Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

* A MEGYEI PÁRTBtZt) TTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA 1971. JANUÁR 12., KEDD Ara: 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Most a dér okoz gondot Rendkívüli állapot Békés megyében — A KPM-nél gyűjtik az erőt Manapság annyira divatosak | a csoportos játékok — a rádió,] a tv unois-uratalan ilyesmire szó­lít fel bennünket —, hogy meg­kockáztatom a javaslatot: mi­előtt ezt az írást végigolvasná Kedves Olvasónk, tartson kis szünetet és nézzen körül a la­kásban, mi mindenféle külföldi holmi jutott a birtokába az utóbbi egy-két esztendőben... így. Nos, ha a lengyel vodkáról, német villanyborotvájáról, szov­jet zsebrádiójáról és felesége külföldi kötött szettjéről sem fe­ledkezett meg, akkor beláthatja, hogy bizonyos értelemben ko­moly importőrré vált az utóbbi esztendőkben. Tehette, mert ugyanakkor — szerencsére — exportőrként is a 60-as évek elejéhez képest sokkal jobb eredményt ért eh Nézhetjük így is külgazdasá­gunk fejlődését napjainkig és terveit a negyedik ötéves terv időszakára, így, hogy az egyes ember mindennapi bevásárlásait és munkáját hozzuk kapcsolat­ba a külkereskedelmi mérleggel és külgazdasági törekvéseinkkel, hiszen ez csak látszólag egy cso­port — a külkereskedelem dol­ga. " A külkereskedelmi áruforga­lom, a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulása a harmadik ötéves tervben arra utal, hogy a korábbi időszakoknál lényegesen jobb eredménnyel dolgoztunk. A rubel elszámolású exportforga­lom S0 százalékkal, a dollár el­számolású több mint 60 száza­lékkal (a tervezett 35—10 száza­lék volt) növekedett a harmadik ötéves terv esztendeiben, míg az importforgalom rubelben 45, dollár elszámolásban 60 száza­lékkal emelkedett. Ezen belül a fogyasztási cikkek importja egyetlen esztendő alatt, 1970-ben 40 százalékkal nőtt, s elérte ér­tékben a 20 milliárd forintot. A külkereskedelmi fizetési mérleg egyenlege pedig, a legutóbbi öt esztendőre számítva — lényege­sen jobb, mint eddig bármikor is volt A külkereskedelmi forgalmat a negyedik ötéves tervben is a dinamikus növekedés kell, hogy jellemezze. A terv az export nö­vekedését rubel elszámolásban 50, dollár elszámolásban 38, míg az import emelését 55, illetve 32 százalékban írja elő. A fogyasz­tási cikkimport a szükségletek­nek megfelelően alakul majd, kivéve csupán a személygépko­csi behozatalt. Az import to­vábbi dinamikus növekedésének elengedhetetlen előfeltétele az export dinamikus fejlesztése. S itt már korántsem csak külföldi fogyasztási cikkek ellenértéké­ről van szó, hiszen pl. energia- hordozó és nyersanyagszükség­letünk döntő részét is behozatal­ból kell fedeznünk. Ezért rend­kívül fontos számunkra, hogy külkereskedelmi áruforgalmunk döntő része változatlanul a szo­cialista országokkal bonyolódjék le — biztosítva a KGST kere­tében létrejött tervegyeztetések­kel és hosszúlejáratú szerződé­sekkel, megállapodásokkal. E megállapodások — főképp leg­nagyobb kereskedelmi partne- rünkkkel, a Szovjetunióval —, biztosítják a gazdaság további töretlen fejlődéséhez szükséges alapvető nyersanyagokat s ener­giát. Ám nem ingyen, tehát az export növelése itt is alapfelté­tel, ehhez pedig az ipar export- képességét, a gyártmányok ver­senyképességét fokozni kell, s jó színvonalát általánossá tenni. A külgazdaság számára azon­ban az eddiginél határozottab­ban, lényegesen hangsúlyosab­ban fogalmaz meg egy feladatot a negyedik ötéves terv: a tudo­mányos és technikai haladás, a tudományos és gazdasági együtt- műkdödés dinamikus bővítését a szocialista országokkal s a világ más államaival. A párt X. kongresszusának ál­láspontja szerint: „A szocializ­mus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nem­zetközi gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlesztésére irá­nyuljon. Ha lépést akarunk tar­tani a világgal, közelíteni akar­juk a világ legjobb teljesítmé­nyeit, akkor mindtöbbet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmá­nyait és szervezési módszereit.” Mi ebben a hétköznapi feladat? Csupán távirati stílusban né­hány példát. Versenyképes, kor­szerű gyártmányok tervezése. A versenyképesség megköveteli, hogy a tudományos kutatás eredménye gyorsan váljék kész­termékké, az új technikához rö­vid úton jusson az ipar és nem annak erkölcsi kopása után. A beruházások kivitelezési ideje legyen rövid, s világosan el kell dönteni azt is, hogy mit oldunk meg hazai erőből, mit nemzet­közi együttműköd ésseL Gyorsí­tani kell a licencek és technoló­giai eljárások átvételét, hatéko­nyabbá tenni a piaci együttmű­ködést. Aztán: úgy kell szervez­ni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen kárba. Vagy: a nem­zetközi szállítási szerződéseket pontosan s az előírt minőségben teljesítsük, s így tovább. Összességében tehát olyan ál­talános gazdasági környezetet kell szervezni, amelybe a kor­szerű tudomány, technika köny- nyen beépülhet, s ezt véghezvin­ni társadalmi feladat. A negyedik ötéves tervben a feladat teljesítéséhez a legtelje­sebb összhangnak, kooperáció­nak kell megvalósulnia a politi­kustól egy-egy vállalat vezető­jéig és a szerelőszalagig. A tu­dósok, az elméleti közgazdászok vitái sok mindent elrendezhet­nek a szocialista országok gaz­dasági integrációjáért, s a nem­zetközi együttműködés izmoso­dásáért általában is, de végül is mindez a gyárakban formálód­hat csak olyanná, amilyenné lesz. A hétköznapokban az egyes ember személyes munká­jának láncolatában. Gerencsér Ferenc „Tél tábornok” újabb egysé-1 get vetett be, ezúttal a dórt. j Ez okoz legnagyobb gondot! most a megyei távközlési üzem j vezetőinek és dolgozóinak.! Amint azt hétfő délelőtt meg­tudtuk — a rádió is bemondta — az országban Békés megyé­ben a legsúlyosabb a helyzet, ami a telefonösszeköttetést ille­ti. Elek, de még jó néhány köz­séggel teljesen megszakadt min­den telefonösszeköttetés és használhatatlan a Szeged és a Budapest felé irányuló távbe­szélő vonal is. Az üzemzavarok abbó] adódtak, hogy a vonala­kat sok helyen szinte karvas­tagságú zúzmara és jégréteg bo­rítja. Míg normális időben egy kilométer vezeték súlya 28 ki­logramm, most eléri a 250—300 kilogrammot is. így nem is le­het csodálkozni azon, hogy a roppant teher alatt egymás után szakadnak a drótok. A távközlési üzem dolgozói teljes erőbedobással dolgoznak, hogy a helységek közötti össze­köttetéseket biztosítani tudják, ezért Szegedről is kapnak erő­sítést. Egyelőre nem tudnak fog­lalkozni az előfizetőkkel — bár a helyi vonalösszeköttetésekben is sok a zavar —, mert elsőd­leges cél. hogy a távolsági vo­nalakat rendbe hozzák. A MÁV-tól már megnyugta­tóbb híreket kaptunk. Jelenleg a pályák rendben vannak és hétfőn délelőtt mindössze a bu­dapesti személyvonat késett hosszabb időt — 30 perc —, a többi járatok általában csak 5—10 perc késéssel érkeznek, il­letve indulnak. A KPM békéscsabai kiren­deltségénél arról értesítettek, hogy jelenleg „csendesedik a vé­dekezés”. Ez azt jelenti, hogy a fő-, illetve mellékútvonalakon számottevő hóakadály nincs, sőt, valamennyi főútvonal úgy­nevezett „fekete” állapotban van, de a mellékútvonalakon is Fock Jenő és Biszku Béla fogadta Le Thanh Nghi-t Fock Jenő, a kormány elnöke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja, Fehér Lajosnak, a kor­mány elnökhelyettesének, a Po­litikai Bizottság tagjának társa­ságában hétfőn fogadták Le Thanh Nghi-t, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagját, a VDK miniszter­elnökhelyettesét, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság hazánk­ban tartózkodó kormányküldött­ségének vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Hoang Cuong, a VDK bu­dapesti nagykövete is. folyamatosan takarítják a je­get, illetve szélesítik az utat. Százötvenen dolgoznak hóekék­kel, gréderekkel és sószóró jár­művekkel. A jelentések szerint Békés megye főútvonalai jobb állapotban vannak, mint a szomszédos Bács-Kiskun megye útjai. A KPM dolgozói közül sokan most vették ki szabad­napjaikat, más részük pihen, hogy friss erővel álljanak ké­szenlétbe, ha az idő úgy kí­vánja. A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat dolgozói jelenleg az összegvűitött havat szállítják a Körösbe. Takarít­ják a Szabadság és István ki­rály teret, hamarosan megkez­dik a Tanácsköztársaság útjá­nak tisztítását és folyamatosan végzik a buszmegállók rendbe hozását. A város forgalmasabb részein jelenleg hómentesek a járdák, mindössze a Kulich la­kótelep Szabolcs utca felőli ré­szén található még eltakaríta­ni való. MA: „Megvédem a munkásosztály hatalmát" (3. oldal) Téli este az erdőn (4. oldal) Mit kell tudni a gáz­használóknak? (10. oldal) Beszámolók a sport­eseményekről (7—8—9. oldal) Elutazott a bolgár kulturális küldöttség A bolgár kulturális küldöttség, amely Josziv Toskov, a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsola­tok Bizottsága elnökhelyettesé­nek vezetésével Budapesten tar­tózkodott, az 1971—1972. évi ma­gyar—bolgár kormányközi kul­turális és tudományos együttmű­ködési munkaterv megtárgyald. Sára és aláírására, vasárnap el­utazott. B. O. Képes riport a 4. oldalon. Eg)űüiníiködé§ a rVagv Piacon Téli este a erdőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom