Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

GAZDA KEIK ESTETIK! Parlagon egy szövetkezeti kályhásrészleg — Mit mondanak az érdekeltek? Gondoskodnak a veszélyeztetett kiskorúakról Tíz ember, télvíz idején,, fel­mondó levelet írt alá kényszerű­ségből ez év januárjában. Mind­annyian a Szarvasi Vas- és Fém­ipari Ktsz békéscsabai kályhás- részlegének a dolgozói. A szö­vetkezet ugyanis megszüntette a csabai részlegét. A felmondáso­kat természetesen elfogadta. Miért szűnt meg a kályhás- részleg? Miként lehet manapság csak úgy szélnek ereszteni la­kossági szolgáltatással foglalko­zó szakmunkásokat? Talán rosz- azul, ráfizetéssel dolgoztak? Vagy nincs szükség a munká­jukra? Ez esetben miért hozta a kormány az 1030-as rendeletet, mely a lakossági szolgáltatás fejlesztésére szólítja és ösztönzi a vállalatokat, szövetkezete­ket?... Sok kérdés tolul az em­ber ajkára, amikor szemben ül a részleg szakmunkásaival, akik panaszukkal keresik fel a szer­kesztőséget A kérdésekre szét­tárják a karjukat és arra kér­nek: mindennek magunk néz­zünk utána. Meg is tesszük! Elsőnek a kályhások Szabad­ság téri irodájába nyitunk be „rendelést adni” ürüggyel egy sok kormot látott cserépkályha átrakására. — Kérem, én felveszem a rendelést, de Szarvasra tessék menni érdeklfidn’, mert ez a részleg megszűnt — mondja Barsa Gyuláné admi­nisztrátor. Maid hozzáteszi: — Ma. január 27-én Ön a tizenket­tedik érdeklődő. — Megszűnt? De hát miért? — Ezt már az újságíró kérdezi. — Azt nem tudom. Nekünk csak elküldték Szarvasról a le­velet, hogy amennyiben nem vagyunk hajlandók Szarvasra átmenni, ahol biztosítanak szá­munkra munkát, akkor február 1-től megszűnik a munkaviszo­nyunk. Ezek szerint mégsem „szűnt meg” a kályhásrészleg, csak Szarvasra hívták a csabai dol­gozókat Azzal, hogy ha nem járnak át, akkor... Hm... Ezért mondtak fel maguk. De hát akárhogyan nézzük, Békéscsa­szftsen lenyomatat a nagykövet széfkulcsairól, másolat készül róla. S mindjárt át is adott ne­ki egy különleges viaszt, majd megfelelő használati utasítás­sal látta el, hogyan készítse el a lenyomatat, s hogvari he’vez- ze el a speciális dobozban. En­nek során kérte számon Moj- risch a legutóbbi filmanvagnál tapasztalt ..különlegességet”: Ci­cero két ujját... De az inas ezzel ütő‘te e] a dolgot: — Elhiheti nekem, hogy egyedül csiná’om... Amikor felál’ítom a génét az asztalra, az okmányt pedig egy megdön­tött könyvnek támasztattam, a két uijammal mea kell-t+ fog­nom. hogy le ne csússzon. S bár eléggé hihetetlennek hangzott Cice-o válasza. Moj- zisch — Berlinből kapott uta­sításra — kénytelen volt el­fogadni. Az inas rövidesen elkészítette a kulcs lenvoma*át. arrie'v né- hánv óra múlva Berlin fölé re­pült. A német fővárosban gvor- san megcsinál*ák az antsrai nasvkövet széfjének ktacs- másolatát, s visszaküldték An­karába. Cicero él volt ragadtatva, amikor m^gkanta s ki orAbá1 ta a kulcsokat Szerinte pontosan úgy működött, mint az erede­ti... — fgv sokkal biztonságosab­ban csinálhatom, kü’önösen. amikor a nagvkövet űr távol van... — mondta Mojzisch- nak. Ezzel az egész kulcshistóriá­val Sebei len her erek az volt a szándéka, hogv ellenőrizze Ci­cero igazmondását. Uevanis, ha hamis kulcsot készítenék, s Cicero esetleg nem használja M. hanem továbbra is gyártja a kópiákat, meg tudják álla­tjáról, a megye székhelyéről] mégiscsak elköltözik egy lakos­sági igényeket kielégítő csoport.' Tehát mégiscsak baj van vala­hol az 1030-as rendelet értelme­zésévei Ki hogyan látja és magyaráz­za a kialakult helyzetet, ami két felől ia erősen bírálható: egyrészt azért, mert éppen aj legnagyobb lélekszámú váro­sainkban szüntetnek meg egy szolgálatatórészleget, másrészt pedig, mert békéscsabai mun­kákra alkalmazott szakembere­ket tesznek, erős kifejezéssel él­ve „földönfutókká”. A szarvasi ktsz elnökéhez, Székely László­hoz fordultunk mindenekelőtt magyarázatért. — Ráfizetéses volt ez a rész­legük? — Szó sincs ilyesmiről! Ta­valy másfél milliós forgalmait bonyolított le, és novemberig 100 ezer forint volt a tiszta nyereségük. — Akkor máért szüntetik meg? — Nem „szüntetjük meg” az ágazatot, csupán Szarvasra tele­pítjük. A közgyűlés határozatá­ról. a tagok értesítéséről, a mérlegükről itt vannak a papí­rok. A csabai kályhásoknak is adunk munkát, ha átjönnek. — De miért e hirtelen, változ­tatás? — Ez nem „hirtelen” átszer­vezés. Régóta szó volt erről. A csabai raktárunkat — melyet a városi tanácstól béreltünk — vissza kellett adni az Univer- zálnak a Tanácsköztársaság úti szanálások miatt. Részben azon­ban ennek a fejében épül fel Csabán a saolgáltatókómbinát. Am a nyereség ellenére sem gazdaságos egy csabai részleg fenntartása Szarvasról. Négy improduktív munkaerőt kellett! fizetünk, amely évente több mint százezer forint kiadást! ielentett. Ezt megspórolhatnánk,] ha a meglévő szarvasi admi- I nisztráció foglalkozna a kályhá­sokkal. ugyanis Szarvason van . ilyen részlegünk. — Akkor miért hozták létre annak idején a csabait? pftani, hogv becsapja-e őket. Tanácsadói azonban naivnak tartották a hamis kulcs ötletét, mert arra mindenképpen számi, tani lehetett, hogyha valame­lyik elhárító szerv áll Cicero mögött, a Berlinben készült kulcsot már szórakozásból is ■ kipróbálják, fgv aztán megma- : radtak a valódi kulcs el- : készítésénél, s azt juttat- ■ ták vissza Ankarába. I Schellenberg gyorsan feledte j tanácsadóinak kissé arcpirító : szavait egvtígyűségéről, amikor ; Cicero legközelebbi anyagában * egy igen fontos információt ta- ! Iáit. mégpedig a franciországi ! partraszállás tervezetét, vala­mint a Sir Hugghesse nagvkö- j vetnek szóló két információt: ; egy jelentést az 1942. novem- | herében Kairóban megtartott • konferenciáról. (Folytatjuk) 9 — Mert szükség volt a me­gyeszékhelyen is ilyen szolgál­tatásra. Ezt akkor helyben sen­ki sem vállalta, nekünk pedig nagyon jól jött az akkor beve­zetett csempekályha-gyártás ki­egészítésére egy ilyen részleg. Ma már azonban a gáz- és olaj­fűtés elterjedése háttérbe szo­rítja a csempekályha-gyártást.. Mégsincs szó arról, hogy a kályhásoknak nem lenne bőven munkájuk. Erre a csabai irodá­ban adnak ismét felvilágosítást. — Sok rendelést mondunk vissza éppen kapacitáshiány miatt. Gyomáról 186 lakás mun­káit nem vállaltuk, Gyulán 106 kályhát kellett volna átrakni gázfűtéses tüzelésre. Munka bőven volna. Miért nem akad akkor gazdá­ja a csabai részlegnek? Ezzel a kérdéssel Goldberger Jánoshoz, a KISZÖV elnökéhez fordul­tunk. — A magunk részéről nem ér„ tünk azzal egyet, hogy éppen a , megyeszékhelyen ne legyenek; szövetkezeti kályhások — mond- • ja Goldberger elvtárs. — Ez ! visszafejlődés lenne. Azt az ál- : láspontot ellenben el tudjuk fo- ; gadni. hogy ne Szarvasról, innen I 50 kilométerről irányítsanak : egy ilyen részleget, mert az sem ■ miképpen nem gazdaságos, j Amikor hat évvel ezelőtt meg- : szervezték ezt a részleget, a he- * lyi szövetkezetek még nem vol- ! tak képesek anyagilag sem ma- : gukra vállalni a szervezését Ma • már elég erős ehhez a csabai ■ Építő és Lakáskarbantartó, va- : lamint a szolgáltató ktsz is. A * kályhások munkájára szükség ■ van. Nem indokolt tehát, hogy : szélnek eresszék ezt a részleget * És mit mondanak a helyi sző- ■ vetkezetek képviselői? Perdi : Béla, a szolgáltató ktsz elnöke ■ nem zárkózik el az ügy megöl- ■ dása elől, de fenntartásai van- ■ nak: — Ha he’yet, támogatást ad- ■ nak, átvesszük a kályhásokat, : mert tudiuk, hogy szükség van ■ a munkájukra. Egyelőre azon- ; ban egyszerűen nincs telephe- » lyünk. ahol tárolhatnánk az : építőanyagokat A szolgál tatások ■ fejlesztésére egyébként anyagi : támoga‘ást is kilátásba helyez 5 az 1030-as rendelet. Ennek « igénybevétele nélkül nehéz len- ! ne elfogadtatni a tagsággal egy ü ilyen részleg átvevését. Szövet- > kezetünkben ugyanis 1480 forint ! az egyhavi átlagos bérszint A : kályhások havi átlaga pedig ■ legalább 2500 forint. A különbö- i zetet a meglevő bérszintűnkből • kellene levenni, ha pedig azon § túl fizetünk, akkor forintonként 5 3 forint adót kell adnunk az ól- | lamnak. Ez anvari csődbe jut- * tatná szövetkezetünket — Egy 5 szóval . * nem olyan egyszerű a dolog. ■ A nálunk jelentkező kályhások- ; nak megmondtuk, hogy getanes- 5 ként elfogadjuk őket... Mit mondanak erről a kályhá I sok? — Megtanultuk a szakmánkat. • Dolgoztunk maszekként is jó : ideig, míg a szövetkezetbe kerül-; tünk. Nem akarunk ismét fél- ■ maszekok lenni. Jobb lenne a : szövetkezet — Vacsi János a többiek véleményét is tolmácsol, ja. Gazda kellene az „utcára ke­rült” kályhásoknak, akik ugvan felmondásuk óta itt-ott segéd­munkásként dolgoznak, mert kenyér kell a családnak, de több hasznot hajtanának szakmun­kájukat folytatva maguknak és a lakosságnak is, ha megértené valaki a helyzetüket — Nemcsak az ő helyzetüket, hanem ezzel együtt az 103Ö-as rendelet helyes értelmezését is — egészíti ki kommentárunkat Goldberger János, s végezetül hozzáteszi: — A KISZÖV segít majd rendezni ezt az ügyet még februárban. Ezek szerint még ebben a hó­napban visszatér a Népújság is á dologra: találtak e gazdát ma­guknak a szövetkezeti kályhá- 5 sok? j Varga Dezsé • Zsadányban a községi tanács nagy súlyt feiktett a veszélyez­tetett környezetben élő kis­korúak támogatására. Nemcsak anyagi, hanem erkölcsi és egészségügyi téren is. A gyám­ügyeikkel elsősorban a tanács igazgatási előadója, Fekete Ká­roly foglalkozik. Az elmúlt években szervezték meg a gyer­mek. és ifjúságvédelmi albizott­ságot, amelynek Nagy István­ná tanácstitkár is tagja, ö mondotta el, hogy az albizott­ság feladata a veszélyeztetett gyermekek életkörülményednek figyelemmel kísérése. A bizott­ság tagjait a különböző társa­dalmi szervék delegálják. Az utóbbi felmérések alap­ján három veszélyeztetett csa­ládot tartanak nyilván a köz­ségben. Az albizottság, amely negyedévenként beszámol a ta­nácsnak tapasztalatairól és ja­vaslatokat, indítványokat teszj az utóbbi napokban az egyik család nyolc gyermekének ál­lami gondozásba való vételét javasolta. A másik két család rendszeres szociális támogatás­ban részesül. Ezenkívül a Fancsika pusztán egy 17 éves leányanyának folyósítanak se­gélyt A fiatal édesanya, csök­kentlátó édesapjával él. Az al­bizottság javaslatára megszer­vezték a pártfogó-hálózatot is. A veszélyeztetett családokkal állandó kapcsolatot tartanak ezek. A tanács nem jelölte meg a költségvetésben a segélyezés összegét Ezt mindig a szükség­helyzetnek megfelelően osztják ki, hiszen legtöbb esetben ezek a családok és elsősorban a gyermekek, nem is anyagi, ha­nem erkölcsi támogatásra szo­rulnak. isefifflsfflaaeaaaasBaaeaaaeataeaae««® Örökzöld mese ff éffóta észlelem, hogy bará­taim és ellenségeim egy­aránt sápadoznak az irigységtől, amint körülnéznek kétszoba komfortos hipermodern főbérleti lakásomban. Hosszas, vajúdó töprengés után végre eldöntöttem: ezt to­vább nem tűröm. Barátaim, lel­ki nyugalma és ellenségeim agészsége fontosabb a magam önző kényelménél. Énmögöttem többé ne sustorogjanak, ujjal rám ne mutogassanak. Lágyén meg az ő szent áhítatunk! La­kásomat ingyen és bérmentve visszaadom az államnak, én pe­dig a Rabló utcai nyolcszáz fo­rintos albérletben húzom meg. magam. Egy szép napon hónom alá! csaptam lakásom hivatalos ok­mányait, s elbattyogtam a Fertő téri házkezelóségre. Medárd Ferdinand kirendelt- ségvezetö megértő fejbólogatás• sál hallgatott végig, megígérte, hogy ügyemet percek alatt el­intézi, enrek kapcsán engedjem mog, hadd hívja fel az Országos Mentőszolgálatot... Elszánt mozdulattal fogtam le a kezét. — Ne fáradjon Medárd úr — szóltam cinikus hangon. — A \ készülék töksüket. Az előbb ugyanis véletlenül elvágtam a vezetéket... Sebzett vadként vicsorgottá rám lenságra protézisét. — Szórakozzon a ferde hajla­mú sógorával! — ordított. — Pojácának néz maga ennem.. ? ! Mondja meg nyíltan, hogy cső­repedése txm, vagy felpúposo- do‘t a padlója, netán beázott a kéglije és menjünk ki nyomban, csináljuk meg szaporán. De ne­kem itten ne jöjjön hátulról a dajkamesékkel! — De kérem... — makogtam. — Kuss! Pofa be...! — visí­tott. —■ Háp... háp... — próbál­koztam nyöszörögni ismét. fölpaprikázva csapkodta az asztalt, vérvörös arca gő­zölt a méregtől. Féltem, hogy a guta nyomban végez vele. gyor­san lespricceltem egy fél kancsó vízzel. Prüszkölve rázta ki orrából a folyadékot, bikamód rámbődült és elmegyógyintézeti szabaduló­cédulámat követelte. — Ember! — sziszegte a mér- geskigyók hangján. — Körze­temben éppen szanálás folyik és hetvenhétezer födémcsere. Egyik gondom kergeti a másikat. Azt sem tudom már, hogy milyen nemű vagyok, s erre maga ilyen őrültségekkel traktál. Takarod­jon a kóeerájomból, mert visz- szaélek hivatali hatalmammal és törtestül tépem ki a füleit... Kár lett volna tovább erősza­koskodnom. Kivert kutya mód­ra botorkáltam a tanács lakás­ügyi osztályára. Alázatosan, két- rét görnyedve vonszoltam be nyomorult testemet dr. Pótszil­veszter Ernő lakásügyi osztály- vezetőhöz. A hivatalból korán megöszült fiatalember jóízűen ropogtatott egy fél marék barna idegbogyót. Amint megpillantott, elém jött és édes kis pukkedlivel üd­vözölt. — Sajnos, ha lakásigény!és mia't jött. hiába fáradt — pas- kolta meg remegő arcomat. — Már nem tudunk ingyen lakást adni. — Na, mibe fogadjunk? — kacsintottam rá. — Van rá egy ezresem.., Dr. Pótszilvesrier Ernő torkán maaotcadtak a dilibogyók. A sivatagi sakálok üvöltését utánozva ugrott fel a kályha tetejére, g a kötelező hiv-tali etikettről megfeledkezve hörög­te: — Maga részeg vany alias provokátor. Mit merészel?! Se­gítség! Fogják meg! Gyilkos vesztegető...! Imára kule-e.it kézzel térde­peltem le előtte. — Legyen irgalmas és könyö­rületes — Az atyaúristen, az legyen, de nem én — vigyorgott kajá­nul. * » e Kábán, zúgó feMel értem fel a Mennyek Kapujához. A határbelépőnél maoa Szent Péter igazoltatott. — Dicsőség néked, vándor! Kérem az útleveledet és a ha­lotti vízumodat! Hová igyekszel és mi célból? — Látogatásra — feleltem megtörtén. — Az atyaúristenhez. — Mi dolgod ővele? Ülj le és mesélj, fiam... Fáradtan rogntam le egy csti- " 4 kupacra, s elmondtam kínos földi problémámat. Szent Péter rettentő haragra gerjedt. — Hallod-e halandó! Ne állíts engem a Mennyek Falához! Est a dajkamesét mi sem vesszük be. Kotrói vissza, mert az eget borítom rád! Felemelte bunkós végű botját és elzavart a Mennyországból. Zoltai Z. András

Next

/
Oldalképek
Tartalom