Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
Nemcsak bírálat, dicséret is Múlt heti Szerkesszen rovatunkban Bírálatok, javaslatok az AKÖV-nek címezve jelent meg egy cikk. Ebben — többek között — o KuUch Gyula lakótelepről utazók panaszolták, hogy túlzsúfoltak a 8-as és 10-es busz \ járatai, főleg a 7,30 és 7,40-kor ; indulók. Nos ezúttal „kitett magáért” | az AKÖV. A cikk megjelenése utáni napon ugyanis a 7,40-kor induló 10-es buszból már kettő j állt az utasok rendelkezésére. Lám, így is lehet intézkedni; ilyen gyorsan, mindenki megelégedésére. És mivel éppen elég ! bíráló cikk jelenik meg az AKÖV-ről, jólesik most dicsé- i retet írni. Megérdemlik! Megszűnik a balesetveszély Az AKÖV másik intézkedése szintén cikkünk hatására történt. Veszélyes utazás címmel közöltük Molnár István békéssámsoni olvasónk észrevételét, melyben kifogásolta, hogy az autóbusz ülésének háttámlája letört. Az AKÖV-től kapott válaszban közük velünk, hogy az oLvasónak teljesen jogos a panasza, viszont sajnos, sok autóbusznál tapasztalható, hogy az ülésvázat a gyár megfelelő merevítő nélkül készíti és építi be. Ennek következménye, hogy a háttámlák gyakran eltörnek, mint ahogyan az a kérdéses autóbuszon történt. Ennék ellenére az orosházi üzemegységnek megadták az utasítást, hogy az üLést sürgősen javítsák ki. Ez meg is történt. Indokolt volt az áthelyezés Január 21-én „Utasok" aláírással közöltünk egy levelet, amelynek írója azt kérdezte, hogy a 8-as autóbusz Urszinyi utcai megállóját a 29-es számú ház elől miért tették át a 25-ös számú ház elé. A Közlekedésrendészetiéi a következő választ kaptuk. Ha az autóbusz a 29-es számú ház előtt ál] meg, vagy nem tudja betartan; az útkereszteződés előtt kötelező 10 métert, vagy pedig a kútra járók testi épségét veszélyezteti. így mindenképpen indokolt a megálló áthelyezése. Az olvasók által kifogásolt gödrös, sáros megállóhely salakozására egyébként az intézkedést megtették. Megszűnteitek egy autóbuszjáratot ldul István battonyai lakos segítségünket kéri ahhoz, hogy ismét közlekedjen Dombegyházától Battonyáig az éjféli autó- buszjárat szombatonként, vasárnaponként és ünnepnapokon. A járatot ugyanis december 11-én megszüntették, s ldul István levele szerint az Autóközlekedési Vállalat címére írt soraira már mintegy egy hónapja nem kapott választ. Battonyai olvasónk kérése nyomán érdeklődtünk az AKÖV személyforgalmi osztályán, ahol elmondták: az említett autó- buszjáratot azért szüntették meg, mert kevés volt az utas. Korábban többször megvizsgálták a kérdést, s azt tapasztalták, hogy ebben az időpontban három-négyen, de inkább kevesebben akarnak Dombegvhá- záról Battonyára menni. Tehát nincs kihasználva a járat. ldul Istvánnal az ügyről egyébként, több alkalommal levelet váltottak. Az AKÖV intézkedésével mi is egyetértünk. K helyett miért Gf Egy betű »{tévesztése végeredményben nem nagy ügy, ám, ha a; drinket dringnek írják és a g miatt a közszem- j lére tett tabló nézői bosszankodnak, az már j megér égy fotót és néhány csipkelődő szót. Fotósunk a békéscsabai Körös Hotelben kapta lencsevégre ezt az elírást, amelyet már csak azért sem tekinthetünk bocsánatos bűnnek, mert a szálló megnyitása óta számtalan helyen és alkalommal írták úringnek a drink-et. Több ellenőrzést az «'ások Érdekében Ismét két levél foglalkozik a MÁV-val kapcsolatos panaszokkal. Az egyik Csorvásról, a másik Szeghalomról érkezett. V. I. levelében a vonatok késéséről ír, különösen a szegedi vonalon tapasztalható ez. Hasonló témáról már írtunk lapunkban, s a Egy téma két variációja Tóth János békéscsabai olva- ■ sónk egy témáról ír, de két variációban. „Egy furcsa eset tör- j tént velem — közli —, még-! pedig a televízió javításával. kapcsolatban. Még szeptember- i ben a Békéscsabai Vasipari Sző-! vetkezet televíziós részlegétől hívtam egy szerelőt, mert rossz volt a készülék. A javítás egy j darab PCL 82-es fénycső cse- \ réjéből állt. Ára 57,50 forint, a munkabér 54 forint, a kiszállási díj 20. Ez összesen 131 forint 50 fillér volt. Sajnos a készülék , ettől sem javult meg. Szeptern- • bér 28-án újra jelentettem, s megígérték, hogy kijönnek, de az ígéret után semmi sem történt. Ezután még négyszer reklamáltunk, minden alkalommal egy füzetbe jegyezték be, s ígéretet tettek a kijavítására.” Olvasónk ezután azt kérdi, mit tennénk mi az ő helyzetében? — mert ő a következőt cselelcedte: Végül is nem győzte kivárni a ktsz szerelőjét, és a GELKÁ-hoz fordult, ahol a legnagyobb udvariassággal fogadták és igen rövid idő alatt meg is javították a készüléket. Befejezésül ezt írja: „A GELKA dolgozói külön dicséretet érdemelnek, igyekeznek a legjobb tudásuk szerint eleget tenni. A szövetkezet dolgozói viszont nagyon is megérdemlik a bírálatot.” Nem tudjuk, hogy a ktsz-nél jellemző-e az ilyen eset? De, ha egyetlenegyszer is előfordul, mint Tóth János esetében —, hogy csaknem négy hónapig várt hiába —, akkor is egyet kell értenünk olvasónkkal. Reméljük, a szövetkezet a bírálatból levonja a következtetést. MÁV válaszát is közöltük, azonban mivel csopvási olvasónk más témával is foglalkozik, így idézünk leveléből: „Baj van a Békéscsaba—Szeged között közlekedő 17.56 órakor induló szerelvénnyel. Enyhén szólva hidegek a kocsik, talán a mozdonyhoz közel levő egy-kettő kivételével. De oda mindenki nem szállhat fel. A világítás is javításra szorulna. A kellő számú égő ugyan megvan, de csak minden második ontja a fényt, a többit szorgos, kezek, gondos előrelátásból kiiktatták az áramkörből. Szeghalmi olvasónk szintén a kocsik állapotáról ír, azonban más vonalon tapasztalt hasonlókat. A Körösszakái—Gyoma-i vonaton nap, mint nap jéghidegek a kocsik, különösen reggel és este. Bár mostanában az időjárás kissé kedivezett a fagyoskodó utasoknak, azért megjegyeznénk, hogy jobb lenne, ha a MÁV kedvezne, hiszen még nincs vége a télnek. Adják vissza a pénzt?! Denes Dezsőné Orosházáról fordult levelében a Szerkesszen velünk rovathoz, mivel — mint írja — már nem tudja mihez kezdjen. Még 1970 júniusában az Orosházi ÁFÉSZ vetőmagboltjában vásárolt egy „Pöröly” univerzális kisgépet, amely az első perctől kezdve nem felelt meg rendeltetésének. Pedig az ára igen magas: 1700 forint. Visszament reiklamálni, de azt a választ kapta, hogy hívjon szakembert, aki majd megjavítja. Természetesen olvasónk tudta mi a teendő, s ezért írt a gyártó vállalatnak, az Óbudai Gépgyár Ktsz-nek és a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetnek, mely a szervizmunkát vállalja. A szarvasi szövetkezet át is vette javításra még november 4-én a darálót, s azt ígérte, hogy két hét múlva kész lesz. A gépet meg január 7-én sem kapta vissza és Dénesné elkeseredésében már azt írja, hogy nem is bánija, ha soha nem kapja kézhez, inkább kéri, hogy a kifizetett 1700 forintot juttassa vissza címére a vállalat, illetve a gyártó cég és ne adjon ki olyan terméket a jövőben, amely csak bosszúságot és felesleges jánkálást okoz. Olvasónkkal abban egyetértünk, hogy a drága gép. miatt bosz- szús, viszont az ilyen esetek sajnos nem' egyedülállók, nemcsak a Pöröly darálónál, hanem más termékeknél is. Sokszor foglalkoztunk már lapunkban hasonló témákkal. Így tehát csak azt tudjuk tanácsolni, hogy jogos reklamációjával ismét forduljon a ktsz-hez, semólj'üik, ezúttal nem eredménytelenül; 37. A Sasfészket nagyon ritkán hagyja el azóta. Magához vetr két öreg frontharcost testőrnek, mert üldözési mánia kerítette hatalmába. Éjszaka kellett nekik szolgálatot teljesíteni. Egyiknek az udvaron, ez a Tábornok, Limanova hőse, kivont karddal silbakol a kaputól a kert hátsó részéig. A másik, sir Archibáid, palotaőr. Az előszobában kellett virrasztania, míg ki nem világosodott. Mindezért ruhát, élelmet, a hátsó konyhából kialakított szolgálati szobát és havi száz- forintos lénungot kaptak. Dolgozószobája a kézzel fogható idiotizmus bizonyítéka. Tíz év óta esténként naplóját írja itt, ahol megtalálható Napóleon második feleségének arany karperecé (egy bóvli réakarika), a kínai császár ivópohara, íróeszközei valamikor Jókaié voltak, van egy oltárkép is háta megett az Árpád-korban elpusztult dombegyházi templomból. Az íróasztallal szemközti falrészen felesége és saját életnagyságú képe, mindkettő udvari festőjének alkotása, aki évek óta szorgalmasain dolgozik neki, mert amikor felfeded“ az állandó pénzfoxTási lehetőséget, felajánlotta, hogy megörökíti őket az utókornak. Az üzlet még ma is jól megy, de már csak egy segédet tart, igaz a vonalkázásokba a testőrök is belesegítenek. Havonta egyszer körutat tesz a városban. Ekkor konflist bérel, s az alkony beállta után | I sorba látogatja a szórakozóhely eket. Ez az utolsó állomás. A Fehér Kacsából egyenesen idehajtat. mert ott nincs megelégedve a kávéval, meg a beszívott boradagra itt szokta ráhúzni a telVizsgálat után Havasi Márton békéscsabai olvasónk kissé hosszú ideig volt kénytelen várakozni az általa bejelentett panaszok elintézésére. Mivel levelét a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz kellett eljuttatnunk, s a vállalat vizsgálatot folytatott le, így természetes, hogy a válasz kissé elhúzódott. Sajnos, végérvényesen most sem tudjuk megnyugtatni olvasónkat és mindazokat, akik a békéscsabai 54. számú boltba járnak vásárolni. Ami az ünnepi kenyérellátásai kapcsolatos észrevételét illeti, a vállalat vizsgálata alapján a következőket tudjuk közölni: az ünnep előtti napokban a kenyeret a sütőipar nem tudta folyamatosan kiszállítani, így fordulhatott elő, hogy történetesen abban az időpontban, amikor olvasónk ott járt, nem volt kenyér. Az ünnep előtti utolsó kenyérszállítás délután öt. órakor történt, s ebből a mennyiségből még 35 kilogramm meg is maradt A liszthiány fennállt, az egység helyiség hiányában nem tudott elegendő mennyiséget tárolni. Ez bizony kellemetlenséget okozott a vásárlóknak, amikor liszt helyett csak nemleges választ kaptak. A vállalat közli még, hogy az 54. számú áruda korszerűtlen és kicsi, bővítésére azonban, mivel magánházban van, nincs lehetőség. Az új üzlet építése viszont beruházási és kivitelezési problémát jelent. Természetesen lehetőséget próbálnak keresni arra, hogy terület-kisajátítással biztosítsanak helyet egy üzlet létesítésének. Azonban ez még belátható időn belül nem valósítható meg. Ami a rendteremtést illeti — olvasónk ugyanis ezt kérte a vállalat vezetőitől —, a kereskedelmi felügyelőség az egyéb panaszokkal kapcsolatban még vizsgálatot folytat, s amennyiben a bolti dolgozók hibája bizonyítható, a megfelelő felelősségre- vonás nem marad el. jes delíriumot előidéző két pohár konyakot, majd testőreitől támogatva hazamegy az úrnőhöz, akitől ekkorára már eltávozik lánykori szerelme, egy ké_ ményseprö akitől Jakucs úr anyagi csillogása szakította el a küszöbön levő házasságkötés előtt. Jakuesné azonban nem lett hűtlen szerelméhez, gyakori ko- tortatással még a szakmában is erősíti. Jakucs úr már szédelgett. amikor rám nehezedett. — Tábornok! — szólt Lima- nova hősének, aki kardját kint hagyta a fiaker ülésén. — Rendeljen! Nem volt szükség a hajlott hátú, elagott baka rendelésére, mert Gyula már ott volt a szokásos adaggal. — Sir Archibáid, kóstolja meg! — mulatott Jakucs úr a palotaőr poharára. Csak azután ivott, amikor sár Archibáid lehajtotta a maga porcióját. — Kísérjenek a kocsira! — adta ki a parancsot. Sose szokott fizetni, egy százast hagy mindig a térítőn, amit Gyula vagy Tibor már akkorára zsebre vág, mire kitámogatják Jakucsot az utcára testőrei. Erre a hülye pazarlására felfigyelt már a hatóság is, de az adóját fizeti, botrányt nem csinál, pénzét meg oda teszi, ahová akarja. Naplójának részleteit Almási, a költőtanár stilizálja, akihez szoros művészbarátság fűzi, s mint bőkezű mecénás, megvásárolta tőle a feleségét dicsői tő hőskölteményt, amit csak azért nem tud nyomtatásban megjelentetni, mert nem járult hozzá sok-sok kérelem után se a Kiadói Főigazgatóság,
