Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

A választás joga - a választás lehetősége A jelölések, és jelölőgyűlések 0 A választások előkészületed- ) aek legfontosabb mozzanata azi országgy ölési képviselők és &! tanácstagok demokratikus jelö-1 lése. A mostani választások al­kalmával a jeloflőgyűiésekei j március 15-e és 31-e között tart- \ iák. A jelölőgyűléseket a Haza- í üas Népfront területileg illeté­kes bizottságai a tanácsokkal, & választási szervekkel és a tö­megszervezetekkel, üzemekkel, termelőszövetkezetekkel együtt­működve hívják össze. A jelö­lőgyűlések tulajdonképpen nyil­vános népgyűlések, fontos po­litikai fórumok, amelyeken a népfront programjáról, és a he­lyi lakosságot érintő társadalmi, gazdasági problémákról folyta­tott közvetlen eszmecserékben, valamint a jelöltek személyéről történő döntésekben egyenlő jogokat élvez minden választás­ra jogosult magyar állampolgár A jelöltek személyéről is a választók döntenek Módosított választási törvé­nyünk úgy intézkedik, hogy a szocialista demokrácia fejlődé­sével összhangban a jelölés jo­gát egyedül és kizárólag a vá­lasztók jelölőgyűlései gyakorol­ják. Ilyen gyűlések szervezhetők a lakóterületeken, továbbá üze­mekben, vállalatoknál, a terme­lőszövetkezetekben, állami gaz­daságokban, hivatalokban és in­tézményekben, valamint a fegy­veres testületekben. Korábban a jelölőgyűlések javasoltak, s a népfront szervei döntöttek arról, hogy kik legyenek a jelöltek. Most ez fordítva történik. A je­lölőgyűléseken a jelöltek szemé­lyére javaslatot tehetnek a Ha­zafias Népfront szervei, a tár­sadalmi szervezetek, üzemi és termelőszövetkezeti közösségek és bármely választópolgár, de azt, hogy ki lehet jelölt, kj ke­rülhet a szavazólapra nyflt vita •Is kellő megfontolás után a je- íölőgyűlések döntik eh Országgyűlési képviselők je­lölése esetében egy-egy választó, területben rendszerint két vagy esetleg több jelölőgyűlést szer­veznek. hogy a több ezer válasz­tópolgár közül minél többen részt vehessenek és módjuk le­gyen kifejteni véleményüket, ténylegesen gyakorolni a jelölés jogát. A helyi tanácstagok je­lölésére tanácstagi választóke­rületenként egy jelölőgyűlést szerveznek. li tekinthető jelöltnek? A választójogi törvény úgy intézkedik, hogy jelöltnek te­kintendő az a választójoggal rendelkező magyar állampolgár, akinek jelölésére szavazott a je- lölőgyűlés, illetve jelölőgyűlések résztvevőinek legalább egyhar- inada, vagy ennél nagyobb Há­nyada, és a jelölt nyilatkozott arról, hogy a jelölést elfogadta. Egy-egy jelölőgyűlés két vagy több jelöltet is állíthat. A vá­lasztópolgárok elvitathatatlan joga , hogy a jelölőgyűlésen, melyen nyilvános szava­zással döntenek a jelöltről, vagy jelöltekről; mérlegeljenek és — társadalmi igény esetén — két, vagy több jelöltet is megszavaz, zanak, mondván: majd a szava­zás napján titkos szavazással el­döntik, hogy végülis ki képvi­selje őket az országgyűlésben, vagy a helyi tanácsban. Megfontolt mérlegeléssel A most sorrakerülő választá­sok előkészületei során tehát piegnövekedett politikai, köz­életi szerepet töltenek be a kép­viselői és tanácstagi jelölőgyűlé. sek. Hiszen a szocialista demok. ráciát helyesen értelmezve nem­csak több jog, hanem nagyobb felelősség is hárul a választópol­gárok jelölőgyűléseire. Minden javaslatot tevő szervnek és ál­lampolgárnak megfontoltan mér­legelnie kell javaslatát és a je­lölőgyűlések résztvevőinek is a közösség iránti lelkiismereti kérdés, hogy demokratikus jo­gokkal élve valóban olyan jelöl­tet, vagy jelölteket állítsanak, akik emberi magatartásuknál, képességüknél, tenniakarásuk- nál fogva a közösség, a válasz­tóik érdekében képesek dolgozni az országgyűlésben vagy a* helyi tanácsokban. Szívesen látott jelölten A jelöltek kiválasztásánál minden bizonnyal nő majd a vá­lasztópolgárok igényessége, erő­södik kritikai érzékük. A jelöl­jek között szívesen látják azokat, akik rendelkeznek megfelelő közéleti tapasztalatokkal, eddig is aktívan kivették a részüket a képviseleti szervek — a parla­ment, a megyei, a járási és a helyi tanácsok munkájából, s ez­zel gyakorlatban bizonyítottak választóik előtt. Am a bizalmat előlegezni is érdemes, különö­sen a nőknek és a fiataloknak, /akiknek eddig — többnyire raj­tuk kívül álló okok miatt — esetleg nem volt alkalmuk bizo­nyítani, nem volt lehetőségük .kellő tapasztalatokat gyűjteni. Viszont azt temérdek tapaszta­la* bizonyítja, hogy szívükre és lelkesedésükre éppúgy lehet épf_ itení, mint emberi felelősségér­zetükre és a szocialista haladás iránti elkötelezettségükre. H. L, Általános iskolások szaktárgyi versenyei Békéscsabán A járási, városi elődöntők j után vasárnap délelőtt 9 órakor i az ifjúsági és úttörőházban ren- , dezik az általános iskolások legkiválóbb eredményeket elért tanulóinak megyei szaktárgyi döntőjét A Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei elnök­sége és a Megyei Tanács Műve­lődésügyi Osztálya által rende­zett versenyen a 2—2 legjobb járási és városi tanuló, tantár­gyanként összesen tíz 13—14. éves diák vesz részt. TERMELŐESZKÖZ “KERESKEDELMI VÁLLALAT f e 1 h í v ja kedves vevői fi­gyelmét, hogy szentesi telepén (Szentes, Attila u. 3.) az aláb­bi erősáramú villamossági cik­kek — azonnali kiszolgálásra — nagy válaszékban kaphatók: különféle világítótestek, villamosszerelési cikkek; a) foglalatok, kapcsolók; b) dugaszoló aljzat ás dugó Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat Szentes, Attila u. 3. sz. Kimagasló a Békés megyei Beruházási Vállalat 1970. évi eredménye Az idén több mint 500 millió iorint értékű beruházás előkészítését vállalja A Békés megyei Beruházási j Vállalat dolgozói tavaly a fel-1 szabadulási jubileumi munka- j verseny és a X. pártkongresz-! szus tiszteletére tett vállalásuk keretében az 1969. évinél 27 j százalékkal magasabb termelési j eredményt értek el. Ez 92 szá- j zalékban a termelékenység nö-1 vekedéséből ered. A vállalat a beruházások szakfelügyelete és' lebonyolítása mellett tervezési feladatokat is végrehajtott. Ser­téstelepet tervezett a Kamut—, Murányi Sertéshizlaló Közös I Vállalkozásnak, a mezőberényi Lenin Tsz-nek, a Dombegyházi Állami Gazdaságnak, jelentő­sebb munkája volt a 64 szemé­lyes garzonszálló Gyulán, az ABC-áruház és ruházati bolt Szeghalmon, valamint a megyé­ben több szakközépiskolai tan­terem. A tervezési munkák ki­vitelezési összege csaknem 115 millió forint volt Nagyrészt társadalmi munká­ban vállalták a dolgozók Béké­sen és Mezőberényben a bel­víz miatt tönkrement házak helyreállítása utáni műszaki el­lenőrzését, szakfelügyeletét és részt vettek Szamosközben az árvízkárok felmérésében, Békés megyében pedig az ár- és bel­vízvédelemben. A vállalat az 1970. évi árbe­vételi tervét mintegy 15 száza­lékkal túlteljesítette s így 852 ezer forint többletnyereséget ért el. A kiemelkedő eredményt a dolgozók odaadó, szorgalmas munkája segítette elő. Különö­sen kitűnt Dancsó Ferenc osz­tályvezető, Ybl Miklósról és Oláh István osztályvezető Mun­kácsy Mihályról elnevezett, va­lamint Nagy Károlyné Május 1 szocialista brigádja. A termelékenység növekedé­sének társadalmi hasznossága abban is megmutatkozik, hogy a vállalat több mint 1200 lakás területének előkészítését tudta biztosítani a megye városaiban a III. és IV. ötéves tervidőszak átmenetében. Lebonyolított 68 millió forint értékű tanácsi fej­lesztési alapból megvalósuló és 46 millió forint értékű egyéb (vállalati, szövetkezeti, OTP) be­ruházást. A vállalat az elért eredmény alapján az átlagbért 10 száza-, lakkal növelte és a dolgozóknak csaknem 1 havi keresetnek meg. felelő pénzösszeget fizetett ki. Az idén mintegy 1300 állami célcsoportos lakás építésének az előkészítése befejezési idejének a lerövidítése a legfontosabb fel-1 adat. Ha ez sikerül, lehetőség j nyílik újabb lakások építésére is. Emellett négy szakközépis­kolai diákotthon és több poli­technikai műhely létesül és foly­tatódik Békéscsaba, valamint Orosháza közművesítésének a bővítése. Terv szerint az idei beruházások előkészítésének a kiviteli összege meghaladja az 500 millió forintot, ami 20 mil­lióval több a tavalyinál. Befejezéshez közeledik Békéscsabám s felszabadulásunk 26. év­fordulóján felavatásra kerülő Lenln-emlékmű talapzatának építése. Így néhány nap múlva helyére kerülhet a szobor, Kalló Viktornak a nagy proletárvezért ábrázoló alkotása. (Fotó: Demény Gyulai : a. A TÖMEGEK HANGJA AZ ÜLÉSTEREMBEN S 1945 őszén megkezdődött a vá- ; lasztási csata. A Magyar Kom­• munista Párt jelszava: „Kenye- ; rét, jó pénzt, rendet!” A fenye- ; gető éhínség, az infláció, a bi­• zonytalan közbiztonság viszonyai S közepette ez a jelszó fejezte ki • az egész ország érdekeit. Munká- ! sok festették éjszaka a talakra a ■ 4-es számot — a 4-es lista volt • a kommunista. S A sorshúzás szerint az 1-es j listán a Nemzeti Parasztpárt, a 5 2-esen a Magyar Radikális Párt, i a 3-ason a Polgári Demokrata | Párt, a 4-esen az MKP, az 5-ösön j a Független Kisgazda, Földmun- S kás és Polgári Párt, a 7-esen a | Szociáldemokrata Párt indult. A • 8-os kocka azért maradt üresen, ! mert a Katolikus Néppárt, l amely az Országos Nemzeti Bl­• zottságtól — a Szövetséges El­• lenőrző Bizottság jóváhagyásá- t val, amely a békekötésig ilyen ■ jogkörei rendelkezett —, kért és 5 kapott pártalapítási engedélyt, Közvetlenül a választások előtt visszalépett A klérus elhatároz­ta, hogy megőrzi a „polgárság” egységét. Amin az volt értetődő, hogy a demokratikus fejlődés minden rendű és rangú ellensé­ge a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt mögött sorakozzék fel. A magyar politikai élet már többféle kisgazdapártot Ismert. Az, amely 1945-ben újjászerve­ződött baloldali parasztemberek és értelmiségiek pártja volt A jobboldal azonban, nem egy ki­fejezetten fasiszta, a Horthy- rendszert restaurálni akaró po­litikus Is, más legális lehetőség híján odatömörült Dobi István írja emlékirataiban, hogy ő, a régi balodali parasztpolitikus, ha Szőnyből Budapestre, a párt­központba hívták, csupa isme­retlen ficsurt látott ott alig akadt egy-egy ismerősre. Énnek a kisgazdapártnak volt a szö­vetségese a Horthy-rendszer ne­gyedszázados népbutítása. Köz­vetlenül a választások előtt Mindszenty hercegprímás pász­torlevélben támadta a népi de mokráciát s az Inkvizíció korái idéző vallásos frázisokkal lází- tott a Magyar Kommunista Párt ellen, intette híveit az „isten, ha­za és magántulajdon” tisztele­tére. Révai József válaszolt ezek nek az agitátoroknak a Szabad Népben, a választás napján, 1945. november 4-én: „A kalan­dor-politikusok politikája: haza iatlan és nemzetellenes.« A kommunista külpolitika azért hazafias, amiért belpolitikánk is az: mi nem a reakció, hanem a demokrácia erőire alapozzuk a magyar sorsot A hazafiság is­mérve nemcsak a nemzeti érde­kek védelme kifelé, hanem a népi érdekek védelme befelé Is, Az a párt a leginkább nemzeti párt, amely nem alkusaik a nép ellenségeivel. A Magyar Kom­munista Párt az egyetlen párt, amely nem kötött soha alkut a nép rovására. Van-e párt amely ezt mondhatja magáról? Nincs!” Ezen a választáson a Kisgaz­dapárt — a hazai, de a nemzetkö­zi reakció örömére is — megsze­rezte a szavazatok 57%-át, s ezzel 245 mandátumot abszolút parla­menti többséget A kommunista párt több mint 800 000 szavaza ­tot az összes szavazatok 17 szá­zalékát kapta és 70 mandátum­hoz jutott A Szocláldemokrr‘a Párt választási eredménye 17 százalék és 69 mandátum, a Nemzeti Parasztpárté 6.8 száza­lék és 23 mandátum. A Polgári Demokrata Pártnak két képvise­lője jutott be a t Házba, a Ra­dikális Pártból egy sem. Az 1945-ben megválasztott nemzetgyűlés — amely első íz­ben november 29-én a fűtetlen, jéghideg Országházban ült össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom