Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY E I >T AN ÁCS LAPJA mi. MÁRCIUS 5., PÉNTEK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Montaverseny a szakszervezetek XXII. kongresszusára Szombatom véget érteik me­gyénkben a szakmák szakszer­vezeti küldöttértekezletei. Utólag megállapíthatjuk, hogy a tanácskozások méltó folytatá­sai voltak a bizalmi, és a mun­kahelyi szakszervezeti választá­soknak. Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy az eddigi szakszer­vezeti mozgalmi tevékenységre, hosszú hónapok munkájára tet­ték fel a koronát, amikor a küldöttek egy-egy szakma négy­éves fejlődését és tapasztalatait értékelték. Ám egyik értekez­leten sem ragadtak meg csupán a múltnál, hiszen legalább ilyen szenvedélyességgel vitatták meg a jelen -és a jövő tennivalóit A küldöttértekezletek a lenini tétel szellemében, tartalmukkal és hangulatukkal jól bizonyítot­ták: a szakszervezetek tényle­gesen arra törekedtek és töreked­nek, hogy valóban a kommuniz­mus iskoláivá váljanak. Vagyis ne csak egyoldalúan az érdek- védelmet képviseljék, hanem ahhoz az alapot és a lehetőséget adó termelést is legalább ilyen gonddal segítsék sajátos eszkö­zeikkel: a tömegpolitikai mun­kával. S ez azért sem érdekte­len, mivel ma is igaz az a marxi megfogalmazás, mely sze­rint az elmélet mihelyt a töme­gekbe hatol, anyagi erővé válik. Ezért is fontos része a szak- szervezeti munkának a nevelő­tevékenység, a politikai meggyő­zés, a szocialista tudat fejlesz­tése és erősítése. Nos, ahogy a küldöttértekez­leteken tapasztaltuk, minden­nek megvan a maga eredménye. A tanácskozásokon felszólalok igen sok javaslatot tettek, sőt kezdeményeztek is. Ezek közül mindössze egy olyat említenénk, amelyre a mai divatos szóhasz­nálattal élve — oda kelj fi­gyelni. Az Építők Szakszerve­zetének megyei küldöttértekez­letén Zahorán György, a békés­csabai Il-es téglagyár üzemi bi­zottságának titkára munkatársai megbízásából javasolta, hogy a szakszervezetek XXII. kongresz- szusának tiszteletére kezdemé­nyezzenek szocialista munkaver- senyt Ezzel folytassák a múlt évi, a X. pártkongresszusra szervezett munkaversenyt. Fel­szólalásában arra kérte a me­gyei bizottsághoz tartozó 10 vál­lalat képviselőit, hogy kövessék példájukat: csatlakozzanak versenyfelhívásukhoz. Kezdeményezése osztatlan si­kert aratott. A küldöttértekezlet végére ugyanis már valamennyi vállalat elfogadta a javaslatot, így a megye építő-, fa- és épí­tőanyagiparának dolgozói lénye­gében már megkezdték a szak­szervezetek XXII. kongresszu­sának tiszteletére a munkaver­senyt. Meggyőződésünk: ez a kezdeményezés rövidesen me­gy es zerte elterjed s a munka­verseny hozzájárul ahhoz, hogy a IV. ötéves tervből erre az esztendőre jutó feladatainkat minél jobban és gazdaságosab­ban teljesítsük. Erre azért is szükség van, mert semmi más­sal, egyedül csak hatékony mun­kával teremthetjük meg az élet- színvonal növeléséhez és a meg­felelő érdekvédelemhez szüksé­ges anyagi javakat. Podina Péter Elfogadták a javaslatot a lakásépítő a lakásfenntartó szövetkezetek szervezéséről Tanácskozott az SZMT elnöksége A március 11-1 megyei kül-' döttértekezlet előtti utolsó ülé­sét tartotta meg dr. Takács Lő­rinc SZMT-titkár elnökletével tegnap, csütörtökön a Szakszer-, vezetek Békés megyei Tanácsá­nak Elnöksége. A tanácskozá-j son, amelyen részi vett Nagy István vezető titkár, Bocskai Mihályné titkár, valamint Szeg-; vári Pétemé dr., az SZMT nő­bizottságának vezetője és Vass János, a MÉSZÖV képviselője is, több időszerű előterjesztést és tennivalót vitattak meg Elsőként az SZMT közgazda- sági munkabizottságának a la­kásépítő és lakásfenntartó szö­vetkezetek szervezéséről szóló jelentését tárgyalták és fogad­ták eL Az előterjesztés fontos­ságát indokolja mindenekelőtt az a megállapítás, mely szerint a megyében jelenleg több ezer lakásigénylőt tartanak nyilván. Ebből következik: olyan építési forma kialakítá­sa is szükséges, amely alkal­mas arra ,hogy az állami, vál­lalati és a lakossági erőfor­rások összefogásával több la­kás építését tegye lehetővé. Mód van erre, hiszen az erről rendelkező kormányhatározat alapján lakásépítő szövetkezete­ket lehet alakítani. Ezek előse­gítik a szövetkezésben rejlő lehetőségek kiaknázását, az ön- tevékenység kibontakoztatását, s ennek eredményeként a nagy- családosok és a fiatal házasok lakásproblémájának gyorsabb megoldását. Az előterjesztés részletesen taglalta ennek tartalmi és for­mai kérdéseit. Ezek szerint la­kásépítő szövetkezet — önkéntes elhatározás alapján — legalább 12 lakás felépítésére alakítható. A szövetkezet tagjai lehetnek, akik építési telekre, illetőleg a lakásra tulajdonszerzési jogo­sultággal rendelkeznek; az alap­szabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el, valamint az előírt készpénz elő­törlesztést és az egyéb kötele­zettségek teljesítését vállalják. Előnyt jelent továbbá, hogy azok is tagok lehetnek, akik a belépéshez szükséges készpénz­zel ugyan nem rendelkeznek, de a többi feltételnek megfe­lelnek. Ebben az eseteben azonban vállalják, hogy fizetési köte­lezettségüket a meghatározott időpontig előtakarékosság út­ján teljesítik. A lakásépítő szövetkezetek szervezéséhez, megalakításához az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságai, az OTP és a MÉ­SZÖV nyújtanak segítséget. Az 1003/1969. Korm. sz. határozat a lakásépítő szövetkezetek ér­dekvédelmét és érdekképvisele­tét országosan a SZÖVQSZ, a megyékben pedig a MÉSZÖV hatáskörébe utalta. A MESZÖV- nél létrehozták a takarék- és la­kásszövetkezeti titkárságot En­nek kezdeményezésére 1970 ok­tóberében létrejött a Békés me­gyei szervező bizottság, amely már el is kezdte munkáját az első lakásépítő szövetkezetek megalakítására. Amint az előterjesztésből ki­tűnt; a lakásépítő szövetkeze­tek tevékenységének gazdasági fedezete a tagok előre téliesített készpénzfizetései, az OTP-köl- csön, a munkáltatói támogatás, valamint az állam által nyúj­tott szociálpolitikai kedvez­mény. Lényeges vonás az is, hogy a tagok saját munkájukkal is hozzájárulhatnak az építke­zéshez, felhasználhatják üze­mük, vállalatuk segítségét, pénzügyi támogatását, fuvar­eszközeit, valamint házilagos építőkapacitását. A rendelkezések lehetőséget ad­nak, hogy a lakásépítő szövetke­zetek lakásfenntartó feladatok­ra is vállalkozzanak. Így szövet­kezeti formában gondoskodhat­nak a felépült lakások kezelésé­ről, karbantartásáról, felújításá­ról és különböző szolgáltatások­ról. Az elnökségi ülésen több je­lentés megtárgyalása után a részvevők meghallgatták és megvitatták a szakszervezetek VII. megyei küldöttértekezleté­nek szóbeli beszámoló-terveze­tét, amelyet Nágy István vezető titkár ismertetett P. P. Mfl: VÄLASZ lakásügyi KÉRDÉSEKRE (3. oldal) HOZZÁSZÓLÁS A VENDÉGASZTAL CÍMŰ TV-MÜSORHOZ (4. oldal) ALAIRTAK BÉKÉSCSABA ÉS ZRENJANIN 1971. ÉVI KULTURÁLIS CSEREPROG RAM JAT (4. oldal) ZAKUSZKA A TARTÁLYBAN (5. oldal) AZ IZGALMAK HETE A FILMSZÍNHÁZAKBAN <7. oldal) A LABDARUGÓ NB H. KELETI CSOPORTJÁNAK TAVASZI SORSOLÁSA (6. oldal) Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Tegnap, máricus 4-én délelőtt ülést tartott Békéscsabán a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülés első napi­rendi pontjaként a megyei, já­rási és városi KlSZ-bizottságok- nak a tanácsválasztásokkal kap­csolatos feladatairól tárgyaltak. Ezt követően a vb tagjai a me­gyei KISZ-bizottság elmúlt évi költségvetési gazdálkodásáról ta­nácskoztak, majd bejelentéseket hallgatták meg. •ea«aaBa«aaBeaeaaefi(saaacaMSRaaa«aB8ai Próbaüzemre készülve Több bel- és külföldi speciális szakmai utasás A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, valamint az IBUSZ, a MÉM- hez tartozó gazdaságok, üzemek, vállalatok és szervek részére tegnap délelőtt Békéscsabán, a Körös Hotel tanácskozótermé­ben a szakmai tapasztalatcserék további szervezéséről tartott megbeszélést. Szilágyi István, az IBUSZ- iroda vezetőjének megnyitója után dr. Varró József, a MÉM osztályvezetője tartott tájékozta­tót. Többek között beszélt a bel- és külföldi tapasztalatcse­rék jelentőségéről és számuk­nak ugrásszerű növekedéséről, mely bizonyítja, hogy sokan fel­ismerték ezek hasznosságát és a gyakorlatban is meg tudták va­lósítani a más gazdaságokban, külföldön szerzett tapasztalato­kat. Ennek végeredményben a gazdaságok, közvetve a népgaz­daság látja hasznát. A vitában többen hangsúlyoz­ták annak szükségességét, hogy jobban ka kellene használni az ilyen utazásokban levő lehető­ségeket, Felszólalt Zalai György, I az MSZMP megyei bizottságá­nak tagja is, aki az ilyen szintű tanácskozás jelentőségéről és a tapasztalatcserék hasznosításá­nak szükségességéről beszélt Nyikó Tibor az Állami Bizto­sító részéről a CSÉB-ben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyel­met. Dr. Krupa András, a TIT szakmai vezetőinek segítsé­gét emelte ki. Bemutató a színházban Ma este lesz első békéscsabai bemutatója Armont—Vanden­berhe—Egyed Fiúk, lányok, ku­tyák című zenés vígjátékának Békéscsabán, a Jókai Színház­ban. A vígjátékot Máté Lajos rendezte, főbb szerepeit Felkai Eszter, Kalmár Zsóka, Páva Má­ria, Gonda György és Gálfy László alakítják. Eftimiu: A csavargó című ko­médiája — melyet eddig Békés­csabán játszott a színház — táj­előadásokon kerül a közönség elé. A Beton- és Vasbetonipari Művek 364 millió forintos költség­gel felújította szentendrei gyárát. A hatalmas csarnokban a Szovjetunióban vásárolt nyomócsőgyártó berendeljen évi 45 km hosszú nyomócsövet tudnak készíteni. Ebben a nagycsar­nokban szerelték fel az Olaszországból vásárolt mozaiklap- gyártó berendezést, melyre szintén nagy szüksége van az építő­iparnak. Ezzel a berendezéssel évi 920 ezer négyzetméter mo­zaiklapot gyártanak majd. A berendezések szerelése befejezésé­hez közeledik, március végén, április elején megkezdik a próbagyártást. Képünkön: Részlet a nyomócsőgyártó üzemről. (MTI fotó — Mező Sándor felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom