Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

M ä; KOVÁCS ISTVÁN A VÁLASZTÓIK KÖZÖTT (3. oldal) #*♦ KORSZERŰSÍTÉS ÚJABB RETÚRJEGYRE (3. oldal) *9» SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) Versenycéljaink Megalakultak a szavazatszedő bizottságok — 579 szavazókor — líét városban, 23 községben tartottak választási nagygyűlést Mostanában, hogy a IV. öt­éves terv végrehajtása során viszonylag belátható közelségbe került a gazdaságilag fejlett or­szágok úgynevezett küszöbszint­jének elérése, napirendre került az a kérdés, hogy kiket is aka­runk tulajdonképpen utolérni Mindjárt elöljáróban kijelent­hetjük: nem az amerikaialkat, nem is a nyugat-németeket. A gazdasági fejlettséget, az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet tekintve viszonylag nem messze jár előttünk a szomszédos Auszt­ria. Szeretnénk mielőbb elérni Ausztria jelenlegi gazdasági, fo­gyasztási szintjét, megközelíteni üzletei gazdag áruválasztékát sfcb. De az osztrákokat sóm te­kintjük versenvtársainknaki, még kevésbé példaképeinknek. A verseny nálunk saiátos hazai adottságaink optimális kihasz­nálásával a IV. ötéves terv cél­kitűzéseinek tel intéséért és túlteljesítéséért folyik. A IV. ötéves terv átfogó népgazdasági és részben még formálódó konikr rét helyi feladatainak hatékony végrehajtásából minden dolgozó kollektíva és az egész társada­lom számára határozott mennví. ségi és minőségi tennivalók adódnak. S az utóbbiakon, a minőségi tennivalókon van a hangsúly. Ha gazdasági fejődésünk ed­digi ütemét tartani, a nemzeti jövedelmet évente legalább r,5 —6 százalékkal növelni kíván­juk, akkor nélkülözhetetlen erő­forrásaink jó kihasználása, a dolgozó létszám hatékonyabb foglalkoztatása Ha ugyanis a kereső népesség arányát hazánk munkaképes korú lakosságához viszonyítjuk, mondhatjuk, el­értük a világszínvonalat Érvre kevesebb új dolgozó vonható be a termelésbe, azt is figyelembe véve, hogy a munkába lépő fia­talok, a felszabaduló mezőgaz­dasági dolgozók, a ma még a háztartásban és gyereknevelés­sel foglalkozó asszonyok főként csak a nyugdíjba vonulókat pó­tolják, illetve a gyorsan feilődő szolgáltató és szociális szektorok nyomasztó létszámhiányát eny­hítik. Ezért a termelés intenzív fejlesztése kikerülhetetlen fel­adat, Minden üzemben a megtevő vagy csökkenő létszámmal kell több, értékesebb, korszerűbb terméket előállítaná. Ennek egyik fő útja a vezetés, a mun­kaszervezés javítása, a techno­lógia fejlesztése, a munkafegye­lem megszilárdítása és általában a belső tartalékok mozgósítása. De nem kevésbé fontos a gyárt­mányok korszerűsítése, a kere­sett, előnyösen értékesíthető termékek arányának növelése, a hazai adottságainknak legin­kább megfelelő profilok, terme­lési kultúrák és gazdasági szer­kezet kialakítása. Ezt a célt szol­gálják a IV. ötéves terv kiemelt fejlesztési programjai, s a vál­lalatok és szövetkezetek közép­távú piaoi munkájának súly­pontjai. Az érdemi verseny te­hát a hazai és az országos lehe­tőségek jobb hasznosításáért fo­lyik. Lehet, hogy egyesiek túl álta­lánosnak és formálisnak találják ezt a megfogalmazást. Valójá­ban azonban konkrétak és mér­hetőek a versenyfeladatok. Szinte stopperórával mérhetőek azoknak a hazai vállalatoknak a teljesítményei, amelyek hasonló vagy egymást helyettesíthető fogyasztási cikkeket, élelmisze­reket, anyagokat, termelési esz­közöket állítanak elő. A zsűri, a termelőktől független vevőkö­zönség értékítéletéből, vásárlá­saiból tevődnek össze a helyezé­si pontok. Ha ráadásul még az adott termékből exportra is jut, ts külföldi szállítmányok is gaz­dagítják a hazai áruválasztékot, a pontverseny alakulásába a vi­lágpiac is beleszól. A nemzetközi verseny szerepe különösen nagy azoknál a ter­mékeknél, amelyeket idehaza monopolhelyzetben levő válla­lat készít. Szinte valamennyi beruházási eszköznél mérlegel­heti a vevő, hogy a hazai vagy import terméket választja-e, at­tól függően, hogy melyik jobb és olcsóbb. Másrészt termelő­üzemeink túlnyomó többsége kénytelen termelésének egy ré­szét exportálni, s ezáltal iga­zodni a szigorú világpiaci köve­telményekhez. (Az export-im­port körét jellemzi, hogy nem­zeti jövedelmünk, megtermelt összes anyagi értékeink mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban kicserélődik.) Igaz, az állam pénzügyileg támogatja az exportot, de csak a népgaz­daság érdekeinek megfelelően. Ezért a IV. ötéves terv idősza­kában jelentősen tovább csök­ken az állami támogatások mértéke. így egyre inkább csak a nemzetközileg versenyképes termékek kerülhetnek kivitelre, az elavultak, drágák pedig ki­hullanak a rostán. A verseny tehát nyílt, konkrét és mérhető a külföldi és a hazai termékek között Sokkal inkább általános lenne, ha jelszószerű- en leegyszerűsítenénk egyik vagy másik ország utolérésére, túlszárnyalására. Minden üzem­nek megvon a maga sajátos fel­adata ebben, akár hazai, akár külföldi rendelésre dolgozik, nem széles fronton, de egy-egy termékfélénél hosszabb távon vállalni lehet és vállalni kell a konkurrenciát a legfejlettebb országokkal is. Olyan áruk gyár­tására és fejlesztésére szükséges a szellemi és anyagi erőket összpontosítani, amelyek képe­sek bizonyítani a magyar mun­kások, műszakiak, közgazdászok életrevalóságát, alkotóképessé­gének gyümölcsöző kibontakoz­tatását. A hatékonyság, a versenyké­pesség főmércéje a vállalatok­nál, a szövetkezeteknél a meg­érdemelt munkával elért nyere­ség. A vállalati részeredmények összegezése eredményezi gazda­ságunk gyorsabb fejlődését és azt, hogy mielőbb utolérjük ma még előttünk járó országokat az egy főre jutó nemzeti jövede­lemben, a szolgáltatások színvo­nalában, az anyagi javak kor­szerűségében, bőségében, vá­lasztékában, olcsóságában. Kovács József A választójog gyakorlása leg­közvetlenebbül abban jut kife­jezésre, hogy a választójogosult szavaz: tehát szavazatával köz­reműködik a képviselőjelöltek és a tanácstagjelöltek megvá­lasztásában. A szavazás célszerű lebonyolítására megyénkben is a városok, községek területéin szavazóköröket hoztak létre, szám szerint 579-et. A szavazó­köröket úgy alakították M, hogy egy-egy szavazókörre mintegy 6—700 választó jusson, így egy szavazókarben a válasz­tás napján, április 25-én egyet­len nap alatt minden oda tartozó választó leszavazhat. A választás napján a szava­zókörben működnek a szavazat­szedő bizottságok, melyek szin­tén a választási szervek sorába tartoznak. Megyénkben a városi, községi választási elnökségek április 14-én, szerdán alakítot­ták meg a szavatszedő bizottsá­gokat. Tagjaira a Hazafias Nép­front helyi bizottságai tettek ja­vaslatot. A szavazatszedő bizott­ság elnökből, titkárból és három tagból áll, akik a helyi tanács elnöke előtt letették a hivatali esküt. A szavazatszedő bizottsá­gok a szavazás lebonyolítására alakultak meg. Működésük vé­get ér a szavazókörben a válasz­tás eredményének megállapítá­sával. A választási ktizde’em máso­dik szakasza is végefelé köze­ledik. Elégedetten állapítjuk meg, hogy teljesülnek azok a politikai célok, amelyeket erre az időre magunk elé tűztünk. A választópolgárok nagy tömegei tesznek eleget a Hazafias Nép­front választási felhívásának és jelennek meg a választási nagy­gyűléseken. Itt a résztvevők együttesen latolgatják a fejlődés lehetőségeit, közvetlen helyi cél­jaikat, tennivalóikat; ki teljesít­ve a választási programot, mely­nek megvalósítását igenléssel vállalják április 25-én. Jó estét, Magyarország! Az egyik színhely: Békéscsaba Nagyszabású sorozat első adá­sát kezdi sugározni csütörtökön este negyed hétkor a televízió. A négyórás műsor házigazdája Vitray Tamás, akinek segítségé­vel négy helység — Békéscsaba, Sárospatak, Máriagyüd és Fe­nyőfő — lakosai beszélgethet­nek egymással és ismerkedhet velük az egész ország. S ha a Jó estét, Magyarország! nem is vetélkedő, mint volt a Tiszán innen — Dunán tűi, a megyeszékhely lakóinak részvé­tele, segítőkészsége, akarása ez­úttal is egyik kelléke lehet a si­kernek. Megyénk négy városában és községeiben 78 választási gyű­lés megtartására kerül sor áp­rilis 2—19 között. Eddig (április 13) két városban, Békéscsabán és Orosházán, valamint 23 köz­ségben tartottak választási gyű­lést, illetve nagygyűlést. A vá­lasztást gyűlés hangulata a je­lölőgyűlésekhez hasonló, s an­nak folytatásaként a várakozás­nak megfelelően alakultak. Igen nagy továbbra is az érdeklődés, melyet a több tízezer résztvevő bizonyít A megjelenést számol­va a megtartott választási gyű­lések közül kiemelkedő volt Békéscsaba város, ahol dr. Kor rom Mihály igazságügyi minisz­ter négyezer és Tótkomlós nagy­község, ahol Klaukó Mátyás a megyei tanács vb-elnöke, kép­viselőjelölt több mint kétezer választópolgár előtt adott tájé­koztatót a Hazafias Népfront választási programjáról, a IV. ötéves terv feladatairól. <r> Aláírták a szocialista szerződést az útépítés és korszerűsítés gyorsítására Teljesítése jó egv&ttműkodést igényel a vállalatoktól — Nagyok a közlekedéspolitikai koncepció idei feladatai A közlekedéspolitikai koncep­ció keretében az idén igen nagy útépítési és korszerűsítési fel­adatokat kell megoldani Békés és Csongrád megyében. Ennek végrehajtása mindenekelőtt jó együttműködést kíván a beruhá­zó, a kivitelező, az alapanyagel­látó és a szállító vállalatoktól: a vasúttól és a Volántól. Éppen ezért dicsérendő a Hódmezővá­sárhelyi Közúti Építő Vállalat­nak a kezdeményezése, amikor szocialista szerződés aláírását i szorgalmazta. Az említett tanácskozást, amelyre az ország húsz vállala­tát hívták meg, tegnap, szerdán, tartották meg délelőtt 11 órai kezdettel Békéscsabán, a Körös Szálló különtermében. Az érte­kezleten megjelent Supdla Pál, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és Bankó Mihály gazdaságpolitikai osztályvezető, dr. Takács János, a megyei ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője, a Csongrád megyed pártbizottság képviseletében Berta István, a tanács részéről Gulyás Antal, valamint Csermendi László, a KPM Közúti Főosztálvának he- Ivettes vezetője és dr. Fekete Emil, a KPM Közlekedéspoliti­kai Főosztálvának kiküldötte. Farkas Ferenc, a Hódmező­vásárhelyi Közúti Építő Válla­lat igazgatója szóbeli tájékozta­tást adott a résztvevőknek elő­zetesen rendelkezésre bocsátott szocialista szerződéshez. Hang­súlyozta. hogy igen fontos fel­adat a közlekedéspolitikai kon­cepció keretében az idén a két megyében megvalósítandó for­galom átterel ésá feltételeknek, az utak építésének és korszerű­sítésének határidőben és jó mi­nőségben való teljesítése. Mi sem jellemzi, hogv mekkora munka vár az útépítőkre, mint az idei munkaprogram néhány számadata. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalatnak i50 millió fo­rint értékű munkálatot kell be­fejeznie, amely éves tervének mintegy 60 százalékát teszi ki. Ebben szerepe] többek közt az E—5-ös főútnak Csongrád me­gyén áthaladó szakaszának kor­szerűsítése is. A legnagyobb munkaterületük azonban Bé­kés megyében lesz, ahol első­sorban a Békéscsaba—Békés- sámsoni vasútvonal megszünte­tésével kapcsolatos útkorszerű­sítést szükséges végrehajtani Ahhoz azonban, hogy mindert sikeresen teljesítsék, igen sok alapanyagra van szükség. Még­pedig 165 ezer tonna útépítési zúzott kőre és zúzalékra, vala­mint 50 ezer tonnányi aszfalt adalékanyagra és bányakavics­ra. A lelőhelyek mindkét me­gyétől igen távol vannak. Ezért nagy feladat hárul a vasútra és a Volán vállalatokra is. A tájékoztató után többen felszólaltak, mindannyian egyetértettek a szocialista szer­ződés aláírásának szükségessé­gével. Mint hangsúlyozták, a szerződésben foglaltak teljesí­tése valamennyi félnek erköl­csi kötelessége, ezért ilyen mó­don is segitsék egymást. Erről beszélt felszólalásában Supala elvtárs és Berta elvtárs, erről szólt Csermendi elvtárs is. Né- hányan kisebb-nagyobb módo­sítást javasoltak a szerződés szövegében, amit a részvevők elfogadtak s úgy határoztak, hogy ezeket külön mellékletben rögzítik. Aggodalom és jogos igény is szóba került a tanács­kozáson. Kazamér Károly, a 8. Volán Vállalat igazgatója azt kérte, hogv szűkös fuvareszkö­zeiket a Volán Tröszt bővítse, valamint szükség esetén átcso­portosításokkal is támogassák őket az útépítőanyagok szállí­tásában. A hozzászólások után a meg­hívott vállalatok képviselői alá­írták a szocialista szerződést. Ennek talán csak egyetlen szépséghibája van. Nevezetesen az, hogy az egyik legnagyobb alapanyagszállító fél: az ÉVM Pestvidéki Kőbánya Vállalat (Nógrádkövesd) nem képvisel­tette magát, s természetszerű­leg így a szerződést sem írhat­ta alá. Bízunk benne, hogy rö­videsen pótolja mulasztását. P.P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom