Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
- ** A MEGYEI^RTöIZOTTSAG ÉS 1971. JANIIÄR 5., KE^D « XXVI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Egy vállalattá alakult a két baromlileldolgozó A Gazdasági Bizottság határozata alapján 1971. január 1- ével egy vállalattá alakult a megyénkben működő két baromfifeldolgozó gyár, a békéscsabai és az orosházi. Ezzel vál- ) tozott a korábbi elnevezés is, • vállalat új neve: Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Telephelyei: Békéscsaba és Orosháza, a vállalat igazgatója dr. Szép Ferenc, az orosházi gyár vezetője Ulbert István lett. Hatalmas mennyiségű hó zúdul' Békéscsabára, s nagy gondot okoz az eltakarítása. A- utcákról összegyűjtött havat fogatokkal, a várost átszelő Körös csatornába hordják. (Fotó: Demény) Kikeltek az új év első kisebbéi a Békés megyei Baromfi- keltető Vállalat békéscsabai telepén. A G—35-ös húshibrid csirkékből 20 ezret, a New Hampshire fajtából és a Ply- mouthból szintén 20—20 ezret szedtek ki hétfőn a gépekből. Az egészséges pelyhes kis jószágokat speciális fűtött kocsikban szállították többek között a mezőmegyeri Béke, aíü- zesgyarmafci Aranykalász, az endrődi Lenin es a tiszakécskei Szabadság Tsz-be. Az év első keltetéséből az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek közvetítésével jelentős mennyiségű naposbaromfi — elsősorban a kettős hasznosítású New Hampshire — került a szeghalmi, a békéscsabai és a békési háztáji gazdaságokba is. Ára: 1 forint Központi támogatás 11 megye iparának fejlesztéséhez + Szeghalmon több száz nő részére teremtenek munkaalkalmai A negyedik ötéves tervidőszakban lényegesen meggyorsul egyes területek gazdasági szerkezetének átalakulása, az elmaradottabb vic’ kék iparosítása. A felmérések szerint a vállalati beruházások 40—50 százalékát az iparilag fejletlenebb országrészekben valósítják meg s e területek biztosítják majd a többletlétszám 55—60 százalékát. Az iparilag elmaradott körzetek támogatására központi te- i rületíejlesztési alapot létesítőt-1 tek .amelyből a következő öt évben li megye elmaradottabb városainak, járásainak iparosítását, gazdasági szerkezetének átalakítását támogatják. Ezek központi támogatására öt év alatt mintegy 1,4 milliárd forint*áll rendelkezésre. A negyedik ötéves tervidőJanuár másoáik telében Finnországba ulazik Fock Jenő Gádoros Hyertek hatvanezer forintot * — Elkészült a törpevizmü — Ipari üzem a községben Gádoros Nagyközség Tanácsa múlt évi utolsó ülésén a testület 1970. évi munkájáról tárgyalt. A testületi üléseken általában három fő témát vitattak meg, többek között itt fogadták el a Népfront javaslata alapján a községfejlesztési hét szervezését. Az értékelés szerint a járási tanács a nagyközségek között az első helyezettnek járó 60 ezer forintot Gádorosnak ítélte. A továbbiakban foglalkozott a tanácsülés az ifjúság körében végzett munka eredményeivel, a. káder- és személyzeti munka tapasztalataival. A lakosság gazdasági, kommunális és kulturális igényeinek kielégítésében hárul a legnagyobb feladat a tanácsra. Ami a gazdasági helyzetet illeti, elsősorban a két termelőszövetkezet biztosítja a lakosság jövedelmét A Dózsa Tsz-ben az egy dolgozó tagra jutó évi átlagkereset 25 ezer 695 forint volt, a Petőfi Tsz-ben az egy napra jutó jövedelem 105 forint. A múlt évi kedvezőtlen időjárás bizonyára csökkenti a jövedelmet, a szövetkezetek azonban igyekeztek megalapozni az idei esztendőt, időben elvetették a kenyérgabonát, befejezték az őszi mélyszántást. A kommunális ellátás fejlesztése is az elsőrendű feladatok közé tartozik. Ebben sikerült előbbrejutni a múlt évben, átadták a törpe- vízmüvet, mintegy 250 lakásba vezették be a vizet. A kereskedelmi ellátás javítását szolgálta a megépített ABC- áruház, amelynek szükségességét az évről évre növekvő forgalom és a korábbi szűk kapacitás indokolja. Biztosítottak a község lakóinak kulturálódási lehetőségei az új művelődési ház gt-dag programot állított összár Az oktató-nevelő munka feltételednek javítására új napközis csoportot alakítottak, működik egy kisegítő osztály is, amely nagymértékben tehermentesíti a nevelők munkáját. A lakosság foglalkoztatottsága érdekében kihelyezett részleget üzemeltet a lakatos ktsz, a szolgáltatóházban kialakított üzemben hatvan nÄ számára biztosítanak munkaalkalmat. szakban az Alföld ipara fejlődik leggyorsabban. A területfejlesztési alapból támogatott alföldi megyékben öt év alatt 22—25 ezer új munkahelyet létesítenek, így 1975-re az Alföld foglalkoztatja az ipari dolgozók 20-T-21 százalékát, a jelenleg: 18 százalékkal szemben. A legnagyobb összeget — 480 millió forintot — Szabolcs kapja. Ez az egyetlen megye, amelynek egész területére kiterjed az iparfejlesztés támogatása. Hajdú-Biharban 250 rriillió forintos állami támogatással együtt összesen 850 millió forintos beruházást hajtanak végre, s újabb 7 ezer ember számára teremtenek munkaalkalmat. Békés megyében a szeghalmi járás gyors ütemű fejlesztését tervezik. Szeghalmon több száz nő részére teremtenek munkaalkalmat, Szarvason a szövetkezeti ipart bővítik, Békéscsabán a Kötöttárugyár fejlesztésére költenek nagyobb összeget. Gyulán a Telefongyár leányvállalatát bővítik 600 munkást foglalkoztató középüzemmé. A következő öt évben Karcagon. Mezőtúron. Kunszent- mártonban és a tiszafüredi já rásban 1,2 milliárd forintot költenek az ipar fejlesztésére, amelyhez a központi alapból 120 millió forinttal járulnak hozzá. Bács-Kiskun megye számára 70 millió forintot biztosít a köz' ponti fejlesztési alap, s ezt az egész összeget Kiskunfélegyháza iparosítására költik. Lényegesen bővítik a villamosszigetelő és műanyaggyár kiskun félegyház gyáregységét, ahoi 400 új dől gozót vesznek majd fel. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: v Fock Jenő, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke a íinn kormány meghívására 1971. január második felében hivatalos látogatásra Finnországba utazik. (MTI) Új kelteid állomás épül A tervek szerint évente két és fél millió baromfit keltetnek Jól zárta az elmúlt évet a termelőszövetkezetek közös vállalkozásában működő baromfikeltető állomás Gyulán. Amint azt Marsai Lajos, a keltető vezetője elmondotta, hétszázezres kelte- tési tervüket 946 ezerre teljesítették. Január harmadikén kezdték meg az új szezont .ekkor két gépet raktak meg tojással, majd fokozatosan a többire is sor ke rül és előreláthatóan január végére mind a tizennégy géppel beindul a keltetés. Jól hozott „a konyhára” a keltető segédüzemága is, amely a keltetési szezon zárásával kezdi meg működését állandó munkát biztosítva a dolgozóknak. Itt habszivacs darabolást végeznek a Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnak és k<H kisipari termelőszövetkezetnek. Éves termelési értékük az elmúlt évben, a két üzemágban, meghaladta a hat és fél millió: forintot és di cséretes, hogv mindezt tizenöt dolgozóval érték el. A tervekről szólva, elmondta, a vezető .hogy a következő időkben továbbfejlesztik a keltetőt, ás ehhez már megvásárolták a telepen levő egyik lakást. A távlati tervekben szerepei — a NAGV GOND A HÓ helye még nincs kijelölve — egy új keltetőtelep építése, amelynek befejezését — több ütemben — három évre tervezik. Itt harminc gépet szerelnek be és az ötven dolgozót foglalkoztató üzemben évente két és fél millió baromfit keltetnek. Kiemelkedő eredmények a Uyn.ai Har.snyagyárban Bár még nem készült el a végleges értékelés az 1970-es esztendő termelési eredményeiről, m^r most megállapítható, hogy a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában nagyszerű eredményeket érteik el az elmúlt gazdasági évben. A tervek szerint 400 ezer pár harisnyával és 1 millió 200 ezer nadrágharisnyával kellett többet termelni az 1969-es évinél, ami azt jelentette, hogy 40 százalékkal kellett emelni a termelést. A gyár dolgozói dicséretre méltó szorgalommal igyekeztek eleget tenni a megnövekedett tervnek és azt sikerült is december 8-ra teljesíteni. A gyulai gyár a IV. ötéves terv idején nagyobb műszaki fejlesztés előtt áll, aminek megvalósulásával több és olcsóbb jó minőségű árut tudnak gyártani. Kikeltek ai új éT első kiscsibéi MA: Különleges hobby (3. oldal) Miért csökken a zöldség- • termesztés ? (3. oldal) Két évtizede szakkörvezető (4. oldal) Zrenjanini turné <5. oldal) Tudomány — technika (6. oldal)
