Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
MÉK-laboratórlum Budapesten €93 cnlgántatM toX be a ŐJjászervezetl Mfl»eHiieiell érték feesftő vállalat Egymillió forint, «ál 9 aagyobb összeget adott a központ* alapba. melyből Buda. pesten a zöldségtermesztés tel. lendítését szolgáló laboratóriumot hoztak létre. A tagtermeld, szövetkezetek melyek nagy térda » - fű mii i —aB3-a— íETaHQ? iyS^l%SSAPSSBSK SÖÜOsl^öeE'-* messiással, tábláik tápanyageá.látottságát az összegyűjtött talajminta alapján, a budapesti laboratóriumtól megkaphatják. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat békéscsabai központjában szervezik az új laboratórium igény, bevételét. A Duna alól jelentjük Gyom ütemben készül a főid alatti zását második Deák tér éa a Déli pályaudvar között A Dana alatt átvezető alagútszakass szint« teljesen elkészült, az építők befejezték a szigetelést, hamarosan megkezdik az elektromos kábelek szereléséi A Batthyány téren aa állomástér mélyépítési része |z befejeződött. Itt an Astoria állomás hoz hasonlóan úgynevezett Budapest típusú ötalagutas megálló less. Az építők azt ígérik, hogy ltn végére az új szakaszon megindulhat a forga- (MTI-fotó — Bar* István fetv. — K£9 Hogyan lehetne gazdaságosabban, eredményesebben ? hagyhatom színvonaltalan gfes- esel mérgezni a lakosságot. — Ez az utolsó szava? — A kultúra nem képezheti alku tárgyát Nálam. — Nem bej. Beraeg efivtára^, tudja mit mondok én magának, én még mindig ennek a kis gobbles cirkusznak az igazgatója leszek, amikor maga már résen nem lesz főnök. A vásártér. A sátor mögött a körbeállított lakókocsik és az állatszállító kocsik egy valóságos kis szekértábort képeznek. Ennek a térnek közepére érkezik meg Damógyöngye*» az igazgató. Megáll középen, tapsol kettőt, mire a lakókocsik ablakában, ajtajában megjelenik egy-egy fej. A kocsik mellett az asszonyok is abbahagyják a háziasz- szonyi tevékenységüket és Dar- nógyöngyeire figyelnek. Darnógyöngyei körüihordozza tekintetét társulatán és lakoni- kus rövidséggel csak ennyit mond: — Mehetünk. Ekkor a kocsma felől jövet, két kocsi között kibukkan Luciano és> Anita. Anita felmegy az egyik lakókocsi lépcsőjén, Lucián© pedig egyenesen Darnógyöngyei felé tart. Megáll előtte, szembenéz vele. Szó nélkül is értik egymást. — Csak szomszédos megyék jöhetnek számításba — mondja Luoiánó, — mert a lovak nagyon le vannak strapáivá. — Tehát? — Borsod vagy Heves?! Borsod nagyobb, de Borsodból egyszer már kiutasítottak bennünket, de azt a górét azóta leváltották. Ha az új megtudja, hogy m elődje kiutasított bennünket, Az OVH Vízgépészé« VáJWart gyulai Il-es számú gyáregységében ivóvízszolgáltatáshoz, szennyvíztisztításhoz, öntözéshez és erőművekhez készülnek berendezések. Főként egyedi darabok. A gyártmány-összetétel szinte negyedévenként változik. Aa ilyen termelés sok gonddal jár, mégis — ahogy Oláh Károly üzemvezető tájékoztat — a vállalat négy gyáregysége közül már néhány éve a gyulai éri él a legnagyobb nyereséget. A tavalyi eredmény alapján la S heti keresetüknek megfelelő ősz. szegű nyereségrészesedést kaptak a dolgozók és év közben több mint négyszázalékos béremelést la végre lehetett hajtani. Am mégrincs rendben minden. Sok olyan körülmény ven, ami akadályozója a gazdaságosabb termelésnek. A következőkben az üzemverető, egy művezető, egy csoportvezető és egy szakmunkás mondja el, hogy mik azok a gondok, amelyek megoldásra várnak. Oláh Ráralv üzemvezető — Ma kétszer annyit termelünk, mint három évvel ezelőtt, pedig már akkor is szűk volt az üzem. Korszerűtlenek az épületek, a műhelyekben nincs daru, amivel a több tonnás munkadarabokat mozgatni lehetne. Csak targonca és az emberek fizikai ereje áll rendelkezésre, ami igen sok időt vesz igénybe. Sok a segédmunkás, akiket gépekkel kellene pótolná. Tulajdonképpen a jelenlegi létszámmal megfelelő viszonyok között legalább hús* százalékkal többet lehetne termelni. Már tíz éve kecsegtetnek irtokét. hogy valahol a város északi ipartelepén új gyárat kapunk. Sajnos az Ígérgetésen kívül más nem történt. Pedig egy korszerű üzem létrehozása gyorsan visz- szotérülő befektetés lenne Gyárt, mányaink világviszonylatban keresettek és évtizedekig **ok maradnak. Baj a* fs, hogy néha későn érkezik a megrendelés, elhúzódik a műszaki előkészítés és az anyagbeszerzés, emiatt a beütemezett program megváltozik, a munka folyamatossága megszakad. Ráadásul sokszor az udvaron is dolgozni kell, ami külö_ nősen télen kihat a munka Intenzitására. Meg kell még mondanom, hogy a belső szervezésen is javítani lehetne. A munkésüétszám három év alatt másfélszeresére nőtt, a termelést irányítók száma viszont nem változott. A műszakiak túlterheltek, tehát növelni kellene a számukat. Ehhez azonban — ismét visszatérek arra, amit először mondtam —, a munkakörülményeken szükséges előbb változtatni. Pásztor Zoltán művezető — A legtöbb gondot okoz az anyaghiány. Előfordul például, hogy nincs olyan lemez, amire szükség volna ahhoz, hogy mondjuk egy hat méter átmérőjű hidroglóbusz gyártását befejezzük. A hidroglóbusz nagy helyet foglal el, md meg kezdünk valami mást, szűk helyen, összezsúfolva. Atrámoljuk a műhelyt. Ha nagyobb darab következik, az udvarra hurcolkodunk. Ami. kor pedig megérkezik az anyag a hidroglóbuszhoz, visszarámolunk, AM hureolkodik, nem termel. Költséges, időtrabló és idegtépő az ilyen munka. Télen a műhelyben nem megoldott a fűtés. Reggel ugyan egy ember befűt, de később a munkások járnak tüzelőért. A kézikocsira felteszik a ládát, elhúzzák a szén rakáshoz, megpakolnyért OgyfWfc vám tetarolhafjuk az egész megyét — Köszönöm Luciánó. Aztán egy harsány vezényszót* — A tevéket fordítsuk Borsod felé. Indulás 10 óra 15-kar A falusi csárda mellett megáll * menet Darnógyöngyei igazgató úr kászolódik le az egyik kocsiból elsőnek és határozott léptekkel megindul a kocsma bejárata leié. Ezt több ablakból figyelik a társulat tagjai és villámgyorsan levonják belőle a következtetéseket Sorra kinyílnak az ajtók, a társulat úgyszólván egy emberként követi vezérét Utoljára Luciánó marad, hozza magával a füzetét ••• A csárda különtermében a társulat asztalokat tol összeg és valamennyien letelepszenek. Mindenkinek jut egy hely, csak Luciánónak nem. ö az ajtóban áll. Az igazgató tárgyal a pincémével, — Mit lehet enni? — Marhapörköltet tarhonyával. A bohóc nézi a pincémét — Sör van? — érdeklődik tovább az igazgató. — Nincs. — Kérek 27 pörköltet és 27 kisfröocsöt Luciánó közbeszól: — Csak 26-ot. Én nem kérek. A pincémé hozzáfordul. — Önnek mit szabad? Luciánó átnéz a szomszédos terembe, ahol egy biliárdasztal körül elég nagy a tolongás, mert négy helybeli személy játszik 1 ott egy döntőpartit Luciánó: félrehívja a pincémét és sut- [ togva mondja: 5 (Folytatjukj £ um 5 1911. MÁRCIUS 23. ják és tolják viasza. Nagyon kefl < tüzelni a műhelyben, mert a vas. ajtókait sokszor nyitogaitják és szellőztetnek is a hegesztés miatt Gázkazánok kellenének ide, megérné. Végül hadd említsem még meg, hogy a dolgozóknak jobban ki lehetne használniuk a munkaidejükért. A reggeli például 8 óra 10 percig tart, de sokan még akkor kezdenek csak dhelődni. ötvenen tartoznak hozzám, eny_ nyi embernél 5—5 perc összesen óránál többet tesz W. Ez pedig egy ember félnap* munkaideje. Aztán fizetéskor egyesek méltatlankodnak azért, mert kevés van a borítékjukban. Eniedl Zoltán csoportvezetfi — Nem kapjuk az anyagot időben. Beérkezik a gyárba és kóvályog valahol. Elindulok, próbálom megszerezni. Keresem a raktárban, a technológiánál vagy az anyagmozgatóknál. Engem meg szidnak az emberek, hogy nem les* keresetűk. Egy másik dolog sokat kell hegeszteni, de kevés hozzá a gép. Néha majdnem ökölre mennek érte. Egyik a másik kezéből kapkodja kL Kért-három fős csoportokban dolgoznak az emberek, akiknek állandóan kellene % hegesztőgép. Baj, hogy egyes szakmunkásokból hiányzik az önállóság. Megkapják a rajzolt, meg is magyarázom nekik, hogy mit csináljanak. Belekezdenek, közben azonban odahívnak és megkérdezik: jól van? Csak az időmet rabolják. Pláne rendszerint elég távol dolgozunk egymástól és mászkálok miattuk. Pedig nekem is termelnem kell. Érdemes lenne szakmai továbbképzést tartani. Igaz, ilyesmire általában nem szívesen vállalkoznak. De ha az üzem órabér« emelést adna azoknak, akik a tanfolyamot befejezik, biztosan több lenne a jelentkező. Tűri Andris lakatos — Szerintem • gyártása előkészítés nem megfelelő. Teljesítménybérben dolgozunk, joggal elvárjuk, hogy anyag, vagy géphiány miatt: ne álljunk. Aztán itt van a hegesztést Néha három munkacsoport is vár a hegesztőgépre. Én ugyan kiverekszem magamnak, de ez nem változtat az üzem eredményén. Az meg már egészen elcsépelt dolog, hogy szűk a hely és nem férünk egymástól. Hanem egyet nagyon jól esináinak itt az üzemben. A törzs- gárdatagok évekig egy csoportban maradnak, nem dobálják Őket ide-oda. Én már régen Sza, bó Imre II-vel dolgozom. Ismerjük egymás gondolatát is. Ez is hozzátartozik az eredményes munkához. Mind a négyen jól tudják, hogy a gazdaságosabb termelés a bérnövekedés, a nagyobb nyereségrészesedés és az üzemifejlesztés feltétele. Véleményűkkel, javaslatukkal, ezeknek a céloknak megvalósítását szeretnék elősegíteni. Pásztor Béla Kétezer éves temetőt találtak Gyoma mellett Márt** 19-én levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyben valaki — a nevét nem írta meg— felhívta figyelmünkért, hogy „Gyoma és Csárdaszállás között, a gyomai Dózsa Termelő- szövetkezet központjánál tevő nagy domb tövében földhordás folyik és egy bizonyos rétegnél emberi csontvázak, cserépedények és valamilyen sárga fémből készült, dísztűkhöz hasonló tárgyak lelhetők.” Kérte továbbá, hogy minderről szeretne bői. vebb felvilágosítást kapni. Levelét továbbítottuk a Munkácsy Mihály Múzeumnak, ahonnan március 18-án az alábbiakat tudtuk meg Maráz Borbála régésztől: — A kedves levélíró és az ottan* termelőszövetkezet értesítése alapján kimentünk a helyszínre és ott — a Dózsa Tsz munkánkat segítő szíves közreműködésével — ásatásokat kezdtünk. — Mit tártak fel eddig? — Hét sírt Az időszámításunk kezdete előtti első századból és a következő évtizedeikből. Kelta és szarmata temetkezési hely volt a domb tövében. Az Alföldön Igen ritka temetkezési forma, hogy a hódítók — ebben az esetben a szarmaták — együtt temessék halottaikat a meghódított népével. Itt «Tői az esetről vart szó. — Mit találtak a sírokban? — Az emberi maradványok mellett téglaszínű éa fekete urnákat és fülesbögréket, úgynevezett kan tharoszokat, tehát két- fülű görög bortároló edényeket, vasfibulákat, csatokat, bronz karkötőket, üvegpaszta-gyöngyöket Egy női csontváz bordái között pedig vastőrt. Feltehetően gyilkosság történt. — Mi * következő napok programja? — Néhány napon belül befejezzük a munka első részét Feltárjuk azokat a sírokat, amelyek útjában vannak a termelőszövetkezet földmunkáinak: A folytatás pedig nyáron következik. — Érdeklődnek-e a gyomaiak az ásatásók iránt? — Állandóan nagy ooportofe figyelik a munkát. Nagyon sokat kérdeznek is. Egyszóval: ér. defctelenségre nem panaszkodhatunk. Mint ahogy érdeklődésre vallottak maguk a bejelentések is. Ilyen segítségnyújtás nélkül igen sok érték veszne el a tudomány számára. Ha valaki hasonló esetben értesítést küld a területileg illetékes múzeumnak — ez egyébként mindenkinek erkölcsi kötelessége — segítséget ad a szakembereknek s rajtuk keresztül a társadalomnak a régmúlt korok pontosabb megismerésében. D.
