Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

A SÁRRÉTI ÁFÉSZ JUBILEUMI OLDALKIADVÁNYA kedelrad Vállalat fűszer-cseme­ge üzletet nyitott A szövetkezet bolti forgalma eleinte alacsony volt. A nehéz gazdasági helyzet miatt csak a legfontosabb élelmiszerek és használati cikkek forgalma nőtt Lényegesebb változás 1956 után következett be, amikor nőtt a választék és az árualap tömege. A szövetkezeti boltok — an­nak ellenére, hogy áruellátásuk javult — elhanyagolt állapotban voltak. Sok boltban fordult elő leltárhiány és sűrűn kellett vál­toztatni a vezetőket. Hinnék el-; lenére a forgalom és a nyere­ség növekedése lehetővé tette, hogy 1959-ben az Újtelepen a szövetkezet létrehozza az új ve­gyesboltot és a vendéglátó üzle­tet Régi adósságot törlesztett a földművesszövetkezet ezzel az új üzletnyitással. Az 50-es évek második felé­ben a földművesszövetkezet létrehozta első szakosított áru­házát, amely a mostani vasbolt helyén működött. 1960-ban a földművesszövet, kezet igazgatóságának és tagsá­gának már arról kellett dönteni* hogy a község kiskereskedelmi ellátottságát miként fejlesszék. A község vezetői az illetékes szervekkel úgy határoztak, hogy az állami kiskereskedelem egy­ségleit meg kell szüntetni és azo­kat üzemeltetésre a földműves­szövetkezet tulajdonába kell ad­ni azzal, hogy a szaküzleti há­lózatot korszerűsíteni kell. A szövetkezet még ebben az évben megkezdte a bothálózat átépí­tését és 1962 végére kialakította szakbolt-hálózatát. Az akkor ki­alakított hálózat tulajdonkép­pen a mai napig fennmaradt és szolgálja a lakosságot. Ebben az időszakban a megye legkorsze­rűbb bolthálózatával rendelke­zett a szövetkezet és nagy szám­ban keresték fel más fmsz-ek- tői tapasztalatszerzés céljábóL Az új kereskedelmi formák bevezetésével a bolthálózat for­galma megháromszorozódott. Noha az új kereskedelmi for­mák bevezetését a szövetkezet­nél dolgozó szakemberek nem szívesen fogadták. Az eltelt idő azonban bebizonyította, hogy az új kereskedelmi formák beveze­tése nagymértékben hozzájárult a szövetkezet gazdasági megerő­södéséhez. A megnövekedett forgalom pedig a dolgozók jobb kereseti lehetőségét hozta ma­gával. A szakosított kereskedel­mi hálózat kialakításával egy- időben a szövetkezet már gon­dolhatott arra is, hogy a szol­gáltatásokat fejlessze. Ebben az időszakban hozták létre az ön­álló kölcsönző boltot és vezettek be a tagság, s a lakosság részé­re különféle szolgáltatásokat. Igen fontos feladatot töltött be és jelenleg is tölt be műve­lődésügyi szempontból a szövet­kezet könyvesboltja, Régen el­múlt az az idő, amikor Móricz Zsigmond Hódmezővásárhelyen A »evetkezet alapítói mamssi 11 m makcius 7. Szövetkezetünk 25 éves. 1946. március 10-én délután 2 órakor 56 parasztember ült összie a pa- rasztpárt helyiségében, hogy megalakítsák Szeghalmom a földművesszövetkeaetet Az 56 alapító tag 56 részje­gyet jegyzett. Ezen az alakuló gyűlésen megválasztották a szövetkezet első igazgatóságát, melynek tagja lett Nyilas Imre, Urcucaa János, Buzi Gábor, Túri Bálint, Elek Gergely és Czebe Sándor földhöz juttatott. Elnöknek Buzi Gábort válasz­tották meg. Az első felügyelő- bizorttság tagja lett Petrányi Sándor, Boruzs Gyula, Farkas Bálint és Fekete Pál új gazda. Az alakuló gyűlés úgy határo­zott, hogy a szövetkezet lépjen be a földművesszsövetkezet országos szervezetébe; A megalakult földművesszö­vetkezet igazgatóságának temér­dek problémával kellett meg­küzdenie. A vezetőség azonban nem torpant meg, vállalta a legnehezebb helyzeteket is. Többek között megoldották a rizstermelést, amely azokban az években anyagilag segített sokat a földművesszövetkezeten. 1947-ben 10 ezer forintot jöve­delmezett a rizstermelés. Az 1947 évi első évzáró köz­gyűlésen a szövetkezet vezetői a tagság elé tárták vagyoni hely­zetüket, miszerint a szövetkezet vagyonának leltári értéke 150 ezer forint. A taglétszám ékkor már 223 vol t A földművesszövetkezet veze­tőségének 1947-ben, amikor a Hangya Szövetkezet beolvadt, a kiskereskedelem kialakítására is gondolni kellett. A községben ebben az időben a magánkiske­reskedők nagy számban mű­ködtek. Ezekkel a magánkeres­kedőkkel kellett felvenni a ver­senyt az új szövetkezetnek. A földművesszövetkezet első ve­gyesboltját 1948. március 8-án nyitotta meg a Lenin utcán. Ez az üzlet a Hangya beolvadá­sa során került a szövetkezet tulajdonába- A kiskereskedelmi üzlethálózat további fejlődése úgy ment végbe, hogy néhány magánkereskedő belépett a földművesezövetkezetbe, üzleté, vei együtt. Többek között ilyen volt Varga István magánkeres­kedő, aki még jelenleg is szö­vetkezetünk dolgozója A következő években a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem mellett megjelent közsé­günkben az állami kiskereske­delem is. Először a Hajdú me­gyei Népbalt ruházati üzlete nyílt meg majd 1951-tól a Bé­kés megyei Iparcikk Kiskeres­betért egy könyvüzletbe és ér­deklődésére a tulajdonos arról számolt be, hogy alig vásárol­nak havonta 8—10 könyvet Könyvesboltunk évente 2 millió forintot forgalmaz. A szövetkezet alapításától a jelenig 25 év telt el. Lassan az alapító tagok nyugdíjasok lesz­nek, vagy már azok is. Sajnos, az élet törvénye alapján sokan már eltávozták közülünk. Az 56 alapító tagból a mai ünnepi — hullámvölgyéből, töretlenül fejlődik. Ennek külső jeleit lát­hatjuk a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek kor­szerűsödésében, az áru mennyi­ségében és minőségi összetételé­ben. 1968. január 1-től szövetkeze­tünk az új gazdaságirányítási rendszer szabályozóinak kere­tei között gazdálkodik. Az ÁFÉSZ fejlődése ettől az idő­szaktól kezdve meggyorsult és technikai színvonalában tovább erősödött. Három év alatt for­galmunk több mint 20 millió fo­rinttal növekedett és gazdálko­dási nyereségünk csaknem meg­duplázódott. Szövetkezetünk az idén, va­gyis megalakulásának a 25. érvér ben eléri a 100 millió forintos forgalmat és gazdálkodási nye­resége meghaladja a 3 miliő forintot, miközben saját vagyo­nunk értéke meghaladja a 14 Az épülő új ABC és ruházati áruház. megemlékezésünkön csak 24-en tudnak résztvenni. Itt szeret­nénk megjegyezni, hogy gyakor­latilag már a község minden családja tagja a szövetkezetnék, Jelenleg a szövetkezetünknek 2250 tagja van és ez bizonyítja, hogy a község lakossága magáé­nak vallja a szövetkezetei, mely beszerzési és értékesítési prob­lémáit van hivatva teljesíteni. Ha ez a 25 év nem is volt töret­len, ha hibák és botlások kö­zepette kellett is dolgozni, minden szándék és akarat két­ségtelenül a község lakosságá­nak érdekében történt. Volt idő. szak, amikor áru-, vagy éppen pénzhiány bénította a boltok forgalmát. A község lakossága, akik. ta­núi voltak az elmúlt 25 év ese­ményeinek, jóleső érzéssel ve­szik tudomásul, hogy nemcsak az országra jellemző pezsgő gaz­dasági élet hat a szövetkezet tevékenységére, hanem a veze­tés is igyekezett és igyekszik a korszerű követel menyeknek megfelelni; Szövetkezetünk kilábalva az 1950-es évek első félében —sok esetben vezetési hibákból adódó a gazdasági szabályozók helyes alkalmazásával arra törekszünk, hogy vásárlóinkat minél jobban ellássuk áruval. Az új gazdaság­irányítási rendszerben nem kö­zömbös, hogy az adott lehetősé­geket miként használjuk ki, s a a gazdasági versenyben hogyan tudunk helytállni. Szövetkezeti tagságunk rész­vétele a gyűléseken ma már nem formális. A vitákban, a döntésekben aktívan részt vesz­nek, az ellátásról és a kereske­delmi munkáról véleményt for­málnak és a gyűléseken meg is mondják. Különösen szembetű­nő volt a tagság érdeklődése, amikor 1969-ben az új szövet­kezeti alapszabályt vitatták és hagyták jóvá, mert látták, hogy meghallgatásra találtak és vé­leményüket, álláspontjukat az új alapszabály tükrözi. Jubileumi ülésünket olyan időszakban tartjuk, amikor a III. ötéves tervet befejeztük és megkezdjük a IV. ötéves terv feladatainak megvalósítását; Szövetkezetünk fejlődése a III. ötéves terv időszakában, de különösen 1968 óta meggyorsult, gazdaságilag, szervezetileg és millió forintot. Ha ezekét a szá­mokat összehasonlítjuk a kez­deti években élért forgalom­mal és a szövetkezet saját va­gyonával, szembetűnik az a ha­talmas fejlődés, amelyet szövet­kezetünk elért ^ Szövetkezetünk jelenleg 50 kiskereskedelmi, vendéglátóipa­ri és felvásárló üzlettel rendel­kezik községünkben és an fiák környékén. A következő 5 év­ben további nagy terveink van­nak. Tagságunk egyetértésével a vezetőség elhatározta, hogy erőfeszítéseket tesz a kereske­delmi hálózat fejlesztésére és ennek eredményeképpen ebben az évben megkezdjük egy kar- szerű ABC és ruházati áruház építését, amely 10 millió fo­rintba kerül. Későbbi terveink­ben egy korszerű vendégláitóipa- ri kombinát építése szerepel, amely körülbelül 1977-re való­siul meg. Ezzel a két objektum­mal szövetkezetünk nagy lépést tesz előbbre az ellátás javítá­sában. Szövetkezetünk története be­fejezetlen. Hiszen az élet nem áll meg. Üj tervek, új elképzelé­sek válnak valóra már a kö­zeljövőben is. Terveink végre­hajtásához erőt és biztatást ad az eltelt 25 év alatt elért ered­mény, tagságunk és a község lakosságának támogatása. Úgy gondoljuk, hogy az ala­pítók, akik a felszabadulás után létrehozták a földművesszövet- kezetek jóleső érzéssel vehetik tudomásul az eredményeket Küzdelmükkel, harcukkal olyan távlatok alapjait rakták le. amelyekre annak idején talán maguk sem gondoltak. Mi to­vábbra is méltóak akarunk lenni szövetkezetünk alapítói­hoz, nagyszerű művükhöz. x gárrútj FMSZ SZEGHALOM Méltók akarunk lenni az alapítókhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom