Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
Tiülensánps krónika Kibernetikus gyorsítók A Szovjetunióban olyan kibernetikus gyorsító berendezések tervei készülnek, melyekben 5000 milliárd elekron-voltos sugár-feszültségű energiát tartalmazó protonok létesíthetők. A gyorsító berendezések földalatti berendezése 17 kilométer hosz- szúságú lesz. A kivitelezést elekronikus számítógépek irányítják. ?v-kamerák fényképezik az iir-klimát A dél-kaliforniai űrkutatás központ december 12-én űj „Thyros” típusú meteorológiai mesterséges bolygót juttatott földkörüli pályára. A NASA sajtófőnöke kijelentette, hogy a mesterséges bolygót némileg tökéletesítették már és ezért 12 óránként előre jelezheti a légköri viszonyokat és a felhőzet alakulását. A mesterséges bolygó lefényképezi a felhőket, és nappali, valamint éjszakai elhelyezkedésüket az egész Föld körül. Erre a célra televíziós kamerát és különleges hőre, valamint infravörös sugárzásra érzékeny éjszakai felvételek készítésére alkalmas szenzorokat használ fel. Két kamera automatikusan közvetíti felvételeit a hatósugarukba tartozó összes álomások- nak, ily módon biztosítva a pillanatnyi betekintést a helyi időjárási viszonyokba. Tenger volt a Gobl-sivatag helyén A Jura-korszakot követően, vagyis mintegy 120 millió évvel ezelőtt a Gobi-sivatag helyén előbb tenger, majd tó, később pedig folyókban gazdag vidék volt. Szovjet és mongol tudós- expedíció igyekszik rekonstruálni ezt a fejlődési fázist, amelynek során ez több mint 3600 kilométer hosszúságú, egybefüggő terület (Marco Polo szavai szerint: „Olyan hatalmas sivatag, amelynek egyik végétől a másikig egy esztendeig kell vándorolni”) teljesen kiszáradt. A mocsarakból kiemelkedő szigeteken pompás növényvilág élt, nemcsak páfrányok és zsurlók, hanem magastörzsű fák is díszítették. Állatvilága is rendkívül változatos volt, az édesvízi kéthéjú kagylóktól az óriásteknősökig megtalálható volt itt minden. Találtak krókodill- csomtvázat és cápafogat is. R világ legmagasabb épülete Az Amerikai Egyesült Államok építészetében a felhőkarcoló-mánia ismét kezd tért hódítani. Chicagóban most kezdték el a világ legmagasabb felhőkarcolójának építését. A 435 méter magas épület 1974-re készül el és 60 méterrel haladja majd túl a jelenleg rekordot tartó Empire State Building (New York) magasságát. A most épülő chicagói épület, a „Sears Tower” nevet viseli, 100 emeletes lesz, a 103. emeleten — pontosan 400 méter magasságban — panoráma kilátót rendeznek be. Az épületet összesen 102 lift szolgálja majd ki. A 109 emelet lakásai összesen 409 200 négyzet- méter felületet jelentenek; ez a szám szintén rekordot jelent. A „Sears Tower”-ben elkészülése után összesen 16 500 ember fog lakni. A hatalmas felhőkarcoló kb. 100 millió dollárba fog kerülni. Tudomány — Technika Bánya — 1400 méter „Mini-pumpa“ az autóban Az útmenti „schalleros” gumiragasztás fölött eljárt az idő, hiszen a defektes abroncs helyett feltett pótkerékkel rendszerint eljut a gépkocsivezető a legközelebbi gumijavítóig, vagy benzinkútig, ahol légkompresz- szor is van. Ennek megfelelően ma már az autópumpa is csak kevés kocsi csomagtartójában található meg. Pedig jó hasznát lehetne venni a gumik időnkén, ti utánfúvásakor, ha egyébként nem lenne olyan fárasztó a vele való munka. Egyes autógyárak már gondolnál! a gépkocsizók ilyen irányú igényeire és kényelmére, ezért kis motoros ' légkompresszort építenek be a nagyobb autók motorházába. A konstruktőrök azt tervezik, hogy a jövőben a középkategóriájú kocsik motorkarakterének oldalán egy, a motor által meghajtott tengelycsonkot képeznek majd ki, melyre az autó tartozékaként szolgáló ids légsűrítő bármikor felerősíthető (e megoldást láthatjuk a képen egy kísérleti Pontiac-tí- pusra alkalmazva). E „minipumpák” nemcsak az autógumik, hanem a labdák, gumimatracok, gumicsónakok stb. felfújására is szolgálnának, ami lényeges könnyebbséget jelentene az autójukkal kirándulók számára. mélységben Metilalkohol- molekulát fedezett fel a nyugat-virginiai csillagvizsgáló teleszkópjával amerikai tudósok egy csoportja a csillagközi gázok formaldehid és hidrogén tartományában a Tejútrendszer centrumának közelében. Ukrajnában van a Szovjetunió legmélyebb bányája, amelyben 1400 méterről hozzák felszínre a kiváló minőségű antracitot. A bánya tervezett kapacitása napi 7 ezer tonna szén. A fejtéseken a komplex gépesítés eredményeként a munka termelékenysége a Donyec-medence átlagos termelékenységének két és fél— háromszorosa. Hamarosan má_ sík, két hatalmas, nagy mélységű bányában indul meg rövidesen a termelés. A Szovjet Vénusz—-7 sikere A bolygókutatás történetében először fordult elő, hogy ember alkotta szerkezet épségben érte el egy idegen bolygó felszínét. Az 1970. augusztus 17-én felbocsátott Vénusz—7 120 napos utazás után, 1970. december 15-én lépett be a bolygó légkörébe. A TASZSZ hivatalos közleményben összegezte a küldetés eredményeit. A Vénusz felszínének épségben történő elérése, és az ott végzett mérések azért kü_ lönösen jelentősek, mert a korábbiakban csak következtetések alapján kialakított adatokkal rendelkeztünk azokról a légköri viszonyokról, amelyek a bolygó talajszintjén uralkodnak. Mint ismeretes, a megelőző Vénusz-rakéták műszertartályait úgy méretezték, hogy azok 27 atmoszféra külső túlnyomásnak biztonsággal ellenálljanak. A tapasztalatok szerint a Vénusz légkörében a talajszint feletti 20 kilométeres magasságban ekkora a légnyomás. A magasságot rádiótechnikád úton mérték, és az addigi ereszkedés során nyert adatokat kísérelték meg a talajszintre vonatkoztatni. Mind. ez értelemszerűen bizonytalanságokkal járt együtt. A Vénusz—7 eredményeinek értékelésénél ig :n lényeges az a körülmény, hogy a talajszint elérését kétséget kizáróan észlelni lehetett. Erre rádiótechnikai eszközök szolgáltak. Ismeretes, hogy egy mozgásban levő rádiadó adásainak hullámhosszát másként érzékeljük, mint ugyanennek az adónak a hullámhosszát, ha az nyugalom, ban van. Ezt a változást nevezik Doppler-eltolódásnak. A Vénusz—7 esetében éppen ennek a Doppler-eltolódásnak az érzékelése mutatta meg kétséget kizáróan, hogy a műszertartály épségben leszállt a bolygó felszínére: a talajszint elérése után az adók hullámhossza megváltozott az ejtőernyős ereszkedés során észlelthez képest. A műszertartály a talajszint elérése után még 23 percen át továbbította a mérési eredményeket. Az adás idején a Vénusz és a Föld távolsága 60,6 millió kilométer volt; a rádióhullámok ezt az utat 3 perc 22 másodperc alatt teszik meg. A korábbiakhoz képest a Vénusz—7 szerkezetén bizonyos módosításokat hajtottak végre. A műszertartályt megszilárdították, és úgy alakították ki, hogy képes legyen mintegy 150 atmoszféra külső túlnyomás elviselésére. Ez egyik feltétele volt a Vénusz felszínének biztonságos eléréséhez. „Pentagon" a tengeren A másik módosítás a korábbá kísérletekhez képest a leszállás előkészítésében történt. A műszertartályt a Vénusz légkörébe történő belépés előtt —8 G fokra hűtötték le. Ezzel mintegy tartalékot képeztek arra az igen heves felmelegedési időszakra, amely a Vénusz légkörében történő súrlódásos fékezéssel, majd a forró légkörben történő ejtőernyős ereszkedéssel jellemezhető. A két beavatkozás együttesen tette lehetővé, hogy a berendezés épségben elérje bolygószomszédunk felszínét. A küldetés sikere lehetővé teszi, hogy a konkrét helyi viszonyok ismeretében a továbbiakban olyan Vénusz-szondákat tervezzenek, amelyek a légkör és a talaj további titkaira világítanak rá. Már most biztosra vehetjük, hogy a földi mértékkel mért hatalmas nyomás és az igen magas hőmérséklet nem teszi köny- nyűvé ezt a munkát Az igaz, hogy az elektronikus alkatrészek és berendezések hőtűrőképessége jelentősen meghaladja az emberét, mivel ezek 70 C fok tartós elviselésére is képesek. Nem vitatható azonban, hogy egy közel 500 C fok hőmérsékletű környezetben nem könnyű feladat egy rendszert 70 C fokot meg nem haladó hőmérsékleten tartani. A képen látható hatalmas francia fúrószigetnek csak annyi köze van az amerikai hadügyminisztériumhoz (melyet tudvalévőén röviden csak a Pentagon-ként emlegetnek), hogy ugyancsak ötszög alakú. A tengeralatti olaj- és érckincs felkutatása, kiaknázása tette szükségessé az ilyen és hasonló nagyságú tengeri „bázisok” létrehozását. Az ötlábú sziget egy-egy csőlábának az átmérője 8,5 méter, a lábak hossza 102 méter, ami azt jelenti, hogy 80—90 méteres vízréteg fölé telepíthető a felépítmény. A fúróberendezésekkel a tengerfenéktől számított 2000 méteres mélységbe lehet lefúrni. A „Pentagon—81” valóságos kis „gyár” az óceánban, 76 dolgozóval a fedélzetén. A fúrőszigeten felállított Diesel- és elektromotorok összteljesítménye kb. 7000 lóerő, ami bármelyik szárazföldi középüzemnek is becsületére válna. Remélhetjük azonban, hogy a szakemberek sikeresen megbirkóznak ezzel a nehéz feladattal is, és akkor újabb adatok birtokába jutunk a „viharok bolygóján” uralkodó viszonyokat illetően. Sinka József
