Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
MINI Keserű madár..*? Felettünk szállnak I ■ Gyalogolni jó — Irta Móricz Zsigmond. Hát még repülni?!: Ha az ember fiatal, vonzza a távolság, a magasság, a sebesség. ; Szép, de nem könnyű mesterség a levegő óceánját járni, de aki £ egyszer belekóstolt, azt hiába is próbálnánk lebeszélni róla ■ Medovarszki György, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója. —> Amig be nem ültem a gépbe — megvallom —, féltem egy kicsit. Régen verettem volna repülő tenni, de nem tudtam hogy Gelegonya Jó- : zsef, a békéscsa- ■ bai Kemény Gá- ■ bor Gimnázium j elsős tanulója. £ Amikor a repülő- ■ téren jártunk, ■ először voilt ott. ■ — Tetszik a £ környezet, ahogy i eddig láttam, azt 5 hiszem, még job- j ban megszeretem S miként ismerked- £ Állatokról £ szőlő képes* ■ könyvet néze. 5 get egy mama j és három év ■ körüli kisfia A ■ gyerek kérdez, ! melyik állatot: hogy hívják. A £ mama válaszol: ■ mi Ez krokodil, ez orrszarvú, \ ez elefánt, ez keselyű. Ekkor a gyerek közbeszól: — Anyu, ne selypíts! Nem keselyű. hanem keserű. Így kell mondani- Tudod? keB jelentkezni. Aztán bejött a suliba az MHSZ képviselője, ismertette a lehetőségeket, és én jelentkeztem. Nagy sebességűre, szuperszonikusra szeretnék menni. Érettségi után repülőtiszti iskolára készülök, már voltam is orvosi vizsgálaton. Evek múltával, ha fehér kon* denzcsik jelzi az égen a szuperszonikus repülőgép elhaladtát, talán Medovarszki Györgyre j gondolhatunk. líttörőparlamcnt Szeghalmon I Felnőtteknek különös talán hallani, hogy gyermekek tanács, koznak, javasolnak, bírálnak és határozatot hoznak. A szeghalmi úttörőparlament március 15-d ■ülése meggyőzött bennünket ar. rói, hogy erre is képesek a mai gyerekek. A játékos úttörők valóban tudnák komolyan gondolkodni, dolgozni. Szinte mind a húsz felszólaló beszámolt a nemes tettekről, az idős emberek segítéséről, az eredményes gyűj_ tőmunkáról,' valamint a tanulás, ban elért eredményekről. Az egyik őrs vezetője elmondotta,* hogy őrsük a hulladékgyűjtésből 2500 forintot gyűjtött össze és küldött el az árvíz sújtotta iskolák úttörőinek. Elmondta, hogy néha „piszkosan” tértek haza — szüleik nem nagy örömére, de jó érzéssel, mert tudták, hogy ezzel segítenek bajba került pajtásaikon. Érezték annak a bajnak a nagyságát, tér-: hét, hisz maguk is részesei vol- j talk a Körösök mentén fenyegető £ árvízveszélynek, öröm volt hal- ■ lani, milyen tisztelettel beszélt ■ a bdharugrai küldött szeretett : „Fald bácsijukról”, Szabó Pál £ íróról. Az őrsük védnökséget £ vállalt sírjának gondozása fölött. 5 Elhatározták, hogy ezt örökül * hagyják a kisebbeknek is: kis • községük nagy írója sírján soha : ne hervadjon el a virág. iá Kisdobos küldöttei is fel- • szólaltak. Olyanok, akik aligjj látszottak kj az asztal mögüL : Ügy nyilatkozott az egyik kül- • dött. hogy nagyon örülnek, ha a • névadó ünnepségeken ,a csöpp- S ségek” mellett díszőrséget áll- : hatnak. Derültséget keltett a • csöppség szó, hisz csak egy csöp- ■ pel nagyobb tízéves kisdobostól* hallottuk. Tolmácsoltak olyan véleményt: is, hogy egy-egy úttörő-túrán: milyen hosszú utat kell megten-j ni és a cél után hazaindulni, pe_ S dig „de jó lenne délután egy ki- : ősit játszani!” Bírálat volt ez,: őszinte kívánság. Sok-sok tippet; adtak egymásnak a pajtások, sok ■ javaslatot, hasznce tanácsot, | melyből reméljük, sokat fognak i a csapatok megvalósítani. Részt vettek a tanácskozáson j felnőtt vezetőik is, köztük Var- ; ga István, a járási pártbizottság ■ első titkára, Major János, a já- : ráai művelődésügyi osztály ve- j zetőe és több úttörőmozgalmat,; ifjúságot szerető vezető. Részt S vett és felszólalt Pék András £ elvtárs, az Országos Úttörő El- ; nökség munkatársa is. Ez alkalommal nyitotta meg • Boruzs József, a járási KISZ-bd- « zottság titkára a szeghalmi já- £ rásban a Forradalmi Ifjúsági ■ Napokat Megemlékeztek a paj- £ tások a három tavaszi ünnepről, " de nem hiányzott az összejőve- í télről a játék, a nóta sem. Kincses Imre : A Párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai irányelvei nyomán a kormány 1970 májusában hozott határozatot az ifjúságról szóló törvény megalkotásáról. Azóta szakkörökben éppúgy, mint a széles közvéleményben, sok szó esik a készülő jogszabályokról Az igazságügyminiszter első helyettesének vezetésével megalakult kodifikációs bizottság elkészítette és az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elé terjesztette a törvény előzetes tervezetét, a Tanács pedig felkérte a társadalmi szervezeteket, hogy az ifjúság, a pedagógusok, a szülők, a munkahelyek képviselői, közéleti személyek bevonásával, széles körben bocsássák vitára. A társadalmi vita lassan a befejezéshez közeledik. Eredménye: több ezer felszólalás, véleménynyilvánítás és több száz — főleg már a végrehajtási jogszabályokra vonatkozó — javaslat. A törvényalkotás e demokratikus módszere nemcsak a nagyfokú érdeklődést bizonyítja, de értékes segítséget is nyújt a törvényalkotók számára, akik a tapasztalatok felhasználásával átdolgozott tervezetet előbb újra az Országos Ifjúságpolitikai Tanács, majd a kormány elé terjesztik. Az országgyűlés még ez évben megtárgyalja és beiktatja az új törvényt. A jogszabály-tervezet elvi alapja a párt és a kormány ifjúságpolitikája, jellegét elsősorban az határozza meg, hogy az ifjúság a társadalom része, alap. vető céljai és érdekei azonosak a szocializmust építő társadalom céljaival és érdekeivel. Ugyanakkor az ifjúság — életkori säten» meg a repüléssel? Filmek- ■ bői, dokumentumokból, s a bará- £ • tóm édesapja is repülős volt. t Otthon mit szólnak terveimhez? ! Azt mondják: ha jónak látom, S menjek. Én jónak látom. ■ ■ Helikoptere: ■ ■ Kiss Sándor ; 1968-ban kezdte ■ el a vitorlázó re-■ piilést 1969-ben £ repült először ön- £ állóan, — Akkor jár- ■ tam Kecskeméten ■ is, helikopter-ve- jj ze tőire jelenthez- ; tem. A békéscsa- i bai Rózsa Ferenc £ Gimnáziumba já- £ tőle, negyedikbe. Augusztus ele- £ jén kell bevonulnom. Tanulás, ■ repülés — sok órát elvesz, de £ szórakozásra is marad az időm- ■ bői Szüleim először nem akar- £ ■ ták, hogy ezt a pályát válasz- ■ szám, de aztán látták; szilárd 5 elhatározásom, $ nem is olyan t veszélyes hivatás lesz az enyém jj m m Vitaszck Zoltán £ (Fotó: Varga Gyula) ! A murmanszki lány cipót süt 1965, Lentngrád. Az itt tanuló magyar fiatalok egyik klubestjén ismerkedett meg Borsos Csaba Kondratyenko Szvetlána PetrovnávaL A kislány a távoli északról, Murmanszkból került a fehér éjszakák városába. Az ismerkedésből szerelem, majd — ahogy ez már lenni szokott — házasság — lett Csaba afkkor végezte az egyetemet, Szvetlána pedig — nem vették fel az orvosi egyetemre — a sütőipari esti technikumot 1968-ban érkeztek Gyulára, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság mérnöke lett, Szvetlána pedig a sütőipari vállalathoz került *•* A frissen sült kenyér illata egy kicsit hasonlít a mezőkön száradó széna illatához. A halkan zúgó kemencéből fehérruhás pék, hosszúnyelű falapáton húzza ki a pirosbama cipókat Itt találkoztunk — a nemrég felépült és már üzemelő gyulai kenyérgyár laboratóriumában — Borsos Csabámé technikussal. Első látásra semmi különös nincs a fiatalasszonyon. Olyan mint a többi hasonló korú. Magas, vékony, simára fésült haja hátul összefogva. Am, ha beszélni kezd, mindjárt érződik rajta, hogy nem anyanyelv« a magyar. A laboratórium csillogó műszereivel vizsgálja a beérkezet* nyersanyag — a liszt — vízfelvevőképességét és a sikérterűlé- sét. Mindig ő süti az első kis cipót a lisztből, majd csak ezt követően ad engedélyt a nagyüzemi felhasználásra, ötéves, óvodás már á kis Szvetla is, aki még Leningrád- ban született. Most már egyformán beszéli mind a két nyelvet — Kellett megtanítani, mert a mama, amikor látta először a kis Szvetooskát, sírva fakadt, mert nem tudott vele beszélni oroszul. Nem értette meg vele egymást Amikor mentünk legközelebb, már jól elbeszélgettek egymással Most megint készülünk menni haza Murmanszkba, csak nagyon messze van. A bábukká is várja már nagyon, hogy megint lássa — mondja a büszke mama. Közben a laboratórium kis elektromos kemencéjében kisül a cipó, Szvetlána kettévágja és a vizsgálat után kiállítja az engedélyt És nemsokára dagasztják a tésztát és újra megtelnek a kemencék kenyérrel. Béla Ottó játosságaiból és helyzetéből adódóan — sajátos szerepet tölt be a társadalom életében, következésképpen sajátos kötelezettségei és igényei is vannak. Ezért a törvény a társadalompolitikai célokkal összhangban az ifjúság érdekvédelmét is biztosítani kívánja, célja: hogy körülhatárol1 ja az ifjúság legáltalánosabb kötelességeit és jogait, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szerveknek az if j üsággial kapcsolatos kötelességeit. Ily módon az új törvény „ifjúsági alkotmány ”-nak is tekinthető. ■, A törvény jellegéből következik, hogy elvi, általános rendel- kezésket tartalmaz, alapul veszi mindazokat a hatályos jogsza. bályokat, amelyek az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben, is rendelkeznek, mint pl. a Munka Törvénye, a családjogi, — a honvédelmi, az oktatási törvény és természetesen az alkotmány. Ugyanakkor közvetlenül, az említett jogszabályokban nem szereplő rendelkezéseket is tartalmaz és a megjelölt célkitűzések gyakorlati megvalósítása érdekében, a végrehajtási jogszabályok kiadását is előírja. Érdekes és sok vitára alapot adó kérdés: kiket tekintsen a törvény fiataloknak, kik tartoznak e kategóriába? Viszonylag könnyebb kérdés az alsó korhatár megállapítása. Itt a rendező élv az, hogy a törvény a gyermekeket érintő kérdések szabályozására is terjedjen ki. A felső korhatárt illetően már nehezebb határvonalat húzni. Minden esetre a törvény általában a 30. életévig tekinti fiataloknak az ifjú állampolgárokat. A törvény tervezete az említett életkori határok keretében az ifjúságot érintő kérdéseket egységesen kívánja szabályozni, de kifejezésre juttatja azt a követelményt is, hogy az ifjúság nevelésénél figyelembe kell venni a fiatalok különböző rétegednek és korcsoportjainak — tehát a fiúknak és a lányoknak, a gyermekeknek és a serdülőknek, a tanulóknak, a munkás-paraszt, értelmiségi és alkalmazott fiataloknak a sajátos helyzetét, A törvénytervezet az alapelvek meghatározását követően olyan szerkezetben készült el, amely a fiatalok jogait ás kötelességeit, illetve a társadalomnak az ifjúsággal szemben támasztott követelményeit és az ifjúság nevelésében reá háruló kötelezettségeit a különböző élethelyzetekben tárgyalja. így külön fejezet szól az ifjúság neveléséről a családban és az iskolában, az ifjúság részvételéről az állami és társadalmi életben, valamint a munkában, az ifjúság szabadidő-töltéséről, kulturális és testi neveléséről, egészségének védelméről és végül az ifjúság saját szervezeteiről. Az alapelvek kiindulópontja a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának általános célkitűzése: az ifjú nemzedék szocialista emberré nevelése, az egész társadalom ügye, érdeke és feladata. Ebben különös felelősség terheli a szülőket, az Ifjúság hivatásos nevelőit, az oktatási, kulturális és sportintézményeket, a társadalmi és tömegszervezeteket, valamint a munkahelyeket és a fegyveres erőket. Ugyanakkor a tervezet aláhúzza. ^ fiatalok felelősségét is annak érdekében, hogy a társkdalom biztosította esziközöket és lehetőségeket jól használják fed saját nevelésükben, a közösség és a maguk javára. Ezt szolgálják azok a tervezett rendelkezések is, amelyek a fiatalok közéletben való részvételének, továbbtanulásának, a termelőmunkába való zavartalan beilleszkedésének és a családalapítás feltételeinek biztosításával foglalkoznak. Fontos szerepet szán a tervezet az ifjúság önkormányzati szerveinek, az ifjúsági szervezeteknek a fiatalok képviseletében a közügyekbe történő bevonásár ban és érdekvédelmében. A fiatalok igényeinek kielégítését, így pL a kulturális, sportolási, turisztikai feltételek javítását illetően a tervezet a reális lehetőségekkel számol, de ugyan, akkor előre is mutat, tükrözi azokat a törekvéseket, amelyeket — társadalmi összefogással — el kell érnünk. Ez a körülmény is jelzi, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása a hatálybalépéssel csak elkezdődik és hosszú ideig tartó, folyamatos munkát igényed. Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára Az ifjúság alkotmánya A sznpsrszónlkos Még elválik
