Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 a megyéi pártbizottság és a megyei tanács lapja NÉPÚJSÁG 1971. FEBRUÁR 80., SZOMBAT Ára 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Mit kell tudni a lakásigényt megújításáról? Az Elnöki Tanács ülése Korábban már több alkalommal foglalkoztunk a tanácsoknál levő lakásigénylések megújításával. A hozzánk érkező levelek és telefonok alapján azonban arról győződtünk meg, hogy az olvasók egy része nincs tisztában e rendelkezés végrehajtásának tudnivalóival. Éppen ezért most pontokba szedve, teljes égészében közreadjuk azt a felhívást, amely az ide vonatkozó rendelet alapján a lakásigénylések megújításával kapcsolatban készült. O Az az igénylő, aki tanácsi bérlakásra vagy szövetkezeti lakásra (tanácsi érté- kesítésű lakásra) a lakásügyi hatóságoknál 1971. február 8-át megelőzően igénylést adott be és a lakás igénylését — -az új jogszabályok által meghatározott igény jogosultsági ismeretében — továbbra is fenntartja, köteles a korábban benyújtott igénylését legkésőbb 1971. április 30-ig megújítani. O Az a lakásigénylő, akit az 1971. évre érvényes lakáskiutalási névjegyzékbe felvettek, de lakásigényét 1971. június 30-dg nem tudták kielégíteni, az a lakásigénylését legkésőbb ez év július hó 31 napjáig újíthatja meg. Az az igénylő, aki az élő- vvS' ző pontokban írt határidőben a lakásigénylését önhibáján kívül nem újította meg, igazolási kérelemmel élhet. Az igazolási kérelmet a fenti határidőktől számított 30 nap alatt, ha pedig a megújítás benyújtásában akadályozva volt (például kórházban ápolták) az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, legkésőbb azonban — az első pont esetében 1972. április hó 30-ig, míg a második pont esetében 1972. július 31-ig — kell a lakásigény- lés megújításával együtt benyújtani. á@jBk A lakásigénylés megújítá- sát annál a lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, ahová az igénylő az eredeti igénylést a lÉariPSSágl verseny győztese: Szegőalm (Tudósítónktól) A megyei tanács az elmúlt évben takarékbetét-gyűjtési versenyt indított megyénk községeiben. A II. kategóriás (ötezertől- tízezer lakosig) versenyben az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága és a megyei tanács pénzügyi osztálya értékelése alapján az első helyezést és az ezzel járó 25 ezer forintos dijat Szeghalom nagyközség nyerte el. A jó eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a takarék- pénztár helyi fiókjának betét- gyűjtési munkáját nagyban segítették a község társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői és az aktivistahálózat tagjai. A nagyközség betétállománya meghaladja a 30 millió forintot, s az elmúlt évi betétnövekedés 6 •üllió 557 ezer forintot tesz ki. N. J. benyújtotta. Az, aki a megváltozott körülmények folytán más lakásügyi hatóság illetékességi területén kíván lakást igényelni, a megújítással egyidejűleg kérheti, hogy a megújított igénylését a másik lakásügyi hatósághoz továbbítsák. Ebben az esetben az eredeti benyújtási időpont számít. © Az igényléseket a lakásügyi hatóságoknál már most beszerezhető zöld színű „Lakásigénylési adatlap"-on lehet megújítani. A megújítás illetékmentes. O A lakásügyi hatóságok a beadott kérelmeket az e célra szervezett társadalmi bizottságok közreműködésévé] folyamatosan felülvizsgálják, majd ezután közlik az igénylővel, hogy kérésének legkésőbb 1975. december hó 31. napjáig eleget tudnak-e tenni vagy sem. Egyúttal közlik azt is, hogy tanácsi bérlakást vagy pedig szövetkezeti lakást bocsátanak az igénylő rendelkezésére. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács — mivel az országgyűlési képviselőiméi!, illetve a tanácsok tagjainak megbízatása 1971. március 19-én lejár — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően foglalkozott az új általános választással kapcsolatos kérdésekkel. Az Elnöki Tanács megyei városi kategóriába sorolta Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged városokat. Az új tanácstörvény alapján az öt város új jogállása azt jeleníti, hogy az ipari, a kulturális és a kereskedelmi regionális központú | városokat a kormány a jövőben is kiemelten kezeli, közvet-1 len irányításukat pedig a megyei szervek végzik. Az Elnöki Tanács elhatározta Balatonfüred, Csorna és Nagyatád nagyközségek várossá alakítását. Az Elnöki Tanács ezenkívül elrendelte a Szabolcs-Szatmár megyei Gáva és Vencsellő községeknek Gávavencsellő, valamint a Veszprém megyei Balatonalmádi és Vörüsberény községeknek Balatonalmádi néven történt egyesítését, továbbá kilenc megyében 17 új, közös tanács szervezését és néhány meglevő közös tanácshoz egykét község csatlakoztatását. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az idén jelentősen növeli a termelést a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Szövetkezet Nyáron megkezdődik a munka as új békéscsabai üzemben O Ha a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az igénylő — tekintettel jövedelmi, vagyoni, illetőleg szociális körülményeire — sem ta- . nácsi, sem szövetkezeti lakás kiutalására nem jogosult, akkor az igénylőt — annak kérelmére — QTP-lakás vevőjéül, illetőleg a lakásépítő szövetkezetbe való felvételre javasolja, O Az 1971. február 8 előtt benyújtott, de a határidőben meg nem újított lakásigény- léseket a nyilvántartásból törlik. A Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Szövetkezet termelési értéke tavaly elérte a 36 millió forintot, ami csaknem kétszerese az 1989. évinek. Az eredményt főként a termelékenység növekedésével érte el, amit több új gép és a dolgozók begyakorlottsága segített elő. Exportra 22 millió forint értékű termék került, a többit a belkereskedelem rendelte meg. A várható nyereségrészesedés — a szövetkezetben eltöltött időtől függően — 26 napi keresetnék megfelelő pénzösszeg. Az idén a terv 45 millió forint értékű termék előállítását tűzi célul. Nyáron megkezdik a termelést a békéscsabai új üzemben, amelynek létrehozásához a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat a fejlesztési alapjából több mint 5 millió forinttal járul hozzá. Itt évenként 20 millió forint értékű termék készül majd. Már eddig is jelentős exportmegrendelés érkezett. Így Hollandiába 22 ezer fiú- és lánykákabát, a Szovjetunióba 14 ezer fiúöltöny és i kabát, Svájcba 18 ezer sí-anorák és overál, Etiópiába 1500 laminált fiúkabát, Nyugat- Berlinbe 4 ezer műbőr-anorák, melyet a Gyulai Háziipari Szövetkezet gépei hímzéssel lát el, Líbiába 20 ezer fiúpantalló készül. Ezek nagy része bérmunka. Árucsere-keretében az NDK- ba készül 20 ezer gyermekmellény, szoknya, valamint 6 ezer midi- és maxikabát műbőrből. Tárgyalás folyik további megrendelésekről is. A belkereskedelem több ezer női és bákfis szövetkabátot, valamint női kosztümöt rendelt. A hurkolórészleg főként ugyancsak belföldre 28 tonna szintetikus és pamutszálból pulóvert, kardigánt és ruhát gyárt. A géoi hurkoló részlegben Zelenyánszki Pálné brigádja a szövetkezetben elsőként tűzte célul a szocialista cím elnyerését és Kulich Gyula nevét vette fel. Patronálója Puskás Mihályné, Kulich Jolán, a mártírhalált halt forradalmár nővére. Az ötéves tervidőszakban továbbfejlesztik a gépihurkoló részleget, mégpedig — ha a Könnyűipari Minisztérium jóváhagyja — mintegy 13 és fél millió forint költséggel. Így 1974-ig csaknem megháromszorozzák a kötöttáru, gyártását, a szövetkezet éves termelési értéke pedig eléri majd a 100 millió forintot. Közben kedvezőbbé válnak, a munka, és szociális körülmények is. Fél kilométer *— lefelé Egy hete áll ez a fúrótorony Mt AŐbcíé-i». határán. A Dán Gyula fúrómester vezette brigád vizet keios. \Jervek szerint több mint fél kilométer mélyen hatolnak be a főid gyomrába. Á brigád nyár elejére végez a munkával. (Foíó:Demény) Hemcsak beleszólási jog A következő napokban, hetekben választják meg a szak- szervezetek budapesti és megyei tanácsait. Ezekben a vezetőtestületekben most fogalmazás és vita alatt van a szak- szervezeti munka négy évre szóló programja. A korábbi évektől lényegesen eltérő kérdésekről van. szó. Ugyanis a szakszervezetek nemcsak fent, hanem „lent” is a politikai, gazdaságpolitikai élet cselekvői, alakítói és végrehajtói. A kérdés azért kap most különös hangsúlyt, mert az üzemi, középlejáratú tervek készítésének idején vagyunk. Ezt pedig a szakszervezetek, a munkások széles körű — demokratikus — közreműködése nélkül aligha leket jól elvégezni. Az üzem, vállalat a legfontosabb terepe a munkásdemokráciának. A munkáshatalom politikájának formálásához és cselekvő megvalósításához a termelő ember ezen a ponton tud érdemben a legtöbbet nyújtani. Az a baj, hogy ezt még nem mindenütt érzékelik kellőképpen azok a vezetők, akik a saját ötéves tervük számtani, technikai, műszaki* kereskedelmi összegezésének, kijelölésének nehéz és bonyolult munkáját végzőik. Már csak azért is fontos ez a kérdés, mert a középlejáratú tervekkel egyidőtoen azonos időre szóló kollektiv szerződések is készülnek. Viszont ahhoz, hogy optimálisan időtállónak bizonyuljanak az elgondolások, a munkásság érdeklődő többségével szükséges azt megvitatni. Hiszen itt bér- és munkaügyi jellegű döntésekre kerül sor, az üzemi szociális problémák öt évre szóló programját is felölelik a szerződések. S szóba kerülnek az üzemi lakásépítés kérdései és nagyságrendjei, továbbá a dolgozó nők helyzetén történő javítás és a nagycsaládosok problémája, az üzemben dolgozó fiatalok, szakmunkások és ipari tanulók helyzete, sorsa a következő öt évre. Van e kérdésnek egy másik vetülete is. Mindenütt előkószü- lőben vannak a területfejlesztési tervek; Ezeket a lakossággal kell megvitatni, tehát az ott élő munkásokkal is. Hogyan fejlődjék egy megye vagy város a következő öt évben, mit építsenek, milyen kommunális és kereskedelmi hálózat- fejlesztést akarnak megvalósítani — azt csak a lakossággal való vita, megbeszélés alapján lehet a legkisebb hibaszázalékkal elhatározni. Örvendetes az a figyelem, amely a közéletben most megnyilvánul a szakszervezet tevékenységével kapcsolatban. Túl vagyunk már azon, amikor a szakszervezeteket úgy kezelték: „ha vannak, hát legyenek”. De sajnos, még nem értünk el oda, hogy közéleti rangjukat, a politikában játszott szerepüket úgy fognák föl, ahogyan ezt a párt X. kongresszusa megjelölte. Most a szakszervezetek megyei tanácsainak újjáválasztá- sánál ezekkel a kérdésekkel ebből a szempontból is szükséges foglalkozni. A párt X. kongresszusának a megállapításaiból és a velük szemben támasztott igényből kiindulva. Ezt viták útján is tisztázni kell ott.ahol értetlenség jelentkezik. Csak megalapozott vitával, munkával, okos cselekvéssel lehet a konzervatív, maradi gondolkodásmód ellen eredményesen küzdeni a szakszervezetek közéleti szerepének növeléséért. Mert nemcsak beleszólási jogról van szó, hanem a gazdaság- politika kialakításáról és végrehajtásáról, amelybén a szak- szervezetek közéleti tényezőként kaptak szerepet. Siklósi János
