Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

\ » A MEGYE/’PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 197L JANUÁR 9., SZOMBAT Ára 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 7. S^ÁM H Bucsával és Kertészszigettel ma áll helyre az összeköttetés MA; Egy magyar fiatal az NDK-ból <3. oldal) Félév az iskolában <4. oldal) Pályaválasztási tanácsadó <7. oldal) Mini magazin <6, oldal) Jövő heti tv- és rádióműsor fl« oldal) Harmincegyen kaptak jutalmat Pénteken délelőtt Békéscsa­bán, az ifjúsági és űttörőház- bagí ünnepséget rendezték, ame­lyen a KISZ Békés megyei Bi­zottsága megjutalmazta a me­gyei úttörő- és KISZ-munkát segítő társadalmi aktíváikat. Fa- bulya Balázs, a KISZ Békés megyei Bizottságának tálkára üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a jutalmakat a 31 meg­hívottnak. Az ünnepség baráti hangú megbeszéléssel zárult. Amént arról lapui* tegnapi számában hírt adtunk, Bucsá- val és Kertészszigettel még mindig nem sikerült, megterem­teni a telefonösszeköttetést. A távközlési üzemtől kapott tájé­koztatás szerint Szeghalom és Töviskes között tegnap reggelre megteremtették a telefonkap­csolatot, s most a legnagyobb erőfeszítést teszik a postád dol­gozók azért, hogy ma déutánig legalább idegilenes vonalat épít­senek ki azon a 20 kilométeres szakaszon, amelynek szakadása már több mint egy hete lehet- lenné teszi a kapcsalatot Bucká­val és Kertészszigettel. A Sze­gedről beígért segítség tegnap megérkezett és részt vesz a ja­vítási munkálatokban, A vonal­építéshez szükséges telefonveze­tékek és más felszerelések a helyszínen vannak, s mire ol­vasóink e beszámolót hírül ve­szik, minden bizonnyal csak né­hány száz méter választja el a két községet attól, hogy új bél bekapcsolódjon as wszág vér­keringésébe. TIZENNÉGYSZER ESRE NŐTT a VEZETÉKEK SÜLYA Nem csoda, hogy a telefon­vezetékek hosszú kilométereken a földre kerültek. A távközlési üzem szakemberei elmondták, hogy a két milliméteres kereszt, metszetű vezetékre 16 milli­méter vastagságú jégréteg fa­gyott. Normális körülmények között egy kilométer hosszúsá­gú huzal súlya 28 kiló. A jég­réteggel borított vezeték jelen­legi súlya viszont négy mázsa. Többek között ez azt oka annak, hogy ezeket a telefonvezetéke­ket egyelőre nem használhatja fel a posta, csak akkor, ha az idő jobbra fordul. NEHÉZ AZ ELÖAELAT-SZAIJJTAS Az Allatforgalmd és Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgató­ja, Kardos Pál arról tájékozta­tott, hogy az ólő állat szállításá­ban dolgozó gépkocsivezetők, kocsikísérők emberfeletti mun­kát végeznék. A csúszós, rossz utak az állatforgalmi vállalat­nál csak járulékai a megterhe­lésnek, hiszen tavaly januárban iá ezer 500 sertést vásároltak fél, 1971 első hónapjában 40 ezer sertést kell elszállítaniuk a mezőgazdaságai üzemekből és a felvásárlási helyekről. Az átvé­teli helyekre a gazdaságok sem tudják időben eljuttatni az ál­latokat. így a távolsági fuvarok — Budapest—Győr — eleve ké­séssel indulnak. Az élő állat 1 szállítása normális körülmények j között is nagy figyelmet és gon- J dce munkát kíván a gépkocsi- vezetőiktől, kocsikísérőktől, most azonban ez fokozottabban je­lentkezik. Az állatok csúszkál­nak, fáznak, s ettől érthetően nyugtalanok, Előfordult, hogy Budapest & Békéscsaba között a nyugtalan sertés leugrott a gépkocsiról. íj A nehézségekkel számolva a | vállalatvezetés váltó gépkocsi- vezetőket állított be, segítséget kért és kapott a telekgerendási Vörös Október, az orosházi Üj Élet, a geszti Egyetértés és az újkígyós! Aranykalász termelő- szövetkezetektől. Csak ezzel a segítséggel tudja a vállalat tar­tani azt az ütemet, amely 10 ezer sertés szállítását irányozza A harmadik ötéves terv idő-! szakában több szerv vizsgálta — 1 nagy részük társadalmi aktívák | bevonásával —, hogy mi okozza a zöldségtermesztés iránti ér-,' deklcdés csökkenését. Ezek a vizsgálatok igen sok hasznos ta­pasztalatot adtak a zöldségter­mesztést irányító üzemeknek, intézményeknek. A tapasztalato­kat azonban nemiben hasznosí­tották, a társadalmi szervek ajánlásait nem mindenhol fo- j KGST-országok tudósainak együttműködése A KGST-országok műszeripa­ri együttműködésében a követ­kező öt évben az egyik fő irány a betegségek megállapítására szolgáló automatizált rendszerek kidolgozása lesz. Erre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz az a jegyzőkönyv, amelyet csütörtökön írtak alá Moszkvában Bulgária, Magyar- ország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia tudásai. Elhatározták, hogy elektrotechnikai rendszereket dolgoznak ki a lakosság orvosi vizsgálatához. Számítógépeket alkalmaznak majd a szív- és ér­rendszeri megbetegedések di­agnózisához, a biokémiai kuta­tásokhoz és a vesefunkoó- vizsgálatokhoz. gadták egyöntetű helyesléssel. Ennek következtében az 1970. évi zöldségtermesztési, féldolgo­zási és értékesítési idény nem hozott fejlődést a korábbi évek­hez képest. Sőt termelőüzeme­inkben tovább csökkentették a burgonya, a vöröshagyma, a pa­radicsom, a paprika és a 1 torai szántóföldi primőrök területét. Ennek következtében csökkent a zöldségellátás színvonala is. A kormánynak importálni kellett a lakossági szükségletek kielégí­tésére vöröshagymát ás több konzervált zöldséget, mélyeket a vállalatok közötti kedvező együttműködéssel a mezőgazda- sági üzemek, illetve feldolgozó vállalatok, kereskedelmi szervek hazad termésből tudtak volna fedezni. Az 1971. évi termelési Idény előkészítésére a hűtőháznál, a MÉK-nél és a konzervgyárnál tették bizonyos erői eszi tesÄet, melyek eddigi tudomásaink sze­rint csak a hűtőháznál jártak el­fogadható eredménnyel. A ter­melőszövetkezeitek ebben az esztendőben is tovább kívánják csökkenteni a zöldséggel hasz­nosított területet Egyes gazda­ságok viszont arra vállalkoztak, hogy a szomszédos megyék kon­zervgyárainak az eddiginél na­gyobb területein termesszenek paradicsomot, paprikát és más kertészeti növényt Tulajdon­képpen e tény tisztázását tűzte napirendre a megyei tanács vb. mezőgazdasági és éielmezésjagyi osztálya, amikor hatósági jogkö­rével élve megvizsgálja a zöld­ségtermesztés iránti érdeklődés visszaesését a kereskedelmi és és a konzervgyári érdekeltség­ben. Az állami szervek képviselői felkeresnek több termelőüzemet, ipari és kereskedelmi vállalatot hogy a korábbi vizsgálatokat jellemző alapossággal tisztázzák az újabb okokat, javaslatokat tegyenek a vezetés színvonalá­nak javítására, a közgazdasági ösztönzők esetleges módosításá­ra. Befejeződött a vizsgálat: Dohos búzából őrölték a lisztet az import zsák is „felelős*1 Lapunk olvasói bizonyára emlékeznek arra, hogy december 10-e és 20-a között dohos ízű; kenyeret árusítottak Békéscsabai üzleteiben. Miért dohos ízű a j kenyér címmel december 17-én lapunkban is foglalkoztunk ez­zel a témával. Akkor azt írtuk, hogy az ügyben széleskörű vizs­gálatot folytat a Békés megyei Minőségvizsgáló Intézet és a vá­rosi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az ak­kori állapotok laboratóriumi el­lenőrzése és az eredmények ér­tékelése január 5-én fejeződött be. Ékről a következő tájékozta­tást adta Varsányi Mihály, a városi tanács vb. mezőgazdasági es élelmezésügyi osztályának é! elmiszeri peri szakfelügyelője: Az István Malomban folyta­tott ellenőrzés során megállapí­tottuk, hogy az 51-es és az 52-es számú őrleményből olyan liszt került a sütőiparhoz, melynek savfok tartalma a szabványban megállapítottnál magasabb volt. A Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat az importból ere­dő zsákokat tette „felelőssé” a kenyéren tapasztalható dohos ízért. Az őrleményből régi zsá­kokban is szállítottak a kenyér­gyárba. A készült kenyéren to­vábbra is érzett a dohos íz. A bizottság megállapította, hogy a vállalat nem egészséges búzából őrölte a lisztet, s adta át ke­nyérsütésre. De ugyanakkor azt is megállapították, hogy az im­port zsák közrejátszott — sza­gával — a kellemetlen íz kialar kulcsában. Összesen 117 vagon lisztet zároltunk az előbbi téte­lekből. A kenyérgyárban meg,-' szigorították a lisztszállítmá-; nyok ellenőrzését. ídupsi) i «trssaaBSBSssssassBecsosaaas&ssE* BBssBaBBaBSBaBBaMnBBg8BanBSBen9BBmpmunnaBBBn>8aBnuMHBMBBBB9mi8aaMUBnBeMNBaaaiH Zöldéi! a saláta Az újkígyós! Aranykalász Termelőszövetkezet üvegháziban szépen zöldellnek a salátapalán­ták. Kis Béláné, a hajtatéból emeli ki a gyenge növényeket és készíti elő tápkockázáshoz. (Fotó: Demény) elő hetenként B. J. Mi okozta a termelési kedv csökkenését a zöldségtermesztésben? Az okokat a megyei tanács V. B mezőgazdasági és élelmezési osztálya hatósági jogkörben vizsgálja P fAopsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom