Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
laaaiasBssascacoaaflBBaessosesa ossBcswsscBsarsa saem-IBS! Szövetkezetünk negyedszázada Huszonöt esztendő a világtörténelem forgatagában nem nagy idő. De nagy idő azoknak az embereknek az életében, akik új társadalmi rendet építve jegyezték el magukat egy nagyszerű mozgalommal. Közülük sokan talán észre sem vették, hogy miközben szószólói és egyik napról a másikra fáradságot nem ismerő szervezői lettek a szövetkezeti mozgatómnak, saját községük történelmének lettek formálói. Mert azok lettek. Minden elismerés őket, az alapítókat illeti. Azokat, akik Mezőkovácsházán, Magyarbánhegye- sen, Nagy bánhegy esen, Kaszaperen, Végegyházán és Ref ormát us- kovácsházán a szövetkezeti eszme első számú istápolói, majd pedig a szövetkezeti mozgalom fáradságot nem ismerő létrehozói voltak. E jubileumi ünnepség alkalmával nagy-nagy tisztelettel és őszinte szeretettel köszöntjük őket, a szövetkezeti mozgalom idős harcosait. Mindazokat, akik nehéz körülmények közepette rakták le a fogyasztási és értékesítő szövetkezet alapjait. Hogy az általuk lerakott alapok mennyire bizonyultak szilárdnak, az az elmúlt huszonöt év bizonyítja mindennél ékesebben. És miközben a negyedszázad alatt e mozgalmat semmilyen vihar nem tudta sarkaiból kivetni, ma is azok a biztos alapok képezik a Mezökovácsházi ÁFÉSZ létét és fejlődését, melyet két és fél évtizeddel ezelőtt a hat község szövetkezői verejtékkel és sok gonddal leraktak. És most, amikor meleg kézszorítással köszöntjük a harcban, a munkában elfáradt idős elvtársakat, a szövetkezeti mozgalom megalapítóit, él nem múló tisztelettel emlékezünk azokra, akik már nem lehetnek Icözöttünk, akiket nem köszönthetünk ezen a jubileumi ünnepségen. Most pedig — mintegy amiéket állítva a7 alapítóknak, a szövetkezeti mozgalom nehéz harcainak •— idézzük fel a múltat úgy, ahogyan a ma még élő veteránok azt elmondták. e» sokkal azután; f Mg hogy 1944-ben a ( /g m kommunista párt " Mezőkovácsházán megalakult, néhá- nyan szövetkezet megalakításáról kezdtek beszélni. A gondolat hamarosan teret hódított és 1945 őszén Mezőkovácsházán mintegy 50-en mondták ki a munkásszövetkezet megalakulását Elnöknek Tóth Pált választották. aki jelenleg küldötte a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nek. A kezdet sokkal nehezebbnek bizonyult, mint ahogyan annak idején Hlavati József, Dzsamba József, Kanósz Antal, Zsoldi Antal. Kotroczó Géza Dzsamba György, Grestyák Pál, Zsóri György, Fricz Mátyás. Tóth Pál, Simon Gergely, Hézer András, Gonda Lajos és a többiek elképzelték. A részjegyenként! 100 pengő szegényes anyagi alapot jelentett az egyetlen bolt áruellátásához is. Súlyosbodott a szövetkezet vezetőinek helyzete, amikor a pengő mind jobban kezdte értékét elveszíteni. Az infláció beköszöntése a ter- ményért való árubeszerzést sürgette. Ehhez terményre volt szükség. A mezőkovácsházi sző. vetkezők megértették ennek fontosságát. Tudták valamennyien: saját szövetkezetükért nekik kell cselekedni. Többen csaknem utolsó kilogramm terményüket adták a szövetkezetnek, hogy érte csere útján Romániából sót, petróleumot, gyufát szerezzenek be. S ahogyan rendeződtek hazánk belső viszonyai, úgy javult a mezőkovácsházi munkásszövetkezet áruellátása, de egész gazdasági helyzete. 1946-ban már két boltja volt a szövetke. zetnek: egy felvásárló és egy kiárusító üzlete, miközben meg. bízást kapott a gabonafelvásárlásra és a vetőmagcserére. Ez A mezökovácsházi ÁFÉSZ jubileumi kiadványa Jene! Károly, aki most a Dombegyházi ÁFÉSZ elnöke. vagyonából. Ez hosszú ideig éreztette hatását. A szövetkezet alapítód és tagsága azonban úrrá lettek ezen a veszteségen is. Jelentős fordulat következett be Mezőkovácsházán 1948-ban. A munkásszövetl&zet átvette a Hangya és a Hitelszövetkezet vagyonát, s ezzel egyidőben felvette a földművesszövetkezet nevet. Ekkor már 7 vegyesbolttal rendelkezett az fmsz. Közben a gabonafelvásárlás mellett a sertésfelvásárlás is a szövetkezethez tartozott. És most lépjünk át néhány évet. Lássuk, mi jellemezte a mezőkovácsházi fSldmfívesszö- vetkezetet 1953-ban, amikor a megyei központ intézkedésére Jened Károly lett az fmsz elnöke. A szövetkezet új elnökére nehéz feladatok vártak. Komplikálta a helyzetet az a tény, hogy a mezőkovácsházi fmsz- hez nem éppen a legnagyobb egyetértés közepette egyesült a reformátuskovácsházi és a végegyházi fmsz. Tehát három községre terjedt ki abban az időben a mezőkovácsházi fmsz tevékenysége. De ami ennél is nagyobb problémaként jelentkezett annak idején a szövetkezetnél: a nemtörődöm vezetésből fakadó gazdálkodás. Ugyan. js hosszú időn át elhanyagolták a bizonylati fegyelmet, ami oda vezetett, hogy 1953 májusában Jened Károly mintegy 900 ezer forint fedezethiánnyal találta magát szembe. Valamint azzal a 600 ezer forinttal, amit a békéscsabai István malomnak liszt ellenértékekén t az előző vezetés nem fizetett ki. Rövid idő alatt csaknem 50 személyt — köztük igen sok vezető beosztásban dolgozót — kellett a szövetkezettől eltanácsolni. A vezetés helyreálh'tásán, a bizonylati fegyelem megszilárdításán túl 1500 hold elhagyott földterület bemunkálása is a nezőkoVátóházs földművésszö- vetkezetre hárult. Mindez együttesen nehéz helyzetet teremtett nemcsak Jene! Károly, hanem a többi őszintén segíteni akaró vezető számára is. A határozott vezetés végül is nem volt hiábavaló. Amikor a szövetkezet az 1953-as esztendőt lezárta, az igazgatóság már nemcsak arról adhatott számot, hogy 9 hónap alatt felszámolta a fedezethiányt és rendezte a békéscsabai István malommal szembeni tartozást. Az év végi mérlegbe, már 370 ezer forint eredményt írhattak be. Ugyanakkor év közben Mezőkovácsházán újabb pékséget hoztak létre. Az 1953. évi rendes !nálás után szervezetileg és gazdaságilag megerősödött a szövetkezet. 1954-ben korszerűsíteni tudta az igazgatóság a mezökovácsházi nagy éttermet, továbbá italboltot nyithatott a piactéren. m;g Végegyházán fiókboltot, később pedig vegyesboltot létesített. A szövetkezet gazdasági erejének stabilizálódására jellemző, hogy 1955-ben már további nagy tervek valóraváltására ké. szülhetett az igazgatóság. Konkrétabban arra hogy Mezőkovácsházán egy emeletes áruháCazdag a választék a mezőkovácsházi műszaki boltban. zat építsen. Sajnos, ezt az 1956. évi belpolitikái események kútba ejtették. Az 1956-os események után a mezőkovácsházi földművesszövetkezet — mint ahogyan a ref.-kovácsházi és a végegyházi is — egyedül kereste boldogulá. sát. Népes tagsága -— mint már annyiszor — ezt kővetően is támogatta saját szövetkezetét. Eredménnyel a környékbeli községek valamennyi szövetkezeténél jobbak voltak. 1963-ban — vagyis a nagy egyesülést megelőzően — már csaknem 1900 mezőkovácsházi vallotta magáénak a szövetkezetei. A részjegyek értéke is meghaladta a 167 ezer forintot. Ekkor már 18 kiskereskedelmi. 8 vendéglátóipari és 2 felvásárlóegysége volt. Az itt említett egységek forgalma már megközelítette a 39 és fél millió forintot. Ilyen gazdasági alapokkal rendelkezett a mezökovácsházi fmsz, tehát 1963-ban, amikor a nagy egyesülésre sor került. És mivel a mezőkovácsházi szövetkezet gazdasági és társadalmi helyzete a környező szövetkezetek mindegyikét fölülmúlta, árt. hető, hogy az egyesülés központjává lett. Így csatlakozott 1963ban a mezőkovácsházi földmű- Hőellenőrzés a kelteiőállomáson. vesszövetkezethez Református- kovácsháza, Végegyháza, Kaszaper, Nagybánhegyes, Magyar- bánhegyes földművesszövetkezete. Azóta nagyszerű egyetértésben alkot kerek egészet e 6 község fogyasztási és értékesítő szövetkezetének 8 ezret meghaladó tagsága. BÉKÉS KKfBSs?. 1971. MÁRCIUS 28. 17 A szövetkezet alapitól. sokat segített a mezőkovácsházi munkásszövetkezet anyagi meg. erősödésén. Sajnos 1947-ben, az akkori ügyvezető 20 ezer forintot sikkasztott el a szövetkezet
