Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Egymillió forintos kárt okozott a fagy és a belvíz Gyarmati műkedvelők Sárrétudvariban Bárcsak ennyivel megúsznánk! j — mondta Szabó Lajos, a KPMj békéscsabai igazgatóságának fő- | mérnöke, amikor arról érdeklőd­tünk, hogy megyénk közútjain milyen károkat okozott a fagy és a belvíz. Ugyanis a korábbi évekhez viszonyítva aránylag kis kár ke­letkezett. Legrosszabb a helyzet az Orosháza—Nagyszénás közötti útszakaszon. amelyet három- három és fél kilométer hosszú- [ Ságban kell rendbehozni. Az igazgatóság nagy létszámú bri- j gádokat irányított a javításra i szoruló útszakaszokra, melyeken ( forgalomkorlátozás' nélkül vég- j zik el a szükséges munkákat. I A szokásosnál két hettel ko­rábban megérkeztek a tavasz első hírnökei a biharugrai „vad­vízországba”. A környék legidő­sebb lakóinak megfigyelése sze­rint, ha megjönnek a nyári- ludak, az átvonuló vadkacsa- félék, a kékgalambok, tartósan már nem jön vissza a tél erre a tájra. A világszerte kivesző­ben levő ősi sztyeppmadarakból a szürkésfehér tollú nyáriludak- ból kettőszáznál több érkezett a vízimadarak paradicsomába. * * * Kikeltek az új év első kis­kacsái a Biharugrai Halgazda­ságban. Az első falkában 14 ezer naposjószág látott napvilágot Háromhetes előnevelés után ke­rülnek a tavakra a sárgaphely- hes apróságok. Biharugrán az idén egymillió naposkacsa- keltetés a terv, amiből 600 ez­ret a saját tavakon nevelnek fel. * * * Halászmesterek egyhónapos továbbképző szaktanfolyama kezdődött a halgazdaságban. A Hortobágyról, Tatáról és az or­szág más tájairól érkeztek ide halászok, hogy elsajátítsák a Biharugrán jól bevált módszere­ket. Szakmai előadásokat halla­nak, vitafórumokon vesznek Az izgalmaktól terhes napok után Blake most már biztonság­ban érezte magát a Csendes- óceán felett úszó repülőgépen.. Ügy tervezte, mihelyt megérke­zik, azonnal felkeresi az ONI embereit, s védelmet kér tőlük, Mert a japánok, illetve a néme­tek nem tesznek le bosszújuk­ról, ha megtudják, hogy becsap­ták őket, abban biztos volt Blake megérkezett San Fran- eiscóba, s néhány óra múlva már az ONI vendégszeretetét élvezte: elhárító tisztek kísére­tében az egyik déli államba utazott, s el is „tűnt” jó két év­re... Stanley hadnagy eközben elé­gedetten dörzsölte a kezét. Nyo­mon volt... Már korábban is sejtette, hogy Yamamoto neve valaki mást takar, akinek köze lehet a japán diplomáciai testü­lethez... Egy emberének sikerült üldözőbe vennie, amint több más japán között, velük hasonló öl­tözetben kilépett a „Vörös Ma- lom”-hoz címzett bordélyház ajtaján, majd nagy cikk-cak- kokban, egyik utcából a másik­ba átvágva egy várakozó kocsi­ba ugrott. Az ONI embere taxit fogott, s követte Yamamoto ko­csiját. Jó órás „keringő” után a japán megállt a koznulátus előtt. Az amerikai ügynök elrej­tőzött a közelben, s figyelte az épületet, hogy később is Yama­moto nyomában legyen. De az­nap már nem látta kijönni a kis japánt. Késő este volt, ami­kor tapasztalatait jelentette Stanley hadnagynak. S ekkor működésbe lépett is­mét az ONI gépezete. Előkerül­tek a japán konzulátus tagjai­nak a fényképei, s az egyiker. A KPM békéscsabai igazgató- j sága a közeljövőben, február j 25-én értekezletet rendez, ame- lyen az érdekelt szervek, a Vo­lán, a tanácsok közlekedési és vízügyi osztályai, a rendőrség képviselői előtt beszámolnak a helyzetről és vázolják az elkö­vetkezendő időszak tennivalóit. Erre azért van szükség, mert a negyedik ötéves terv folya- í mán Békés megyében is na- j gyobb szabású rekonstrukciókra j kerül sor a közutakon és az ! érintett szervek képviselőivel i közösen kell felkészülni ezek el- j végzéséré. részt és gyakorlatban ismerked­nek a Biharugrai Halgazdaság munkájával, eredményeivel. * * * Hétmillió forint tiszta nyere­séggel zárta a múlt évet a Bi­harugrai Halgazdaság. A nyere­ségtömeg zömét a főágazat, a halászat adta. Ez az egyetlen gazdaság 19 ezer mázsa kiváló minőségű nemespontyot adott, a házai fogyasztóknak és exportra. Ezenkívül 150 vagon baromfi­húst értékesített a gazdaság. ' .... -............ Megtartotta a megyei küldöttértekezletét a Közalkalmazottak Szakszervezete A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Békés megyei Bizott­sága február 16-ára hívta össze a megyei küldöttértekezletet Bé. késcsabána. Az értekezleten a mintegy 5 ezer szakszervezeti tagot képviselő küldötteik meg­vitatták az eltelt 4 év munká­ját és a további feladatokat. Az értekezleten megjelent és fel­szólalt dr. Csendes Károly, a Magyar Népköztársaság állami főügyészének helyettese, dr. Rusznák János, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, dr. Kér_ tesz Márton, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Jakucs Tamás elnökleté­vel az értekezlet jóváhagyta a megyebizottság beszámolóját, majd megfelelő határozatot ho­zott. Ezt követően a küldöttek titkos szavazással megválasztot. ták a 15 tagú megyebizottságot, valamint az öttagú számvizsgáló bizottságot. A megyebizottság elnökévé ismét dr Sulyok Istvánt választották. Az új titkár Pa- gyoga Lajosné lett. Tizenkét kül­döttet választottak a szakszer­vezet VII. kongresszusára, hetet pedig az SZMT megyei értekez­letére. A részletes ismertetésre visszatérünk. Füzesgyarmatrói van szó és a füzesgyarmati színjátszókról, i Hogyan kerülnek Sárrétudvari­ba? Könnyen, mondanák ők, és el is mondták szombaton este, előadás előtt. De a dolognak sora van. Nem hosszú, inkább hagyományos. Gyarmaton mindig kedvelt szó­rakozás voit a műkedvelés, a színjátszóélet. Évente megta­nultak egy-egy darabot, jobbá­ra zenéseket meg zenés nép­színműveket, aztán eljátszották néhányszor otthon meg a kör­nyező községekben Ez a ha­gyomány. Az újabb műkedvelő­korszak a hatvanas évek elején kezdődött, azóta tart. És ered­ményesen tart, kedvelik őket, ők is komolyán veszik, amit csi­nálnak. Abban az időben ke­rült Gyarmatra, a kultúrházba művészeti előadónak Muri And­rás. Kézbe vette a mozgalmat, a helyiek megszerettek és ha most kérdezzük, bizony sok szép sikerről beszélhet. A legemlé­kezetesebb a tavalyi, jugoszlá­viai vendégszereplés Zrenjanán- ban és több közeli községben. Van még egy tisztázatlan kér­désünk: hogyan kerülnék a gyarmati' színjátszók Sárrétud­variba? A válasz: „Itt tartjuk az első előadást, az udvari kö­zönség jó közönség, szeretünk itt szerepelni, már többször meghívtak bennünket”, mond­ják, miközben, — még Füzes- gyarmaton vagyunk — a fiúk a díszleteket rakják teherau­tóra, a lányok mikrobuszba szállnak, sietni kell, nincs már sok ,idő! Persze, Sárrétudvariban sem sietnék az emberek hét órára, ha hétre hirdetik az előadást, fél nyolckor azonban felcsendül a nyitány. Aztán függöny és játék. Az első jeleneteikben még akad elfogódottság, izgalom, de aztán egyre jobban belelendül­nek. Végül pedig, mire vége az előadásnak, tapsol, újráz a kö­zönség. Jó kis zenés vígjáték ez a Ludas Manyi, Szánthó— Vecsey—Szenes közös niűve, nem műremek, de átlagos, han­gulatos szórakoztatásnak éppen megfelel. Ügyesek a szereplők is, A magabiztos Fekete Piros­tól Ludas Manyi szerepében, a rendező-főszereplő Muri And­rás, (tánckoreográfiái is lendü­letesek, kifejezőek), a rutinos színjátszó Tóth Sándor és He­gyest Sándor, de a többiek fc érdemesek nevük megörökíté­sére: Baranyai Klári, Bökfi Jo­lán, Lovász Ilona, Dengi Imre. Kovács Sándor, Török István. Csak úgy, előadás után öt­lött eszembe: érdemes lenne ki­próbálni ezt a lelkes és össze- kovácsolódott füzesgyarmati színjátszó csoportot valami ko­molyabb drámában is. Azt hi­szem, helytállnának. Csak ép­pen kasszasikerük nem lenne, pedig egy ilyen csoport első­sorban abból él meg, amit a kultúrház konyhájára hoz. Ez viszont már egy olyan el­lentmondás, amiről külön kell és ideje is lenne beszélni. Sass Ervin Sárleadi mozaik Kevés a munkaerő a Sarkadi Kendergyámál, éppen ezért az | üzem vezetői újabb gépek vá- [ sárlásával segítik e gondok j megoldását. Az áztatott kóró | kötözéséhez és kazalozásához 1970-ben 3 darab homlokrako­dót vásároltak. Az idén 2 darab MTZ-t és 2 darab kóróprést szereznek be. Az üzem az el­múlt évi tervét túlteljesítette, mert bár a termelőszövetkeze­tek csökkentették a rostkender termesztést, az előző évből ki­maradt jelentős mennyiségű fél­felismerték Yamamotót, aki a konzulátus adminisztrációs sze- mélyezetéhez tartott, s Kochiba néven szerepelt az amerikai nyilvántartásokban. Stanleynek és feletteseinek nem volt nehéz most már arra követkztet- niük, hogy a konzulátus embe­reihez, pontosabban Kochibá- hoz futnak össze azoknak az ügynököknek a jelentései, akik az USA tengeri flottája után kémkednek. Vajon mit tudhat­nak? Ki kell deríteni. S bár Stanleyék tudták, hogy a külügyminisztériumban hóna­pok óta folyik a japán—ameri­kai diplomáciai alkudozás bizo­nyos távol-keleti érdekeket ille­tően, mégis úgy döntöttek, hogy egyik éjszaka meglátogatják a japán konzulátus épületét. Az ONI vezérkara úgy vélte, hogy feltétlenül meg kell ismerked­nie azzal az anyaggal, amely a japánok birtokában van; az amerikai csatahajók tengeri mozgásához, hadi feladataihoz: ismerniük kell, vajon mit tud­nak minderről a japánok. Egy­szerű volt a feltételezés: ha a japánok ennyire kiváncsiak a flotta iránt, s különösen Pearl Harbor kikémlelését tűzték ki feladatukul, akkor valami már eljuthatott hozzájuk: az ameri­kai haditengerészet úgy tervez­te, hogy amennyiben háborútól keveredne Japánnal, a támadás kiindulópontja, legfontosabb bá­zisa Pearl Harbor lenne. Lehet­séges, hogy a japánok csupán abból indultak ki: ha az USA háborúba keveredik velük, ten­geri támaszpontul mindenképpen a Hawaii-szigeteket kell fel­használnia. (Folytatjuk) kész kóccal pótolta a gyár a kiesést. »** A Békéscsabai Kötöttáru- gyár sarkadi konfekció üzem­részében jelenleg két műszak­ban 111-en dolgoznak, ezenkí­vül 15 ipari tanulót foglalkoz­tattalak. Ebben az üzemben ér­vényesül a „nőuralom”, mivel csupán 6 férfi dolgozójuk van, A korábban tapasztalt munka­erővándorlás megszűnt, mivel a betanított munkások már jó szakmai gyakorlattal rendel­keznek és az előírt normákat teljesíteni tudják. Ez a kere­setben is megmutatkozik: 1969- ben 1050—1100 forint volt az egyhavi átlagkereset, 1970-ben már 1200—1250 forint. Kialaku­lóban van a törzsgárda is. A IV. ötéves tervben az üzem bővíté­sére is sor kerül, a konfekció mellé még egy háromműsza­kos kötőüzemet létesítenek, va­lamint egy szabászat! üzem­részt. Így együttesen mintegy 250—300 dolgozót tudnak alkal­mazni. *** A gépjavító állomás az utób­bi években folyamatosan új cikkek gyártására tért át. Ta­valy 120 darab, egyenként 4 személyes lakókocsit, 17 iroda­kocsit, 68 melegedőbódét épí­tettek. *** A keverőüzem 15 termelő- szövetkezet állatállományának takarmányellátását biztosítja. Ezenkívül a háztáji gazdaságok részére is elegendő takarmányt állít elő. Az üzem Sarkad, Kö- tegyán, Méhkerék, Üjszaionta, Sarkadkeresztúr és Geszt ház­táji gazdaságaiba juttatja el a megfelelő takarmányt, nagy­részt saját szállítóeszközeivel. »** Az elmúlt évben az építőipari ktsz jelentősen fejlődött, mezt saját kivitelezésű új faipari műhelyt helyezett üzembe. Ja­vulás történt a lakossági szol­gáltatásban is. Létrehoztak egy rádió-, televízió-, háztartási kis­gépjavító részleget. Ezenkívül üvegező, képkeretező és motor­javító üzemük van. A IV. öt­éves terv során mintegy 7 mil­lió 700 ezer forintot fordítanak a szövetkezet továbbfejlesztésé­re, új műhelyek létesítésére. Marik Mária Megjöttek a első hírnökei

Next

/
Oldalképek
Tartalom