Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-02 / 78. szám
Háromszinű zászló alatt Hogy megfeleljek a bizalomnak... Magdi e Takács Lajos, a Körösvidélki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke. Tagja a megyei tanácsnak is, és ebből természetszerűen köveitlkeizák, hagy nem ^damúliomos' \ Most, az elmúlt napokban tovább „szegényedett”, már ami a szabad időit illeti. Ugyanis Gyulán a 25-ös számú tanácstagi körzetben jelölték tanácstagnak. —• Minit „bennszülött gyulai” végtelenül örülök, és megtisz- teLtebésnek tartom, hogy — ha megválasztanak — tagja lehetek annak a tanácsnak, amely országszerte elismerésit vívott ki következetes, céltudatos város- fejlesztési törekvéseivel. A városát szerető és érte mindig tenni kész lakosság példát mutatott már nemegyszer, hogy széles körű társadalmi összefogással olyan nagyszerű eredményeket lehet elérni, amelyek jóval nagyobb városoknak is becsületére válna. Gondolok itt az egész várost behálózó vízműre, az országhatárokon túl is . ismert Vérfürdőre, a rövidesen megvalósuló városi gázprogramra, vagy a nemsokára épülő kultúrkomlbináitna. Nos, hát ezért is külön öröm számomra, hogy a körzet lakói engem jelöltek ebbe a tiszteletreméltó testületbe. Persze, eddig is, mint a Vízügyi Igazgatóság vezetője és úgy is, mint megyei tanácstag, erőmhöz és a lehetőségekhez képest igyekeztem hasznosan szolgálni a város fejlődését, érdekeit. Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem Gyula vízművesítésének megszervezésében és megvalósításában. Bár nem profilunk, mégis vállaltuk, hogy az AFIT-szerviz és a lakótelepek földmunkáit is elvégezzük, hogy ezzel is meggyorsítsuk az építést. A körzetben komoly feladatok várnak rám, amelyeknek eleget kell tenni, hogy megfeleljek a bizalomnak. Már a jelölőgyűlésen sok kérés hangzott el: szilárd burkolatot kémek az [ Epresként útra, kettős járdasort az Alkotmány utcában, a közművesítés befejezését, a gázvezeték továbbvezetését és még , jó néhány olyat, amelyek megvalósulásáért sokszor kell még kihtucseliti. Szívesen teszem és remélem, sikerrel; B O. Fiatal szovjet katonanő lépett be a zászlóalj parancsnok irodájába. Oldalán géppisztoly, fején oldalra csapott pilotka, lábán apró csizma. Karcsú derekán derékszíj fűzte szorosra a ginu- nasztorkát, mellét két kitünte- í tés díszítette. Feszesen tisztelgett, aztán valamit mondott oroszul. A zászlóaljparancsnokot meglepte a csinos, fiatal nő megjelenése. Mit is csináljon hirtele- nébem, mert nem sokat értett az egészből. Tolmács! — kiáltott ki az ajtón és egy fél perc sem telt el, máris megjelent. A nő mindjárt hozzáfordult, hogy fordítsa: — Hallottam, hogy nemsokára hazautaznak. Engem betegség miatt leszereltek és most hazafelé tartok, Kijevbe. Engedje meg hogy Budapestig önökkel menjek. — Szívesen látjuk — hangzott a zászlóaljparancsnok válasza, hiszen — gondolta — ilyen csinos nő senkinek siem áll az útbajtársak, hogy mint magyar nő is bemutatkozzam önöknek. A nevem Dulinai Magdolna. M áramaroeszigeti vagyok. Bár sokan megjegyzéseket tettek rám (itt külön-külön rámutatott azokra és szó szerint elismételte, amit az illető mondott), nem haragszom érte. A zászlóaljparancsnok közben egy katonát virágért küldött. — Két perc alatt legyen itt! — szólt még utána. Magdi pedig egy kis szünetet tartott, majd tovább beszélt: — Budapesten, a Telefongyárban dolgoztam. A férjem, mint magyar katona a szovjet fronton esett el. Másfél éves kisfiam egy bombatámadáskor mellettem az óvóhelyen halt meg. Nem bírta tovább. Egyszerre csak kibuggyant a könnye és rázni kezdte a sírás. A férfiak, megrendültén néztek rá ás titokban letörölték a szemük sarkából a könnycseppet. Egy kis idő múlva erőt vett magán és folytatta: Nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár csü- j törtökön Törökszentmiklóson rén- | dezte meg a nyercmcnybctétköny- j vek 1971 első negyedévi sorsolását, j Mindazok az 1971. március 29-ig j váltott és a sorsolás napján forga- | lomban levő nyereménybetét-köny- j vek amelyek sorszámának utolsó I három számjegye (számvégződésc) | megegyezik az alább felsorolt szá" ; mokkái, az 1971 első negyedévi át- lag be tétjüknek a számok melleit : itltttntetett százalékát nyerték: | £ N >C$ Cfj N ‘3J cn > 4> •*. U í* Számvég*. O J - bi M 2 N «3 uj ca»« Cfi > 2* 4> C £ 2 o> a II o a >>*> zg 181 25% 206 50% 207 25% 267 200% 288 25»/, 294 25% 299 25% 25% 321 25% 357 25% 368 379 25% 103 25% 430 50»/, 457 25% 488 25% 302 25% 524 100»/, 613 25% 687 25»/, 694 25% 713 25% 758 25% 843 25», 916 25»/, 989 25% A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP-fiók vagy postahivatal 1971. április 15-től fizeti ki. (MTI) A kótsoprouyi itttituczi 1st uiuiyau« uteiia^javgeucn üariolák Pa) biigádvezetó iráuyilásávai 60 holdon termesztenek hibrid cukorrépa vetőmagot. A maghozó dugványokat ezekben a na pókban ültetik ki. (Fotój Demén*1 — Aztán hazamentem a szüléimhez. Szerettem volna meghalni. Mit remélhettem még az élettől? Ahhoz nem volt erőm, hegy öngyilkos legyek, de amikor a szovjet hadsereg eljutott Máramarosszigetre, jelentkeztem én is katonának. Tüzérekhez osztottak be telefonkezelőnek. Értettem a telefonhoz. A fegyverhez is. Gondoltam', bősz. szút állok a fasisztákon, akik a tragédiámat okozták. Reméltem, közben meg is halok, de életben maradtam. Pedig százezrek estek el, akik élni szerették volna. Súlyos beteg lettem'. Ezért most leszereltek. Talán még lesz erőm, hogy hazajussak... Csak ennyit tudok mondani. Amikor az utolsó szó is elhangzott, mindenki felállt. A zászlóaljparanesnok átvette a közben visszaérkező katonától a virágcsokrot- ős Magdi elé az asztalra rakta; Ezután az ebéd végéig csend vdt. Csak lopva vetődött egy- egy pillantás Magdi felé. Es már egészen másképp látta őt mindenki, mint néhány perccel előbb. Pásztor Béla (Folytatjuk) Egy év alatt csaknem 15 millió forint árbevételnövekedés jában. Leültek'. A kérdések sora következett ezután: honnan jött, miért megy haza, van-e valami kívánsága, nem fáradt-e... — Csak aludni szeretnék — szakította félbe a beszélgetést. Kooperációval még több rejtett tartalék kerülne felszínre Mezőhegyesen A szeszélyes időjárás ellenére jó eredménnyel zárta az 1970- es esztendőt a Mezőhegyes! Állami Gazdaság. Az árbevétel például 283 millió 243 ezer forint volt, ami csaknem 15 millióval haladta túl az előző évit. A halmozott termelési értéknövekedés meghaladta a 12 millió forintot. Az állattenyésztési ágazat 11 millió 147 ezer forinttal többet produkált mint 1989- ben. ' A Mezőhegyesi Állami Gazdaság • 1970-ben 34 millió forint tiszta. nyereséget ért el, egy millióval többet a tervezettnél. Szociális, kulturális, egészség- ügyi célokra, a munkavédelem javítására több mint hárommillió forintot szántak. A magas jövedelemből a napokban ösz- szesen nyolcmillió forintot osztanak szét — a végzett munka arányában — a dolgozók között. Az ország legrégibb állami gazdaságában — ahol a kiváló termőtalaj, az állattenyésztés hagyományai, a cukorgyár közelsége adta lehetőségek koránt sincsenek még Iáhasználva — kooperációval lehetne meggyorsítani a fejlődést. A gazdaság részéről több értékes javaslat hangzott már el, sőt tárgyalásokat is folytattak a környékbeli állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, eddig azonban konkrét megállapodások nem születtek. Szívesen társulna a gazdaság például sertéstenyésztésre, hizlalásra. Az új 500 férőhelyes aftyakooatelepen már az első évben igen kiváló eredmények születtek. A kocánkénti üzemi eredmény 4413 forint volt. Az új ötéves tervben továbbfejleszti sertéstelepét a gazdaság. Kooperációval azonban — az anyagi erők és a szellemi kapacitás összevonásával — meggyorsulhatna a telep felépítése. Igen sok jó tenyészanyagot adhatnának a környékbeli gazdaságoknak, ráadásul ugrásszerűen megnőne a hústermelés. A haszonból természetesen aszerint részesedne a társulás valamennyi tagja, amilyen nagyságú volt a hozzájárulása. Hasonlóan jók a lehetőségek | marhahizlalásra Mezőhegyesen. Évente 550—600 hízott marhát ad el a gazdaság főként exportra. Mivel közel a cukorgyár, a ' szállítási költség minimális, igen 1 gazdaságosan hasznosítják híz- I lalá&ra a cukorgyári mellékterméket. A gazdaság az idén 1700 holdon termel répát, az új ötéves terv végére 3 ezer holdon- Ráadásul a mezőhegyesi és a Kaposvári Cukorgyárral kooperálva felépül a dúsított répaszeletszárító üzem, ahonnan fehérjében gazdag takarmányt kap a gazdaság. Saját erőből szintén tervezi a gazdaság a marhahizlalás fellendítését, társulás útján azonban sokkal gyorsabban valósulna meg a terv. Tárgyalás már ez ügyben is történt, kíváncsian várjuk a konkrét megállapodásokat. A eukorrépatermes2tésiben ugyancsak szívesen adja át tapasztalatait a gazdaság. Már a korábbi években is jól fizetett a cukorrépa ezen a tájon. Kialakult a helyes agrotechnika, a növényvédelem. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság szaktanácsadásra rendezkedett be, a környékbeli állami gazda* Ságoknak és termelőszövetkezeteknek átadja tapasztalatait a jól bevált módokról. Ezenkívül a partnergazdaságok,, nak ősszel 400—500 holdon gépi betakarításban ís segít Mezőhegyes, mivel amerikai cukorrépa- termesztési gépsorokat vásárolt, 12 terepjáró tehergépkocsival egészítette ki szállítási kapacitását. A jó hírű gazdaság saját erőből is szépen halad évről évre, kooperációval azonban gyorsabban lehetne Maknázni Mezőhegyes rejtett tartalékait saját maguk és mások javára. — Ary — Az egyik emeleti szobát rendezték be számára. Mielőtt felment még azt kérte, hogy ebéd előtt keltsék fel. Szeretne azon ő is részt venni. A kívánsága teljesült. Délben megjelent a tiszti étkezdében, a villa egyik nagyobb szobájában. Friss volt, kipihent. Bámult a férfitársaság. Valaki elkezdte a csípős megjegyzéseket, a többi folytatta. A Legszolídabbak is legalább ennyit mondtak: „Hű, de jó nő!” A zászlóaljparanesnok az asztal végére ültette, tőle jobbra ő, balra pedig a tolmács helyezkedett el. Hármasban folyt a beszélgetés. Ám ebéd közben egyszerre csak a tolmács karjára tette a kezét, valamit súgott neki. Fordította: — Engedélyt kér, hogy szóljon a jelenlevőkhöz. — Halljuk! — biztatta a zászlóalj parancsnok. A nő felállt és kezdte: — Most pedig engedjék meg Maghosó-dugvány ültetők
