Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

Búcsú a gyártól

Még egyszer a kollektív szerződések

(Tudósítónktól)

A Békéscsabai Kötöttárugyár kollektívája búcsúztatja réginű-| ségles munkatársát, Molnár Józsefet. Mint a rakétakilövő he- ! lyeken szokás, már ő is vissza-’ felé számol, hiszen már csak néhány napja van hátra az aktív szolgálatból.

Mindig vidám kedélyén, fürge mozgásán nem látszik meg a hatvan esztendő. Pedig életpályája nem volt küzdelmektől mentes. Mivel munkáscsalád leszármazottja, a munkával már kora ifjúságától kezdve megismerkedett. Huszonnyolc évvel ezelőtt festőmunkásként került a kötöttárugyárba. Aztán kötőhurkoló szakmából vizsgázott és a gyár lánckötő üzemében dolgozott. Tehetségét, szorgalmát, szervezőkészségét hamarosan felismerték, s a vállalat újítási megbízottja lett.

1950-ben magasabb szintű politikai iskolára küldték, amelynek elvégzése után a Mezőtúri

Magyar kaleidoszkóp — a Balassi iVéptáncegyüttes új műsora

Csütörtökön délután a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőház nagytermében tartotta Magyar Kaleidoszkóp című új műsorának főpróbáját a Balassi Néptáncegyüttes. A szakmai bemutatót megtekintették a megye kulturális életének vezetői ás a Békésben működő legkiválóbb nép táncosok

A főpróba után elismeréssel szóltak Born Miklós és az együttes tevékenységéről, majd hasznos tanácsokkal segítették a további munkát.

Mezőgazdasági Technikum diák.

otthonának igazgatójává nevezték ki. Hét év múlva azonban a szíve visszahúzta a gyárba és ismét a lánckötőben dolgozott, ötvennyolcban újabb megtiszteltetés érte: a szakszervezeti bizottság függetlenített titkárává választották, míg 1967-től a vállalati szakszervezett tanács: bér- és termelési felelőse.

— Mi volt életed emlékezetes élménye? — teszem fel a szokványos kérdést

— Tulajdonképpen az egész pályafutásom egyetlen élménysorozat — válaszolja -kapásból”. — A sok közül is nagyon emlé- keztes maradt a felszabadulás utáni évek eseménysorozata. A gyár zenekarával és tánccsoport iával jártunk a községekbe. Falujárásnak hívták ezt abban az időben. Már akkor eljegyeztem magam a gondolattal: közelebb hozni a falut a városhoz...

Nehezen tudom szólásra bírni, amikor kitüntetéseiről faggatom. Pedig nem szerénytelenség felsorolni azokat. A Szakszervezeti Munkáért Érdemérem aranyfokozatát, a 25 éves párttagság emlékplakettjét, a Munka Érdemrend bronz fokozatát és a tízéves munkásőri emlékérmet kapta elismerésként.

— Mi a kedvenc hobbyd? — váltok át egészen más témára.

— A bélyeggyűjtés és a keresztrejtvény-fejtés. Mind á kettő kitűnő eszköz az önművelésre. Ugyebár a jó pap is holtig tanul — mondja egyszuszra, és szélesen elmosolyodik.

Aztán megtudom még, hogy a nyugdíjas „státusban” sem lesz tétlen. Továbbra is aktív munkásőr marad, társadalmi munkát végez a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál. A kertes ház körül meg mindig van barkácsolni való, aztán a két fiának meg a kis- lánvának is gondját kell még viselni.

'A kétezres létszámú gyári kollektíva mindenki által ismert Józsi bácsiia nyugalomba vonul, ám nyughatatlanul tevékeny marad. Jószándékúan azonban mégiscsak ezt kívánhatjuk: Jó pihenést, Józsi bácsi!

Kazár Mátyás

íú, hogy a zömök kis japán cémértesüléseket akar tőle szerezni, pontosabban tengerészeti idatokat. Egy homályos érzés izt súgta neki, hogy Kono fontos szerepre akarja felhasználni. Felötlött benne az is, hogy értesíteni kellene az illetékeseket, mert egy idő múlva talán késő lesz. De még nem merte megtenni: hátha tévedés és felsüL

{

mintha újjászületett volna a kis s japán nő ujjai alatt. A lábujjé- ■ tál a feje búbjáig végigmasszl- i rozták, aztán forró fürdőben le* ? mosták. Igazi felfrissülés vdt • ess, s az ebéd különösen jólesett, j űe a beszélgetés semmit sem ■ hozott. A japán mintha megfe- | iedkezett volna arról, milyen : melegen érdeklődött még egy ■ órája is az amerikai flotta *

Együtt ebédeltek, de a beszélgetés nem volt érdekes. Igaz, végigcsinálta az itt szokásos szertartást, s ez önmagában is igen kellemes volt. Kono javaslatára először a fürdőhelyiségbe mentek, ahol két japán hölgy vette kezelésbe őket A ruháitól megfosztott Blake úgy érezte

iránt... Ugye, ugye, mondta önmagának Bláke, hátha csak a régi emlékek vonzzák hozzá a japánt? Mfcgállapodtak. hogy két nap múlva ismét találkoznak, ugyanitt, a japán étteremben.

— Valóban kitűnő a konyha - állapította meg Blake.

(Folytatjuk)

:

i

elkészítésének módjáról

Interjú dr. Takács Lőrínccel, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkárával

Az űjabb kollektív szerződések elkészítésének módjairól i először (lapunk január KM számában, főként anyagi vonatko- [ zású kérdésekben dr. Sebes*ény Józsefnek, a Megyei Tanács Munkaügyi Osztálya vezetőjének nyilatkozatát közöltük. Bővan akad azonban még más olyan tudnivaló is, amiről a szerződés előkészítőinek és a dolgozóknak egyaránt célszerű tájékozódniuk. Ez azért is szükséges, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy egyes kérdésekben nem tisztázottak a nézeteik, ugyanakkor pedig beszámolhatunk néhány olyan példamutató kezdeményezésről, amit érdemes máshol is követni.

Az interiú Dr. Takács Lőrinc- cel, az SZMT titkárával készült, aki bevezetőben a következőket mondta: „A kollektív szerződéssel szemben támasztott egyik legfontosabb követélmény, hogy megfeleljen az érvényben levő jogszabályoknak és a vállalat fejlődésében végbemenő változásoknak.”

— Tudna-e Takács elvtárs olyan gyakorlatban előfordult példát mondani, ami törvény- sértő?

— A kollektív szerződés egyes cselekmények elkövetése miatt a nyereségrészesedés csökkentését írja elő. Ez nem törvénysértő. Az viszont már igen, ha a dolgozó fegyelmi büntetést (mondjuk szigorú megrovást) kap, ráadásul év végén még a nyereségrészesedést is csökentik. Két büntetés együtt nem alkalmazható.

— Bizonyára vannak olyan esetek is, amelyek ugyan nem ütköznek törvénybe, de erkölcsileg mégis kifogásolhatók.

— Igen. Helytelen az például, ha a kollektív szerződés néhány órai késés miatt a teljes nyere- ségreszesedés megvonását írja elő. Azért is, mert annak á megítélése, hogy a késés valóban indokolt-e vagy sem, olykor szubjektív is lehet. (Mondjuk a művezető és a dolgozók között valamilyen nézeteltérés van) Egyébként ie túlságosan súlyos büntetés ilyen fegyelmezetlenségért 2—3 ezer forintot fizetni. Méltánytalan, ami visiszatetszést szül a dolgozók körében. Különösen akkor, ha törzsgárda tagról van szó.

— Több panasz hangzott el a túlóra miatt. Hány túlórára kötelezhetők a dolgozók?

— A jogszabály ezt nem írja elő. A túlórakeretet azonban a kollektív szerződésben meg kell határozni. Tavaly néhol túl magasan állapították meg. ráadásul nem egyszer még módosították is a kollektív szerződésit. A sok túlóra már a dolgozók egészségének, egyéni érdekeinek a rovására ment.

•— Tudna példát mondani arra, hol volt kirívóan sok a túlóra?

— Többek között a Békéscsabai Kötöttárugyárban, ahol a heti 44 órás munkanévre való átállás előtti időszakhoz képest 2 és félszeresére, a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregységében hétszeresére, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál csaknem háromszorosára emelkedett a túlórák száma. Meg kell említeni,; hogy az utóbbinál például 240 ezer túlórát írtak elő, ami 500— 600 — főleg nehéz fizikai munkát végző — dolgozóra hárult. I (Ha ezt átszámítjuk, közülük egy év alatt 12 hónap helyett mindenkire 14 hónap jut.) i

— Ha egy vállalatnál a 44 órás munkahétre térnek át, a termelési színi megtartásának bizonyára nem megengedhető módja az időveszteség túlórával való pótlása. Az ilyen mego'dás nyílva ívalőan er-, kölcsi és gazdasági károkat is okoz.

— Valóban, mégis előfordult az egyik vállalatnál, hogy a 44 órás munkahétre váró áttérés után a kollektív szerződésben személyenként havi 106 túlórakeretet határoztak meg. A túlzott igény- bevétel miatt a dolgozók közül többen orvoshoz fordultak az if'egkimerülíségid're hivatkoz' a, kérték táppénzes állományba vételüket.

— Mire kel? még különösen ügyelni a kollektív szerződés- ter-'o'Pt kidolgozásánál?

— Mint már bevezetőben említettem, a szabályozásnál figye- í lembe kell venni a vállalat fejlődésében végbemenő változásokat. Más szavakkal úgy is mondhatnám, hogy legyen összhang a középtávú vállalati terv és a kollektív szerződésben foglaltak között. Ha például profilválto- zást tervez a vállalat, a szakmunkásképzésre és átképzésre is gondolni kell, aminek egyébként anvagi kihatása is van.

— Természetesen ki kell térni az élet- és munkakörülmények további javítására is.j

— Ez alapvető feladat Itt emlékeztetek arra, hogy kormány- határozat írja elő a három műszakos textilüzemekben az éjszakai műszak fokozatos megszüntetését, aminek a lehetőségeit és feltételeit a kollektív szerződésben kell szabályozni. Az áttérés folyamatában előnyben kell részesíteni a többgyermekes és a gyermeküket egyedül nevelő anyákat.

— Bizonyára más vonatkozásban is javítani szükséges a dolgozó nók helyzetén.

— Először is: túlórára ne legyenek kötelezhetők a többgyermekes é® a gyermeküket egyedül nevelő anyák. Helyes az a kezdeményezés, ami Gyuláin a harisnyagyárban már megvalósult: az előbb említettek — a szociális körülményeik alapján például az iskolai év kezdetén segélyben részesülnek. Azt pedig a kollektív szerződésben ki kell mondani, hogy — nők, férfiak viszonylatában — egyenlő munkáért, egyenlő bér jár.

— Egyes helyeken gondot okoz, hogy az asszonyok nem tudják clhe’verni gyermeküket napköziben, vagy bölcsődében, mert nincs hely. Hogyan lehetne ezen segíteni?

— A vállalatok irányozzanak elő bizonyos összevet gyermek- intézmény létesítésére, vagy a meglevő fejlesztésére, bővítésére. Kisebb vállalatok persze nem rendelkeznek olyan összeggel. hogy önállóan oldják meg a feladatot, de együttesen vagy közösen a helyi tanáccsal megteremthetik a lehetőséget.

— Manapság sokat beszélünk a lakásépítésről. Milyen segítséget nyújtaht ehhez aj dolgozóknak a vállalat?

— Számos helyen megtalálták már a módját. Lehet pénzzel, a házibrigád közreműködésével, anyagszállításhoz vállalati gépjármű rendelkezésre bocsátásé- ] val segíteni a dolgozókat. Ter-Í mészetesen a megjelent jogsza-! bályok alapján. A szociális J szempontok mellett figyelem.be1 kell venni az illető munkáját, magatartását.

— Az utóbbi években előtérbe került a tör zs g árdatagok fokozottabb megbecsülésének

ANTIKVARKÖNYV-VÄSÄRT

rendezünk február 10—11—12-én a gyulai könyvtárban. Könyvek vétele és eladása.

SZABAD BÖNGÉSZÉS! NE MULASSZA EL FELKERESNI! Nyitva: 10-én 10—18 óráig

11- én 8—18 óráig

12- én 8—14 óráig

szükségessége. Erre vonatk- zóan mit hatá~"Z7,on meg a kollektív szerződés?

— Célszerű szabályozni, hogy mennyi jutalomszabadság illett meg őket és milyen hányadban kapnak nagyobb nyereségrészesedést. Gyermekeik előnyben részesülnek munkafelvétélnél, esetleg ösztöndíj odaítélésénél Az erkölcsi elismerésük sem maradhat el.

— Mire kell még gondolni a szabályozásnál?

— Arra többek között, hogy a gyermekgondozási segély után munkába visszatérő nők olyan munkabért kapjanak, mint a hasonló munkakörben dolgozók. Ne kerüljenek tehát hátrányos helyzetbe. A tényleges katonai szolgálatból leszerelt dolgozókat részesítsék segélyben, mert csak egy bizonyos idő eltelte után. kapnak bért. Mód van arra, hogy a helyettesítési díjat a jogszabályban foglaltakon túlmenő esetekre is magasabb ösz- szegben határozzák meg.

— Milyen joga van a felügyeleti szervnek és a felit ’’ szaksze-vezetnek a

kollektív szerződések elbíráld, sával kapcsolatban?

— Oj rendelkezés, hogy a felügyeleti szerv az érintett szak- szervezettel egyetértésben a kollektív szerződés egyes rendelkezését szükség esetén helytelennek minősítse és arra a vállalat, valamint a vállalati szak- szervezeti szerv figyelmét felhívja. Még akkor is, ha az egyébként a jogszabállyal nem ellentétes. A vállalat igazgatója és a vállalati szakszervezeti szerv együttesen 30 napon belül köteles az indokait írásban előadni. Meg kell még mondanom, hogy a szakszervezet jogait (mint ahogy az már előfordult) a kollektív szerződésben nem lehet szabályozni. Azt a szak- szervezet alapszabálya és a Munka Törvénykönyve határozza meg — feiezte be a nyilatkozatát Dr. Takács I.őrine.

Pásztor Béla

Saséi iegyxet

Eszi,

nem eszi...

Hallattam már olyat, hogy jubiláns ünnepséget ültek bisztróban, mert egyhónapos lett a pogácsa. Egyesek szerint ez nem nagy baj, mert a pogácsa így is fogyasztható, csak próbára teszi a protéziseket, Olyat azonban még nem hallottam, hogy ; ünnepeljünk emberek, mert egyhetes lett a gulyásleves!

Őszintén szólva én ilyen alkalommal nem is tudnék jó szájízzel ünnepelni. Pedig a szabadkígyósi bisztróban esedékes lenne egy ilyen jubileum. Nézzük csak, mit kapott az, aki február 1-től 6-ig ott akart meleg ételt fogyasztani?

Hétfőn megfőzték a gulyáslevest, akkor még friss volt. Kedden még mindig lehetett élvezni, annak, ki nem nagyon finnyás. Szerdán már elkeseredett a szájíze a rendelőnek, amikor elé tették az elpusztíthatatlan gulyáslevest. Csütörtökön ugyanezért —uram bocsa’! egyenesen lázadozni kezdett, pénteken meg skorbuttiinetek- kel dacolva így kiáltott fel: Megint csak gulyás?! Mikor lesz már más?

— Majd ha az e heti elfogy! — hangzott a tömör válasz.

Hihetünk abban, hogy a jövő héten valóban elkészül majd az új gulyásleves, s a vendég ha eszi, ha nem eszi nem kap mást.

V- Bo