Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

Hangverseny Békéscsabán és Battonyán

Március 8-ás az Országos Filharmóniai Hangversenysorozat keretében a Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenyét hallhattuk. Elsőként Farkas Ferenc „A bűvös szekrény” nyitánya hangzott eL Kedves nőnapi köszöntő is volt egyben ez a nyitány. Mert az opera női alakja, Zulejka furfangosságával, leleményességével túltesz az „erősebb nem” képviselőin. *„A bű- ös szekrény könnyed játékosága megkívánja, követeli a per- 4ő, gyorsívelésű zenét. Ez az a nyitány, ahol a cselekvést állandó forrponton kell tartani, s hogy ez ténylegesen is így volt, azt Lehel Györgynek, a kitűnő karnagynak is köszönhetjük.

Majd a bécsi klasszikusok nagy alakjának, Mozartnak D- dűr fuvola versenye következett, Lajos Attila előadásában. Lajos Attila azok közé az előadóművészek közé tartozik, kit a hazai közönség csak külföldi sikereiről ismer. Mint a ifúvós- ötös tagja és az MKT-zenekar szólistája többet lép fel külföldön, mint hazai közönség előtt.

Befejezésül Mozart Esz-dúr szimfóniája csendült fel, melynek bevezetőjét Fasang Árpád mondta.

B. Zs.

«

A Battonyai Állami Zeneiskola tanári kara az elmúlt vasárnap bensőséges és nívós zenei estéllyel áldozott Bartók Béla halálára és Beethoven születése évfordulójának tiszteletére.

A szerencsés érzékkel összeállított műsor szemléltetően példázza a két géniusz forradalmi kapcsolatait. Elmondhatjuk, nemcsak Bartók támaszkodott a beethoveni hagyományra — Beethoven is egy—egy ponton szinte elébefutott Bartóknak.

A zenei est méltó betetőzéseként hallottuk Szabolcsi Miklós művész-igazgató előadásában Beethoven kürt-szonátáját A hangszer megfelelő fizikai erőt, adottságokat is követel. Az előadó művész felkészültségét bizonyították a könnyed eleganciával megoldott technikai bravúrok. A művet Holló László diszkrét zongorakísérete támasztotta alá.

A közönség soraiban megjelent szülők arról is meggyőződhettek, hogy gyermekeik zenei nevelése megbízható kezekben van. A. B.

A füzes gyarmati művelődési oáz színjátszó csoportja Hajdú- Bihar megyei előadássorozata után a szeghalmi járásban folytatja sikeres vendégszerepléseit Március 6-án este 7 órai kezdettel Füzesgyarmaton mutatták be a Száthó—Vészey—Szenes: Ludas Manyi című 3 felvonásos, zenés vígjátékot, amelyet bál követett A csoport ezzel a vígjátékkal indul április elején néhány napos jugoszláviai vendég- szereplésére a zrenjanin—muzs- lyai „Petőfi Sándor” Kultúr Egyesület meghívására. Kiutazásuk előtt fellépnek még március 20-án Gyomán és 27-én Szeghalmon is.

A füzesgyarmati művelődési ház programjából kiemelkedik a

március 10-i, délelőtti ifjú Zenebarátok hangversenye, melyen a 60 tagú postás szimfonikusok nyújtanak zenei élményt az ifjúságnak. Ugyancsak 10-én este a Békés megyei Jókai Színház vendégszerepei Eftimiu: A csavargó című komédiájával. Március 13-án Sárréti bál lesz, amelyen közreműködik a Sárrétudvari Művelődési Ház tánczenekara. Március 20-án az Állami Déryné Színház mutatja be Schiller: Ármány és szerelem című drámáját Március 23-án a Hungária-együttes lép fel a művelődési házban, március 27- én pedig „Húsvéti előzetes”-t rendeznek a Turmix tánczene- kar közreműködésével,

iIS9fflB*a®3tSSS5Sfi®SS*««««MMMM*aeSS»S = S*SS*

bott » szenvedés. A csata után kénytelen vagvok megállapítani, hogy a személyileg elbukott jelölteken kívül elbukott a tör. vénytisztelet, a tisztesség és a becsület Én a mai nemzetgyűlést nem tekintem törvényes képviselőtestületnek, hanem csak a hatalom által erőszakkal megteremtett tényleges alakulatnak. Ennek a nemzetgyűlésnek erkölcsi alapja nincsen: bűnből erkölcsi alap nem szár- mazhatik. Magyarország nem maradhat a demokrácia tengertan világcsúfjára a reakció szigete.

A „világcsiúfság” már az új választójogi rendelettel kezdődött, amelyet Bethlen Istváij — mert a parlamenttel nem tudta elfogadtatni — a nemzetgyűlés feloszlatása után rendeleti úton léptetett életbe. A megszigorított feltételek szerint jóval kevesebben szavazhattak, mint két évvel ezelőtt. Tíz évi állampolgársághoz, kétévi egyhelyben lakáshoz, s különböző iskolai végzettséghez kötötték a jogot. Igaz, cserében a nők egy kis része is szavazati joghoz jutott, közülük választójogot kaptak azok, akik 30. életévüket betöltötték, legalább négy elemit végeztele, mint törvényes feleségnek legalább két gyermekük van, vagy saját keresetükből tartják fenn magukat, továbbá a nyolc középiskolát végzett nők, vagy hasonló képzettségű férfinak a felesége. Mindezek azonban csak Budapesten és a törvényhatósági városokban szavazhattak titkosan, mindenütt másutt isimét nyílttá vált a szavazás. A mandátumnak 71 százaléka a nyíltszavazá- sos kerületekre esett!

A választásokon 2 382 000-en (1920-ban 3 200 000-en) rendelkeobek választójoggal, Leszavaz.

iák mindössze 1 813 000-en. A terrorral megfélemlített nyílt- szavazásos kerületekben győzelmet aratott a kormánypárt, a titkos választókörzetekben azonban vereséget szenvedett. Bejutott a parlamentbe 25 szociáldemokrata képviselő is, de előzőleg a párt vezetőinek le kellett paktálnia Bethlennél: ígéretet tettek, hogy a Szociáldemokrata Párt ellenzékieskedése nem veszélyezteti az úri Magyarorság alapjait.

A képviselőházban ült negyvenegy nagybirtokos, tizennégy középbirtokos (500-tól 1000 holdasig), húsz kisbirtokos (mind 50 holdon felüli), tizenkét bankár, részvénytársasági igazgató, harmincnyolc ügyvéd (általában iparvállalatok és bankérde- keltségek jogászai), tizennégy pap, tizennégy aktív állami és megyei főtisztviselő, huszonegy nyugdíjas állami tisztviselő, huszonnyolc egyetemi tanár, öt bíró, kilenc újságíró, öt hivatásos katonatiszt, huszonöt voli miniszter, tizenhat volt államtitkár, nyolc kormánybiztos, és tizenhét volt főispán. Munkást dolgozó paraszt egy sem.

Jóllehet, ebben a képviselő- házban egymást követték a látványos botrányok, a valóságban a kormány engedelmes eszközeként működött. Mielőtt mandátuma lejárt volna, elfogadta a felsőház megszervezéséről szóló XXIX. törvényről szóló javaslatot. Ennek az 1026-ban készült törvénynek az első világháborús összeomlásig működött főrendiház volt a példaképe. Ebben hercegek, grófok, egyházi méltóságok foglaltak helyet, akiknek joguk volt a képviselőház állta elfogadott törvényeket megmásítani.

Pintér István (Folytatjuk)

Armont — Vandenberhe — Egyed;

FIÚK, LÁNVOK. KÚT VÁK

Kedves hangú levelet olvashatunk a Békés megyei Jókai Színház műsorfüzetébe« a két francia szerzőtől, akik örömmel vették hírül, hagy a számukra „ismeretlen” Békéscsabán is bemutatják mintegy húsz évvel ezelőtt írt darabjukat, melynek lényegéről így vallanak: „Tagad, hatatlan, hogy van a vígjátéknak valami szociális magva. A Morisot Intézet növendékei, ez & kedves banda, arra szervezkedik, hogy kutyarablásaival enyhítsen valamit a szociális igazságtalanságokon. Önök bizonyára tudván tudják, hogy a társadalmi bajokat nem jótékonykodással, hanem forradalmakkal kell megja. vítani. Higgyek ei, ezt • mai francia fiatalság is egyre inkább tudja! Mi ezzel a játékkal azon. bon nem forradalmat akartunk csinálni, hanem csak szórakoztatni, Szórakoztatni, de úgy, hogy közben az ember nemesedik, higgyen a jóság erejében...”

A darab kedves, bájos cselekménye valóban alkalmas a nemes szórakoztatásira, még akkor is, ha a színpad pedagógiai atmoszférája szokatlan mér napjainkban, lényegében nincs is ilyen nálunk, legfeljebb a régi diákidőket ábrázoló művekben élnek bizonyos elemei (a magánintézet! forma, a, esetlenné ka- rikírozott, de „megértő” nevelőik, stto.). A polgári szórakoztató irodalomnak e kedvenc témájából a szerzők nagyszerűen bontják ki azt a megkapó humánumot, amely koroktól és társadalmaktól függetlenül él minden emberségesen érző és gondolkodó fiatalban, ha a társadalmi igazságtalanságok felismeréséről, eL ítéléséről van szó. A Morisot Intézet kamaszai azonban nemcsak elítélik a környezetükben élő rideg, olykor könyörtelen gazdagokat, hanem náív, de szent lázadással „harcolnak” is ellenük. Harcuk emberien is szép és megbocsátható csínysorozat, nem. pedig vandál hrutalizmusba torkolló anarchikus vagánykodás. Éppen ez az, amivel a darab szói a mi korunk fiataljaihoz és felnőttjeihez egyaránt!

Máté Lajos rendezéséből érezni, hogy ragaszkodott a szerzőik elképzeléséhez: „Nem akartunk sem harcolni, sem blöffölni...’ — írják a már említett levelükben, holott éppen ez a „harc és blöff” lehetőség lehetne a rendezői koncepció buktatója is, ha túlságosan aktualizálni akarta volna a daralbot Máté Lajos nem hamisította meg a vígjátékot a polgári világgal elégedet- kedő fiatalok tinédzser-lázadáséval, hanem meghagyta annak, aminek szerződ szánták. Csak annyira vette komolyan a mű eszmeiségét, amennyire kellett, s így nem lett a7 előadás sem szirupos érzelgősséget keltés, sem grotesákül ható nagyot tenni akarás.

Mimdezenken kívül nagy érdeme a rendezőnek, hogy igazi

együttest láttunk a színpadon. Az előadás végig megtartotta a naív bájt, a franciás könnyedséget, s minden szereplő játéka harmonikus kidolgozottságával segítete az egészet. Egyed Ferenc kitűnő zenéjével maibbá lett a történet, mintegy modernizálta a darabot, akárcsak Vágvölgyi Ilona napjaink fiataljainak öltözködését szemléltető, a szereplők egyéniségéhez megfelelően alkalmazott jelmezeivel. Ezt a funkciót szolgálta Csányi Árpád gondosan és praktikusan megtervezett díszlete is.

A színészi teljesítmények közt már csak azért is nehéz „rangsort” megállapítani, mert az előadás elsősorban egységében és egészében volt jó, látni lehetett, hogy a színház fiatal művészei magukénak érezték a darabot, önmaguíkat is szórakoztatta a játék. Gonda György mint Gilbert igazi játékmester volt, „főnök” a diákélet nemes tartalmával, hol túl komolykodó, hol kissé fölényes, de mindvégig gyerek, aki az egész értelmét is keresi, s meg is találja, nemcsak a jótékonykodásban, hanem abban, ami természetes énjéhez tartozik: a tanulásban. Szerepében nem játszotta túl a napjainkban olyan divatos „megváltó” figu-i ráját

A .srácok” Györgyfalvay Péter (André), Gorái Róbert (Fabi- j en), Vát konyi András (Emest) és | Valkay Pál (Marcell, a „Vakarcs”) sajátos diákfugurák voltak, külön-külön is jellegzetes típusok, minden ripacskodástól mentesen. A .lányok” Kalmár Zsuzsa (Odette), Felkai Eszter (Estelle), Páva Mária (Rosine) és Fodor Zsóka (Claudiné) méltó partnered voltak a „nagy tettekre” vállalkozó fiúknak. Különösen jól hatottak Felkad Eszter dinamikus, atmoszférát teremtő táncai.

Az „öregek” triumvirátusa is kitűnőién szórakoztató produkciót nyújtott. Gálfy László (Octave, *& nevelő) mértéktartóan alakította a sok esetben túljátszás- ra csábító figurát, s éppen ezért tudta hitelessé (nem szentimentálisán szirupossá )tenni sorsát, egvmásra találását a fiatalokkal. Székely Tamás (az Igazgató) nagyszerűen rezdült az egyes fordulatokra, s rém karikírozta túlságosan a7 igazgató groteszk figuráját. Széplaky Endre (Ren- dőrbiztos) könnved játékával méltán vált a sikeres előadás sok nevetést kiváltó részesévé.

Felkai Eszter és Kalmár Zsuzsa,

EH ismerésre méltó Somos» Zsuzsa koreográfiája, ami szintén jelentősen hozzájárult a darab maivá tételéhez. A zenekar Holpert János vezetésével sajátos hangulatot teremtett a színpadon és a nézőtéren egyaránt

így vált a zenés vígjátékká adaptált darab bemutatója azzá aminek szerzői húsz év után is látják: „... annyira higgyenek: benne, mim minden jószándékú cselekvésben kell”

Tóth hajatZsúfolt a művészeti mozgalom ez évi fesztiválnaptára

A mintegy 3000 csoportot tömörítő néptánc-mozgalom legjobbjai május közepén SzolnoLottósorsolás Orosházán!

Tizennyolcmillió 917 ezer forint totó—lottónyereményekre 1

Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tájékoztatást adott az 1970 gazdasági év totó-lottónyereményei- ről. A megyénkben fogadók az elmúlt év folyamán összesen 139 db négyes találatot közel kilencezer darab hármas, és több mint 220 ezer darab kettes találatot értek el. A 100 ezer forintot meghaladó négyes találatok száma 18. A totóban 230 ezer forintos 13-as és 163 ezer forintos 13 + 1-es találat volt a legnagyobb nyeremény. A megye fiókhálózata totó-lottónye- reményeKre együttesen 18 millió 217 ezer forintot fizetett ki Szép számmal nyertek lottózók a tárgyjutalom-sorsolásokon is. összesen 802 darab különböző tárgynyeremény került megyénkbe; köztük három öröklakást (Füzesgyarmaton, Zsa- dányban, Okányban), három személygépkocsit (Kondorosom I

Gerlán, Békéscsabán) és egy agárdi telket 80 ezer forinttal (Orosházán) nyerték.

Az ez évi legnagyobb lottónyeremény Kondoroson fordult elő, 108 ezer forint Okvetlenül említésre méltók a Kétegyházán (71 ezer forintos), az Eleken és Gyulaváriban (72 ezer forintos), továbbá a Kondoroson elért (82 ezer forintos ) négytalálatos nyeremények is. A totóban Orosházán az év első fogadási játékhetén 267 ezer forintos 13+1-es találatot, a 9. fogadási játékhéten pedig Gyulán 80 ezer forintos

12-es találatot értek el.

A tájékoztatás során értesültünk arról, hogy megyénk ez évi első lottósorsolására — melynek keretében a 12. játékhét nyerőszámait húzzák — március

19-én Orosházán, helyi művelődési házban kerül sor. A lottósorsolást — 9 órai kezdettel — színvonalas műsor előzi meg.

kon az V. Alföldi Néptánc Fesz. tlválan találkoznak, ahal az eredeti folklórműsorok mellett bemutatnak modern koreográfiával színpadra állított tematikus vagy szimfonikus táncjátékokat is. Július 10—16 között a hagyományos szegedi nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválon hazai és külföldi táncosok mutatják be a népi mozgáskultúra legszebb hagyományait A Duna mentén élő népek hagyományőrző falusi együtteseinek színes, táncos bemutatója lese augusztusban Bács-Kiskun megye III. Nemzeti Duna-menti Folklór Fesztivál színhelye.

A modern táncok művészei a májusi hagyományos szombat- helyi Savaria nemzetközi tánoversenyen küzdenek majd a legjobb helyezésekért A dalos csoportok legjobbjai — több mint 1200 énekes — nyáron Veszprémben adnak egymásnál: találkozót: itt kerül sor az Európa Cantat magyarországi fordulójára.

Gazdag eseménysorozat várja a prózai műfajok képviselőit is; „A szóljatok szép szavak” rádiós vetélkedő több mint félezer amatőr .színtársulatot” mozgósított (MTI)

Lehet választani a füzesgyarmati művelődési ház programjából