Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

flz iparfejlesztés főbb célkitűzései *

Békéscsabán a IV. ötéves tervidőszakban

Beszélgetés Gyulavári Pál elvtárssal, a városi /tártbizottság

első tithárával

Ötszáz gyerek köszöntötte 1971-et a békéscsabai Ifjúsági és Úttörőházban

Az MSZMP Békéscsaba valósi pártértekezlete megállapí- j tóttá, hogy a város dolgozói eredményesen valósították meg a népgazdaság fejlesztésének a harmadik ötéves tervben rájuk í eső részét. Számos területen je- : lentősen túlteljesítették a terv- i ben foglalt célokat. A gazdaságirányítási reform hozzájárult a j munka eredményességéhez.

A tervidőszakban követett helyi | gazdaságpolitika egybevágott a | lakosság állandóan növekvő igényeivel. Az ipari termelés. ' bár még pontos adatok nincse- j nek. várhatóan több mint 50 i százalékkal növekedett. Az ipari ! üzemek 1970-ben mintegy öt- milliárd forint értékű terméket I állítottak elő.

A negyedik ötéves tervben a | város ipara miközben megtart- | ja az előző időszak termelésnö- j vekedésének ütemét — az orszá- i gos 32—34 százalékos tervelő- [ irányzattól eltérőleg — megkét- J szerezi a termelését. A városi pártbizottság kidolgozta az ipar- | fejlesztés főbb célkitűzéseit és a j megvalósítás irányelveit. Erről kértünk tájékoztatást Gyulavári Páltól, az MSZMP városi bízott- j ságának első titkárától, aki bevezetőben elmondta, hogy a szocialista iparban 1970—1975. kö- j zött mintegy 2—2 és fél milliárd j forint beruházási összeggel le- j hét számolni

— Milyen célra kell felhasználni elsősorban ezt a jelentős összeget?

— Természetesen a műszaki j fejlesztés meggyorsítására, hogy I minél jobban megközelítsük a j párt- és a kormány célkitűzései. ; ben meghatározott termelékeny- j ségi szintet, ugyanakkor a me- j gyei, Illetve az országos munka. I megosztásba való széles körű bekapcsolódás útján gyorsítsuk előrehaladásunkat. A( növekvő hazai fogyasztás kielégítésének előfeltétele a hatékonyság gyorsabb javítása, ami tartósan ugyancsak a műszaki fejlesztéssel érhető el. El kell azt is mondanom. hogy az exporttermelés jelenleg még az országos átlag alatt van. Növelése csak úgy lehetséges, ha a termékek műszaki színvonala, minősége és ára kielégíti a világpiaci követelményeket.

— Köztudott, hogy Békéscsabán — bár a többi ágazat is fejlődik — a legjelentősebb j az élelmiszeripar. Mi várható ettől az ötéves tervidőszakban?

— A lakosság ellátásának ál- | Jandó javítása és a kivitel gazdaságos növelése megkívánja a j mezőgazdasági termékek olcsó, minőségileg az igényeknek megfelelő feldolgozását és tárolását. j A fogyasztók joggal elvárják, hogy a termékösszetétel és a vá- j laszték jobban igazodjék a szükségletekhez. Ennek megfelelően : elő kell segíteni a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élei- ! miszerforgalom ésszerű együttműködését.

Vegyük sorjában! Az előbb elmondott alapelvek érvényesülnek a hűtőtároló fejlesztésével, j a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kétezer vagonos gabonasilójának építésével.

A konzervgyár nagyobb beruházás nélkül 50—60 százalékkal növelheti a termelését, ha elegendő alapanyagot kap a mezőgazdaságtól. A baromfiipar rekonstrukcióját a mezőgazdaságban mutatkozó termelési kedv és a

4 BÍKÍS

1971, J AN L AK i.

feldolgozott áru iránt világszerte növekvő kereslet! indokolja. > A tervidőszakban a feldolgozás igénye várhatóan megkétszereződik.

— Mik a követelmények a könnyűiparral szemben?

— A ruházati export jelentős növelése mellett fokozott követelmény a lakosság korszerű, divatos és bő választékú cikkekkel való ellátása. Ez teszi szül; - ségessé a Békéscsabai Kötöttárugyár fejlesztését. Megvalósítása enyhíti majd a bébi- és gyermekruházat ellátás gondjait, több lesz a női, férfi felső- és alsóruházati cikk, bővül a lakás- textíliák választéka.

A Férfi Fehérneműgyárnak az ötéves tervidőszakban 36 százalékos termelésnövekedést kell1 elérnie, aminek a feltételeit az 1970. évi beruházás, valamint a gépállomány soron következő rekonstrukciója teremti meg. A Pamuttextilművek békéscsabai gyáregységében a korszerű szintetikus anyagok felnasználása kerül előtérbe.

— Békéscsabai). mint másutt is az országban, az építőiparnak igen nagy feladatot kell megoldania a következő esztendőkben. Ezzel együtt természetesen az építőanyag- iparral szemben is megnőnek a követelmények.

— Igen, az építőipar fejlesztése előfeltétele annak, hogy az építőipar a feladatát teljesíteni tudja. A Békés megyei Tégla- es Cserépipari Vállalat a cemak megfelelően fejleszti a békéscsabai gyarakat és új, korszerű cse- répgyár létrehozását is programjául tűzte. Így lehetővé válik a műszaki színvonal emelése, az elemi károk mérséklése, a termelékenység és a termelés 22— 25 százalékos növelése.

Az építkezési igények megkü-: vételik az építőipar tovaDbi gyors ütemű, más népgazdaság] ágakat meghaladó mértékű fejlesztését. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalattól elvárjuk, hogy Békéscsabán a tervidőszakban az építőipari jellegű beruházásokat megfeielo nauu- idon belül megvalósítsa. Megjegyzem még, hogy a városfejlesztés elképzeléseinek megfelelően a vallaiat az új központi telepét a tervidőszak végeié ki- aiatulja és a város belterületéről (jelenlegi helyéről) kitelepíti.

— Milyen fejlesztés várható a gépiparban?

— Ebben az ágazatban 45 százaléKos termeiesnoveüedes- sei számolunk. A fo figyelmet azokra a gyártmányokra szüKsé- ges fordítani, amelyek korszerűbbek. A mezőgazdasági gépjavító tevékenységét mindinkább az élelmiszergazdaság szolgálatába állítja a foglalko- zík a mez^^azuasugi iti&0cpeK gyártásával. A Szerszám- és Gepeiemgyárak beKescsabai gyára a kapacitás növelésével egyidejűleg a Vandhátí úti részlegét áttelepíti az új üzembe. Az Eróműjavító és Karbantartó Vállalat vasöntödéje új telephelyre kerül. Szorgalmazzuk a Hajtómű- és Felvonógyár 5-ös számú gyáregységének az áttelepítését és fejlesztését. A híradótechnikai eszközök gyártását is bővíteni szeretnénk.

— A X. pártkongresszus is foglalkozott a szolgáltatás fejlesztésének fontosságával, amire egyébként már 1969-ben kormányhatározat jelent meg. Milyen célok megvalósítására kerül sor az ötéves tervidőszakban?

— Ktelégí tétlenség van a tartós fogyasztási cikkek javításában, a textiltisztításban és a lakáskarbantartásban.

A tervidőszakban megvalósuló gázprogram keretében a fogyasztók száma megháromszorozódik, ami szükségessé teszi a javítókapacitás gyors növelését.

A Békés megyei Vegyesipari Vállalatnak több fűtőberendezést kell gyártania, egyúttal a karbantartó részlegek fejlesztése is a feladata. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megfelelő anyagi támogatással öt év alatt megkétszerezi a termelését, így a lakáskarban tartó tevékenységet is A Patyolat új központi telephelyet alakít ki. A sütőipar a külső üzemeit a központi telephelyre csoportosítja és szélesíti kereskedelmi tevékenységét.

— Mik a szövetkezeti ipar

fejlesztésével kapcsolatos

irányelvek?

— Az országos célokkal összhangban, az eddigieknél nagyobb arányban járuljanak hozzá a növekvő bútorigények kielégítéséhez., divatos lábbelik ruházati cikkek választékának növeléséhez. A Csaba Szőnyegszövő az iparművészi színvonalú márkás termékek készítésére törekszik. A Békés megyei Szolgáltató Ktsz növeli a vegytisztító és a lakáskarbantartó tevékenységet, fejleszti a műanyagfeldolgozó üzemét. A vasipari szövetkezet új központi telephelyre kerül. Fejleszti az autószervizt és fokozza az elektromos háztartásigép-javító tevékenységét. Az építő- és épületkarbantartó ktsz több nyílászáró-szerkezetet gyárt majd és a termelését öt év alatt megháromszorozza.

— Itt az ii,j esztendő, amely egyúttal a IV. ötéves terv kezdetét is jelenti. Mit szeretne mondani meg Gyulavári elvtárs azoknak, akikre az ipar- fejlesztés irányelveinek a megvalósítása vár?

— A vezetőknek es a dolgozóknak egyaránt sikeres munkát, a feladatok végrehajtásához erőt. egészséget, egyúttal pedig: boldog új esztendőt kívánok —I fejezte be nyilatkozatát Gyula-1 vári Pál elvtárs.

Egy nappal a Szilveszterek nevének ünnepe előtt, december 30-án, az úttörők vidám délutánja kezdte az óév búcsúztatását. Az ifjúsági és űttörőház nagyterme zsúfolásig megtelt, félezer tizenéves tapsolt az út-; s törőszínpad produkcióján. S jog-1 gal. mert. kedves, életkorukhoz1 illő jelenetekkel, versekkel mutatkoztak be az ifjú amatőr j művészek. Különösen a Csodafurulya című mesejáték: — fel- j tétlenül elismerést érdemel az! ötletes díszlet is — tetszett a1 közönségnek.,

Társasjátékok, babák, szőr-1 meállatok, főnyereményként pe- i dig egy sült malac talált gaz- i dára a tombolán — örömet okozva nemcsak a szerencsés j számok tulajdonosainak, hanem a lelkes szurkolóhadnak is. Egy kislány volt csak, aki elpi- tyeredett, mert az ő tombolajegyét nem húzták ki — de még csak ötödikes, így még három űttörőszilveszteren lesz reménye a vigasztalódásra.

Azután az ifjúsági és úttörőház zenekaráé lett a színpad, az ő zenéjükre táncoltak az esti órákig a mulatság vendégei.

(Fotó: Demcny Gyula)

Télapó

Nyolcvan óvodáskorú kisgyerek él az Eleki Állami Gyermeknevelő Intézetben. Nagyobbrészt olyanok, akiket soha vagy csak nagyon ritkán látogatnak meg a szülei. Kétszeres örömet okozott tehát a kicsinyeknek a Télapó. Körülbelül hatezer forint értékű ajándékot — könyveket, közös és egyéni játékokat — adott át nekik s néhány órára megkísérelte a hiányzó szülőket is helyettesíteni.

Pásztor Béla

• anuiiiiuiii iiaiiumaiiiiiiiiiiaaiimiaaaa

15.

Én, mint asztal, nem örültem ennek a szín vonal változásnak. Sokszor olyan erős, rikácsoló hang jött a mikrofonból, hogy kínomban berezonáltam. De ekkor már én is tudtam: „Fáj, fáj, fáj...”

Hát ez a kis társaság, amelyik körülöttem hivatását teljesítette a dolgozó nép szolgálatában. Nem ettek meszet, nem loptak toronyórát, de mindany- nyian szakszervezeti tagok.

S ezekután milyen is volt egy szürke hétköznapom?

A DÉLELŐTT

Forgalmas napszak ez is.

Központban vagyunk, s nagy az átmenő forgalom. Itt van a buszmegálló, nem messze a piac, s ráadásul erre a legrövidebb az ut az állomásra.

E centrális helyzet vendéglátó- ipari szempontból feltétlen kedvező, én azonban sohasem kedveltem a délelőttöket, annak ellenére, hogy közel sincs olyan zsúfoltság, helyínség, mint este, noha délelőtt jobban kedvez a terep nekem, mert Vábszögemből igen kényelmesen érzékelhettem,

mi történik bent. A bejárat melletti nagy falitükör pontosan megmutatta, ki mit csinál a tőlem távolabbi részekben, s így semmiféle hátrányom nem szármázott abból, hogy engem erővel szem elől takartak.

Nemcsak forgalmasak, zajosak is a délelöttök.

(Közben vendégek jönnek- mennek mellettem. Felém se néz egyik se, pedig sokan megkínozlak közülük. Persze, ez az asztalélet rendje. Ha egyszer kidobták, vége. Az új, a friss a vonzóbb miközülünk is. Egye a szu! Csak az a két ólálkodó alak tűnne el. Már megint itt gusztálgalnak. Ezért jöttek ki az árnyékszékre is. Isimét eltűnnek. Ez már idegesítő. Miért nem visznek? „Ühüm!” — motyogta az egyik. ..Majd meglátjuk”. Volna még reményem a kegyelemre?)

Kis piac, tájnyelven szólva, ..gyalogpiac”, mindennap van, s a kofák közül állandóan akad egynéhány, aki bent hangoskodik, sürgeti a személyzetet, hogy siessenek, mert nekik dolguk van, s ki fizeti azt meg, hogy itt lopják a maszekok istenének

napját. (Itt pieg kell említenem, amit az úgynevezett kisegzisz- tenciákról hallottam. Ezek nemcsak az ipar és a mezőgazdaság területén segítő szövetségeseink, hanem a kereskedelemben is. A tsz-ek gazdálkodási viszonyai még nem engedik meg, hogy zavartalanul biztosítani tudjuk a napi közszükségletet, s így a háziasszonyok rákényszerülnek, hogy a drágább — s gyakran bizony silányabb — bolti zöldség, miegyéb helyett a maszektól vásároljanak. De lesz ez majd fordítva is! Az új gazdasági mechanizmus feltétlen enyhít ezen az átmeneti nehézségen, ha a tsz-ek szabadabb kezet kapnak majd, s akkor nemcsak a maszek-autók járnak el a bánya- és ipartelepi központokba rendszeresen, két-háromszoros áron eladva a primőr árut. Sürgősen hozzá kell Itt tennem, hogy nem ez jellemzi a mi kereskedelmünket. Reszkess maszek spekuláció’ Persze, addig Is, míg a helyzet nem normalizálódik véglegesen, újabb és újabb eredményeket érünk el a még megmaradt kis- , kapitalisták hátraszorításában, nem adminisztratív eszközökkel, hanem elvi alapon győzzük meg őket, hogy hagyjanak fel a maszekolással, nincs semmi értelme, teljesen elszegényednek, ha az állami gazdaságok, tsz-ek végre méltó módon lépnek a napi piacok színterére. Mindig jobb, ha előbb gondolják meg magukat, mint később. Hiába makacskodnak, a népgazdaság szocialista arculatán mit sem változtatnak. Érdemeik elismeré-