Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

Átadták a forgalomnak az iparvágányt Az el36 szerelvény február lti-án délelőtt gördült végig a békéscsabai vasútállomást a konzervgyárral összekötő ipar­vágányon. Ezentúl a gyárban történik majd a vagonok ki. és berakása. Megszűnik az áruszál. lítás a városon keresztül, ami eddig évente több mint 13 ezer gépkocsi-fordulót jelentett. Te­hermentesül a vasútállomás ra­kodóterülete is. Az iparvágányon való rako­dással a gyár évente egymilliói forint költséget takarít meg és fokozottabb lehetőség nyílik a nehéz fizikai igénybevételt je­lentő munka gépesítésére. Az első szerelvény megérkezik a konzervgyárba. Megkezdődik a rakodás a vagonokba. Jól kamatosó forintok Á medgyesbodzás- pusztaottla - kai Egyetértés Tsz tavaly lépett be a negyedik közös vállalko­zásba. így most már tagja a mezőkovácsházi járás tsz-ednek baromfikeltető közös vállalko­zásának, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség területén működő egyszerű baromfinevelő társu­lásnak, a mezőkovácsházi járás tsz-einak építőipari közös vállal­kozásának, továbbá a legfiata- labbnak: a CIPÉV-nek. Ez a ci­rok termesztő és értékesítő tsz- ek közös társulása. Valamennyi társulásba bizonyos összegű alaptőke letételével léptek be. Tavaly már jói kamatozott a medgyesbodzási-pusztaottlakai tsz' alaptőkéje, az előbb említett közös vállalkozásokban. A nye­reségből 1970. év végén negyed- millió forintot utaltak át a tsz egyszámlájára, melyet a med- gyesbodzás-pusztaottlakai Egyet, értés Tkz üzemfejlesztési célok­ra fordít. 3 Évente három-négymillió forint munkabér erdei, mezei termések gyűjtéséért Fejlesztik a bolthálózatot Csor?áson és Gerendáson A Csorvás és Vidéke ÁFÉSZ az idén Csorváson felújítja a zöidségbaLtot és bővíti a raktárt, ami lehetővé teszi, hogy több áruval szolgálják ki a vásárló­kat. Készül az újpiaetéri ÁBC jellegű élelmiszer szaküzlet mű­szaki kiviteli tervdokumentáció­ja, s várható, hogy az építés még ez évben megkezdődik. Gerendáson, az ÁFÉSZ központi épületében hús bolt létesül. A ge- rendási kisvendéglő és cukrász­da bővítése is soron levő feladat. Csorváson a múlt év decem­berében megnyílt zenés presszó az ifjúság igen kedvelt szóra- j kozóhelyévé vált. j Megyénk fehér folt volt február 15-ig, az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat térképén. Nagyon sok vadonter­mő érték ment veszendőbe éven­te napjainkig, mivel nem volt olyan vállalat, amely ezeket a terméseket felvásárolta volna. Ezért határozott úgy az Erdei Termékeket Feldolgozó és Érté­kesítő Vállalat, hogy üzemveze­tőséget telepít Békéscsabára. Az új üzemvezetőség február 15-án már meg is kezdte működését. Vezetője, Kovács József el­mondta, hogy a vállalat meg­szervezi az erdei gyümölcsök, mezei termések, vadontermő bo­gyók, gombák és sok más ter­més felvásárlását. A vállalat j működése révén elsősorban az idősebbek foglalkoztatására nyí­lik újabb lehetőség. De az isko­lák diákjait is bevonják a va­dontermő gyümölcsök, gyógynö­vények, vesszőáruk gyűjtésébe. Évente mintegy 3—4 millió fo­rint munkabért fizetnek ki azok. nak, akik összegyűjtik az erdők, mezők terméseit. A vállalat távlati tervében az is szerepel, hogy Békéscsabán is Gyulán erdei termékek boltjait nyitja meg. Ezekben a boltok­ban értékesítik majd a begyűj­tött és feldolgozott termékeket, többek között elhullott szarvas- agancsokból készült dísztárgya­kat, valamint a vadak bőréből készült használati cikkeket is. „Sokat tűrtünk” Levelet kapott a szerkesztő­ség. Kántor György Doboz, Marx u. 1 sz. alatti lakos írta: tyA Népszabadság 1971. február 3-i száma Pártszerű légkörben című cikke a. mi megyénkre is érvényes. Ennek bizonyítására, ha érdekli az elvtársaltat, vizs­gálják ki, hogy miért vált meg 1971. február 2-án munkahelyé­től a dobozi községi tanács igazgatási előadója, vagy 1970 júniusában ugyancsak a dobozi tanács pénzügyi csoportvezetö­Dobozon derül ki, hogy az említett igazgatási előadó, Kán­tor György a levél írója. Nem feed tehát sokat kutatni, hogy megtudjam, tulajdonképpen mi­ről is van szó. Szerinte a vb- vezetők „piszkálódni” kezdtek ellene. Méregkeverőnék nevez­ték. Ügy véli, azért történt mindez, mert következik a ta­nácsválasztás és gondolhatják, hátha más többet tud. Mi is történt tulajdonkép­pen? Csak a lényegét jegyzem fel annak, amit mond, de eb­ből sok mindent megtudhat az olvasó. Kántor György öt éve dolgo­zott a tanácsnál. Többször ka­pott jutalmat, elismerést. A múlt év augusztusában 300 fo­rinttal jutalmazták, szeptember végén pedig a katonai igazga­tási és polgári védelmi munká­jáért soron kívül tartalékos fő­hadnaggyá léptették elő. December 24-én Tóth Károly vb-titkár utasította, hogy dél­után 5 óráig maradjon a mun­kahelyen, ő azonban előbb tá­vozott. Emiatt Tóth Károly 28- án felelősségre vonta. A fegye­lemsértést elismerte. December 29-én Gyulán, a járási tanács­nál értekezletet tartottak, me­lyen Tóth Károlynak is meg kellett jelennie. Kubicza János, a járási tanács igazgatási elő­adója előzőleg telefonált, hogy azt a katonai jellegű iratot (összeírási névjegyzéket) is vi­gye magával, amit már előbb be kellett volna küldeni. A járási tanácshoz mindket­ten bementek. Az iratot egyi­kük sem vitte. Ott — Kántor György állítása szerint —Tóth Károly, hogy saját magát ment­se, vagy húsz ember előtt dur- j ván megleckéztette. Január ele- ; jén pedig írásban kérte a vto-t, hogy szüntesse meg az ő mun- I kavfezonyát. Komlóéi Lajos ta- í nácselnök január 18-án beszélt! vele és javasolta, hogy önként mondjon fel. Mivel ennek nem volt foganatja, kivizsgálást rendelt el és végül a vb úgy határozott, hogy Kántor Györ­gyöt a fizetése meghagyásával fegyelmi úton március 1-től pénzügyi előadód beosztásba he­lyezik át. A határozatot; a ta­nácselnök február 2-án, a ta­nács dolgozóinak jelenlétében közölte, mire ő 4-én kérte a munkaviszonya megszünteté­sét Komlóéi Lajos ehhez hoz­zájárult. Az előzőket Kántor György mondta el. Lehetséges azonban, hogy a megállapításaiban elfo­gult. Két fegyelemsértés tör­tént, az első december 24-én Dobozon, a másik 29-én Gyu­lán. Az elsőt lényegében elis­meri, a másodikat nem. Hogyan játszódott le a má­sodik fegyelemsértés Gyulán? Mik voltak az előzmények? Er­ről Kubicza János így tájékoz­tat: „Két nappal előbb telefonál­tam Tóth Károlynak, hogy egy­úttal hozzák be az összeírási névjegyzéket, amit már előbb el kellett küldeni. Amikor Kán. tor György bejött az irodámba, megkérdeztem: — Elhoztad? —■ Nekem seníki sem mond­ta — felelt rá. Átmentem vele együtt abba a helyiségbe, ahol a titkárok érte­kezletére gyülekeztek. Tóth elv­társnak mondtam: — Azt ígérted, beküldőd. — Szóltam Kántor elvtársnak, hogy hozza be — válaszolt. Ékre Kántor György durván rátámadt: — Ami a titkár feladata, azt csinálja ő, ne ruházza másra! — Nem szégyelli magát! Hogy beszél velem? — figyelmeztette Tóth Károly, aki nemcsak kor­ban idősebb, hanem az igazga­tási előadó közvetlen felettese is.” Az itt elhangzottak alapján sem lehet azonban megállapí­tani, hogy Tóth Károly adott-e utasítást Kántor Györgynek ar­ra, hogy összeírási névjegyzéket vigyen-e be a járási tanácshoz, vagy sémi, mert van egy állítás és egy tagadás. Ha azonban tud­juk, hogy már előbb be kellett volna küldeni, ami az igazgatási előadó feladata, akkor egy bizo­nyos következtetést mégis le kell vonni. Az pedig Kántor György elmarasztalása. Az ügy eddigi vizsgálata alap­ján végeredményben azt lehet megállapítani, hogy törvénysér­tés nem történt. Kántor Györ- I gyöt fegyelmileg más munkakör­i be helyezték, mire ő nem felle b- I bezett a munkaügyi döntőbizott­ságnál, hanem felmondott. A vb akkor is törvényesen járt el, amikor a felmondás után a fe­gyelmi büntetést — mert a fel­mondás miiatt nem hajtható végre — visszavonta. Ez szuve­rén joga. De miért nem felleb­bezett Kántor György, ha a fe­gyelmi eljárást sérelmesnek, a büntetést igazságtalannak tar­totta? Amikor erről a járási ta­nácsnál Kubicza János szobájá­ban beszélgettünk, kiderült: ő már előbb latolgatta magában, hogy máshová megy dolgozni. Miért fordult mégis panasszal a szerkesztőséghez egy olyan ügy­gyei kapcsolatban, amely tulaj­donképpen már lezárult? A levelében a pártszerű lég­kört hiányolja, amiben igazat kell adni neki. Mert ahogy Tóth Károly elmondja, régen tartó a kettőjük közötti ellenszenvj Hogy miből ered? Ügy véli, Kántor György mentalitása az oka, aki sokszor még a köszöné­sét sem fogadta. így a súlyos fe­gyelmi fenyítésbe — amely pe­dig az első volt — szinte bele­sűrűsödött az előző idők vélt, vagy tényleges sérelme. Bizo­nyára helyesebb lett volna a fokozatosság, nem pedig az év­ről évre ismétlődő jutalmazások után egyszerre mindent a nya­kába varrni két fegyelmezetlen­ség alapján. Mondja is Tóth Károly: — Sokat tűrtünk. Kár volt. Már azért is, mert mindketten párttagok és az utóbbi időkben szinte állandó­sult az idegölő, meddő vita egyáltalán nem példamutató, ami pedig — tudjuk — köteles­ségük a kommunistáknak. He­lyesebb lett volna tűrés helyett a pártalapszervezet vezetőségé­nek a segítségét kérni, mielőtt ennyire elmérgesedett a helyzet, mert egy közösségben a párt­szerű légkör az eredményes munka alapja. Az egész ügyről ezért érde­mes a nyilvánosság előtt beszél­ni. Ebben a véleményemben Szabó István, a községi pártbi­zottság titkára is osztozik. Pásztor Béla 4—4 órás foglalkoz­tatással EBEDKIADÓT, IRODATAKARlTÓT. továbbá NŐI és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT felveszünk. Jelentkezés: Autószerviz, Békéscsaba, Szarvasi út. 249328 1971. FEBRUÁR 18,

Next

/
Oldalképek
Tartalom