Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É S. A MEGY EI..TAN ÁCS LAPJA 1971. FEBRUÁR 7., VASÁRNAP Ara: 1.30 Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Ml LESZ VELED KICSI ZSU? (4. oldal) ÜJABB MUNKALEHETŐSÉGEK A NŐKNEK (8. oldal) MILYEN LESZ A KNER NYOMDA? (9. oldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzéseinek meg­felelően fejlődött. A termelés mennyiségére vonatkozó tervet a nö­vénytermesztés kivételével valamennyi termelőágazat tűlteljesí- tette. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felszaba­dulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló vezetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdítot­ták a jobb, hatékonyabb gazdálkodást. Az árvíz, és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények elle­nére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet A mezőgazdaságból származó jövedelem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A többi népgaz­dasági ágban megtermelt nemzeti jövedelem kb. 8—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb mérték­ben nőtt, mint a nemzeti jövedelem, és fokozottabban, mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jövedelem nagyobb részét fordítottuk beruházásokra és a készletek állományának növelé­sére, mint 1969-ben. Az előző évinél jóval nagyobb1 fogyasztást és felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségle­tek egy részét a kivitelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérle­günk az utolsó három évben megközelítőleg egyensúlyban volt. 1970-ben javult a vállalatok közötti együttműködés. A kereske­delem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiségben és válasz­tékban rendelt árat. és az ipar is inkább eleget tett vállalt kötele­zettségeinek, mint korábban. Ez a körülmény is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél. . A vállalatok a termelés fokozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben, az egész népgazda­ságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkédett a munka termelé­kenysége. Az iparban a termelés növekedése csaknem teljes egé­szében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adó­dott. A vállalatok az év folyamán több más vonatkozásban is ja­vították gazdálkodásukat, amelyek együttesen az 1969. évinél na­gyobb nyereséget eredményeztek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása is. A gazdasági és á társadalmi élet 1970. évi fejlődését részletei­ben a következők jellemezték: Az Elnöki Tanács összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. pa­ragrafusa (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1971. február 10, napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) A Föld várja az Apollo—14-et A Holdon járt (A holdkomp makettje) I97ö-ben a szocialista ipar —| az 1.969. évi mérsékeltebb növe­kedés után — 7 százalékkal ter­melt többet, mint egy évvel ez­előtt. Az ipar anyagráfordításai en­nél alacsonyabb ütemben nőt­tek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A termelés 1970 évi fejlődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél. A termelés fejlődése elsősor­ban annak nyomán bontakozott ki, hogy 1969. utolsó hónapjai­ban, de különösen 1970-ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskeres­kedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel az­előtt. Az iparvállalatok ugyan­akkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek és a beruházók, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott, összeha­sonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelem­nek kb. 13 százalékkal, export­ra bb. 7 százalékkal, beruházás­ra kb. 6 százalékkal értékesített többet, mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar összes érté­kesítésének 48 százalékát tették ki. A termelőágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után, 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és keszi érmék-import fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya ja­vult. A beruházási javak pia­cán, annak ellenére, hogy a ha­zai beszerzés, különösen pedig az import jelentősen emelkedett, a pénzforrásokkal alátámasztott építési beruházói keresletet 1970-ben sem elégítették ki ma­radéktalanul. Az export növeke­désében részben tartós, részben átmeneti hatások érvényesülték, j Az emelkedés összefüggött a ko­rábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium, köz­úti járműprogram), a vállalatok Az éjszakai és haj nah fagyok! hatására — a Körösvidéiki Víz-' ügyi Igazgatóság legutóbbi je­lentése szerint — a belvíz sok helyen megfagyott. Ez lassítja a víz lefolyását. A szivattyúzás ha­tására tovább apad a főcsatornák vízszántje és már csak 28 szi­vattyútelep üzemel az igazga­tóság területén. A kedvező helyzet nyomán pénteken 10 órakor megszün­tették az igazgatóság területén nemzetközi együttműködésének fokozódásával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célki­tűzéseknek, részben pedig a bel­földi és külföldi vásárlók keres­letének megfelelően tovább vál­tozott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyor­sabban (15, ill. 9 százalékkal) fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyagipar az év második felében tapasztalt jelentős javu­lás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését. Folytatódott az energiastruk­túra korszerűsítése. 1979-ben a széntermelés 5 százalékos növe­kedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a kül­színi fejtéssel olcsón kitermelhe­tő lignit aránya. A kőolajimport 16 százalékos növekedése mel. lett nőtt a szénbehozatal is. A központilag elhatározott fejlesztési programoknak megfe­lelően javult az alumíniumkohá­szat, a közlekedési eszközök gyártása, a műtrágyagyártás ter­mékösszetétele. A kereslet na- tott a műszeripar és a vegyipar termékszerkezetének változta­tására. A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16, ill. 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusz-termelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több, mint 1969-ben. Oj alapo­kon folyik a Magyar Vagon és Gépgyárban az autómotor-gyár­tás. A műszeriparban kibonta­kozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstrukciókra épülő számítógép-program. Eb­ben az ágazatban az ügyvitel- technikai és az irányítás-techni­kai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. — A vegyiparon belül a nitrogénmű­trágya-termelés 17 százalékkal, a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bővült a háztartási célokat szolgáló fémtömegcik­kek (kád, kályha, tűzhely, edény stb.) választéka és volumene. (Folytatás a 2. oldalon) az elsőfokú belvízvédelmi ké­szültséget, s mindössze Békés­csabán, Gyomán és Békésen van továbbra is érvényben. A legutóbbi adatok szerint az el­öntött terület 6950 katasztrális holdra csökkent. Ebből mind­össze 1200 katasztrális hold a vetés. Bár mérséklődött a vé­dekezés, még mindig több mint 800-an dolgoznak a belvízvédel­mi munkákon. Köves Tibor, áss MTI tudósí­tója jelenti: Az első hegymászás a Holdon nehezebbnek bizonyult, mint ahogyan azt a Földön gondolták. Shepard és Mitchell űrhajósnak túlságosan sok fáradtságba és időbe tellett, amíg az emelkedő háromnegyedét megtették, s így vissza kellett fordulniuk, mielőtt még elérték volna a Cone kráter peremét. A Housiton-i központtal állan­dó összeköttetésben levő űrhajó­sok elmondották, hogy nem annyira a terepviszonyok aka­dályozták előrehaladásukat, ha­nem inkább a tájékozódási ne­hézségek a kráter peremét meg­világító napfény vakító ragyo­gásával szemben haladva. Ugyan_ is az űrhajósok a kráter árnyé­kának koromfekete sötétségében tapogatóztak előre, s így csak­nem lehetetlen volt a rendkívül szaggatott, sziklás terepen utat találni a perem felé. A tudósok nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a kráter megmászása esetén az egyik űr­hajós kötélen néhány méternyire leereszkedik a belső falon, hogy arról fényképfelvételeket készít­sen. így reméltek képet kapni a holdkéreg rétegeződéséről és szerkezetéről egy olyan, való­színűleg meteor-becsapódás által előidézett meredek falu vetődés, nél, amelyet feltehetőleg nem fed vastag portaikaró. A Cone kráternek egyelőire sikerült megőriznie évmilliós titkait az ember elől. Élttől a csalódástól eltekintve azonban, az Apollo-program vezetői elé­gedettek lehettek Shepard és Mitchell űrhajós nagyszerű tel­jesítményével. Programjuk része volt egy fél méter mélységű gödör kiásása. Ez a művelet a Holdon végzett fizikai munka hatásfokának, il­letve az igénybevételnek a vizs­gálatára irányult, továbbá arra, hogy talajmintát nyerjenek a kozmikus sugárzástól közvetle­nül nem érintett rétegekből is. Egyes elméletek szerint ugyan­is a mélyebb rétegekben inkább van remény szerves anyag nyo­maira bukkanni, ha ilyen egyél, talán kialakult a Holdon. A holdséta befejeztével a tv- nézők tanúi lehettek a Hold el­ső „sportteljesítményének” is: Shepard egymás után 3, a talaj­ra helyezett golflabdát repített egy golfütőt helyettesítő szer­számmal a messzeségbe. A leve­gőtlen Holdon a mindössze egy- hatodnyi nehézkedési erőt le- küzdő emberi izomerő, Shepard tanúsága szerint, kilométerekre repítette a golflabdákat. A Holdról érkező első „sport- közvetítés” után az űrhajósok berakodtak a holdkompba és fel­készültek a magyar idő szerint az esti órákra tervezett felszál­lásra, illetve a Hold körüli par­kolópályán keringő Kitty Hawk anyaűrhajóval való összekapcso­lódásra. A program szerint az Apollo—14 rakétahajtóművét magyar idő szerint ma, hajnali 2.37 órakor kellett begyújtani, hogy ezzel a Föld felé ívelő pá­lyára állítsák az űrhajót. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Az Antares felszálló egysége 19.48 órakor elhagyta a Hold felszínét. (AP) Békéscsabán, Gyomán és Békésen még elsőfokú a belvízvédelmi készültség Ipar — Építőipar

Next

/
Oldalképek
Tartalom