Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
EDÜszínvonalversenyek Múlt héten rendezték az orosházi művelődési központban az Ki kel Diákünnepek megyei szín- onalversenyét a szólóénekesek, har.gszerszóíisták és kamara- együttesek kategóriájában. Az énekesek közül a gyulai döntőbe jutott Abonyi Magda és Rideg Etelka békéscsabai, Zele- nák Katalin és Zsóri Irén mezőkovácsházi, Nagy Katalin békési, Lipták Ágnes szarvasi, Fenyvesi Erika gyulai diák és az orosházi Csepregi Ildikó— Sass Judit duó. Színvonalas versenyt vívott a hangszeres szólisták népes mezőnye. A zongoristák közül döntőbe került Zahorán Róbert, Ta- mássy Éva Békéscsabáról, Or- mándlaki Éva Körösladányból, Nagy Judit, Ibos Éva és Nyikos Erzsébet Gyuláról, Turbucz Ágnes és Jancsár Éva Orosházáról, Regős Erika Szarvasról és Molnár Erzsébet Sarkadról. A hegedű ifjú mesterei közül Mogyorósi Magdolna Békéscsabáról és Chil- )a Emese Szarvasról. A békéscsabai Martincsek Gertrud brácsán játszott, ezzel érdemelte ki a továbbjutást, a szintén békéscsabai Opauszki János és á békési Szász Julianna pedig fuvolajátékával. Ugyancsak hallhatja majd a döntő közönsége a szarvasi Frankó János—Simon Pál citerakettőst. A kamaraegyüttesek közül továbbjutott egy-egy békés' subái, békési, szarvasi és orosházi trió, valamint egy békéscsabai kvartett. Vasárnap délután rendezték a társastáncok megyei színvonalversenyét. A D-osztályú párok bécsi- és angolkeringőben, tangóban, quick-stepben és cha- cha-chában mérték össze erejüket. A gyulai döntőbe jutott a békési Rigó—Kovács és a Dénes— Berta, a szarvasi Litauszky— Selmeczi kettős, az orosházi Laki-testvérpár, s ugyancsak Orosházáról a Hanó—Vági, Németh—Csőntör, Nagy—Gajdár, Katona — Horváth, Majsai — Gyarmati, Hollósi—Németh és Németh—Böjti páros. A magasabb osztályban, a C- kategóriában is a vendéglátók szerepeltek; sikeresen. Stréling Zoltán és Tóth Magdolna a gyulai versenyen is bemutathatják tudásukat. «ftette az építő munkáit és helyébe a nemzeti összefogás lépett, amely feladatának tekintette „a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes menetének további biztosítását, az ország minden alkotó erejének bevonásával.” Az új választásokon már a Magyar Függetlenségi Népfront egységes listával lépett a választók elé. Választási felhívása szerint a Népfront azért Íratta ki az új választásokat, hogy a nép véleményt nyilváníthasson: ,helyesli-e az ország gazdasági es társadalmi életében két év alatt végbement gyökeres változásokat; helyesli-e a nagybirtokos és nagytőkés reakció és a külföldi imperialisták ügynökeinek eltávolítását a politikai életből; jóváhagyja-e az ország függetlenségének, pépünk építő munkájának és szabadságának megvédésére irányuló békepolitikánkat; támogatja-e a hazánk további felemelkedését biztosító új 0rszágépítő ötéves terv megvalósítását; rábízza-e az ország kormányzását a Magyar Függetlenségi Népfrontra, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály erős kezű, kipróbált vezetésére?” Ezekre a kérdésekre a magyar nép elsöprő, nagy többsége szavazott igennel. 1949. május 15-én 6.1 millió választó- polgár közül 5,7 millió élt szavazati jogával. Többen szavaztak. mint Magyarországon addig bármikor. A Népfront nagyobb győzelmet aratott, mint ameny- nyiben előzőleg reménykedtek: az összes szavazók 95 6 százaléka. 5 478 515 tett hitet a Népfront s a szocia’izmus építésének proeramia mellett. A'* úi parlamentben 402 képviselő között 176 munkás és'15 parasztember foglalt helyet RáA MÉK korszerűsítését tárgyaló legutóbbi igazgatótanácsi ülésen meglepetésszerűen hatott a mandátumvizsgáló bizottság bejelentése. Eszerint a Mezőgazdasági . Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Közös Vállalatnak a megyében 89 tagja van. Ha az ÁFÉSZ-ek és a tsz-ek számát egybevetjük, megállapíthatjuk, hogy a megyében működő ÁFÉSZ-ek és tsz-ek fele foglalt eddig állást, vállalt részt a MÉK korszerűsítéséből. Ez a szám nagyobb annál, mint amennyien a régi MÉK-ben egyesültek. A vállalat utolsó küldöttközgyűlésén 67 szövetkezet képviseltette ma- : gát Az ülésteremben tehát 22-1 vei növekedett a foglalt székek j száma, ami önmagában jó előrelépésnek mondható, de egyál-: talán nem megnyugtató. A kér- j dés feltevése: hol vannak a töb- ! biek? — jogos. Azért tesszük szóvá ezt, mert egy jó, egy életrevaló vállalkozásból nem helyes, ha áz érdekeltek kívül rekesztik magukat. Miért is hozták létre az új szövetkezeti vállalatot? Az utóbbi években tisztázódtak a szövetkezetpolitikai elvek, így megteremtődött annak feltétele, hogy az ÁFÉSZ-ek és a tsz- ; ek egyesítsék erőiket, korszerű együttműködést alakítsanak ki a lakosság ellátásának javítá- j Sára, burgonyából, zöldségből,, gyümölcsből és több szabadforgalmazású cikkből. Ezek iránt növekedett a lakosság igénye. Következésképpen a termelés és ] a fogyasztó igényének összehangolásához, a megtermelt áruk | forgalmazásához sem a tsz-ek, sem pedig a háztájiban termelt áru felvásárlására, helyi értékesítésére és tovább eladására hivatott ÁFÉSZ-ek nem nélkülözhetik a korszerű, szövetkezeti nagykereskedelmet. A MÉK legfőbb' célkitűzése, ahogyad az igazgatótanácson megfogalmazták: a/ termelők és a fogyasztók érdekének hatékony szolgálása. Tágabb értelemben ez akkor és úgy valósulhat meg, ha a tagszövetkezetek az eddiginél több és jobb minőségű árut bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére. Vagyis, ha javul a forES2Bes9ssscB«ssc»»aaa«sti*afl«cc«H9a«aMaHM ,fuk várt az a történelmi feladat, hogy a magyar nép történelmében először alkotmányt adjanak a nemzetnek. Az , országgyűlés augusztus 18-án fogadta el a népköztársaság alkotmányát, amely kimondta, hogy „minden hatalom a dolgozó népé” és „népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé.” Az állami élet 1949-ben elfogadott alapokmányát azóta csak jelentéktelen kérdésekben módosították, az lényegesen változatlan. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán elfogadott határozat szerint: „Szocialista fejlődésünk alapvető biztosítéka és egvben politikai fegyvere a Magyar Nép- köztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya, amely az ország alaptörvényének erejével rögzítette a néphatalom addigi vívmányait és nagy vonalakban ki- jelö’te hazánk szocialista fejlődésének irányát. Az elmúlt két évizedben végbement változások szükségessé teszik államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. Az alkotmánymódosítások révén rögzíteni kell társadalmi fejlődésünk eredményeit, mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus alapjai létr jöttek és megszilárdultak, hazánk a szocialista építés fejlettebb szakaszába lépett, az új társadalom teljes felépítése útján halad. Ennek megfelelően az alkotmánymódosításnak szolgálnia kell országunk szocialista jellegének erősítését, a szocialista demokrácia további kibontakozását, államunk továbbfejlődését.” . Pintér István (Folytatjuk) galmazott cikkekből a lakosság ellátásának színvonala. Ez a törekvés azonban csak a termelők anyagi érdekeltségének növelésére épülhet, melyet elsősorban az eddig helyenként túl bonyolított kereskedelmi módszerek felszámolásával, egyszerűbb módszerek alkalmazásával, a forgalmazás költségeinek csökkentésével szeretnének elérni. Hát ebben mindenki, tehát azok a tsz-ek és ÁFÉSZ-ek is érdekeltek, amelyek a közös vállalkozásból most, a szervezés időszakában kívül- maradtak. A lakosság helyi ellátásának szervezése ma feltételez és követel is egy olyan egyesülést, közös vállalkozást, mint a korszerűsített MÉK. Elegendő visszagondolni a közgyűlésen elhangzottakra. Burgonyából, zöldségéből és gyümölcsből tavaly az igen kedvezőtlen felvásárlás ellenére is majdnem négyszáz vagonnal értékesítették többet, mint 1969-ben. Az értékesítés azért növekedhetett 36 százalékkal, mert csökkent az önellátó községek száma. Az ilyen településeken működő tsz-ek és ÁFÉSZ-ek jórészt a mind nagyobb nyereségre törekvés közben megfeledkeztek arról, hogy a lakosság nemcsak kenyeret és húst fogyaszt, hanem zöldséget is és gyümölcsöt is. Ennek ellenére azért volt megnyugtató ezeken a helyeken a zöldség- és gyümölcsellátás, mert a megyében felhalmozott készletekből ide is juttattak. Egyes termékek és termények gazdaságos termelése nagy területen, speciális felkészültséget követek Ha a mezőgazdasági üzemek, a MÉK-en most kivül- maradt tsz-ek is ilyen irányban fejlesztik a termelést, akkor a lakosság ellátása csak a kereskedelmi szerv sokoldalúan ösz- szehangoló mukájával valósulhat meg. Csakis így szüntethető meg, hidalható át az időleges áruhiány. Az új, korszerűsített MÉK-ben egyesülő ÁFÉSZ-ek és tsz-ek felelőssége azért is nagy, mert a tényleges szövetkezeti kereskedelem elveinek megvalósításában úttörő szerepet vállaltak. Ezzel új áruértékesítő szövetkezeti csatorna nyílt, amely meggyőződésünk, nem ér véget a megtermelt áru szervezett értékesítésével, hanem bővül a termékfeldolgozással, a tárolással, a legkülönbözőbb szolgáltatásokkal és beszerzésekkel, valamint piaci információk nyújtásával. Ebben viszont valamennyi tsz és ÁFÉSZ érdekelt, hiszen a tagság alapvető érdekeinek szolgálása legalább olyan fontos gazdasági és politikai feladat, mint a nagyobb nyereség elérése. Jelentőségében talán az előbbi a.fon- :tosabb! Dupsi Károly A Mezőberényi Építőipari Ktsz ács és kő műves szakmunkásokat vesz Jel. Jelentkezni lehet a telephelyen, Mezőberény, Mátyás út 58 sz. alatt. A HÜTŐHAZ érettségien liaialokat lelvesz hűtőraktámoki munkakörbe. Jeientkfzés a személyzeti vezetőnél. Az idén újabb munkalehetőséget teremtenek a nőknek Köröstarcsán Köröstarcsán évek óta gondot okozott a lakosság foglalkoztatása. A község vezetői ezért arra törekedtek, hogy főleg a nők számára, akik nem szívesen járnak vidékre, valamilyen ipari üzemet hozzanak létre. Erre 1968-ban került először sor, amikor a tanács részére a Fűzés Kosáripari Vállalat Békési Kosárgyára részleget telepített Köröstarcsára. Itt 40 nő dolgozik. A következő évben a Férfi Fehérneműgyár Békéscsabai Gyára bedolgozó ^.részleget szervezett, amely 30 Kozségbeli és 30 körösladányi nőnek biztosít munkalehetőséget Az idén a Mezőberényi Fa ipari Ktsz fejleszti a köröstar- csai kárpitos-részlegét, amihez a tanács 250 ezer forinttal járul hozzá. Sokan, köztük főként a tanács és az ÁFÉSZ dolgozói, valamint azok, akik az üzemben helyezkednek majd el, társadalmi munkát is vállalnak. Az üzembővítés várhatóan augusztusra fejeződik be és 70 nő számára lesz munkahely. Jövőre — ha két műszakot vezetnek be —. a létszám megduplázódik. Az első Vadászati Világkiállítás — Díszítésre 1400 agancs-r Hunyadi Mátyás vadászmentéje a fegyvertörténeti bemutatón Az első vadászati világkiálli-1 tást hazánkban rendezik meg, minit ahogy azt már jeleztük,} augusztus 27-től szeptember 30- ig. Magyarország az európai államok között előkelő helyet foglal el vadászatával és ezzel kapcsolatos idegenforgalmával. A felszabadulás óta eltelt negyed században jelentős eredményeket ért eL Hazánkban került puskavégre például a világrekord trófeát hordozó gímszarvas, dámvad és őz. Az első vadászati világkiállítás rendezését Magyarország indítványozta. Voltak már ugyan hasonló nemzetközi jellegű kiállítások, de világkiállítást eddig még sehol sem- rendeztek. A kiállítások történetéből hadd emlitsük meg, hogy Magyarországon először 1871-ben: rendeztek országos vadászati ki. állítást. Ez volt az első olyan a | világon, ahol a trófeák bírálatát bizonyos elfogadott képletek, normák alapján végezték. Ennek éppen száz esztendeje. Az első nemzetközi kiállítást 1910-ben rendezték Becsben. Itt a trófeabemutatók mellett már iparművészeti, néprajzi és irodalmi látnivsúók is szerepeltek. A legutolsó nemzetközi vadászati kiállítást pedig Novi Sad on rendezték. 1967-ben. Itt már a vadászat mellett halászati vásár, béiyeg- és vadászkutya-kiállítás, valamint verseny ég filmfesztivál is volt A nyár végén sorra kerülő világkiállításon a hivatalos magyar bemutatók sok érdekességet ígérnek a látogatók számára. A vadgazdálkodási bemutatón például a hazai- és külföldi látogatók megismerhetik vad- gazdálkodásunk adottságait, j rendszerét. a felszabadulás' óta eltelt időszak eredményeit és a feilesztési terveket. A pavilon belső díszítésére a gemenci vadgazdaságban az elmúlt év-| ben hullajtott és begyújtott líüt) agancsot használják fel. A kiállítás bemutatja a főbb 1 azai vadfajokat, vízi- és apróvadat, élőhelyeinek kialakítását, a téli etetést és a nagyvadakat. A trófeabemutató szintén sok érdekességet tartalmaz. Kiállítanak a pavilonban 250 aranyérmes szarvasagancsot, 160 őz, 40 dám, 20 muflon és mintegy 100 vaddisznó-trófeát A sporthorgászati bemutat! képet ad a magyar horgászol« haltenyésztési, halgazdálkodás; tevékenységéről, a .tizek szeny- nyezéselleni küzdelemről. Akváriumokban, természetes környezetben láthatók lesznek a magyar vizek jelentős halai, köztük a pontyok, harcsák, tekintélyes példányai is, valamint az utóbbi években telepített növényevő halak. Kuriózumnak ígérkezik a fegyvertörténeti bemutató, mely három részből áll. Az úgynevezett kincstári részben múzeumi kincseket, értékes fegyvereket láthatnak majd, melyeket a Történeti és az Iparművészeti Múzeum bocsátott a káállítás- szervezők rendelkezésére. Itt látható majd Hunyadi Mátyás vadászmentéje is, valamint egy Hunyadira vonatkozó felirattal ellátott kard. A látogatók megismerhetik Világrekorder dámlapát hazánk vadászkutya fajtáit is, bemutatón szemlélhetik a vá- dászkutya fejlődése történetét, a magyar vadászkutya fajták kialakulását. Kilenc magyar kutyafajtát láthatnak majd; a komondort, a kuvaszt, a pulit, a magyar vizslát, az agárt és más fajtákat. A magyar pavilonok reprezentatív rendezése, értékes és érdekes tárgyai bizonyára nagy közönséget vonzanak majd. Világrekord szarvastrófea Hol vannak a többiek?
