Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Hogyan lehet prémiumot szer esni? VARGA IMRE NOVELLÁJA gyancsafc es!. y Hálhatta akár­milyen tótoikban második házas­ságkötését Vau das Béni, a mo. zis és II. osztá­lyú futballbíró, .'óbban híre ment annak, mdnt ha a han­gosan beszélő, végi gkiabálja a városban. Basa Irma, a szép formájú, rengő idomú, deli termetű kávéfőzőnő a helybeli Aranytűtök étte­remben. minden ismerősé, nek elújságolta a titkot, gondolhatni, minő kommen­tárral! Az efféle jelző, hogy sziszegő, himpellér, kombi- nétolvaj. szoknyapecer, sőt hogy Káaezainova, mindenik súgásban szerepelt. Persze a*. is, hogy lám, így kéül Síinni egy férfinak, aki nem átallja egy Védtelen özvegy békés nyugalmát meghébo. rítaná, & amikor mézes-má. aos ígérgetéseinek, fondorla­tos fogadkozásainak a sze­gény nő enged, akkor egy­szerűen mással lépdel el polgár Jóskához, vagyis a sója. Vadas Béninek ekkor tűnt fel, mily tüzes lobo- gással bámulja őt Lenke, sőt áat is észrevette, mennyivel lobb alakú nővérénél, mert i komyhaajtöban állva a ny­lon hálódng mindent kimu. tatott. Ezek Után Béni Re­nátához többet nem szólt, csak a családi plenum előtt kijelentette: ki nem áll hatja a hisztis nőket, az Ilyeneket veder hidegvízzel kell gyó­gyítani. Aztán a szombat es. ti mozisáékor udvariasan megszólított* Lenkét... Márpedig, ha egy volt NB II^s csatár, jelenleg mér­kőzés vezető, valamint „z A kategóriájú (nevelő célzatú) filmek elismert diadalra juttató.« elhatároz valamit, az bizonyosan megvalósul Az első beszélgetéstől szá ­mított Ötödik szombaton megtörtént az esküvő. Rá tíz hónapra a mozi üzemi vállalat Igazgatója, a rend­kívül elfoglalt, eeamed-eez- tétikai kérdésekben búvár­kodó és számos iskolán elő­adó, különben bomem.ssza és szigorú Piaiki elvtárs jött ai névadó apának. Eveimet, ő volt az eiáöszülött, tizen­két hónapra követte Iván. S * tragédia A fehérbőrű, csak a családjának élő, s háziasszonyokról készítendő kisfiún főalakjának ülő Lenke mellől egyszerűen «L tiltott* Vadas Bénit, * szív. felen Tömössy doktor. Ma­gyarázzam most. minő ke­resztet pel és re Ítélte ezzel a filmkultúrában és a sport* művészetben egyaránt ki­művelt férfit? Mindnyájan láttunk már olyan esetet, amikor az edző kímélés vé­gett p csapatát visszafogta, ám egyszer csak őrs Sevil­lant a fiúk szeme, és a lab­da máris szemérmetlenül, irgalmatlanul ott táncolt az ellenfél hálójában. Nem le­hetett tovább bírni cérná­val.« Vadas Béni m bírta. Elég volt Basa Irma, özvegy Füs­ti Mátyásné kávéfőző egyet- len szeme villan tása, ■ hő­sünk máris elfeledett min­dent. Esküvőt, Lenkét, aki némán, fonnyadó virág módjára Várta minden este, a két srácot, akik édesdeden szunyának, mit sem sejt­vén, aztán Renátát is, a hisztis óvónőt, aki olykor, mikor László Ernő fénykép- gyŰj töményét megmutatta néki, álmában szárén mód­ján meg«fneg)elent. Addig seőszmöfölt minden este a Gyopárban, amíg be nem zárt az Aranytűzok. fis Id­eérte haza Irmát. A hazaki­séréskor felbukkanó megle­petések harmadik fajtájával ekkor ismerkedett meg Bé­ni. Irma ugyanis az első al­kalomkor közölte vele, hogy ha kívánja, máris beengedi, viszont 6 csak azt óhajtja, hogy a Vitrin felső polcán levő, disznóalakú perselybe mindjárt belépéskor dugjon be egy piros bankói Vadas Megrökönyödésére szipogva, szemét törölgetve elrebegte: megboldogult férje, a feled­hetetlen emlékű Füsti Má­tyás emlékére akar díszes sírkövet, szoborral állítani, S mivel a vendéglátóipar alacsony bérkategóriával dolgozik. így gondolja ke­gye* megemlékezését reali­zálni. Ez a ledérség, a meglepő­fordutt már, elvégre valaki annyim ízleteshek találhat­ta egy bizonyos család leány­gyermekét, hogy az egyik sírbaeresztése után nyom­ban megkívánta a követke­zőt. Persze, mindez Vadas Béninél nem ilyen szirApla módon következett be. Béni barátunk a tanító­képző utolsó évét nem vé­gezvén el, még annak Ide­jén aktív sportolásra adta fejét, majd e réven mozi­üzem vezetői, valamint mo- zlgépéezi szakismeretet szerzett, s ahogy a játékos­ból lassanként mérkőzésve. zetói kategóriába került megkötődött a helybeli Gyopár mohnál, és a szűk. séges csélcsapság után he­vesen udvarolni kezdett a poétikus nevű, 1H. kerületi óvónőnek, a vele egymaga«, immár harminc éves Rántás Renátának aki szívesen 1« vette a közeledést. Qsakhái íz egyik vasárnap éjféa felé, némi Ital hatására, amit a helybeli ÁFÉSZ bankettjén fogyasztott a különben an- dalkohollirtB sportember, Vadas Béni megunt* a Hűé. Romvári Etelka Veszprém városl tanács anyakönyvié. zető- helyetteséhez. Mily ismeretlen terrénum az asszony! lélek, telve indu­latokkal! És hogy ezeknek az indulatoknak mj lesz majd a következménye, mily nehéz a*t előre k szá­mítani! Basa Irma eme sú­gásának Is meglelt a maga folytatása: a népek szerfe­lett kíváncsiak lettek Vadas Bénire, és csak úgy tódultak a helyi Gyopár moziba, 97. egész őt tized százalékos eszmei kihasználtságot biz­tosítva a Jele* új magyar filmnek, a Szerettétek Odor Emíliát című filmdrámának. (Pedig egyes maradi elemek nem átallották Emília csa­ládi nevét Desodor-ra átfor­málni!) A népek ugyanis látni akarták * futballbírót, aki el merte venni tulajdon felesége húgát. Mondhatná erre bárki: ilyespv’ az emberiség törté- oséébetr. számos esetben elő. sőnyfátókot és saaknyelven szólva: kapura tört. Ez többféle értelemben is ve­hető, ám mindenképpen meglepő következményt ho­zott magával. A dús Idomú, csupatűznek vélt nő. akit a helybeli fotószakkör ama­tőrje, élükön László Ernő szakkörvezetővel, teleobjek- tíwel etikában mér több íz­ben mlnibtkinlben megörö­kítettek. Vadas Béni agresz- szlójára cémavékony fej­hangon sikltoznl kezdett, és. pedig olyasmit, hogy hara­mia. meg hogy: becsületére tör, minden férfi kéjenc hentessegéd, szóval akkora ricsajt csapott, hogy feléb­redt és kijött * ház elé az egész Rántás család, János, az atya, különben büntető- intézeti alhadnagy, Jocus mama és a kisebbik leány, * szende, mandulaaaemfl, filigrán Lenke, aki a háztar. tás ban segédkezik odahaza s a járási könyvtár élalva­en Sokra rúgó költekezés, a saját belső baja hamarosan sírba vitte szegény Rántás Lenkét. Tavasz volt, éppen a bajnoki forduló kezdete. AM lumen a körülménye­ket, sejti: minő bonyodal­mak szakadtak szegény, ár­va Vadas Bénire, A mozl- üzetni vállalat, no meg a szakszervezet meghirdette a mun ka versenyt, a szokott­nál jóval magasabb Ígére­tekkel A két gyermeket * Rántás-fámG1« egyszerűen elrabolta tőle. fis még Basa lm« Is, a telhetetlen per­selyével 1 Temérdek össze­visszaság, fejfájdító kilátás- talanság hogyan szabadul­hat meg ezekből az ember? Ügy, hogy vasárnap délelőtt kimegyen a temetőbe. Sze­gény kis felesége sírjához. Bizony, tíz hét eltelt, illő már kimenni hozzá. A harmadik főút hetedik jobboldali mellékutcájában, jó háromszáz lépésnyi!«, nyugatra, az orgonabokrok Után, ott van, ott pihen sze­gény Lenke. Kereste a ke­rek keményfia táblácskát. Sehol nem lelt*. Élté vesztet, te volna? Nem, itt kell len­nie, A tujáfenyőtől pontosan öt méterre. De ott most egy nagy, fehér márványoszlop, arany angyallal. Középen pedig egy beillesztett fény­kép. — Baenitteten, noha néked — szaladt ki a száján a rég­tanult zsoltár a moziüzem­vezetőnek és fuballbírónak. — Hiszen ez Lenike a két sráccal. De hát... hol vagyok én?! NI, ez meg itt az én karom Lenke nyakán! De hiszen engem levágtak! No­de ilyet... Olvasta gondosan a fel­írást. Mindjárt táncolni kezdtek szeme előtt a betűk. „Itt nyugszik RÁNTÁS LENKE, éU 28 évet. Gyá­szolják gyermekei: Eveline ét Iván, szülei Rántás János ét Bectkereki Anna, testvé­re Renáta, kiterjedt rokon­sága és volt férje”*. Vntlmuth Frigyes thjzm Hát ilyen sírfeliretet .még nem olvasott, mióta kétágú! Elöntötte a vét az agyát, ahogy mondani szokás. Előbb egyszerűen fel akarta lökni a sírkövet, de akkor elfogta vtalanm reateUkedés. ilyet nem illik tenni. No meg — egy kőtömbből volt az egész. Erő kellett volna hoz­zá... Felhagyott hát vele, in­kább berohant a városba. Egyenest Rántásékhoz. A kapu zárva. Bőrön,-ölt, dü- bögőtt, a végén már rug­dalta az ajtót. Amíg csak meg nem Jelent egyszer csak az apósa. Rántás János, de­rékszíjjal, pisztolytáskával. — Ki ez a vadállat? — szólt Jd, s Jobbját a stukke- ron tartotta. így is csak fé­lig nyitotta ki az ablakot, — fin, drága apósom, én, Ki tette ezt a csúfságot Ve­lem? Ki törölte el a* én emlékemet szeretett Len­kém mellől? — bömbölt«, a főmoads és fuKbellWró, fé­nyes nappal, vasárnap dél­ben az utcán. — Tisztelt úr, nem kiabá­lunk — mondta halkan Rán­tás János fogházőr síhad­nagy, — hanem sarkon for­dulunk, és eltűnünk, mint szürkeszamár * ködben. Különben... — Mit különben?! Lőjön, h« mer, tata. De az én szent házasságom tiszta emlékét bemocskolnl nem hagyom... Ekkor sarkig tárult az ab­lak két szárnya, s megjelent Renáta feje. Gőgös volt ez a szép, érett arc s tele gúny- nyál. Mintha lóhátról szól­na, úgy vetett* oda Vada« Béninek. — Mivel néked sürgősebb volt Basa Irmát vigasztalni I Az ö sírkövére rakosgatni a bankókat! Bezzeg nem értél rá feleséged sírhantjával tö­rődni! Hát én emeltettem szeretett nővéremnek ezt a kis emléket, és ha majd te különbet emeltetsz, akkor szólhatsz egyetlen szót —■ Bíróságra megyeik ■— bőmből te Vadas Béni elfúl- Ladt hangon, — Mehetsz, s legfelsőbb- höz is — felelte a VOlt-meny^ asszony, és erőteljesen be­csukta az ablakot A mozi üzem lek szíve meg­esett szegény Vadas Bénin, s a jövő vasárnapra terven felül kiosztották a Gyopár mozira a megye egyetlen Fantomot kópiáját. Keressen valamit a szegény árva. Mi­vel pedig szombaton elkelt minden jegy, s a további ér­deklődőket a rendőrség so­rakoztatta. és foglalkozott velük, Béni az első előadás megindulásakor máris ke­rékpárt« ült, s kikérik ázott a temetőbe. Node nem bán­kód ás okából, hanem táská­jában vitte a nagy vésőt, • hidegvágót, kalapácsot Kére tervvel ment: ha mást nem is, de a* alsó sort, a gyászo­lókat, rendbe te?At Képtelen volt a temető Gsak é tujefenyónél Vett észre megrökönyödve egy kerékpárt Renáta volt a sírnál gyomlált, rendezge­tett Mikor észrevette *ógo- rőt, felugrott — Mit keresel itt? Menj innen! — kiáltotta a kisem­mizett férjre. Am Vadas Bé M kesernyés gúnnyal mo sodygott — Azért v«n némi fuseren Kicsit javítok a felíráson — mondta, a elővette a hideg vágót, a kalapáccsal Renáta a sírkőnek vetette a hátát, átfogta, — Soha! — kiáltotta, és szeme vülámlott Béni lassan haladt feléje., Rettenetesen pofon vágta a lány, amint közelébe én a férfi. Másik kezével is, mert nem ált meg. Hanem a has­úik csattanai elmaradt. Bé­ni elkapta, • dulakodni kezdték. Aztán a férfi egy­szerűen felemelte a hatvan“ két kilós nőt, s átgázolt ve­le az orgonábokfok közé. Jó óra múlva ballagtak M ■ temetőből. Béni bal kézzel tolta a kerékpárt, Renáta a jobbjával. Szabod keze min- derüknek a másik derekán nyugodott. B bedre Rántá- eéfkhoz ment Béni. Kom keH sok magyará­zat: ha négy év­vél ezelőtt így tesznek, minden másképpen len­ne mórt. Igaz, minek te Füsti Mátyás Sírem­lékére adakozni hetenként kétszer is?! Meg a két gyereknek is kell apa, az apának is kell egy anya. Te­hát két hétre rá, szombat délelőtt papíron is megerősí­tették, ami már tizenöt nap­ja folyamatba tétetett a gyakorlatban. Apropó, az azért a káder- lapra tartozik, hogy Vadas Béni mulasztott a moziban Amikor a Fantomoot vetí­tették. De senki nem vette észre, bűnül se rótt» fed Pá­lcákéi Gábor, a mozi üzemé vállalat szigorú Igazgatója sem szerzett erről tudomást, Viszont nemrégiben szemé­lyesen hozta ki a prémiu­mot Mert a Gyopár mod toronymagasan fölülmúlta a magye valamennyi moziját az eszmei kihasználtság te­kintetében. (No, « úgy ér­tendő persze, hogy nála volt a legtöbb látogató...) Különben te, toll azt tud­ni egy vállalatnál, hogy eb­hez az országosan ritka eredményhez egy elhagyott, szegény, bús özvegy kávé- főzönő . pletyka-hadjárata szolgáltatta a leghatásosabb piremgatidát?! Ugyan! Ma­radjanak csak a szent hi­tükben hogy az Odor Eml- liáeska, meg egyéb príma filmjeik csábították oda s nagyérdemű közönséget..

Next

/
Oldalképek
Tartalom