Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
Bölcsődék, óvodák vállalati segítséggel A gyermekgondozási segélyről szóló rendelet megjelenését követően szó volt róla, s az utóbbi időben már sürgető szükségként jelentkezik: a férőhely- igény a gyermekintézményekben. Annak idején az előrelátó emberek — hivatalos és nem hivatalos személyek — különböző fórumokon javasolták: már most gondolni kell arra, hogy ha a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyák visszatérnek munkahelyükre, gyermekeiket bölcsödében vagy óvodában akarják elhelyezni, ezért időben gondoskodni kell a férőhelyek növeléséről. Azóta eltelt néhány év, s bebizonyosodott, az akkori aggodalom jogos volt, a javaslat is helyes. Csakhogy a tanácsok önerejükből nem tudják megoldani, hogy az igényeikhez igazodva elegendő gyermekintézményt létesítsenek. A sok egyéb fejlesztési feladat mellett erre nincs kellő anyagi fedezetük. Éppen ezért született meg az a kormányhatározat is, amely lehetővé teszi, hogy — ahol erre szükség van — a vállalatok, üzemék, termelőszövetkezetek anyagi segítséget nyújtsanak az ilyen intézményék építéséhez vagy önállóan is létesítsenek bölcsődét, óvodát. Megyénkben már van példa erre, de csak egy-két helyen. Általános tapasztalat viszont, hogy egyes községek és üzemek vezetői várakozó álláspontra helyezkedtek. Vagyis: a tanácsok nem kezdeményeznek, az üzemek pedig szívesen „megfeledkeznek” erről. Éppen ezért lehet örömmel fogadni az orosházi kezdeményezést. Mi történt Orosházán? Az országban talán egyedülálló összefogás, de remélhetőleg nem az utolsó. A városi pártértekezleten volt először szó a gyermekintézmények építésének szükségességéről. Érdekes módon már akkor több üzem vezetője reagált erre. Dr. Szép Ferenc, a BOV orosházi gyáregységéinek akkori igazgatója ennek miértjét így foglalta össze: Kötelességünknek érezzük, hogy a gyár anyagl lehetőségeinek felhasználásával hozzájáruljunk gyermek- intézmények létesítéséhez. A BOV orosházi üzeme ezért a negyedik ötéves tervben egy 40 férőhelyes bölcsőde és egy 80 férőhelyes óvoda építését vállalja. A városi tanács pedig a többi nagyüzem vezetője elé tárta, miiyen a gyermek, ntézményi ellátottság. Az óvodáskorú gyermekek száma például jelemeg 947, férőhely viszont csak 612 van. A tanács a negyedik ötéves tervben a saját fejlesztési alapjából célcsoportos beruházásként 115 férőhellyel tudja növelni az óvodai ellátottságot Ennek ellenére 1975. év végére az ellátottság a jelenlegi 64,4 százalékról a negyedik ötéves terv végére 58,8 százalékra csökken. A hozzávetőleges számítások szerint ugyanis 1975. december 31-ig 1250 igényjogosult gyermek lesz, férőhely viszont mindössze 717. A bölcsődei ellátottság még ennél is rosszabb képet mutat Amikor ezt az üzemek vezetői hallották, megértették, hogy segítségük nélkül a helyzeten a tanács aligha képes változtatni, viszont az óvodák és bölcsődék létesítésének elsősorban az üzemek látják a hasznát Szükségtelen magyarázni, hegy máért, sokszor megvitatott téma ez. A megbeszélések eredménye: az üveggyár 100 férőhelyes óvoda építését vállalta, az Alföldi Kőolajipari Vállalat pedig 2,1 millió forintot ajánlott fel " ilyen célra. S Ezek persze a nagyüzemek. | De működik a városban 24 ki- f aebb üzem, vállalat, szövetke-1 zet, gazdaság, ahol szintén gond : a nők helyzetének javítása, § gyermekeik elhelyezése. S ha S az itt dolgozó nők számát vesz- 1 szűk figyelembe, feltétlen szűk- ! séges, hogy e gazdasági agysé- ■ gek is csatlakozzanak a kezde- | ményezéshez. A városi tanács 5 éppen ezért megbeszélésre hív- i ta a kisüzemek vezetőit, vala- « mint szakszervezeteik képvise- J lóit. A tanácskozásom nem volt egyetlen olyan ember, aki ne« értett volna egyet az ilyen nagyarányú anyagi és szervezeti összefogás saL Valamennyien hangsúlyozták ennek fontosságát és igen helyesnek tartották a kezdeményezést Annál is inkább, mivel — kisüzemek, vállalatok lévén — nekik anyagi fedezetük nem lett volna önálló bölcsőde vagy óvoda létesítésére. Igaz, voltak vállalatok —mivei budapesti vagy szegedi központtól függnek —■, amelyek képviselői nem tudtak konkrét anyagi ígéretet tenni. A tanács tehát véglegesen csak márciusban tudja összesíteni az anyagi támogatás összegét. De az eddigi felajánlások szerint is, a negyedik ötéves terv végére a gazdasági üzemek együttes összefogásával 90 bölcsődei és 305 óvodai férőhellyel tudják növelni Orosháza gyermekintézményi ellátottságát. Ez pedig óriási eredmény! Kasnyik Judit Szakkönyv- vásár Alig tíz napja tart a Mezőgaz. dasági Könyvhónap, máris körülbelül háromszázzal több mezőgazdasági szakkönyvet vásároltak a csabaiak a Radnóti Miklós könyvesboltban, mint az óv többi tíznapos időszakában. A termelőszövetkezeti tagok a háztájihoz, mások a kisebb-na- gyobb házikertekhez várnak ta. nácsokat a könyvektől — főleg az ilyen témájú könyvek forgalma nőtt meg február eleje óta. Az immár negyedik kiadást megért Gyümölcsfák metszése képekben, a Jövedelmező háztáji zöldségtermesztés, a Családi ház kertje, a Szőlő a házikertben, a Haszongalamb-tenyésztés, A háztáji baromfi egészségvédelme és a Jövedelmező állattartás a háztájon. A bolt vezetője a következő napokban a forgalom további emelkedésére számít. Négy találat, kétszer is (Tudósítónktól) „Fortuna istenasszony” egymás után kétszer is meglátogatta Kótegyházát. A lottó negyedik heti húzásán Sztán Demeter középiskolai tanuló 4 találatos szelvénnyel 70 ezer forintot, az ötödik heti húzáson pedig Bandúr Jánosné szintén 4 találatos szelvénnyel 35 ezer 734 forintot nyeri A nyereményeket a kétegyhá. ai takarékszövetkezet helyiségé, ben fizették ki a szerencsés nyerteseknek. P. Gy. Két történet az italról Egyszer él az ember Az öreg guberáló naponta körüljárja a bérházak környékét. Kis négykerekű kocsit húz maga után, melyben három papírzsák van. Az egyikbe kenyér, a másikba rongy, a harmadikba papír kerül. Minden kuka előtt megáll. Bal kezével jelnyitja a fedelét és egy kis vizsgálódás után jobb kezével kiemeli a zsákmányt. Ritkán fordul elő, hogy valamelyikben nem talál semmilyen nekivalót. Így aztán elég gyorsan telnek a zsákok. Pedig komótosan dolgozik. Nem sajnálja az idejét. Az a pénz, amit havonta hivatalosan kap, éppenséggel élég kevés, de talán ki lehetne jönni belőle. Vörös orra azonban elárulja, hogy nem veti meg az italt, ami pedig sokba kerül. Igaz ugyan, mióta nyugdíjas, kevesebbel beéri, de szabadulni nem tud tőle. Nem is akar. „Egyszer él az ember” — szokta jókedvében mondogatni. Az egyik reggel szokásos körútját járta. Éppen egy kukában kutatott. Hirtelen lépéseket hallott. Felkapta a fejét. Jólöltözött férfi jelent meg előtte. Meglepetésében köszönt neki, de az ismeretlen megvetően végignézte és sietett a gépkocsihoz, ami már várt rá. Az öreg nem törődött vele tovább. Csak azt hallotta, hogy a gépkocsi elindult. A jólöltözött férfi betért a munkahelyére. Az irodájában illusztris vendégek várták. Üdvözlés és egy kis barátkozás után kiszólt a titkárnőnek: — Micsoda?! Hát erről van « szó?! Al, öreg Al, komolyan gon- • dolod ezt? I — Jimmie... Itt mindjárt átad- | nék neked ezer dollárt... Aztán ! minden esetben kaphatnál to- ! vábbi ezret.. Jól gondold meg, • Jimmi nem kis pénz...! — De hát kiknek kellene ez...? ] Nem, ezt nem lehet! — A megbízóimat nem mond- [ hatom meg... — Jó, ne is folytasd tovább... Megígértem, hogy nem adlak föl, de az ügy nem érdekel... viszont szégyelld magad! — Ne bolondozz már, Jimmie! Gondolkodj egy kicsit! Apróság az egész, amit kérdezni akarok... Még egy fél óra hosszáig tanakodtak, Campbell hangján egyre inkább érezni lehetett, hogy csökken a döbbeneté, de sehogy sem akart kötélnek állni. Kicsit megvető hangon mond- , ta: j — Nincs mit tárgyalnunk, öreg í Al... Megyek... ; — Jimmie! Legalább gondol- j kodj rajta... — Majd gondolkodom... És az ál-Campbell kirohant a j szobából. I •— Jimmie! — kiáltott utána Blake. —■ Holnap este ugyanitt... A tengerészkapitány elvihar- zott. Nem sokkal később Blake egy kis papírdarabkát vett észre az ajtónál, nyilván úgy csúsztatták be. Felvette, a következő szöveg volt rajta: „Kitűnően csinálja. Ne sajnálja a pénzt. Ha többet kér, csak adja oda!” Ogv látszik, ezek se sajnál iák a dollárt, gondolta Blake, s lement a bárba egy kicsit iszogatni. • (Folytatjuk) ha te most segítenél nekem.; Semmiség az egész, sohasem fognak rájönni... Campbell jó hangosan dobbant, va felugrott a székről: — Mii? Csak nem akarsz kirabolni valakit?' — Ugyan, hová gondolsz, Jimmie... Tudod, hogy én még akkor sem csináltam ilyet, amikor teljesen meg voltam ko- pasztva... Bevágott a világkiállításon az a meztelen fényképezés, arrvről írtam neked, az hozott egy kis pénzt a konyhára, de azért kezdő tőkének kevés egy jobbfajta vállalkozáshoz.» — No, nyögd ki már, mit akarsz...! — Mondj el egy-két dolgot nekem... Mikor indultok a Pennsylvaniával? És hová? — Giziké, hozzon be konya- : kot és feketét! Nekem meg — ] tudja —, szilvát. I Megrendítő esemény ! S Egy nap az állattenyésztő j töOotíi isziK a kelletének 'lanto- ■ rogva ugyan, de azért vállasra ; megerkeztk az isuiUohoz. Tar- \ sai derülnek rajta. Hozzá is j kezd a munkához. Kicsit bál- j rabban, mint máskor. Az egyik. , bika azonban ezt egyái^-uin i nem respektálja, fellöki a gon- j dozót. Es mintha tetszene a ja- ’ ték az altatnak, eloszor a szarvát i döfködi a fölaön fekvő ember- j be, aztán még rá is tapos. Éktelen oraaás veri jel az is- í tállá csendjét. Rohannak azok, akik nehány perce még derül- ; ték a tántorgó társukon. A segítség azonban elkésik. Az állattenyésztőben már nincs élet. ; Megrendítő esemény, A vizs- ] gáló bizottság tagjainak még a j könny is kicsordul a szeméből, ] amikor felkeresik a családot és \ látják az állattenyésztő félárván i marad; három apró gyermekét. \ Megállapítják, amit kell, hogy j okulva a hibákból, hasonló tra- \ gikus eset ne forduljon elő. Azt \ is, kik a felelősök. De az apát; már nem lehet feltámasztani A bizottság végül is befejezi a vizsgálatot. Csend van, senkinek nincs kedve ilyenkor beszélni. Csak már a gépkocsiban, úton hazafelé, jegyzi meg valaki — Most elkésem a Csepel— Honvéd mérkőzést. Egyetlen más szó nem hang- sík el Pásztor Béla : Eddig nem lehetett, most már megoldhatja, s nem kerül két napba .mert CSORV.ASON és NAGYSZÉNÁSON megnyílt átvevőhelyeken lebonyolíthatja a nosás!, vegylisill.ást, testest, ia*essagnak és közéleteknek Előnyös, helyben elintézi, időt, pénzt takarít meg. Minőségi munka, rövid határidő. Felvevőhelyek : Tótkomlós. Orosháza, Csorvás, Nagyszénás. TÖTKOMLÓ8I VEGYESIPARI SZÓVETKEZET Gazdaságpolitikai legyzelnnl Hi lesz a 600 millió forint sorsa? Tizen egy milliard forint óriási összeg. A negyedik ötéves terv idején a megyénkben megvalósuló beruházások ilyen értékű építési kapacitást igényelnek* Mégpedig úgy, hogy a magasépítésben 8,1, a mélyépítésbe« pedig 2,9 milliárd forintot tess ki a szükséglet. A beruházási piacon tehát 11 milliárd forint a kereslet Es vajon milyen a kínálat, vagyis a fizetőképes igények kielégítésének lesz-e fedezete? Erre az időszerű és nehéz kérdésre keresték a közelmúltban a feleletet azon az egyeztető értekezleten, amelyet a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya hívott össze. Amint dr* Takács János osztályvezető tájékoztatójából kiderült: a különböző építő- és építőanyag- ipari vállalatok, szövetkezetek és szervezetek várható fejlődését figyelembe véve 10 milliárd 400 millió forint beruházás teljesítéséhez mindenképpen meglesz az építési kapacitás. De vajon mi lesz a még hiányzó 600 millió forint sorsa? A tanácskozáson erre próbáltak választ találni. S ha megnyugtatóan nem is sikerült, az egyeztető értekezlet mégsem volt meddő időtöltés. Nem, mert a tájékoztatóban és a vitában több olyaa észrevétel és javaslat hangzott el. amelyekben — mint mondani szokás — volt fantázia. AB elmondottak megérik'azt a fáradságot, hogy a szavakat most és később tettek kövessék, s eszel gyakorlatilag is bővüljön as építőipari kapacitás. Mindenekelőtt érdemes megfontolni azt az érvelést, miszerint az igények javuló kielégítéséhez vezethet t munkák eddiginél jobb, földrajzilag is ésszerűbb elosztása én összehangolása a vállalatok és különböző építőipari szervezetek, valamint vállalkozások között. De nem lehet utcísó szempont az sem, hogy a mostani tervidőszakban ugyanilyen kívánatos az építő, és építőanyagipar fejlesztésének meggyorsítása. A fizetőképes igények kieló= gi lésének megközelítéséhez ugyanis csak ezen keresztül lehet eljutni. Ez egyrészt természetesen pénzbe kerül, másrészt viszont az is igaz, hogy csak így teremtődhetnek meg a feltételek a technológiák fejlesztéséhez, • korszerű szerkezetek felhasználásához, az újabb építési módok meghonosításához és elterjesztéséhez. Éppen a szóbanforgó tanácskozáson elhangzottak alapján ideje lenne egy s másban is előbbre lépni. Először is abban, hogy a különféle beruházásokat végre valahára valóban jól előkészítsék. Ehhez pedig elsősorban az szükséges, hogy egy-egy építkezés megkezdése előtt rendelkezésre álljon a megfelelő terület, a beruházás terve és a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet. Az emberek, különösképpen a műszaki káderek továbbképzésére is több gondot kellene fordítani, mint eddig. Hiszen nyilvánvaló, hogy szakmailag felkészültebb munkásokkal és irányítógárdával gyorsabban és minőségben is jobban végre lehet hajtani a megye építő, és építőanyagiparára háruló feladatokat. Amint látható, sok tényező számításba vételére és intézkedésre lesz szükség ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv beruházási programja megvalósuljon és a 600 millió forint sorsa is megnyugtatóan rendeződjön. Ehhez azonban az is kell, hogy a végrehajtásban részt vevő építőipari vállalatok, szövetkezetek és szervezetek az öt észtén, dóré eredetileg elhatározottak- hoz képest évenként néhány százalékkal növeljék termelésüket. Annál is inkább, mert ezt kívánja tőlük a megye további fejlődése és lakosságának érdeke^ p. r.
