Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Válasz lakásügyi kérdésekre Előrehaladásunk azon múlik, hogy az általános műveltségben és a szakmai felkészültségben hogyan fejlődünk Megyei küldöttértekezlet a MEDOSZ-ban A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Békés megyei Bizottsága fe bruár 24-én tartotta megyei kül­döttértekezletét Telekgerendáson. Erre az alkalomra a megyében működő 68 MEDOSZ alapszervezetéből 127 küldött érkezett a Felső­nyomási Állami Gazdaság kultúrtermébe, a tanácskozás színhelyé­re. Samyai Ferencnek, a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának üdvözlő szavai után megválasztották a küldöttértekezlet ügyvezető j elnökének Surányi Andrást, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat! orosházi állomásának szb-titkárát. Az elnökségben helyet foglalt, Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, Nagy István, az SZMT vezető j titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Zalai [ György Nyugdíjas, Zsibók András, a Békés—Csongrád megyei Álla- j mi Gazdaságok Központjának igazgatója, Szekeres János, a KISZ j Békés megyei Bizottságának parasztifjúsági felelőse és a MEDOSZ szakszervezeti mozgalom több kiemelkedő helyi képviselője. Szabó Lászlómé békéscsabai ol­vasónk szüleivel, lakik együtt, nem megfelelő lakáskörülmé­nyek között. Havi keresete 1470 forint. Azt kérdezi, igényelhet-e állami bérlakást, s ha igen, ho­gyan és milyen összegű lakás- építési hozzájárulást, illetve la­kás használat bavételi díjat kell fizetnie? VÁLASZ: Kérdésére csak részben tudunk felelni. Igénylé­sét a városi tanács igazgatási osztályán beszerezhető lakás­igénylő lapon kell benyújtani. Hogy milyen lakást igényelhet, 32 viszont csak a tanácsrendelet elkészülte után dől eiL A rende­let fogja ugyanis szabályozni, hogy milyen jövedelemhatárig lehet állami bérlakást igényelni, s milyen jövedelemhatárig szö­vetkezetit. Hasonlóiképpen a ta­nácsrendelet szabályozza a be­fizetendő összegeket is. Az igénylést azért ajánlatos minél hamarabb benyújtaná, mert a rendelet elkészülte után első­sorban a már beadott kérelme­ket csoportosítják, megállapítva a sürgősségi sorrendet. így a korábban benyújtott igénylésék bizonyos előnyt élveznek. A la­káskérelmekről egyébként a tár­sadalmi bizottság dönt, így arra a kérdésre, hogy mikor kaphat lakást, csak a későbbiekben kap­hat választ. Szilágyi Antalné Gyula, Szent István u. 9. szám alatti olvasónk hosszú idő óta ideig­lenes jellegű lakásban lakik, s ezt vem tartja megfelelőnek. Evekkel ezelőtt lakáskérvényt Néhány nap múlva lesz egy éve, hogy megnyílt a medgyes- egyházi fogyasztási szövetkezet ruházati áruháza. Az impo­záns kereskedelmi egység — melynek emeletén a művelődési otthon különböző helyiségei kaptak helyet — ma is a község legszebb létesítménye. E szövet­kezeti áruház azonban már megnyitása első percétől nem­csak új színfoltja a községnek. Az ÁFÉSZ igazgatósága a szö­vetkezet tagságának, Medgyes- egyháza és a környékbeli közsé­gek lakosságának akart minden igényt kielégítő áruházat létesí­teni. Egy év távlatából elmond­hatjuk: a szövetkezet vezetői­nek ez az elképzelése sikerrel járt. Ezt bizonyítja az áruház múlt évi 10 hónapos működése, ami 8 millió 400 ezer forintot meghaladó forgalomban reali­de ezt az akadályt viszonylag gyorsan leküzdöttük. — A helyi pártszervezet se­gítségével? — Igen, a mi pártszerveze­tünk nem . esett szét, bár itt is akadtak ellenzékiek. Ezek­től nemrég, a tankönyvesére alkalmával elbúcsúztunk. A taglétszám tíz százalékkal csökkent. Munkahelyéről alig mozdítottunk el valakit, ezek most (mint például régi vezér­igazgatónk is, akit egy tej­üzemben, a könyvelői csoport­ban helyeztünk el) más munka­helyen dolgoznak. — Bevallom, meglep a kizár­tak és a töröltek alacsony arányszáma, mivel az országjos átlag 20 százalék fölött van... A párttitkár megjegyzi, hogy az ezer főt foglalkoztató gyár törzsgárdája ragaszkodik mun­kahelyéhez, a sörgyári hagyo­mányokhoz, a műszakiak kitű­nően együttműködnek a mun­kásokkal, minden második mér­nök, technikus valamilyen párt­vagy tömegsze rvezcti funkciót tölt be. — Nemrég például taggyűlé­seken és értekezleteken foglal­koztunk a decemberi KB-ülés fő dokumentumával, a „Tanulsá- gok”-kal, s megbeszéltük a szo­cialista munkaverseny ügyét is. nyújtott be, de igényét mind a mai napig nem elégítették ki. Olvasónk arra kíváncsi, hogy mit tegyen a lakásszer­zés érdekében? VÁLASZ: Korábbi lakásigény, lését meg kell újítani. A megújí­tás a tanácsoknál beszerezhető zöld színű nyomtatványon — il­letékmentesen — történik. A megújítás határideje 1971. ápri­lis 30. Érmek elmulasztása ese­tén igazolási kérelemmel élhet Azt a lakásigénylést, amelyet nem újítottak meg, a nyilván­tartásból törlik. Újvári Jánosné (Telekge­rendás, Tanya 514) hatodma­gával lakik egy rossz állapotú tanyai épületben. Jogosult-e új lakásra? Mit tegyen, ha a család úgy dönt, hogy házat épít és milyen támogatásra számíthat? Hogyan újítsa meg korábban beadott lakáskérel­mét? VÁLASZ: A megújítással kap­csolatban már fentebb válaszoL tűnik. Arra a kérdésre, hogy a (különböző lakások igénylése esetén milyen összegű pénzbeli hozzájárulást kell fizetnie, a most készülő tanácsrendelet fog választ adni. A most készülő ta­nácsrendelet hatályba lépése után értesülhet a lakásszerzés lehetőségeiről és a fizetési fetté­telekről. Medvegy Jánosné (Szarvas, V., 253/1. szám) lakásügyében az illetékes szervek vizsgála­tot folytatnak. A vizsgálat eredményéről írgsban küldünk értesítést. zálódott. Az áruház e milliói 28 százalékkal növelték meg 1969- hez viszonyítva ruházati szak­mában a szövetkezet múlt évi forgalmát. A szövetkezet igazgatósága erre az évre 10 millió forint forgalmat vár az áruháztól. A nagykereskedelmi vállalatokkal meglevő jó kapcsolat és a 2 mil­lió 700 ezer forint értékű áru­készlet jó' alapot ehhez az el­váráshoz. Az áruház megnyitásának egy­éves évfordulója alkalmából számos meglepetéssel várják Medgyesegyháza és a környék­beli községeik vásárlóit. Többek között március 1-én tombola­sorsolást rendeznek az áruház­ban, amikor is csaknem 10 ezer forint értékű ajándék talál gaz­dára. B. I. Nem akarunk látszatversenyt,: ezért a szakszervezettel együtt; olyan vállalásokat fogadtunk el,! amelyek reálisak, hasznosak, sj fontosak gyárunk számára. — Ezek szerint jól együttmű- ! ködnek a szakszervezettel is? : — Igen; az szb-titkárt bevá-: lasztottuk a gyári csúcsvezető- j ségbe, így egészen szoros műn- ! kakapcsolatban állunk. — Mi a párttitkár véleménye 5 a Tanulságokról? — Csak summázva annyit,; hogy e tisztázás után megérett jj az idő a pártkongresszusra. Mint: bizonyára hallotta, a tegnapi ■ KB-ülésen el is határozták,! hogy májusban összeül a kong-« resszus. Érzésem szerint lezár- • hatjuk az eddigi korszakot, és ■ nyugodtan, tervszerűbben, kő-1 vetkezetesebbsn dolgozhatunk. { A gyár munkásai — 65 száza- ; lékuk férfi, 35 százalékuk nő • — megtesznek mindent, hogy a: „Staropramen”-folyam minél íz-: letesebb legyen. Magyar viszo- í nyokhoz mérve nem is keresnek * rosszul: 2050 koronát havi át- : lagban, s a nehezebb munkakö-; rökben természetesen 200—300 • koronával az átlag fölött. : (Következik: Egy kis integrá- ; ció) Bertalan La jos ■ A küldöttértekezlet két napi­rendet tárgyalt. Megvitatta a MEDOSZ Békés megyei Bizott­ságának írásos beszámolóját és szóbeli kiegészítőjét, továbbá megvitatta a jelölőbizottság ja­vaslatát a 13 tagú MEDOSZ me­gyei bizottságra, az SZMT ta­nácskozásra delegált 34 küldött személyére és a MEDOSZ XXIII. kongresszusának 22 tagú Békés megyei küldöttségére. A MEDOSZ Békés megyei Bi­zottságának elmúlt négyéves munkájáról az írásos beszámolót és a szóbeli kiegészítőt Samyai Ferenc, megyei titkár ajánlotta vitára, elfogadásra. Mi jellemezte 1967-től a ME­DOSZ Békés megyei Bizottságá­nak törekvését, hogyan oldották meg a megyében működő ME- D ŐSZ -alapszerve ze tek a rájuk háruló feladatokat? Elöljárójá­ban megállapította az előadó, hogy a gazdaságirányítás re­formjával szélesedett az üzemi, termelési demokrácia, nőtt a dől. gőzök termelési kedve, a válla­latok önállósága és felelőssége. Ez a gyakorlati életben többek között úgy jutott kifejezésre, hogy a különböző szinten tartott termelési tanácskozások a ko­rábbi négy évhez képest látoga- tottabbak voltak és olyan témá­kat dolgoztak fel, melyek a ter­melés előbbreviteiét igen haté­konyan szolgálták. Békés megye valamennyi me­zőgazdasági üzemében — ahol MEDOSZ-alapszervezetek mű­ködnek — növekedett a terme­lékenység, jelentősen emelkedett az átlagbérszint, a dolgozók jö­vedelme, s a korábbinál ösztön­zőbb bérrendszer valósult meg. Az elmúlt négy esztendőben tér­tek át az állami gazdaságokban és az állami erdőgazdaságokban az úgynevezett bértömeg-gazdál­kodásra. A termelő munka ha­tékonysága jobb, mint korábban bármikor. Ennek megfelelően a dolgozók keresete is a bértömeg célszerű felhasználásával jelen­tősen változott, növekedett. Négy esztendő alatt az állami gazdasá­gok, a gépjavító vállalatok és a vízügyi igazgatóság dolgozóinak keresete 2—3000 forinttal növe­kedett éves átlagban. A mezőgazdaság dolgozói is élvezhették a csökkentett mun­kaidővel járó előnyöket. Ugyan­is több üzemben áttértek a csők. kenteit munkahétre és szabá­lyozták a túlmunka pótlékolá­sát is. A vállalati kollektív szer.. | ződések megkötésével a dolgo­zók érdekvédelmének fokozásá­val növekedett, színesebb lett a szakszervezeti munka. Az alap­szervezetekben mindenhol nőve. Fogadóóra a megyei tanácsnál Következő fogadóóráját Csep- regi Pál vb elnökhelyettes feb­ruár 27-én, szombaton 9—12 óráig tartja hivatali helyiségé­ben, Felsőkörös sor. Irodaház. kedett az aktívák száma. A dol­gozók minden eddiginél jobban magukénak érzik az üzemet, 1 melynek eredményét olyan kéz. zelfogható tények bizonyítják, mint a szocialista munkaver­seny, a szocialista brigádmoz­galom bővülése, az újítómozga­lom izmosodása, s a munkavé­delemben a baleseti, a növény­védelmi, a szociálpolitikai és a kultúrpolitikád feladatok jobb ellátása. A munkavédelemben erőteL jes javulás figyelhető meg. Ez annak tudható he, hogy a me­gyebizottság mellett 13 tagú munkavédelmi munkabizottsá­got hoztak létre, amely az el­múlt négy esztendőben igyeke­zett társadalmi feladattá tenni a dolgozó ember munkakörül­ményeinek javítását. Ez a törek­vés sikerrel járt, mivel a balá- 1 los balesetek száma az előző négy esztendőhöz képest 13-mal, az egyéb balesetek száma pedig 860-nal csökkent! Élen járt a munkavédelem társadalmasítá­sában a Hidasháti Állami Gaz­daság. Az itt kialakított munka- vódelmiőr-hálózatot megyénk többi állami gazdaságában is bevezethetnék. Ezen a tanácskozáson is sok szó esett a dolgozó nők és az ifjúság helyzetéről, továbbá a nyugdíjasokról. A MEDOSZ me­gyei bizottsága a rendelkezésére álló adatokból igen kedvezőnek értékelte a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozó nőkre ki­terjesztett: hároméves gyermek­gondozási segély bevezetését, de ugyanakkor azt is megállapítot­ta, hogy az időszaki mezőgazda- sági dolgozók a társadalombiz­tosítási juttatások tekintetében még mindig hátrányos helyzet­ben vannak. Ennek megszünte­tésére különböző javaslatokat tettek, melyeket a MEDOSZ XXIII. kongresszusán vitatnak meg. Az üzemi vezetők felé bírálat­ként hangzott el, hogy a terme­lékenység és a hozamok növelé­sével együtt bár több jutalmat fizettek ki az elmúlt négy esz­tendőben, mint azt megelőzően, de megfeledkeztek a munkában igen aktív és a legjobb dolgozók erkölcsi elismerésének érvénye­sítéséről. Kevesebb Kiváló Dol­gozó jelvényt osztottak Iá 1S70- ben, mint az azt megelőző évek­ben. Csökkent a miniszteri és a kormánykitüntetések száma is, noha a termelésben, az emberi élet védelmében, a vagyon men. tésében 1970-ben lényegesen na­gyobb erőfeszítéssel vettek részt a dolgozók, mint a korábbi esz­tendőkben. A vitában felszólalt Dudás Mihály, a Szarvasi Állami Gaz­daság küldötte, aki a gazdasági vezetők és a dolgozók közötti kapcsolat őszinteségének, nyílt­ságának jelentőségét méltatta. Dombi Béláné, a Körösi Álla­mi Gazdaságból jött, s az idő­szakos dolgozók teljes évi fog- j lalkoztatására tett javaslatot, airily véleménye szerint külön, j böző segéd- és kisegítő üzem« ágak fenntartásával lenne meg. oldható. Hátrányos helyzetük ez­zel jelentősen csökkenne. Takács Lajos, a Körösvidöki Vízügyi Igazgatóság vezetője a vízügyi szolgálat dolgozóinak tavalyi igen eredményes munkáját mél. tette, majd a további vízkárok megelőzésére a szakszervezeti alapszervezetek ügyeimébe ajánlotta a komplex vízrendezés megteremtésének szorgalmazá­sát. Szatmári László, a Hidas­háti Állami Gazdaságban elért munkavédelmi eredményekről adott igen értékes tájékoztatást Zéman Ferenc, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat orosházi ál­lomásának küldötte a szakszer­vezeti munka hatékonyságáról beszélt. Kovács István, a ME­DOSZ főtitkára, a MEDOSZ so­ron következő kongresszusának előkészületeiről beszélt. Emlí­tette, hogy az elmúlt négy esz­tendőben a mezőgazdaság dolgo­zóinak érdekvédelmében igen nagyot léptünk előbbre. Előre­haladásunk azonban azon mú­lik, hogy az általános művelt­ségben és a szakmai felkészült­ségben hogyan fejlődünk. A fő­titkár részletesen beszélt a párt X. kongresszusán a szakszerve­zetek elé is állított feladatról: a magasabb színvonalon szervezett munkáról. A MEDOSZ mint a korábbi évékben, a jövőben is eleget kíván tenni dolgozó né­pünk érdekének, ezért a szocia­lista építőmunkát hozzáértőbben, jobban és hatékonyabban sze­retné szolgálni. A szakszervezeti aktivisták figyelmébe ajánlotta olyán bérpolitika kimunkálását, mely szemben áll az egyenlős- divel. Mindegyik üzemben azt a szocialista elvet kell megvalósí­tani, hogy ki-ki munkája alap­ján keressen. . Nem kell attól félni, hogy a legjobb eredmény­nyel dolgozó a legnagyobb havi keresethez jut! Ennek húzóhatá­sa van a többi dolgozóra. Ilyen módon újabb tartalékok tárul­hatnak fel. Felszólalt még Feke­te Józsefné, a Körösi Állami Gazdaság, Molnár Mihály, a Hi­dasháti Állami Gazdaság, Zalai György, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának tagja, nyug­díjas, Mizig Mihály, a Szarvasi Állami Gazdaság, dr. Szító And­rás, a Szarvasi Haltenyésztő és Kutató Intézet, Szabó László, § Békési Kosárfonó dolgozódnak képviselője. Samyai Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára csaknem negyedszázadon át töltötte be megszakítás nélkül tisztségét. Kovács István, a ME. DOSZ főtitkára meleg szavak­kal emlékezett meg Samyai Fe. renc munkájáról, majd az El­nöki Tanács megbízásából átad. ta a Munkaérdemrend arany fo­kozata kitüntetést. A vitában elhangozottalfra Sarnyai Ferenc válaszolt. A me. gyei küldöttértekezlet elfogadta a megyebizottság írásos és szó­beli előterjesztését, határozato­kat hozott a következő négy esztendő szakszervezeti munká­jának folytatására, majd megvá­lasztotta a MEDOSZ megyei bi­zottságát és az SZMT, valamint a MEDOSZ-kongresszus Békés megyei küldötteit. A MEDOSZ megyei bizottsága elnökévé Sar­nyai Ferencet, titkárává pedig Plavecs Jánost választotta meg. Dupsi Károly Egyéves a medgyesegyházi ruházati áruház •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom