Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
Milyen lesz a Knei Nyomda? szaink nincsenek úgy megbecsülve anyagilag, mint más ipar. ágak dolgozói. A Knerben az általánosnál is rosszabb a helyzet, hiszen itt a havi bér 350 forinté tál alacsonyabb az országos nyomdaipari átlagnál. Tudom, érzem, szép látvány az új ér illet, jó dolog a kézilabdapálya nagyságú géptermekben járni, de egy ilyen beruházás most még inkább gond és harc, nrnt öröm. A harc a kezdet kezdete óta tart. Harcolni kellett, hogy a Kner legyen a csomagolóanyaggyártás országos bázisa, harcolni kellett, hogy beinduljon és haladjon az építkezés. Harcolnj kellett a kerítésen belül is; a szakembereik megtartásáért, az új vezetési stílus megvalósításáért és a fiatalokért. Mert bizony, ahhoz is bátorság kell, hogy ha az ember jót akar, és ha nagyobb konfliktus nélkül akarja átadni a stafétabotot a fiataloknak. Osztozni gondban és örömben — Az idei évet a nyomda hós_ korához hasonlítják a régi szakemberek. Ez így js van. A legnehezebb esztendje elé tekint történetében az üzem. Bár a hi_ vatalos átadási ünnepség majd fél évet késik, mégis úgy kell dolgoznunk, annyit keli termel, nünk, mintha az eredeti terv szerinti időpontban készült vol. na el minden. A beruházási költségek egy részét vissza kell fizetni, s a bank nem szentimentális. Naponta 40 tonna cső. magolóanyagot kell előállítani és elszállítani, hogy teljesítsük vállalásainkat. Ma már minden új gép dolgosuk. Olyan gépparkunk van, amelyről dicsekvés nélkül állíthatjuk,, hogy a legkorszerűbbek a világon. A svájci mélynyomó gép például annyit termel, mint a többi ösz- szesen. A géptermekben légkondicionáló berendezést szereltettünk fel. Javul az üzem dolgozóinak szociális ellátottsága is. Lesz fogászati rendelő, könyvtár és klub. Végre megoldódnak az eddig állandó problémát jelentő helyiséggondok. Nem kell bizonygatnom, hogy a változás nemcsak és nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi. Üj technikával, új módon dolgozunk, de meg kell tanulnunk új módon élni és gondolkodni is. Azt szeretnénk, ha minden dolgozónk sajátjának erezné az üzemet, s osztozna a vezetőség gondjaiban és örömedben. És végül is, a nehézségek ellenére, mindnyájan bizakodunk, s a májusi avatási ünnepségen csak ünnepelni akarunk. A munka szobra Ha végigtekintünk a nyomd, történetén, nem lehet nem észrevenni azt a folyamatot, amely szívós, kitartó munkával végül is a mához; Békéscsaba arculatához új vonást adó, s a világhírt jelentő Kner Nyomda megszületéséhez vezetett. A Kner feliratú csomagolóanyagok, könyvek, sok országba eljutnak, öregbítve ezzel a magyar, s ezen belül is megyénk nyomdaiparának jó hírét. Nem véletlen, hogy a tízszintes toronyépület mellett a Kass János tervezte monumentális alkotást „A munka szobrát’’ helyezik el. ti. í. békés nmissn Q UU fbuiUJáil 7. A négy színnel dolgozó mélynyomó gép a Kner Nyomda egyik büszkesége Égj é\ alatt 1000 ionná csomagolóanyagot Miit elő. (Fotó; Dviuvuy Gjula) „Rnerffl, amibe knerül” mondták a szakemberek (ki irigykedve, ki büszkén), amikor a békéscsabai Kner Nyomda 350 milliós beruházásáról esett szó. Mondják ma is, de inkább csak tréfából. Aligha kétséges bárki előtt is, hogy az elődök; Teva- nék, Knerék öröksége ió kezekbe került, s az a betonba, acélba, üvegbe, gépekbe fektetett 350 millió forint kamatostul megtérül. De nemcsak a pénzről van szó. A magyar nyomdaipar általános fejlesztésre szorul, de nem csupán véletlen az. hogy a választás a Knerre esett, s hogy a nyomdaipar fellegvára épül fél Békéscsabán. A beton-üveg toronyépületben már a villanyszerelők, takarítók dolgoznak. Tisztítják az ablako. kát, burkolják a padlót. Cseng- bong a hatalmas építmény. Májusban tervezik az ünnepélyes átadást. i Múltidéző idézetek „Pénz. hozzáértés és szaktudás híján — kontárként — 1882 június közepén nyitottam könyv, nyomdát olyan helyen, ahol ez a foglalkozás nemcsak, hogy fellengzős ábrándokra nem jogosított, de a megélhetés reményével sem kecsegtetett” — írja Kner Izidor Félévszázad mezsgyéjén című könyvében ... „Ez az üzem a hazai nyomdaipar büszkesége ma is, és még inkább az lesz a fejlesztési tervek megvalósításával” — mondotta Nagy Józsefné könnyűipari miniszter 1968. április 28- án, a nvomdában tartott munkásgyűlésen. „A nyomdaipar eddigi legnagyobb rekonstrukciós beruházása Békéscsabán valósul meg. A beruházást az ipar és a mező- gazdaság gyors ütemű fejlődésével összefüggő csomagolóanyag- szükséglet növekedése tette szükségessé. A magyar ipar (gyógyszer-, élelmiszer-, édesipar, konzerv- és hűtőipar stb.) kiváló termékeinek színvonalas csomagolása, adjusztálása a kedvezőbb értékesítés szempontjából is elmaradt a meny- nyiségi és minős/vi követelményektől.” (Typographia, 1968. október.) Három mondat az 1971 januárjában tartott szakszervezeti Vezetőségválasztó küldöttgyűlésen elhangzott titkári beszámolóból: „A beszámolási időszakot (tehát az utóbbi két esztendőt) a vállalat életében az eddigi legdinamikusabb fejlődés jellemezte. Ez a gyors, széles körű és sokirányú fejlődés nagy nehézségeket, sok gondot okozott... A figyelmet döntően a beruházás sikeres Végrehajtására fordította mindenki.” Az állagúiéikor: 30 év A felszabadulás után a Tevain Nyomda államosított gépei kisebb értéket képviseltek az ott dolgozók szakmai és emberi értékénél. Igaz, abban az időben a 49 alkalmazottból csak 8—10 volt szakmunkás. Ma már egyetlen gép sincs ideg a 45 előttiből — s ez — nyomdáról lévén szó -— nagy dolog. Ami maradt, az nem anyagi természetű. A nagy elődök példája, az a két jó hírű alföldi nyomdát jellemző pontos és minőségi munkára való törekvés a legdrágább örökség. A fejlődés fokozatos volt és töretlen. Az ötvenes évek végén hétmillió, ezt követően 27 millió forintot fordítottak a korszerűsítésre. A mostani 350 millió nemcsak a Kner, hanem az egész magyar nyomdaipar történetében páratlan. Jelenleg több mint 800 dolgozót foglalkoztat az üzem. A szakemberek 90 százaléka érettségizett. Az átlagéletkor 30 év körül van. Az utca embere elsősorban a 10 szintes toronyépületet és az ablaktalan géptermeket látja. De mi van a falakon belül? A kérdésre Botyánszky Pál igazgató adta meg a választ. — A falakon belül emberek vannak a maguk örömével, harcával, egyén, gondjukkal. A hagyományok tisztelete eggyéforrt a mostani beruházás sikeres végrehajtásának szándékával, s e falakon belül csaknem mindenki felelősséget érez a nyomdáért. És ez jó dolog. Ám sokszor felteszem magamban a kérdést; vajon mit tettünk, eleget tettünk-e az emberekért? Világ- színvonalon álló gépeket vásároltunk, s a legkorszerűbb technológiával dolgozunk, de foglalkoztunk -e olyan komolyan a dolgozókkal, mint az új technika idetelepítésével? Két év alatt 24 gépmesterünk ment el, mert nem tudtunk nekik annyit fizetni, mint a gomba módra szaporodó kis nyomdák. Egyik tízéves gyakorlattal rendelkező gépmesterünk sofőr lett 600 forinttal több fizetésért. Nyomdá. A tízszintes központi épület alatt ebédlő lesz. Az első három emeleten a termelő üzemrészek, fölötte az irodák és a szociális helyiségek kapnak helyet. korszerű munkahelyre költöztek a klisékészítő részleg cinkográfusaL
