Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
SZÖVETKEZETÜNK NEGYEDSZÁZKOR---------- A DÉVAVÁNYAI ÁFÉSZ ECSEGFALVI ---------T AGSZÖVETKEZETÉNEK JUBILEUMI KIADVÁNYA P usztaecseg. Ez volt a neve a mád EcsegfaL- vánák, amely 1921-ben a római katolikus vál- lásalapítvány 10 ezer holdas birtokán már 60 haszonbérlő csaladot foglalt magába. Az említett nagybirtok azonban mind több munkaerőt követelt. Ezért 1925-ben száz házhelyet osztottak ki Puszfca- ecsegen, amely tíz év alatt jelentősnek. mondható településsé formálódott. A felszabadulást megelőző évben már 1742 lakost számlált e település, amely 1950. október 1-ig Dévaványához tartozott. E település húsz évvel ezelőtt lett önálló községgé és vette fel az Ecsegfalva nevet A felszabadulás előtt a település lakód földnélküli proletárok voltak. A lakosság napi cikkekkel való ellátását négy szatócsbolt biztosította. Ilyen körülmények közepette köszöntött az akkori Puszta- ecsegre 1944 őszén a felszabadulás. E település lakossága a földreform kezdetével érezte előiször sorsának gyökeres megváltozását Hiszen valamennyi család földet kapott És bár ez a település lakossága számára sorsfordulót jelentett, azonban a Dévaványához tartozásból eredő önállótlanság az új helyzetben is magúikra hagyatottságot teremtett. Mint mindentől elszigetelt közösség próbálta a település lakossága a termelést beindítani, és a különböző napi árucikkeket beszerezni. A magukra hagyatottság csak sürgette az egyébként is jelentkező szövetkezés gondolatának gyakorlati kibontakozását. 1945 telén egyik összejövetel a másikat követte. A 8—10 kezdeményezőt egyre többen követték. És mire 1946 tavasza beköszöntött, megérett a földművesszövetkezet létrehozásának gondolata. Végül is 32-en mondták ki 1946. március 24-én a Pusza- ecsegi Földművesszövefkezet megalakulását. Néhány nappal később, amikor a cégbejegyzés miatt Keliger József. Kun Lajos Puskás Ferenc, Erdős Jenő és E Tóth László alapító tagok a szolnoki bírósághoz készülődtek, a szövetkezet tagságának száma 94-re növekedett. A Pusztaecsegi Földművesszövetkezet vezetőinek az volt a célja, hogy segítsék az új földhözj ugatottakat a termelés beindításában, de méginkabb a lakosság nap; cikkekkel, különböző árucikkekkel történő ellátását. A szövetkezet 94 tagja J. Erdős Sándort, E. Tóth Lászlót, Puskás Ferencet, Kun Lajost választotta igazgatósági tagnak, míg Keliger Józsefet, Dávid Jánost, Agócs Kálmánt a felügyelő bizottság tagjainak. Mint az ország valamennyi földiművesszövefkezetére, a pusztaecsegire is az volt a jellemző, hogy az uradalmi birtok elhagyott mezőgazdasági gépeit és egyéb ingóságait összegyűjtötte, leltárba vette. Sok más szövetkezettől eltérően, itt a forint megjelenése után a vezetőség eladta ezeket a gépeket és felszereléseket, hogy az 1200 forintból különböző árucikket vásároljanak. Az egyetlen boltot a volt posta épületének 4x3 méter alapterületű mosótkonyhája képezte. Berendezését egy kecskelábú asztal és egy konyhai polc képezte. A kicsinyke bolt árukészlete néhány hónap alatt a tagság által kölcsön adott pénzből jelentősen bővült. Közben a szövetkezet tagjainak száma is megnövekedett: 1946 végénp már 114-en vallották magukénak a Pusztaeosegi Fmsz-t. Ekkor már 1700 forintot tett ki a tagság által befizetett tagsági díjak értéke. Két évvel később — 1948-ban — az igazgatóság úgy határozott, hogy az új földhözjuttatot- taknak fel nem osztott volt uradalmi épületet a Szőlőslben lebontják, s annak anyagából egy boltot és szövetkezeti irodát építenek. Az elhatározást tett követte, és már 1948-ban a bolt fel is épült, amelyben jelenleg a 26-os számú iparaktobolt van. E bolt mellett létrehozták az irodát, valamint a lisztcsere-te- lepet. Ebben az évben, vagyis 1948-ban újabb nagy lépést tett a szövetkezet: átvette a ter- ményfélvásárlást, valamint a szerződéses termeltetés szervezését. A terményfelvásárlás jelentős anyagi bázist teremtett a Pusztaecsegi Fmsz számára, mivel a risztermelés meglehetősen intenzív volt a településen. A terményfelvásárlás megteremtette annak a lehetőségét, hogy a boltot és az irodát berendezéssel lássák el. A rizsfelvásárlás ugyanis önmagában 100 ezer forint nyereséget hozott. S amíg a szövetkezet vagyona 1948 végére 190 ezer forint lett, és az árukészlet értéke elérte a 46 ezer forintot, a tagok száma az említett év decemberében meghaladta a 300-at. Azonban 1949-ben a tagság új .igényekkel jelentkezett. Az új földhözjuttatottakat a szövetkezetnek mezőgazdasági kisgépekkel kellett ellátnia. Ezeket a gépeket a szövetkezet beszerezte és tagjainak rendszeresen kölcsönözte. Másik kérése a tagságnak az volt, hogy az fmsz indítsa be a baromfifelvásárlást, a tej-, s a zsírbegyűjtést, valamint a sertés, a szálas takarmány felvásárlását, szervezze meg az ipari növények szerződéses termeltetését. Hogy abban az időben mindezek megszervezése mekkora feladatot jelentett, azt a szövetkezet alapítód tudnák hűen elmondani. Közben a felépített bolt ismét kicsinek bizonyult, nem volt már elég ekkor az élelmiszer és vegyes- cikkek árusítása. A tagság különböző ruházati cikkekkel történő ellátást is kért Ez újabb boltátalakítást követelt hogy az egyetlen üzletet kisáruház jellegűvé alakítsák, át A megany- nyi gond ellenére is 1949 végére a Pusztaecsegi Fmsz forgalma már elérte az 520 ezer forintot, miközben az egyetlen bolt raktárkészlete 115 ezer forint volt, A szövetkezet 1950- ben kapott engedélyt italmérés- re. Italboltját a volt Rosncr-féle épületben nyitotta meg. E települést nagy legelőterület övezte, amely már a felszabadulás előtt is a római katolikus vallásalapítvány bérlőinek kezelésében volt. Az új földhöz- juttatottak a már meglevő • és működő földművesszövetkezet mellett legelőhasznosítási szövetkezetét alakítottak, miközben rizstermelést is folytattak. E szövetkezet 1947. augusztus 3-án mondta ki létrejöttét 33 taggal, Borz II. Földművesszöveitoezet néven. Igazgatósági tagnak e szövetkezet tagjai Ferenc Józsefet, K. Tóth Eleket, Flack Jánost, Horváth Ferencet és Szabó Benedeket felügyelő bizottsági tagnak pedig Csontos Lő- rincet, Gyányi Imrét, Csontos Ferencet, Molnár Gyulát és Bo- gya Ferencet választotta. Alig két és fél év után azonban bebizonyosodott, hogy olyan kis településen, mint Puszta- ecseg, két szövetkezetnek nincs létjogosultsága. Elég hosszú vajúdás után 1950. január 26-án. a két szövetkezet végül is egyesült. Ez azt jelentette, hogy az 1950-es év lezárásakor a tagok száma 410-re emelkedett. Az említett év forgalma már elérte az 1 millió forintot, az árukészlet értéke pedig a 344 ezer forintot. 1950. október 1-tól -r- vagyis a település önálló községgé váAz épülő melegkonyhás vendéglő. lásától azonban, amikor felvette az Ecsegfalva nevet — már minden korábbinál jelentősebb fejlődés vette kezdetét a földművesszövetkezet életében is. Ezt példázza az a tény, hogy 1951-ben Eosegfalván győzött Békés megyében elsőként a mezőgazdaság átszervezése, vagyis a termelőszövetkezeti mozgalom. Sajnálatos módon az ezt követő három évben a gyenge mezőgazdasági termés következtében visszaesett a földművesboltot, szintién ebben a7 évben irodaépületet létesített a szövetkezet részben átalakítással, másrészt épületvásárlással. 1957-ben zöldségboltot és egy büfét nyitott az fmsz. Az említett egységekkel párhuzamosan évről évre növekedett az áruforgalom. Erre utal az a tény is, hogy 1962 végén, amikor a dé- vaványai szövetkezethez bejelentette csatlakozását az ecseg- falvi. kiskereskedelmi és ven- déglátóipari forgalma megközeRészlet az önkiszolgáló boltból. szövetkezet eredménye is. Hozzájárult, ehhez többek között az is, hogy 1950 és 1952 között öt ügyvezető váltotta egymást a szövetkezetben. És mégis 1953- ban a község belterületén, valamint a nagykunsági állami gazdaság területén vegyesboltot létesített az fmsz. Hogy a szövetkezetben a csökkenő eredmények láttán is mennyire bízott Ecsegfalva lakossága, azt jól példázta az a tény, miszerint 1953 végére a tagok száma meghaladta a félezret, miközben a kiskereskedelmi forgalom 2 millió 684 ezer, a vendéglátó- ipari forgalom 1 millió 240 ezer, a felvásárlási forgalom pedig 416 ezer forintot mutatott. Ugyanakkor a tiszta nyereség meghaladta a tízezer forintot. ' Az ezt követő évek azonban újból felfelé ívelő eredményeket hoztak. 1954-ben kenyérboltot nyitott a szövetkezet, miközben sütőüzemet létesített, illetve üzemeltetett. A lakosság húsellátásának megjavítására hizlaldát hozott létre az fmsz és húsboltot nyitott, 1955-ben TÜ- ZÉP-tel epet, 1956-ban egy tanyai boltot és Ködmönösön itallítefcte a 9 millió forintot. A két üzemág egyesülés előtti árukészlete meghaladta az 1 millió 800 ezer forintot. Az egyesülést Ecsegfalva szövetkezeti tagsága közül nagyon kevesen ellenezték. Az etóbbrelátókmák volt igazuk. Ugyanis az egyesülés óta eltelt 8 év együttműködésének gyakorlata bizonyította be, hogy helyesen cselekedtek az ecsegfalviak, amikor a gazdaságilag szilárd dévaványai fmsz- hez csatlakoztak. A múlt évben Ecsegfalva hat kiskereskedelmi és öt vendéglátóipari egysége 13 millió 600 ezer forintot meghaladó forgalmat ért él az egyesülés előtti nem egészen 9 millióval szemben. A nyolc év alatti több mint 4 és fél miliő forint forgalom- emelkedés, miközben az élet- színvonal emelkedését jelzi a jobb áruválasztékot is érzékelteti. Mindez együttvéve további biztonságot jelent az ecsegfalviak számára. És bár nehéz volt a kezdet, sokat kellett tenni és küzdeni az alapítóknak, de akik közülük élnek, elmondhatják: nem fáradoztak hiába. (x) A szövetkezet alapítói, mint az első igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai: Kun I^ajos, Keliger József, Dávid János, Agócs Kálmán, Csontos Lőrinc, Gyányi Imre, Tímár János, Dékány Sándor, Endrédi Dezső. Dékány László ügyintéző, aki 18 éve dolgozik vezető beosztásban a szövetkezetnék
