, vízmű, fog­orvosi rendelő, szolgáltatóház, kultúrterem, két politechnikai műhely, még egy bő vizű kút, sportpálya, ravatalozó... Mit mondjak még? Körzeti orvo­sunk, védőnőnk, ápolónőnk van. Az ÁFÉSZ 3 és fél millió forint költséggel városba illő üzLet- házat épített, étteremmel, presz. szóval, borivóval, önkiszolgáló élelmiszer- és önkiválasztó i parcikk-bolttal. Ha pedig vizsgáljuk, hogy a fejlődés folyamata miképpen ment végbe, rájövünk, hogy az utóbbi években gyorsulás mutat­kozik. Az ütemet az ország gaz­dasági erejének növekedése dik­tálta. Változott a sorsa 2500 lélek­számú község 370 cigánylakos­ságának is. A felnőttek közül egyre többen megértik, hogy csak munkával boldogulhatnak. Többen már elköltöztek a Liszt Ferenc utcai cigánytelepről. A Bozsányi család példája Bozsányi Sándor családjával együtt öt éve otthagyta a Liszt Ferenc utcát Nem volt könnyű* mert az új ház építéséhez 14 ezer fo-: rintot előre be kellett fizetnie. • Dehát szabadulni akart abból a • környezetből. Szorgalmasan dől- • gozott, takarékoskodott a fele- : ségével együtt. Közben négy * gyermek eltartásának gondja is ■ nehezítette a helyzetüket. Végül \ mégiscsak egyenesbe jutottak. : Az asszony csupa derű. Busz- ■ ke a szép kétszobás lakására, • amit nagy gonddal rendben, ; tisztán tart. Nem jár el dolgoz- ■ ni, elég munkája van otthon is. • Malacot, baromfit nevel és a ház j melletti 390 négyszögöles kertet j műveli. A férje gyümölcsfát, : szőlőt ültetett, s az idén már a • termést is megízlelhetik. — Nagyon szorgalmas az j uram, kevesen vannak hozzá : hasonlók. Tanácstag is volt négy ; évig, amíg Gyulára nem ment S dolgozni — dicséri férjét az asz. i szony. : Könnyít! a család helyzetét, ■ hogy a két nagyobbik lány, Ka- «, ti és Edit már a Pamuttextil- jj művek Békéscsabai Gyárában • dolgozik. A keresetüket mind- ■ ketten hazaadják. így tudtak ! tv-t is venni. Marika, aki most 8. osztályos, 5 két nővére példáját akarja kö- ; vetni, szövőnő lesz A 6. ősz- : tályos Sanyi ka pedig a kőmű- : vés- vagy az asztalosmestersé- i get tanulja majd ki. így terve- « zi magában. : A Bozsányi család példáját jő- : néhányan követték már. Elfcöl- : tözött a Liszt Ferenc utcából ; Hamza Sándor, Hamza Lajos, j Bor István. Kovács Lajos. Bí- ; ró Sándor. Rácz Géza és még ; más is. Lassan-lassan talán min- ■ denki kedvet kap . I Azért még van tennivaló m m Hol tart most a község fej- : lődése? Mezőgyánba sem jött él j még a „Kánaán” és nem is jut ; ide még egy ideig. Az igények j növekedésével újabb és újabb : követelményeket támaszt az : élet. Szabó István, az iskola igaz- j gatója, az MSZMP községi j csúcsvezetőségének titkára a j belvíz elvezetését megoldó esa- j tomázáa szükségességét említi • elsőként. Enélkül újra és újra "tl tetemes károk érik a községet. — Nincs ifjúsági ház, nem megfelelő a napközi konyha, rossz a községen átvezető út — folytatja. Elmondja azt is, hogy a Jó­zsef Attila utcában van a pos­ta, a szolgáltatóház, az iskola és az egyik ÁFÉSZ-bolt. A la­kosság évek óta kéri, hogy épít­senek itt kövesutat. A kérelem eljutott a járási tanácshoz. El­húzódott az ügy, csak nemrég közölték, hogy 1973-ban kerül sor az útépítésre. Érthetően kifogásolják a me- zőgyániak, 'hagy a reggelihez való péksütemény csak délben érkezik Gyuláról. Mit lehetne tenni? Talán a helyi ÁFÉSZ- nek kellene sütödét létrehoznia. A községi tanácsnak 32 tagja van. A jelölőgyűléseken az em­berek nem rejtették véka alá a véleményüket. A legtöbb szó a gondokról esett. Azt azonban tudja mindenki, hogy az elmúlt négy esztendő alatt is nagyot fejlődött a világ. Az előrehala­dásnak pedig továbbra is elő- sorban a tisztességes munka az alapja. Pásztor Béla Szövetkezetünk ismét vállai rövid határidőre villanymotor tekercselést LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ OROSHÁZA, Táncsics M. n. 40. (Ref. templommal szem­ben.) 217156 Báli kép 1936-ból A békéscsabai Vigadóban ké­szült ez a felvétel, 1936-ban, harmincöt esztendővel ezelőtt. Felhívásunkra, hogy a Vigadó­ban rendezett bálák, hangverse­nyek megmaradt fényképfelvé­teleit Kedves Olvasóink juttas­sák el lapunkhoz, már eddig is több érdekes fénykép érke­zett Ez alkalommal Tomka Attiláné Békéscsaba, Kulich lakótelep 14., A lépcsőház IV. emelet 11. se. alatti olvasónk egyik beküldött képét közöljük. A «felvételen a két báli ruhás hölgy mögött nagyon szépen lát. szik az erkély alatti oszlopsor egyike, a falak sötét tónusú, szép tapétázása (jó lenne, ugyan­így megoldani!), és a még be­küldött másik képen a Vigadó­terem ragyogó eleganciája. Április 11-én megjelent cik­künkben ismertettük Miszlay István színházigazgató vélemé­nyét, mely szerint a Vigadót ere­deti stílusában szándékoznak helyreállítani és a termet sok­oldalúan hasznosítani. Azóta aa igazgató interjút adott a Petőfi rádiónak is, és ebben külön ki­emelte, hogy a helyreállított te. remben az Alföld színházai rendszeres éjszakai előadásokat tarthatnának, készülhetnének ott televíziós színházi felvételek is, képzőművészeti tárlatokat nyithatnánk a Vigadóban és más, rangos társadalmi ese­mények színhelye is lehetne. Gyulavári Pál, a városi pártbi­zottság első titkára közölte munkatársunkkal, hogy az át­alakítás költségeihez a megyei tanács segítségével központi anyagi támogatás is várható, és azt szeretnénk, a ha békéscsabai üzemek, termelőszövetkezetek is megtalálnák az anyagi segítés' módjait, lehetőségeit. Lapunk Kedves Olvasóinak viszont megígérjük, ha újabb képeket küldenek szerkesztősé­günkbe a régi Vigadó esemé­nyedről, azokat a helyreállítás híreivel együtt rendszeresen közzétesszük lapunkban. Nagy tavaszi szán dálvásár az ZJniterzál szaküzletekben Több tízezer párból választhat! Férfi autós saru (igen mutatós) Férfi kisipari vflcendcipő Férfisaru Női műlakk divatszandál Női zárt' orrú divatszandál Műanyag strandpapucs Gyermekszandálok 20—38-ig 240 Ft-tól 256 Ft-ig 310 Ft-tól 336 Ft-ig 119 Ft-tól 187 Ft-ig 92 Ft-tól 130 Ft-ig 170 Ft-tól 197 Ft-ig 65 Ft­46 Ft-tól 180 Ft-ig SZAKÜZLETBEN TELJES A VÁLASZTÉK! FIGYELJE ÜJ TAVASZI KIRAKATAINKAT! Békéscsabán, Orosházán, Gyuláin, Szarvason, Békésen. 272442 II Békéscsabai Épltö- és Épületkarbantartó Ktsz (Békéscsaba, Kétegyházi út) azonnali belépéssel felvesz: könnyúgepkezelőket, villanyszerelőket, szobafestőket, szegezőlakatosokat, férfi asztalos szak- és segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat, IFA bili. tgk.-ra rakodókat. 44 órás munkahét (minden szombat szabad). 272307

Next

/
Oldalképek
Tartalom