Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

Sok a panasz a műbőr ruházati cikkekre

Ä műbőr felsőruházati cikkeik — kabátok, zakók, kosztümök, szoknyák — választékának és forgalmának növekedésével egyidőben nő a vásárlói reklamációk száma is. A kifogások, a reklamációk felülvizsgálata során a KERMI megállapította, hogy a jogos panaszokra legtöbbször a vásárlók kellő tájékoztatásának hiánya ad okot. A termelők — import esetében pedig a belföldi megrendelők ugyanis általában elmulasztják a szükséges tájékoztatást. A kiskereskedelem is ritkán hívja fel a vásárló figyelmét, hogy a divatos műbőr ruházati cikkek gondosabb kezelést igényelnek, és rövidebb élettartamúak, mint a természetes bőrből készült hasonló cikkek. A vásárlók érdekeinek védelme, a tájékoztatás hiányából adódó reklamációk elkerülése érdekében belföldön a hagyományos PVC műbőrökön kívül műirha. művelúr, a műantilop anyagok, a poliuretán filmrétegű lakkszerű műbőrök, illetve az ezekből készült termékek is csak megfelelő eligazítással, kezelési, használati tájékoztatással együtt hozhatók forgalomba. Az importcikkeket vagy az importanyagból készült termékeiket egyrészt ugyancsak érvényes előírás szerint — júliustól a kiskereskedelem csak használati kezelési utasítással hozhatja forgalomba. (MTI)

Főnyeremény: egy Skoda gépkocsi

A MÉH Tröszt 1971. április 15- től május 29-ig „Rongygyűjtő Hetek”-et rendez. Ezt az tette szükségessé, hogy a MÉH Tröszt vállalatai által összegyűjtött és I másodnyersanyaggá feldolgozott [ textilhulladék iránti kereslet je- j lentős mértékben megnőtt. Ha ezt hazai forrásból nem tudjuk kielégíteni, valutáért kell további mennyiségű rongyot importálni.

A megnövekedett kereslet elsősorban a IV. ötéves terv lakásépítési programjával van ösz- szefüggésben. Ugyanis a papírgyárak a rongyot nyersfedéllemez — közismertebb nevén: kátrány- papír — gyártásánál használják fel alapanyagként. Ez nélkülözhetetlen az épületek szigetelésénél.

A háztartásból összegyűjtésre kerülő rongyból a MÉH Tröszt keretébe tartozó vállalatok korszerű üzemeikben géptisztítórongyot is előállítantak, melyet egyaránt használ az ipar, a mező- gazdaság, a MÁV és minden olyan üzem, mely gépekkel dolgozik. Géptisztitórongyból jelenleg az ország még importra szorul.

A kereslet jóbb kielégítése és az import csökkentése érdekében a tröszt a keretébe tartozó TEMAFORG Vállalat útján Kunszentmiklóson építteti köz- ponti textilhulladék-feldolgozó ■ üzemét, mely — a szakemberek ! véleménye szerint — Európa leg- : korszerűbb ilyen üzeme lesz.

A megnövekedett kereslet jó * része kielégíthető belföldi for- ; rásból, mert hazánk lakossága ! hozzávetőleges becslés szerint; évente 60 ezer tonna súlyú tex- ; tilárut vásárol. Az évről évre« növekvő életszínvonal mellett S ma már nincs szükség arra. hogy • a ruhákat és egyéb textíliákat j foltozgassák, javítgassák, mind :

kevésbé kifizetődő ezek átalakit- tatása az új divatnak megfelelő fazonra. így mintegy évi 40 ezer tonnára tehető az a textilmeny- nyiség, mely a háztartásokban feleslegssé válik. A múlt azonban még jelentkezik abban a szokásban, hogy nehezen válunk meg a régi, használhatatlanná vált, divatjátmúlt holmitól. Pedig a MÉH tiszta színes pamutrongyért kilogrammonként 8, a tiszta fehér 'háztartási pamut- rongyokért kilogrammonként 15 forintot fizet. A vegyes háztartási rongy ára kilogrammonként 80 fillér.

A MÉH Tröszt április 15—

május 29 között — a „Rongygyűjtő Hetek” ideje alatt — mindazoknak, akik 1 kilogramm tiszta háztartási pamutrongyot, vagy 5 kilogramm vegyes háztartási rongyot adnak el bármelyik MÉH átvevőhelyen, a vételáron felül ajándéksorsjegyet is ad.

Az 1971. június 27-én, a Madách Színházban megtartandó sorshúzáson a szerencsés nyertesek főnyereményeként egy Skoda S.100-as személygépkocsit, nagyobb nyereményekként IBUSZ külföldi utazásokat, Orion televíziókat, továbbá ezer, 500 és 200 forint névértékű vásárlási utalványokat nyerhetnek.

Találkozás

a békéscsabai jelölttel

Még jő fél óra volt hátra a találkozás kezdetéig, amikor a békéscsabai VI. kerületi pártszékház nagytermében már úgyszólván egyetlen üres szék sem maradt. Az előtérben a biliárdasztalon hiába voltak ott a csontgolyók, a fabábuk és a dákók, senki sem foglalkozott a zöld posztóval bevont asztallal. Az emberek kisebb csoportokban állva beszélgettek, vendégeket vártak. Vendégeket? Ezt nem mondhatjuk, hiszen Klaükó Mátyás ennek a kerületnek a lakója, a megyei tanács elnöke ugyanúgy nem vendég ebben a kerületben, mint ahogyan nem számíthat erre a jelzőre Kovács Pál nyugdíjas tanácselnök sem. Nem idegenek ők itt.

Ezen az estén ugyanis a hatodik kerületi választópolgárók beszélgetésre, találkozóra hívták meg a két országgyűlési képviselőjelöltet, a régi ismerősöket, akikkel már igen sokszor dolgoztak együtt a megye és a megyeközpont fejlődéséért

A várakozás perceiben a krónikás hol itt, hol ott hallott efféle megjegyzéseket: „Mond- e majd Matyi bácsi valamit városunk fejlődéséről?” Vagy: „Délelőtt találkoztam a Pali bácsival és elmondta nekem...”

A közvetlen hangnem a jelöltekről sok mindent elárul. Benne van ebben a megbecsülés és a szeretet Azoknak az embereknek a megbecsülése, akik évtizedek óta az elsők között vannak, amikor a közösség ügyeinek intézéséről, a közösség dolgairól van szó. Azoknak az emberéknek a megbecsülése, akik a parlamentben és más fórumokon a békéscsabaiak, a megyeiek érdekeit képviselik, szép szóval, s ha úgy adódik, keményebb hangon is.

A nagyterem szűknek bizonyult Voltak jó néhányan, akinek már csak az ajtóban, vagy az előtérben jutott hely. A

szélieken pedig egymás mellett ültek a munkások, háziasszonyok, diákok és pedagógusok, mérnökök és termelőszövetkezeti parasztok.

Klaukó Mátyás országunk és szűkebb hazánk, Békés megye ég Békéscsaba eredményeiről és gondjainkról beszélt. Kiemelten szólt a negyedik ötéves terv feladatairól, a megye fejlesztési irányelveiről, majd a megyeközpont lakossága előtt álló feladatokról. Elmondta, hogy a csabaiaknak, vezetőknek és a lakosságnak a jövőben még többet kell tenniük a városo- dásért. Olyan ipart és foglalkoztatási lehetőséget kell kifejleszteni, amely nemcsak Békéscsaba érdekeit szolgálja, hanem a környék községeinek is több munkalehetőséget teremt. Olyan várossá szükséges fejleszteni Csabát, amelyik méltóképpen reprezentálja a megyét.

A megyeközpont egyik jelöltjével a késő esti órákban sikerült beszélgetnünk* miután a

találkozó részvevői s,elengedték”. Kovács Pali bácsi szívesen válaszolt kérdéseinkre.

—- Békéscsaba országgyűlési képviselőjelöltjének programja mennyiben tér el az általánostól?

A város sajátos helyzete megkívánja, hogy bizonyos eltérés legyen az általános programtól. Ezt az teszi szükségessé, hogy a megyeközpont arculata, fejlesztése kicsit eltér megyénk másik három városáétól. Ennyiben' tehát egyedinek kel] tekinteni a programomat. Lényegében azonban mégis meghatározott a feladat. Minden embernek, aki a közösség ügyeiben dolgozik, számításiba kell vennie a népgazdaság erejét, teherbíró képességét

— Mit tekint a legégetőbb

feladatnak?

— Nyugodtan sorolom e®ső helyre a lakásgondot. A negyedik ötéves terviben jelentősen növekszik a lakás-szám a megye négy városában és közöttük Békéscsabán is, mégsem kielégítő ez a növekedés. Figyelembe véve az ország teherbíró képességét, az a felada. ta a képviselőknek, hogy Békéscsabát kiemelt kategóriájú központként tekintsék a kormányszervek és ha lehetőség van rá, további anyagi eszközöket adjanak a lakás-szám növelésére.

Nem akarók és nem akarunk sokat markolni. Csak annyit» amennyit a valóságos helyzet enged, annyit, amennyi az ország erejéből telik. Ígérni Ugyanis könnyű. Jól emlékezhetnek az idősebbek a harmincas évek választásaira. Dr. Búd János, az akkori pénzügyminiszter, akinek Békéscsabát kellett volna képviselnie, megígér, te, hogy rendezik a város vízellátási gondjait Mikor lett valóság ebből? A felszabadulás után.

Nekünk csak olyan ígéretünk lehet, amelyet meg ás tudunk tartani.

— Milyen érzés harmadszorra is felkerülni & képviselők listájára?

— A harmadszori jelölésemet nagy bizalomnak tartom. Ha megválasztanak, minden erőmmel azon leszek, hogy megszolgáljam ezt a bizalmat Jó érzés az, amikor az embernek szólnak: „Pali bácsi, dotr re zse sztye oszlovilyi za tú járdu, lyébo je us hotová*

— Vannak-e a képviselő szerint kicsi vagy nagy gondok?

— Mindenkinek az a legnagyobb gondja, amit éppen nem tud saját erejéből megoldani. A közösségért dolgozó embernek azonban nem szabad különbséget tenni ezekben. Egyaránt nagy figyelmet kell szentelni minden reális problémának. Ebben a munkában nincs helye a ridegségnek. Ebbe a munkába nem lehet belefáradni.

Botyánszki János

■■■■■■■■■■»■■■»■■■■■■•■■aaaitiBMMaaaBavMtMaaaai

A 1947-es választások

aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBBiaai iaaiaaaaaaaaiaeaaaaaaaaaaaaaa.aaaaaa8aaaai

aaaaaaaaaaaaat

Á jobboldal veresége

A BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT 1970/71-es tanévben

érettségiző

fiúkat felvesz

magasnyomó gépmester és kéziszedő szakmunkástanulónak

a gyulai és békéscsabai telepre.

JELENTKEZÉS:

Gyulán, Jókai u. 5—7 sz. alatt, a személyzeti vezetőnél. x

Az 1947-es esztendő tavaszán, a népi demokratikus átalakulásért folytatott gazdasági és politikai harcok döntő szakaszukhoz érkezek. Erre az időre határozott körvonalat kaptak az osztályharcban egymással szemben álló erők. Az egyik oldalon a Kommunista Párt vezetésével a koalíciós pártok balszámya, a másikon a magyar burzsoázia és reakció különböző csoportjainak szövetsége, mely a Kisgazda Pártban ,a szociáldemokrata és parasztpárti jobboldalban nyert képviseletet. Gazdasági téren a nagybankok és érdekeltségi körükbe tartozó, legnagyobb iparvállalatok államosításáért folyt a küzdelem, mely a nagy- buzsoáziát most már létében érintette. A politikai harc egyre nyíltabban a népi demokrácia, vagy polgári demokrácia perspektívája körül élesedett ki a polarizált osztályerők között. A reakció — céljának megvalósítása érdekében — a legális politikai keretek mellett, ellenforradalmi összeesküvéshez folyamodott .melynek szálai a Kisgazdapárt felé vezettek. A rendőrség — melynek irányításában a Kommunista Párt vezető szerepet játszott —* leleplezte az államellenes szervezkedést, a benne szereplő kisgazda- párti politikusokkal együtt.

Végső fejleményként Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása és disszidálása nyomán, maga a Kisgazda Párt zárta ki legreak- ciósabb képviselőit és vezetőit a munkás- és parasztgyűlések százainak követelésére. A párt vezetésében ezzel párhuzamosan egyre inkább előtérbe került a Dobd és Dinnyés által vezetett balszárny mely őszinte együttműködésre törekedett a kommunistákkal és baloldali szövetségeseivel,

A reakciós jobboldal nagy veresége óriási zűrzavart idézett elő az ellenforradalmi fordulatra számító burzsoá erők között, hiszen a Kisgazda Párt most már nem volt alkalmas számukra, sem képviseletnek, sem tömegbázisnak. A konzervatív erők 1946—47-es vereségei az ország az országgyűlésben és a kormányban meglevő erőviszonyokat szinte érintetlenül hagyták, nem tükrözték a demokratikus erők előretörését a hatalomban való részesedésben. Ezért a Kommunista Párt júliusban új nemzetgyűlési választások kiírását javasolta, melyet a koalíciós partnerek elfogadtak. A választás napját augusztus 31-re tették.

A koalíciós pártok (MKP, SZDP, NNP, FKP) külön listán indultak, de közös programot

dolgoztak M, melyben állást

foglaltaik a hároméves terv vég. rehajtása, a bankok államosítása. a földreform védelme és a reakciós erők pártból való kizárása mellett. E nyilatkozat a szocialista átalakulás közvetlen, napirenden levő programjának elfogadását jelentette a négy demokratikus párt részéről.

A rekaciós burzsoá körökben a választások kiírása teljes zűrzavart és fejetlenséget okozott. Ilyen rövid idő alatt képtelenek voltak a vereséget szenvedett, s visszavonulásra kényszerített soraikat rendezni, s egységes fellépésben megegyezni. így a Kisgazda Párt jobboldalának örökségét több, nyíltan reakciós, ellenzéki párt vette át. Ezek közül Pfeiffer Magyar Függetlenség; Párt-ja a nagytőke, Barankovics Demokrata Néppárt-ja a klerikális körök szócsöveként jelentkezett. Külön listán indult a Szociáldemokrata Pártból kilépett Peyer Károly vezetésével a Magyar Radikális Párt. valamint a koalícióhoz közelálló Független Magyar Demokrata Párt

Megyénkben, mely az 1945-ös választások során a kommunista és baloldali erők számottevő bázisának bizonyult a jelentős gazdasági és politikai eredmények mellett, kedvezőtlen társadalom-politikai tényezők is jelentkeztek 1947 nyarára. Ilyen volt a földreform ellenére fennmaradt krónikus munkanélküliség ,a szlovák—magyar népcsere során felgyülemlett problémák sokasága, a kommunista- és

szovjeteSlenes suttogó propaganda és rémhírterjesztés növekedése .melyekkel a Függetlenségi Front pártjainak a választási harcban meg kellett küzdeni.

A választás országosan a koalíciós pártok győzelmét hozta, s ezen belül a Kommunista Párt tömegbázisának kiszélesedését jelentette. Az 1-es lista kapta a legtöbb szavazatot, s ezzel ez ország legnagyobb pártja, a MKP lett. Megyénk választási eredményei a haladó erők számára az országos helyzetnél is sokkal kedvezőbb képet nyújtottak, amit az alábbi százalékos arányadatok igazolnak: (az adatok a korabeli Békék megye, valamint a jelenleg hozzánk csatolt Csanád megyei települések összességére vonatkoznak).

Miagyar Kommunista Párt 29,44 százalék.

Független Kisgazda Párt 20,46 százalék.

Magyar Szociáldemokrata Párt 15,14 százalék.

Nemzeti parasztpárt 16,18 százalék.

Tehát a közös program alapján induló koalíciós pártok a szavazatok több mint 81 százalékát kapták az országos 61 százalékkal szemben, ami viharsarki megyénk népének következetes forradalmiságát igazolta.

Közel 70 000 szavazattal (Békés és Csanád) a legnagyobb párt a MKP lett, jelentősen megnövelve választóinak számát 1945-höz képest A párt szavazói a nagyipari munkásság mellett elsősorban a forradalmi munkásmozgalmi hagyomár-