Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JANITÄR 31., VASÄRNAP Ara: 1,80 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Víz alatt több ezer hold Legsúlyosabb a helyisét Békésen — Sokat segít a kedvező időjárás A Körősvidáki Vízügyi Igazgatóságtól kapott — tegnapi — tájékoztatás alapján a kedvezőre fordult időjárás kedvezően befolyásolta megyénk belvíz- helyzetét. Bár jelenleg még mindig 13 ezer 650 katasztrális holdat borít a víz ebből mindössze 3900 katasztrális hold a vetés, a többi szántó, rét és legelő. Nemcsak az időjárásnak köszönhető, hanem a vízi társulatoknak, mezőgazdasági üzemek, és a tanácsok vezetőinek, hogy mindenütt szervezetten főijük a védekezés és szinte óráról - őrára szabadulnak fel a földek a pusztító viz alól. A Vízügyi Igazgatóság szakemberein, dolgozóin kívül az említett szervek is tevékenyen kiveszik részüket a víztelenítési munkákból és jelenleg 19 hordozható szivattyúval vezetik le a vizet. Legsúlyosabb a belvízhelyaet — a lakott települések közül — Békésen, ahol elsőfokú belvízkészenléti szolgálatot tartanak, de most innen sem jelentettek újabb belvíz okozta épületkárokat. számottevő változás, a belvízzel elöntött terület hamarosan tovább csökken. B. O. Országos jelentés Az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi ügyeletének szombati tájékoztatása szerint az árvízveszély csökkent és most már lassan enyhítik a készültségi fokokat. Pénteken este a Zag“ va torkolatánál harmadfokú készültséget rendeltek el, de az apadás itt is megkezdődött, úgyhogy a készültséget másodfokúra mérsékeltek. A folyó felső szakaszán továbbra is érvényben marad az elsőfokú ár- vízvédelmi készültség. A Tar- . nán a korábbi másodfokú készültség elsőfokúra mérséklődik, ezenkívül a Lányai csatornán és a Táktán van még hasonló készültségi állapot. Az általános apadás a Bodrogon még nem jelentkezett, ezért még itt továbbra is fennáll a másodfokú készültség. (MTI) A munka szikrái (Demény Gyula felvétele) A békéscsabai állami lakások 80 százalékát már felmérték A Körösvidékí Vízügyi Igazgatóság tovább üzemelteti a szivattyútelepeket, ennek eredményeként valamennyi országhatárt szelő közös érdekű főcsatornán 80 százalék alá csökkent a vízállás és a fő befoga- dócsatomákon is már észlelhető az apadás. Az igazgatóság szakemberei a további belvízmentesítés érdekében állandó és közvetlen kapcsolatot tartanák fenn a mezőgazdasági üzemekkel és a községi tanácsokkal Az érdekeltségi területen tegnap 49 szivattyútelep, 20 szivattyúállás és 22 hordozható szivattyú 117 köbméter másodpercenkénti teljesítménnyel csaknem folyamatosan üzemel. Remélhető, hogy ha az időjárásiban nem következik be Az elmúlt év novemberé-1 ben csaknem 3 ezer békéscsa- j bai állami tulajdonban levő lakás felmérését kezdte meg az Ingatlankezelő Vállalat. Január végére a lakások 80 százalékát mérték fel, s a még hátralevőkkel február 15-ig végeznek. Az Ingatlankezelő Vállalat hét brigádja végzi ezt a nagy munkát, s egybehangzó vélemény szerint eddig a lakók mindenütt komolyan vették és segítették az új lakbérek megállapításához elengedhetetlenül szükséges felmérést. A következő héten a Bartók Béla úti, a Tanács- köztársaság útján levő és a Szarvasi úti lakásokba csengetnek be az ingatlankezelő szakemberei. A munka befejezése után olyan adatok birtokába jut a házkezelőség, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Korábban ugyanis csak a szoba, konyha, fürdőszoba és a 6 négyzetméternél nagyobb előszoba összesített területét tartották nyilván, de az új lakbértarifák megállapításához minden helyiségre kiterjedő részletes kimutatásra van szükség. Az Ingatlankezelő Vállalat február 15-e után kezdi él a nem közvetlenül hozzá tartozó lakások felmérését. Igény- bejelentést már most elfogadnak, s a tervek szerint március 31-ig fejezik be a közületi és magánházak lakásainak „feltérképezését.” A felmérések befejezése után, de még az új lakbértörvény életbe lépésének határideje előtt minden állami lakásban lakó bérlő megkapja azt a kimutatást, amelyen szerepel többek között az egyes helyiségek területe, az úi lakbér, valamint a lakbérkiegészítés összege. így — vitás esetben — elegendő idő áll majd rendelkezésre az esetleges korrekciók végrehajtásához. Február 8—12: NDK műszaki hetet rendeznek Budapesten és Miskolcon Német vendég Dlmáskamaráson A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint a tizennégy tudományos tagegyesülete a Magyar Tiszántúli társastánc-verseny Orosházán Tiszántúli városok társastánc- klubjai rendeztek szombaton versenyt Orosházán. Ez alkalommal Szeged, Szentes, Békés, Nyíregyháza, Orosháza és Szent- mihálytelek Dl és V2 kategóriába tartozó táncosai mérték össze tudásukat. (MTI) Kereskedelmi Kamarával együtt február 8-a és 12-e között Budapesten és Miskolcon rendezi meg a Német Demokratikus Köztársaság műszaki hetét. Az NDK részéről a Kammer für Aussenhandel a rendező. A műszaki héten a nemet szakemberek 25 műszaki és technológiai tárgyú előadást tar. tanak s a rendezők gondoskodnak az előadások szaktolmácsolásáról. Az esemény jelentőségét növeli, hogy Budapesten, a Technika Házában február 8-án műszaki könyv- és folyóiratkiállítást is rendeznek, amelyen a legújabb irodalmi termékeket mutatják be. Tegnap délelőtt érkezett meg Békéscsabára Willi Hübner, az NDK magyarországi nagykövetsége kereskedelempolitikai osztályának vezetője, aki a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottság meghívásának tett ele. get. A német vendég tiszteletére a Hazafias Népfront megyei elnök, sége fogadást adott Békéscsabán, a városi tanács épületében. Dél. után Gyulán megtekintették a Várban levő kiállítást, a Várfürdőt és a SZOT—MEDOSZ gyógy, üdülőt. Innen — a programnak megfelelően — Almáskamarásra látogattak, ahol magyar—német barátsági napot rendeztek. A vendégeket a párt községi bízott, ságának titkára, Török Ferenc, valamint a község állami és gazdasági vezetői fogadták. A délutáni órákban nyitották meg az NDK életét bemutató kiállítást, majd este a kultúrotthon ban került sor ünnepségre. Elsőként Oláh Ferencné. a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Willi Hübner előadást tartott az NDK bé- kepolitikájáról. Műsort adtak a község úttörői is a vendégek tiszteletére, Huszonöt éve 1946. február elsején kikiáltották Magyarországon a köz társasár got, miután a.parlament megszavazta a köztársaságról szóló törvényt. Noha az 1944 decemberében ülésező Ideiglenes Nemzet- gyűlés törvényileg nem rendezte az ország államformáját, az új magyar államhatalom már köz- társasági formában élt és dolgozott. A köztársaság kikiáltásának az adott körülmények között politikai jelentősége volt. 1945 őszén, a választások utáni első parlamenti ülésen a kommunista párt vezérszónoka, Rajk László követelte a koalíciós kormányzati program korábban kidolgozott pontjainak végrehajtását, közöttük az ország államformájának haladéktalan rendezését, a köztársaság kikiáltását. Nem véletlenül. A kisgázdapárt 1945-ös választási sikere megrészegítette az ország reakciós köreit, és azt az illúziót erősítette bennük, hogy sikerül megszerezniük az osztatlan hatalmat, útját állni a népi demokratikus fejlődésnek, sikerül visszafordítani a magyar társadalmi haladás szekerét. A reakció támadást indított. Tobzódott a spekuláció, 1945 utolsó téli hónapjaiban a gazdasági élet mélypontjára süllyedt. Decemberben földesúri-kulák roham indult a kiosztott földek vissza- perlésére. A fékevesztett jobboldali, ellenforradalmi támadás azonban nem járhatott sikerrel, az egyre szorosabban tömörülő baloldali erőknek sikerült visz- szavágniuk, s a tömegeket harcba vinni a néphatalom vívmányainak megszilárdításáért, továbbfejlesztéséért. A kommunista párt 1945 végén és elején a baloldal támogatásával sikereket ért el. Megalakult 9 Gazdasági Főtanács, államosították a bányákat, szigorú intézkedések születtek az infláció ellen, rendeletek jelentek meg a tőkések megadóztatásáról: „Fizessenek a gazdagok!!’ — jelszóval. Zárolták a fontos iparcikkeket, és január 15-én életbelépett az új kollektív szerződés. Ezek az intézkedések átmenetileg javítottak a munkások helyzetén-és megmutatták a baloldal erejét. Teljes sikerrel állt a párt a földhözjuttatott szegényparasztság harcos mozgalmának élére: „Földet vissza nem adunk!” Ilyen történelmi és politikai helyzetben került sor a február elsejei parlamenti ülésre, amelyen kikiáltották és törvénybe iktatták a köetársaságot Politikai tett volt, újabb sikere a baloldali, népi erőknek, hiszen a magyar burzsoázia zöme, még inkább a földesúri és egyházi hatalmasságok köre nem volt híve a köztársaságnak. Másfajta államforma felé kacsingatott. Eles parlamenti csatára mégsem került sor. A jobboldal taktikai okokból kerülte ezt: teljesen lelepleződött volna a köztársaság- párti dolgozó tömegek előtt, másrészt arra spekulált, hogy sikerül a burzsoá köztársaság irányába terelni az országot. A törvény ellen csupán néhány nyíltan Habsburg-párti klerikális figura szavazott. A fejlődés irányát azonban nem lehetett eltéríteni. A ma-, gyarországi forradalmi átalakulás túllépte a polgári demokrácia kereteit. Ezt a tendenciát erősítette a köztársaság kikiáltása is.
