Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

Tűzdelő asszonyok A kondorost Dolgozók TenneI«szBvetkeze4ének hajtatóházóban a Borbély brigád asszonyai lányai a K—8-as és a G—13-as Világcégek gyártmányai bővítik a mezőgazdasági gépparkot A mezőgazdaság idei szezonjá­ra általában közepes — ese­tenként az átlagosnál jobb, más­kor azonban nem megfelelő — ellátást ígér a gépkereskedelem. Nem számítva ide a gépalkat­rész-forgalmazást, amely, bár a mezőgazdasági gépjavító vállala­tok kétezer féle cseredarab so- ronkívüli előállítására rendez­kednék be, még az * idén is — fő­képpen az első fél évben — gon­dot okoz. A forgalomba kerülő gépek száma az elmúlt évhez képest várhatóan valamelyest növekedik; a teljesítmény te­kintetében azonban lényeges ja­vulásra lehet számítani. Az AGROTRÖSZT információja szerint egész sor világcég által gyártott gép, gépcsoport gazda­gítja majd 1971-ben a hazai me­zőgazdasági gépparkot. A cukor­répa-termesztés nehéz helyzete — mélyet résziben a nem meg­felelő gépéllátással hoznak ösz- szefüggésbe — fokozott erőfeszí­tésre késztette a Műkereskedel­mi Joggal rendelkező mezőgaz­dasági ellátó trösztöt. Piackuta­tó delegáció tapasztalatai, vala­mint a MÉM döntése szerint Barrault Lepine típusú beren­dezéseket hoznak be a hazai gazdaságok ellátására. Az ugyan­csak jó hírű, Rau gyártmányú francia cukorrépa-talaj előké­szítő gép importjára szintén szerződést kötöttek és 30 garni­túra érkezését várják. A szovjet mezőgazdasági gépgyárak 12 so­ros vetőgépeket számítanak Ma­gyarországra. Az amerikai John Deere cégtől a cukorrépater­mesztés komplex gépsorát vásá­rolták meg. A berendezéssel a Mezőhegy esi Állami Gazdaság­ban ezer hektáron termesztik majd a fontos ipari növényt A „nemzetközi géplistát" to­vábbi szovjet, valamint román, lengyel, csehszlovák, bolgár gé­pek és felszerelések egészítik kt paradicsompalántákat pikfrozzák, azaz tűzdelik. Április 20-1« a palánták a hajtatóházban nevelkednek, majd ezután kerülnek a szabadföldbe. (Fotó: Demény) ' Nyugodtan állhatnak választóik elé A „_l _ /■'. ajánlólevél a tsz-!agle!vételre n gyomai tanács számvetése önmagának és megbízóiknak „Gyomén, a Mikszáth utcai 4-es számé községi válasz­tókerületben Megyeri Sándort, az utca szülöttét Jelöl­ték tanácstagnak. Be a Jelenlegi tanácselnök hatodik tanácsclklusi Jelöltsége. Oj szokást honosított meg a gyomai Győzelem Tsz. Állatte­nyésztő telepein, köztük elsőnek a baromfitelepen áttértek a nyolcórás munkaidőre. A szövet­kezet tagjai közül sokan szívesen vállalták ezt a jó munkaidő­beosztást. Csakhogy a tsz vezető­sége követelményként állította a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzését, felmutatását munká- ba állás előtt. Tar! Sándor, a tsz főállattenyésztője ezzel a kezde­Rossztfl zárta a múlt évet a mezőgyáni Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezet Nem fizethette zárszámadáskor azt amit tervezett Az okok között első helyen szerepel a belvíz. Ez sok mindent megmagyaráz, de nem mindent. S amikor a közös gazdaság vezetőd a múlt évet zárták, új módon kezdtek szá­molni. Hogy milyen új ez a szá. molás, arra Dani Ferenc elnök adott magyarázatot: A községben sok géphez érti "ember lakik. Több mint ameny. nyit téli időben a termelőszövet­kezet foglalkoztatni tudott Emi­att sok ember másutt keresett munkát. Ezért határozott úgy a termelőszövetkezet vezetősége, hogy a községben vagyis a közös gazdaságban teremt újabb mun­kalehetőségeket. Az elhatározást tett követte. Néhány hete szer­vezték meg a közös gazdaság el. ső vállalkozását a mezőgazdasági gépbontó-részi eget. Ebben »z új ipari jellegű tevékenységben 60 —70 szakmunkást és kisegítőt tudnak foglalkoztatni, biztosíta­nak nekik állandó kereseti lehe­tőséget és az sem közömbös, hogy a szövetkezet évente mint. egy húszmillió forint árbevételre tesz szert ezzel -a vállalkozással. Mondhatnánk: evés közben jön meg az étvágy. Ám ez nem lenne igaz A szövetkezeti gaz­dák ugyanis jól látták, hogy ez az egy vállalkozás nem öleli fel az összes fölösleges munkaerőt. Éppen ezért újabb ipari vállal­kozásba fogtak vagyis megszer­vezték a faipari félkész termé­keket előállító üzemüket Ex­portra gyártanak bükkfából ké_ szított szandáltalpakat és kefe­testeket. Ezzel újabb 60 szakmun­kásnak és segédmunkásnak te­ményezéagel kapcsolatban el­mondotta, hogy a szövetkezet baromfiágazatában csak szak­munkásokat foglalkoztatnak. A képzett dolgozók munkája jó eredményeket hozott A szövetkezet vezetősége olyan következtetést vont le a baromfi- telepen tapasztalt szakmunkából, hogy a jövőben csak olyan tsz- tagokat vesznek fel, akik vala­milyen szakmához, szakmunkás­képzettséggel rendelkeznek. remtettek megélhetést községen belül és a szövetkezetnek éven­te tízmillió forint biztos jövedel­met \ A férfiaknak tehát télen is van folyamatos kereseti lehető­ségük. De mi van az asszonyok­kal és lányokkal? Róluk sem fe­ledkeztek meg. Két hektáron építenek ebben az évben holland kertészetet Az üvegházat má­jusban kezdi meg építeni az a holland cég, amely egyben szer. ződésben vállalta, hogy 15 évig átveszi a kertészetben megter­melt virágokat. A tsz-nek ez a számítása 50 asszonynak és lánynak nyújt majd állandó munkaalkalmat, s a közös gaz­daság évi 7—8 millió forintos bevétellel számolhat. Ehhez a válalkozáshoz tartozik még, hogy a hollandok húsz hektár szabad­földi paradicsom, paprika ter­mését is felvásárolják, ami újabb másfél-kétmillió forintot jelent a gazdaságnak. Több éve foglalkoznak törzs- libatenyészetük kialakításával. Ez a befektetés erre az évre érett be. Négy és fél ezer tojó- libájuk tojáshozama 87 száza­lékban termékeny. Az első 14 ezer kislibát ennek a hónapnak a végére várják, de egy év alatt a törzs! iba-tenyésztésük lehető­séget biztosít arra, hogy 75 ezer pecsenye- és hízott libát adjanak az országnak. Pénzben ez 7—8 mdllió forintos jövedelmet jelent és 25 asszonynak állandó mun­kaalkalmat • •• Oj módon, de a régit sem el­vetve számolnak a mezőgyáni gazdák. Keresik, és úgy hisszük meg is találják a boldogulás út­ját a község határain belül Botyánszki János Ennyi lenne á napi hír ha csak a március 18-i jelölőgyűlés határozatát akarnánk ismertet­ni. Azonban nem szűkíthetjük le ennyire, mert itt nemcsak Megyeri Sándor jelöléséről volt szó, hanem az egész tanács munkájáról, melynek csaknem két évtizede vezetője Ráter­mettségéről még akkor meggyő­ződtem, amikor az elmúlt év­ben a község nagyközséggé vá­lásáról írtam. Sok emberrel be­szélgettem és amikor azt kér­deztem: milyen ember ő? A vá­lasz egyértelmű volt: — Ott van 6 mindenütt Az ősz hajú ember feltűnik a köz­ség főterén, a piactéren, a für­dő környékén; beszél magyaráz, irányít A nagyközség lakosai jól ismerik, de a környékbeliek sem kevésbé. Hivatásos „köz- ségrdndező”, hiszen mindenütt látni, ahol az újat formálják, ahol építik, szépítik az egy esz­tendős nagyközséget Most, amikor Varga Zsdg- mond országgyűlési képviselő jelölőgyűlésén ismét beszélget­tem vele Gyomén, a községi ta­nácstagok jelölésére gondolva többször említette: „Nyugodtan állunk megbízóink élé. A tanács február 28-i ülésén adott számot önmagának és választóiknak." Nehéz lenne e cikk keretén belül a négy év eredményét tel­jes igénnyel összegezni. Eléged­jünk meg a tanácselnök akkori beszámolójából kiválasztott ada­tokkal, amelyek a nagy múltú község tanácstagjainak, négy­éves munkáját illusztrálja. Ami­kor erről beszélgettünk, Megye­ri Sándor csendesen jegyezte meg: — Nincs mit szégyenkezni, még akkor sem. ha vannak is dolgok, amelyekkel nem tud­tunk megbirkózni. Így is, a négy év alatt a jelölőgyűléseken el­hangzott javaslatok közül több mint 40 milliós feladatot végez­tünk el más szervekkel közösen. Ez meglátszik községünkön.; fej­lődik és egyre szépül. leien. A tanács tagjainak és együttesen a tanácsnak megbí­zatása már a jelölőgyűléseken elkezdődik. A bizalom megadá­sával egyidőben az állampolgá­rok megfelelő feladatot is hatá­roznak meg Ezt igen jól bizo­nyltja az 1967. március 19-i vá­lasztásokat megelőző jelölőgyű­léseken elhangzott 157 közér­dekű javaslat. Kivitelezési költ-1 sége megközelítette az 53 millió forintot. Ebből 40 millió értékű valósult meg. A tanács azonban nem csupán a jelölögyűlések során kap fel­adatot, hanem a ciklus alatt is. A legutóbbi tanácstagi beszá­molókon elhangzottakat nem számolva — erre majd az új ta­nács lesz hivatott — 240 javas­latot tett a lakosság, melyből 163 megvalósult Ezek önma­gukban is segítették a fejlődést, ezzel együtt azonban a III. öt­éves terv feladatait is csaknem teljesen megoldották. Csupán egy példát ennek bizonyítására: amíg 1966-ban Gyoma ipari üze­meiben 769-an dolgoztak, és az évi termelési érték 119 millió forint volt addig az elmúlt év­ben már több mint 1700-an ta­láltak munkahelyre a község ipartelepem. A termelési érték elérte a 190 millió forintot, éti­nek megfelelően növekedett a község lakosainak jövedelme és életkörülménye. Sok példát, le­hetne még lejegyezni bizonyí­tásul, de jelenlegi beszél getjésünk fő témája volt: számot adni az állampolgárok javaslatainak sorsáról. A javaslatok, a lakosság kívánságai, melyet a Hazafias Népfront gyűjtött csokorba és továbbított a tanácshoz. A ta­nácstagok és a népfrontbizott­ság tagjai olyan szoros összekö­tő kapocs szerepét töltik be a lakosság között, hogy minden jogos észrevétel, panasz, kíván­ság eljut a tanács illetékes ve­zetőihez. Az 50 tagú községi ta­nács és a csaknem azonos lét-| számú népfrontbizottság olyan népes aktívahálózattal rendel­kezik. hogy a társadalmi fel a da. tok megoldásának soha sincs akadálya. Bizonyításul nézzük meg a tényeket: A viszgálódás során szembe­tűnik, hogy a négy esztendő csaknem minden évében nőtt a javaslatok megvalósulásának fo- forintértéke. így 1967-ben 5 mil­lió 299 ezer 500. 1968-ban 3 millió 567 ezer, 1969-ben 6 mil­lió 628 ezer. míg 1970-ben az előző éveket magasan túlhalad­va 19 millió forintot tett ki a. közérdekű javaslatokra felhasz­nált összeg A lakosság társadalmi segéd­letével elsősorban az út-, járda­építését. a csatornázás fejleszté-; sét szorgalmazták. Igaz, hogyl ax elmúlt évben ebb® a nagy összegből alig épült betonjárda. Ennek magyarázata az, hogy az árvíz miatt kevés voít az anyag­ellátás és az építést kapacitás Ezzel kapcsolatban Megyeri Sándor így válaszolt: — Az elmaradt utak, Járdák betonozására részben ebben az évben, részben pedig 1972-ben kerül sor. És aztán beszélt a TÜZÉP-telep ki telepítéséről, amely folyamatban van — au­gusztus 20-án akarják átadni« Intézkedést tették a MÉH és a szeszfőzde áthelyezésére la. Mindkét vállalatnál jónak ígér­kezik a kezdet Sajnos a vasúti, aluljáró építését a KPM csak 1985-re igazolta vissza. A Holt- Körösre kért híd megépítése is csak távlatban jöhet számításba, mivel annak költsége sok-sok millió forint ami a helyi taná­csot terhelné A tanács döntése és a lakosság kívánsága te: egyelőre attól sokkal fontosabb feladatot kell elvégezni. Amikor az ivóvíz rendezéséről érdeklődtem, a község legfájdal­masabb pontját érintettem. Nagy volt a lakosság érdeklődé­se a tervbevett víztársulás meg­szervezése, a vízműrendszer ki­építése iránt. Ezt mindenki a szívén viseli ma is, sorsáért ag­gódik, mert létrehozása a lakos, ság döntése, kívánsága. Nem a kákán csomókeresés alapján kérdezzük a vízben szegény köz- ség lakosságával együtt: miért nem adtak máig sem megbízha­tó tájékoztatást a szakemberek a vízszerzés lehetőségeiről? A tanács enélkül tervezni nem tud. A dolog mi ndeniképpen sürgős, mivel a többszintes házak épí­tése erre kényszeríti a községet Tragédia lenne ott víz nélkül élni­Ennvit abból a számvetés­ből, melyet a gyomai tanács tagjainak jószándékú, becsüle­tes munkája íratott le velem, írásomat Megyeri Sándor jelö­lésével kezdtem, ám minden ta­nácstagot értettem, akik cseleke­detükkel az emberek iránti mély. séges megbecsülésükkel érdemi lik ki: „Tanácstagjelöltünk" — megtiszteltetést. Rocskár János gmjMgsm 3 1971. MÁRCIUS 23. Mivel számolnak Mezőgyánban ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom